Katolikus gimnázium, Miskolc, 1897

71 gyűlés kiváló jelentőségét; méltatta rövid vonásokban a márezius 15-iki események lefolyását Budapesten, a sikereket, melyeket a pozsonyi országgyűlés küldöttsége a királynál elért, s végül az 1848. törvényhozás epoehalis alkotásait, azokat a nevezetes vívmányokat, melyek ma is szilárd alapját képezik a magvar alkotmánynak és fogják is képezni az idők végéig; elmondta, hogy a tanulók mélyen szivökbe véssék azokat az örökké emlékezetes szavakat, melyeket V. Ferdinánd király az országgyűlés berekesztése alkalmával, 1848. április 11-én, Ferencz József főherczeg, jelenleg uralkodó dicső királyunk, jelenlétében a szentesített törvények ünnepélyes átadásakor István nádorhoz intézett: „Hív magyar nemzetemnek szívből óhajtom boldogságát, mert abban találom fel a magamét is. A mit tehát ennek elérésére kivánt, nemcsak teljesítettem, hanem királyi szavammal erősítve, ezennel át is adom — neked, kedves öcséin! — s általad az egész nemzetnek, úgy, mint kinek hűségében leli szivem legfőbb vigasztalását és boldogságát." Miután az igazgató így röviden a tanulókkal megismertette, hogy több százados, sőt egy évezredes küzdelem gyümölcse mai alkotmányunk, melynek alapját az 1848. törvények képezik, s emiékezetökbe hozta, hogy ezen törvények szentesítésének emlékét most, ápril 11-én, ünnepelte meg a nemzet jó királyával együtt és kissé hosszabban fejtegette ápril 11-ének fontosságát s legalkotmányosabb és legnemzetibb királyunk fényes tetteit, befejezésül a dicső elődök emlékének megőrzésére és a király iránti hűségre e szavakkal buzdította a tanulókat: „Ünnepeljetek ti is e napon, mert ti lesztek majdan hivatva a polgári küzdelmek odaadó teljesítésével, az ősöktől öröklött király-hűséggel, az alkotmány forró szeretetével és az alkotmányos törvényekbe iktatott közszabadságok bölcs gyakorlásával az 1848. törvények szellemében eljárni és e szellemet drága örökségkép az utánatok következő nemzedéknek átadni. Őrizzétek meg fogékony ifjú lelketekben ama dicső elődök emlékét, kik törhetetlen akarattal, önzetlen áldozatkészséggel és honszeretettel mondottak le ősi jogaikról és kiváltságaikról akkor, mikor a haza jövő felvirágzása forgott szóban, kik korlátokat szabtak önmaguknak, hogv megadhassák polgártársaiknak a jogok teljességét. Kérjétek a Mindenható áldását arra az ősz királyi fejre, a ki mind maga megtartja, mind másokkal megtartatja a 48-as szabadsági törvényeket és adjunk kifejezést a minden igaz magyar hazafi szivében élő ama hő óhajtásnak, hogy 0 Felségét és királyi családját nemzetünk boldogulására és dicsőségére a mindenek Ura hosszú, boldog élettel áldja meg. Kiáltsa velem minden igaz, hazájáért és királyáért lelkesedni tudó, hazájához és királyához hű magyar ifjú: Éljen a haza! éljen a király!" A lelkes éljenzés elhangzása után Röck Béla IV., Czeglédy István, Lengyel Gyula és Hőnigsfeld Béla III. osztályú tanulók hazafias és uralkodónkat magasztaló költeményeket szavaltak, s miután a műénekesek Szigethy János énektanító vezénylete alatt a „Hymnus"-t elénekelték, az ifjúság lelkesülten szétoszlott. 11. Tanulóink kegyelete. Okt. 6-án megjelentünk az aradi vértanúk emlékére tartott gyászmisén. — Iskolánk legnagyobb jótevőjének, dr. Soltész Imre Bálint prem. kanonok és nyug. leleszi plébánosnak, lelki üdvéért, ki intézetünk szorgalmas, szegény tanulói részére 6000 forintos ösztöndíj-