Katolikus gimnázium, Miskolc, 1900

89 a vezetőt találtuk. Jó félórai pihenés után mentünk be a villanynyal kivilágított barlangba, hol 10 Celsius volt csupán a hőmérséklet. Az egész barlang nagy mészhegységben van, hol a lecsepegő víz nagy kérget alkot. A barlang bejárata körülbelül 2 m. széles. Alacsony, balra kanyarodó folyósón vagy 20 lépcsőn jutunk a nagy terembe, melynek magassága lehet 10., hossza 120 m.. szélessége 40 m.; sima jégből kiemelkedő oszlopok látszanak benne ós igen szép a megfagyott zuhatag. E vízesés mellett körülbelül 150 lépcső vezet le a nagy terem alá vonuló folyosóba, melynek egyik oldala kopár szikla, a másik óriási jégfal. Maga a folyosó előbb szűkebb, később szélesebb s az ösvény, mely hasadék felett lebeg: az úgynevezett pokol. Később látjuk az úgynevezett orgona sípjait és a kápolnát. Nagy volt az öröm, mikor vezetőnk megengedte tanítványainknak a korcsolya pályán való csúszkálást. A kedvtől újult erővel s látható megelégedéssel távoztunk mindannyian a barlangból, mely Dobsina városának tulajdonát képezi s melyet 1870-ben jul. 15-én fedezett fel Ruffinyi Jenő, akkori bánya-akadémikus, jelenleg bányaigazgató. *A barlang megtekintése körülbelül 40—45 perczet vett igénybe. A barlangból kijövet ismét pihentünk. E pihenést felhasználtuk az akkor egész tisztán látható Tátrának a megszemlélésére. Gyönyörűen csillogott a hó a hegyeken a szép tiszta napos időben. Onnét láttuk az úgynevezett „Spitczberg"-hegyet is. E hegységek megszemlélése után vígan siettünk a szép erdei ösvényen lefelé a nyári vendéglőbe, bol kifogástalan ebéddel szolgált Fejér Endre vendéglős. Félkettőkor ismét szekereinkre ültünk s ugyanazon úton dalolva s beszélgetve tértünk vissza az állomásra, honnan a 4 óra 45 perczkor induló vonat hozott bennünket a gömöri pályaudvarra. Innen növendékeink nagyobb része várakozó szüleikkel tért haza egy elfelejthetetlen nap emlékeit tárgyalva. Ezen minden tekintetben jól sikerült kirándulás alkalmából mindazoknak, kik bennünket támogatni szívesek voltak, e helyen is hálás köszönetet mondunk. Hámos Nándor. II. Történelmi kirándulás a diósgyőri várromokhoz. A III. osztály tanulói 1901. május 18-án Haan József tanár vezetése mellett a diósgyőri várromot tekintették meg, hol nevezett tanár elmondta a vár történetét a tanulóknak. ///. Földrajzi és természetrajzi kirándulások. Az I. A. osztály tanulói 1900. szeptember 25-én Xántus Gábor tanár vezetésével kirándult az Akasztófabérczre. Czél: tájékozás a szabadban, delejtű, horizont, hegyrajzi alapismeretek. Az I. A. osztály tanulói 1900. október 2-án ugyancsak oda mentek Xántus Gábor tanár vezetésével. Czél: a vizrajzi alapismeretek begyakorlása. Az I. A. osztály tanulói 1901. május 29-én az Avasra rándultak ki az izraelita temetőhöz Xántus Gábor tanár vezetésével. Czél: a hegyrajzi alapismeretek bővebb begyakorlása. Az I. B. osztály tanulói 1900. szeptember 25-én és október 2-án a Puskaporosra rándultak ki Xántus Gábor tanár vezetésével. Czél : hegy- és vizrajzi ismeretek begyakorlása. Az I. B. osztály tanulói 1901. jun. 5-én kirándultak Xántus Gábor tanár vezetésével a Sajó mellé, a Szinva torkolatához. Czél: vízrajzi alapismeretek bővítése. A II. osztály tanulói 1900. szept. 15-én Xántus Gábor tanár vezetésével kirándultak az Avasra. Czél: növény- és rovargyűjtés. A II. osztály tanulói 1901. jun. 13-án Xántus Gábor tanár vezetésével kirándultak a zsolczai honvédemlékhez, hol Xántus tanár röviden megemlékezezett a csatáról ós elesett hősökről, azután a tanulók a Hymnust énekelték el. Útközben vízrajzi ismereteiket bővítették.