Katolikus gimnázium, Miskolc, 1897

70 A junius 11-én tartott intézeti tornaversenyt illetőleg 1. a VIII. fejezetet. Tanulóink ez idén nem korcsolyázhattak, mert a korcsolya-egyesület a jégpályát nem engedte át, a város, illetőleg a gymnasium közelében más alkalmas jégpályát pedig találni nem lehetett. A játszóiért ez évben is kibéreltük 15 írtért. A korcsolya-egyesület jégpályája ez, melyet a korcsolyapálya felügyelőjétől vettünk ki április, május, junius, szeptember és október hónapokra. Maga a játszótér igen alkalmas, töltéssel körülvett pázsitos térség, a városon kívül, egészséges helyen, a gymnasiumtól csak XU órányi távolságra fekszik. Hossza 122 méter, szélessége 38-4 méter, e szerint területe majdnem 4700 m

2 s így négy osztályú gymnasiumunk czéljának teljesen megfelel. 10. Tanulóink örömnapjai. Ünnepélyes hálaadó isteni tiszteleten jelent meg az ifjúság a tanári karral egyetemben 0 Felségeik névünnepén október 4. ós november 19. napján és a koronázás évfordulóján, junius 8-án. — Iskolai ünnepélyt is „tartottunk két ízben. Október 21-én annak örömére ünnepeltünk, hogy 0 Felsége 10 szobor felállítását rendelte el a magyar történelem tíz kiváló alakja emlékének megörökítésére. L. az ünnepély leírását elül a bevezető czikkben. — April 16-án, az 1848. törvények szentesítése 50. évfordulójának emlékére ismét ünnepélyt tartott iskolánk. Szt. mise hallgatása után ifjaink nemzeti lobogó alatt felvonultak a tornaterembe, hol a ..Királyért, hazáért" cz. dal eléneklése után az igazgató fejtegette ünnepi beszédében a nap jelentőségét. Előadta, hogy elejétől kezdve, századokon át minő volt a jobbágyság és a nemesek helyzete, s mi sorsa volt nemzeti nyelvünknek ; hogy hazánk önállóságát, nemkülönben a sajtó- és a vallásszabadságot is többször veszély fenyegette. Egyes uralkodók, mint Mária Terézia és II. József, igyekeztek ugyan a jobbágyság helyzetén javítani, a nemesekre is kivetették az adót, a vallás szabad gyakorlatát is megengedték, de csak rendeleti és nem alkotmányos úton. II. Lipót meg már trónraléptekor tudtára adta a nemzetnek, hogy a haza alkotmányát tiszteletben fogja tartani. Es az 1790/91. országgyűlés csakugyan sok üdvös törvényt hozott a nemzet alkotmányának s a vallásszabadságnak megvédésére, s azt. is kimondta, hogv az iskolákban a magyar nyelvet kell tanítani: de I. Ferencz alatt, a hazánkban örvendetesen megindúló haladás ismét megakadt. Az 1789-iki franczia forradalommal felvetett szabadeszmék hozzánk is eljutottak, de azok terjedése a közbejött körülmények folytán nálunk megakadt; a censura is behozatott, az ország törvényeit figyelembe nem vették s országgyűlést nem tartottak, hacsak adót, vagy katonaszedést nem követeltek. Ilyen volt hazánk állapota 1825-ig, az újjáébredés, azaz Széchenyi koráig. Az 1825-iki országgyűlés aztán kimondta, hogy rendeletek útján többé katonát szedni, adót kivetni nem szabad, hanem azokat csakis az országgyűlés szavazhatja meg. Megismertette az igazgató azután röviden Széchenyinek és kora több jeles hazafiának üdvös és buzgó munkálkodását a haza sorsának javításán, a reform- és conservativ-párt harczait, az 1832/36., 1839/40. és 1843/44. országgyűléseknek a jobbágyság felszabadítására és a magyar nyelv hegemóniájának az országgyűlésen, a megyei hivatalokban s az iskolában való biztosítására czélzó üdvös határozatait és a minden tekintetben legfontosab 1847/48. országgyűlés phasisait; a márcz. 3-iki pozsonyi ország-