Katolikus gimnázium, Miskolc, 1900

12 joga volt, hogy az atriumban ősei képét, imagines, cerae maiorum (73) felfügeszthette. Ez az u. ius imaginum. Rabszolgák (servi). Azon büntetések közé, melyekkel ura a rabszolgát sújthatta, tartozott a furca (74), egy kecskeláb alakú (/\) eszköz, melyet a büntetendő rabszolga nyakába tettek, két kezét annak két végéhez kötötték és úgy korbácsolták végig az utczán. Közhatalom. A nép gyűlései, (comitia). A gyűlést a praeco, kikiáltó (75! hirdette ki. Ezeken történt a szavazás titkosan szavazó táblácskákkal, tessera, tabella (1. 77). A táblácskát a szavazó egy, időnkint e czélra felállított szűk kijáró, szavazóhíd, pons suffragiorum, ponticulus (76) egyik végén kapta, s annak másik végén a szavazó edénybe, cista (77) beledobván, az ovi le-nek (1. 76) nevezett kerített helyről a szabadba ment. Szószék, rostra hajóorrokkal (78), a fórum Romanumon díszes vasrácscsal, cancelli (79). Magistratusok. A consulokat, censorokat. praetorokat megillette: a se/la curu/is {80), a toga praetexta, és a lictorok (81) a vesszőnyalábokkal, /asces-ekkel s a bárddal (82). A király jelvényei voltak: a sella curulis, arany tölgykoszorú és az elefánt-jogar, scipio eburneus (83). Császárság. Jelvényei: sella curulis, fasces laureati (84), toga praetexta, a harczmezőn a bíborköpeny, purpureum paludamentum v. purpura (85). fején babérkoszorú, corona triumphalis (86). Constantintól fogva diadém, diadema (87). Jogviszonyok. A rabszolgák ellen urok beleegyezésével a fenyítő törvénykezésnél kínzást is alkalmazhattak tanúvallomások kicsikarása végett (quaestio), de nem a törvényszék előtt. A rabszolgák kínzására lóalakú faalkotmányt, vallató eszközt, eculeus, equuleus (88) alkalmaztak, annak éles vagy hegyes hátára ültették föl a rabszolgát, kezeit és lábait sulyokkal rakva meg. — Á nagy gonosztevőket a ca, cer Mamertinus (89), Mamertinus-börtön, alsó boltozata helyiségében (carcer inferior) szokták kivégezni az u. n. Tullianumban, a felső földalatti helyiség (carcer inferior) neve volt: robur. Ezt a börtönt állítólag még Ancus Március készítette. Pénzügy. Az állam kiadásai közé tartoztak az ajándékozások is. Clodius (58. Kr. e.) óta bizonyos mennyiségű gabona (vagy megfelelő pénzösszeg) fölvételére fiilhatalmazási jegyet, tessera frumentaria v. nummaria (90) osztottak; II. pun háborútól ill. a köztársaság végétől fogva a népnek bizonyos ünnepélyes alkalmakkor jegyekre egyéb adomáríyokat is, congiarium (91) szoktak kiosztani, nevezetesen olajat, bort, később sót, húst, ruhát, pénzt stb. Hadügy. Polgári hadsereg. Úgy látszik, hogy a harczosok fölfegyverezéséré már a királyok idejében az etruszkok szolgáltak mintaképül. Etruszk harczos (92). Servius Tullius a katonai kötelezettséget az 5 classis egyikéhez való tartozástól tette függővé. Az első osztálybeliek fegyverzete: hosszú lándsa, lancea, hasta, melynek részeit képezték a lándsa hegye, cuspis. a lándsa nyele, hastile és a lándsa alsó hegyes vége, spiculum 93 : a lovasok hosszú, súlyos lándsája, contus (1. 39. 118.), a kard, ensis, hüvelylyel, vagina (94); bőrsisak, galea (95, mellvért, lorica 96), kerek érez paizs, clipeus \97), kar v. könyökvédő, brachiale (98, lábpánczél, ocrea 99. A második osztálybelieknek hosszú négyszögalakú paizsuk volt, scutum (100) és mellvértjök hiányzott; a harmadik osztálybeliek fegyverzete egyezett a második osztálybeliekével, de lábszár-vértjők nem volt. A 4. és 5. classis könnyű fegyvereseket, rorarii, szolgáltatott. Az 5. classishoz 2 centuria fabri és 2 centuria tubicines, trombitások (101 és 1. 138) és cornicines, kürtösök (102 és 1. 138) is tartoztak. Camillus a legiot 30 manipulusra (hastati, principes, triarii, mindegyik 10