Katolikus gimnázium, Miskolc, 1894

20 és kényelmesebbé tegye. Hadrianus villája igazi csodamű lehetelt; a császár ugyanis igen szeretett utazni; bejárta egész birodalmát, Görögországot, Egvptomot s a mikor utazásait abbahagyta s Tiburba vonult vissza, úgy rendeztette be villáját, hogy annak egyes részei egy-egy az utazásaiban látott és neki tetsző városra, helyre, épületre emlékeztesse úgy, hogy még az alvilágot is belefoglalta villájába. Ma a romok között e helyek közül csak néhányat lehet megkülönböztetni. így feltalálták a villa azon részét, melyet Hadrianus Tempének nevezett; itt a thessaliai gyönyörű Tempe-völgyet akarta utánozni azon kicsiny, árnyas völgyecskében, mely villája és Tivoli magaslata között terült el. Tempetől nyugatra van a Poecile, mely az athenaei oszlopcsarnok utánzata volt. A Poecile porticusának egyik hatalmas, 230 m. hosszú oldalfala ma is épen áll; úgy látszik, hogy e helyen a talaj. egyenlőtlen volt s e bajon az építész alapépítményekkel segített s csak ezekre építette a porticust: de azért ez alapépítményt is felhasználták, mert sok fülke van benne, melyeket száz kamrának, cento camerelle-nek neveztek el s valószínűleg a szolgaszemélyzet lakott bennök. A Poecile mellett van Canope, az egyptomi város utánzata. Ez a villának legépebb része; az egész egy mélyedésben fekszik s egy nagy vízmedenczét alkot; a medencze közepén állott a templom, melyben Serapisnak, a canopei istenségnek és egyéb egyptomi istenségek szobrai állottak; a medencze két partja híddal volt összekötve. Tempe, Poecile és Canope ama részek, melyeket Hadrianus villájában feltaláltak, mert a régi írók többet is feljegyezlek. A Tempe közelében ráakadtak a császári palota romjaira, melyek között feltalálták a császár magán lakosztályát, a fürdőt, a tricliniumot és a császári nagy fogadó termet; mind ez omladékok, a márvány padozat és oszlopok töredékei oly fényre mutatnak, hogy e helyet Piazza d'oro-nak, aranyos térnek nevezték el. A császári palota mellett volt a basilica, melyben a törvényszéki tárgyalásokat tartották. A császár és vendégeinek mulattatására szolgáltak a Poecile melletti Stádium, az Odeon, a latin és a görög színház; a tudományokról sem feledkezett meg Hadrianus, mert egy latin és egy görög könyvtárral szerelte fel villáját. — Hadrianus villája is csak rom, mert csak itt-ott maradt épen egy-egy fal; e romok azonban oly nagy területet foglalnak el, hogy azt hihetné az ember, hogy itt nem egy műszerelő császár nyári laka, hanem egy valóságos helység volt. Sokat szenvedtek a villa maradványai az ásatások alkalmával is, melyek itt igen gazdag eredményt mutattak fel, a mennyiben számos műalkotást, szobrot, mozaikot vittek el innen a museumokba. — A Villa Hadriana megtekintése után vasúton tértünk vissza Rómába, de útközben leszállottunk Bagni nevű fürdőnél, mely Aquae Albulae név alatt már a rómaiak korában híres volt kénesforrásairól és látogatott fürdőhely. — Így folyt le második kirándulásunk. íme, nagyjában számot adtam arról, hogy mikép és mivel töltöttünk el 14 napot az örök városban. Megnéztünk és tanulmányoztunk mindent, a mihez hozzáférhettünk és a mi átázásunk czéljának megfelelt; sajnálatunkra az értékes magángyűjteményeket a Villa Borgheseben, Albaníban, Ludovisiban, valamint a Museo Kircherianot nem láthattuk, mert e gyűjtemények nyári szünetet tartanak. Utazásunk krónikája nem volna teljes, ha nem emlékezném meg szept. 2-áról. Ez a Rómában töltött idő legemlékezetesebb napja lesz bizonyára mindnyájunk számára, mert e napon fogadott bennünket XIII. Leo pápa Ő Szentsége. Már Rómában való tartózkodásunk első napjaiban érintkezésbe lépett vezetőnk, Pasteiner Gyula dr. egyetemi tanár úr, vaticáni nagykövetségünkkel