Katolikus gimnázium, Miskolc, 1900

14 imaginiferi-nek (129. és 1. 138. 141.) nevezték, mert a jelvények között volt a többi között a császár képe is. A császárság idejében, (de már a köztársaság utolsó ideje felé is) egyéb csapattestek is voltak római polgárokból különféle czélokra alakítva. Ilyenek voltak a többek közt: a veteránok, miként Marius ideje után az evocati (130), további szolgálatra benmaradt katonák; azután a császári testőrök, praetorium, praetoriani. (Már a köztársaság idejében volta fővezér mellett válogatott római polgárokból díszcsapat, cohors praetoria). Maga a császár (1. 108. 119 és 131) volt a főparancsnokuk. Gyalog praetorianusok (132): lovas praetorianusok (133). Tábor. A római hadsereg nagyobb menetek után, vagy ha a kitűzött helyre értek, rendesen tábort ütöttek. A tábor, castra beosztása (134). A praetorium előtt az emelvényről (tribunal) szokott a vezér beszélni katonáihoz, allocutio (135). Marcus Aurelius szobra is (1. 131) oly helyzetben tünteti fel a császárt, mikor a katonákhoz beszél. A tábort övező sánczon és a kapunál őrség, stationes, custodiae (136) volt elhelyezve. Az éjjeli őrizet (vigiliae) alatt a fölváltásra kürttel, bucina (1. 102 és 138). adtak jelt. Tiberius császár Róma falai előtt építette a praetorianusok táborát (137). A sereg menet közben. A katonák menetelése rendesen oszlop (agmen pilatum) alakjában történt (138). De ha a seregnek menet közben is harczra készen kellett lennie, akkor derékszögű négyszög alakjában ment s ha valóságos négyzetet, agmen quadratum (1. 107) u. n. Carrét formált, a podgyászt közbevette. Mariustól fogva a podgyászt (sánczkarók nélkül) villa alakú rúdra (furca) erősítve vitték a vállukon; innen a podgyászosok, impediti, gúnyneve muli Mariani (1. 138). Ha a seregnek gyors menetben (agmine citato) kellett utaznia, a katona podgyászt nem vitt magával. Podgyásztalanok, expediti (139). Ostrom, megszállás. Ostrom, oppugnatio (140 141.) alkalmával a falak alá paizsfedél, testudo (1. 140) alatt közeledtek, a falakra pedig lajtorjákon, scalae (1. 141) felmászni iparkodtak. Megszálláskor (obsidio) a várost körülsánczolták, az élelem-szállitást elvágták s magukat a kirohanások és fölszabaditási kísérletek ellen kisebb erődítményekkel, castrum, castellum (142) védelmezték. Az erősség ellen a töltés, agger (143) mögül intézték rohamaikat. A töltést földből és sövényből csinálták s készítése alatt félköralakú s 3 keréken mozgó füzfafonadékok, plutei (144) vagy védőtetők, vineae (145) alá vonták meg magukat. A töltésre vagy a mellé mozgatható emeletes fatornyokat, turres mobiles, ambulatoriae, contabulatae (146) emeltek s azokról nagy hajitógépek, catapultae (\. 52), bal/istae (1. 53), onagri (147) segítségével köveket, vagy gyújtó anyagokkal bevont nyilakat, lándsákat, falaricae (148) lövöldöztek az ellenségre. Az onager (scorpio) feszítő szekrénye fekvő helyzetben van és a feszítő ívhúr vízszintesen fekszik, a feszítő húrok által tartott farúd, kar pedig, a melynek felső végére egy, a kő befogadására szükséges serpenyőcske. parittya van erősítve, nyugalom idején függélyesen áll. Ezt a rudat lövéskor egy karika (henger) segítségével lehúzták mindaddig, míg csaknem egészen vízszintes helyzetbe jutott s akkor a karikát, melylyel a rudat lehúzták, egy ütéssel szabaddá tették; erre a rud gyorsan felcsapott s a követ a serpenyőből kidobta, mely a lövő készülék elé tett, ruganyos vánkoshoz ütődött. Ezen gép 500—1000 lépésnyire röpítette a köveket. A hadi elefántot a homlokán pánczéllal, loricatus elephas (149) a rómaiak nem használták, hanem Pyrrhus király és a karthagóiak. Faltörő kos, aries, a védő tetővel, testudo arietaria (145.) Jutalmak és büntetések. A fegyelem föntartása czéljából a hadseregben jutalmazások és büntetések voltak szokásban. A jutalmak közül bemutatjuk a következőket: "Lándsanyél vashegy nélkül, pura basta(150), paizs, clipeus (151) valamely istenség vagy jeles ember, császár arczképével, zászlócska, vexillum (1. 150 d.), karperecz, armilla( 1. 106), nyakiáncz, torques (l. 106), fényes melldisz a pánczől fölött, phalerae (1. 106), a sisakon kis szarv, corniiulum 152), diszcsat, fibula (153), különféle koszorúk u. m. corona triumphalis vagy aurea (\. 150 b.), cor. civica(154), cor. va/larisvagj castrensis(\. 150a. e.J,