Katolikus gimnázium, Miskolc, 1900

11 mellvértet bőrből, lábpánczélok és sandalok helyett magas csizmát, érczsisak helyett vassal kivert nemez- vagy bőrsapkát. A görögök ellenségei közé tartoztak a perzsák. Fegyverzetük: sisak helyett turbán (1. 44), pánczélt a hosszú kaftán alatt csak az előkelők viseltek, a szegényebbek csak újjas kabátot, töralakú kés akinakes (43 . rövid hajitó dárdák, íj tegezzel, paizs vesszőfonadékból. A hadsereg jelvénye egy arany sas kiterjesztett szárnyakkal (mint a rómaiaknál is, 1. 105 106. 163. ábra). Ázsiai harczos görbe karddal (50). Skythiai viselet és fegyverzet (51) igen egyszerű, kezdetleges. Macedóniai könnyű lovas a hosszú sarissával (1. 44), N. Sándor kísérője balra. Már a ÍV. századtól Kr. e. használtak a görögök a háborúkban hajitó gépeket a köveknek és nyilaknak az ellenség közé vetésére : Katapultákat (52), ballistákat (53)-, az előbbivel egyenesen vagy csak csekély szög alatt, az utóbbival 45° alatt hajítottak az ellenségre köveket, nyilakat stb. Az 52. és 53. sz. képeken láthatók hosszú hajból, szőrből, állati erekből vagy belekből, a feszítés eszközlésére gyártott idegkötelek (d), melyek a szekrénynek, a keretnek vc) felső és alsó részén egy négyszögletes csapaljon nyugvó vas-csapszeg által voltak megerősítve, miután az úgynevezett feszítő rudak, karók által az eredeti vastagság részére kinyújtották és becsavarták (mint a hogy a fűrésznél a zsinegeket becsavarják egy pálczika segélyével). A feszítő karok végéhez erősített ivhúr (e) hasonlókép összefont hajból, szőrből állott és azt az előre-hátra tolható irányító készüléken (f) egy kapocsba akasztották s a feszítés alkalmával ezzel együtt a lövedék vályújában (b) forgatók, szelek által hátrahúzták s emeltyűszerű mozgás által lenyomták. A katapulta lövő készülék forgatható állványnyal (52. a.) egy pilléren, a ballista ellenben egy 4 oszlopú, nem mozdítható erős talapzaton (53 a.) nyugodott. A katapulta súlya 30—300 kg. között ingadozott; rőpitő ereje 3V

2 stadiumnyira terjed (650m.); értékét körülbelül 48u drachmára (384 koronára) becsülik. A ballista röpítő erejét 4 stadiumnyira = 1000 lépésnyíre becsülik; súlya 2500 — 10000 kg. között lehetett; értékét pedig 2000 drachmára (1600K) tehetjük. Az erős védő bástyákat a felülről hulló kőzápor miatt csak ritkán lehetett bevenni paizsfödél alatt, hanem -a kapuk erőszakos betörése által vagy a falaknak létrák segélyével való megmászása által, mint az 54. ábra mutatja. Sokszor csak csel által sikerült egy várost elfoglalni, mint Tróját a falóval (55). Fontos helyeken őrtornyokat (56) állítottak fel. A bástyák ostromlására szolgált a faltörő kos a védtetövel (1. /45). A hadi jeleket a kürtösök által (1. 101) kürttel, a trombitások által (1. 102) trombitával vagy futárral avagy szájról-szájra adva közvetítették. b) Hajóhad. A történeti időben már különbség volt a kereskedelmi és hadihajók között. A kereskedelmi hajók 157. jobbra) öblösek voltak, a hadi hajók 57. balra* és 58 59.} eleje pedig hegyes volt, hogy alkalmas legyen a támadásra. Hogy a hadi hajók gyorsan és nagy erővel haladhassanak, keskenyekre készítették és megkétszerezték az evezősök számát, ez volt a kétevezős hajó (60> vagy egymás fölött három sor evezőpadra is felültették őket, ez a háromevezös hajó (61. 62). Négyevezös hajó (63). A hajó farán volt az u. n. aphlaston (lat. aplustre, 64), disz a hajó farán. Kormányok 165). A hajó orrán egy gerendán lógott a horgony és a kötelek {66). Horgonyok 67). A hajó elején volt valamely istenség képe is vasból vagy bronzból, mint Pallasé 68) vagy Poseidoné (69. Hajólétra (70). II. A római állam alkotmánya. A polgárok osztályozása. Ordines, nobilitas. Midőn a patríciusok és plebejusok közt levő különbség politikai jelentősége megszűnt, plebs alatt közönségesen a köznépet értették, szemben a nobilitas-szal és a rendekkel (ordo senatorius et equester). A senatorok jelvényei: az anulus aureus, tunica laticlavia, a patriciusi' senatoroké azonkívül a calceus lunatus vagy patrícius (71):' a többi senatoroké luna nélkül, calceus senatorius <72

]. A nobilitas egyetlen