Katolikus gimnázium, Miskolc, 1900
13 manipulus-szal) osztotta, 4200 emberrel. Ezekhez járult még 1200 ve/ites, könnyű fegyverzetűek (103 minők voltak a rorarii is (104). A manipulusok jelvénye, signum, a régibb időkben egy rúd végére erősitett kéz, manipulus, később sas, aquila volt, s e szerint a jelvény vivői signiferi v. aquiliferi; a lovasság zászlója, vexillum, lándsanyélen függött (105 106 és 1. 138); a lovasság zászlótartója, vexiílarius. A katona ruhája egy nagy gyapjú köpeny, sagum (1. 81. ábra) volt; a hadvezér köpenyege, paludamentum (l. Ő5> finomabb s fehér vagy vörös szinü volt A pánczél alatt ujjatlan alsó ruhát, tunica (107) hordtak szinte gyapjúból, azonkivül rövid bőrcsizmát, caligae (1. 106. 107 . későbben bugyogót, bracae (1. 101. 102) is. Gyalogos, legióbeli katona, légionárius (1. 100). A fegyverzetet illetőleg a gall háború után a scutum szólét vassal vonták be s ércz-domborodással, umbo (1. 1 06) látták el, a sisakot többnyire aczélból készitették s akkor cassis volt a neve, néhány tollal is ékesítették (1. 107). Kr. e. 150 körül a legióbeli katona bőrből való s a sziv táján (pectorale) vaslemezzel ellátott pánczélt lorica (segmentata, 1. 107. 138) ; az 1. osztályhoz tartozók, későbben meg a tisztek is pikkelyes, squamata (1.96) vagy sodronygyiirüs, hamata (1. 70£> pánczélt, a hadvezér pedig bronzlemezekkel ékesített görög pánczélt, thorax (1. 31. 35) hordtak; utóbb a császáré is diszes és ciselirozott [108) ; a II. pún háborútól fogva a rövid, kétélű h ispániai kardot, gladius Hispanicus (109. 110 kapták, melyet a közkatonák a jobb oldalukon vállvetőn. ba/teus (1. 96 100) hordtak, baloldalukon pedig, kivált a tisztek, rövid tőrt, pugio [111) derék-övön cingulum (100), azonkivül nehéz hajitó-dárdát pilum (112). A ve/ites kis kerek paizsot, parma (1. 103 és 113) és több könnyű hajitó-dárdát, hastae velitares (114) hordtak. A parittyásokat, funditores (1. 28) és az Íjászokat, sagittarii (115) a szövetségesek vagy zsoldosom közül válogatták ki, a rómaiak csak megszállás alkalmával szoktak parittyázni ólomgolyókkal, glandes (116), melyek gyakran az illető légió számával voltak jelölve. A lovasság általán görög fegyverzetet használt. Római sarkantyúk, calcaria (117). Római lovasok, equites (1. 39 és 118). Tisztek. A legio tisztjei: katonai tribünök, tribuni militum (119). Az első a császár, a második a legátus, a harmadik a tribun alakja. Alattuk állottak a centuriók, centuriones (120), külső jelvényük a szőlővessző, vitis. A hadvezérek mellé a senatori férfiúkból választott alvezéreket, legátus (1. 119 adtak. Zsoldos hadsereg. Marius a legiot cohorsok szerint osztotta be. Egy legio 10 cohorsból, egy cohors 3 manipulusból, egy manipulus 2 centuriából állott. A manipulusok zászlója, a sas, aquila (1. 105. 106. és 138) most már ezüst, később aranysassal a légióké lett. A cohorsok jelvénye (121) és angvis, draco (122) a szövetségeseknél. Socii. Auxilia. Már 308-tól fogva szoktak az italiai szövetségesek (socii) és latin gyarmatok Rómának segédcsapatokat küldeni. Szövetségesek, socii, a cohors jelvénynyel (1. 121 122). —A szövetséges csapatoktól meg kell különböztetni az auxilia-n&k nevezett olyan könnyii csapatokat, melyeket a rómaiak Itálián kivül a háború területén mint szövetségeseket vagy mint zsoldosokat vettek maguk mellé. Germán segédkatona buzogánynyal, paizszsal (123), dácziai segédcsapatok (124). ázsiai íjjal, nyíllal, tegezzel (125). Buzogányok (126). Ázsiai harczosok, ércz-pánczél lovasok, cataphracti (1. 43). Állandó hadsereg. Augustus állandó hadseréget létesített. A fegyverzet annyiban változott, hogy az első 5 cohorsnak piluma (a nagyobb spiculum 1. 100 ábra és a kisebb verutum 1. 112 ábra) volt; a többi 5 cohors lendítő szíjjal (amentum) ellátott lándsát, lancea, hasta amentata (1. 19) viselt. Az eddigi gladius helyett spatha [127), vágásra való kard jött divatba. A császári jelvény, melyet Constantintól a római császárok előtt vittek, a labarum (128J volt. A császárság római seregeiben a zászlótartókat, imaginarii,
