Katolikus gimnázium, Miskolc, 1895, A gimnázium története
8 cellarii; in Civitate Nostra Vienna Austriae, Die Trigesima prima Mensis Decembris, Anno Domini Millesimo Septingentesimo Vigesimo Octavo; Regnorum Nostrorum Romani Decimo Octavo: Hispániámra Vigesimo Sexto : Hungáriáé vero, Bohemiae, et Reliquorum Anno Similiter Decimo Octavo. Carolus m. p. Adamus Acsády Eppus Weszprim. m. p. Petrus Végh m. p. A királyi adomány-levél 1729. febr. 24., báró Mesko Ádám helytartósági tanácsos által a H. T. ülésében kihirdettetett. Ugyanezen adomány lev elet Miskol- czon Reviczky János Ferencz, szepesi kamarai igazgató és korona ügyész 1729. ápril 26-án a helybeli és vidéki nemesek, a városi birö és jegyző, továbbá Borsi Mihály megyei alispán jelenlétében, ellenvetés senki részéről nem tétetvén, szintén kihirdette. (Min. levéltár.) Az átadott területen 14 házikó állván, ezeket a minoriták kész pénzen vették meg, fizetvén érettök 139 magyar forintokat. (Min. levéltár.) 1729-ben legelőször a templom építéséhez fogtak a minoriták, mely gr. Erdődv Antal, egri püspök és a jótévők kegyes adományai folytán 1734-ben fölépűlt a kolostor két szárnyépületével együtt. (Min. levélt.) //. A ny mim sin in a minoriták vezetése alatt. A hol a szerzetesek megtelepedtek, a lakóház és templom fölépítése után első gondjuk volt, az ifjúság erkölcsi nemesítése czéljából a tudományoknak is csarnokot emelni, melyben az erkölcsös nevelésen és tudományos kiképzésen kívül kötelességüknek ismerték az ifjúságot a haza és az egyház szeretetére is buzdítani Hogy a minoriták mindjárt megtelepedésök után iskolát állítottak, bizonyítja a miskolezi minorita társház krónika írója, ki a többek közt az iskolára vonatkozólag 1730-ban ezeket írja: »Pariter Scholae adampliandum et ornandum, tum numerum Catholicorum, tum Cultum Divinum, ad initium statim nostri ingressus eriguntur, ad quas 50 et ultra Juvenes cum magno Catholicorum solatio et fructu quotannis conveniunt. Quia vero pauperum Studiosorum maior est numerus, nec inter Haereticos victitare possent, Patres hujus Residentiae ex pura licet Eleemosyna 5 aut 6 pauperes Staudiosos semper alere consveve- runt: Et tandem in horum subsidium ex larga Eleemosyna indifferenter relicta Excellentissimi quondam Dni Stephani Koháry Judicis Curiae Regiae Patres nostri impetrarunt Flor. R. Gen : mille idest 1000, ut nempe ex annuali eorundem legali censu perennaliler juvarentur dicti pauperes.« A minoriták tehát 1729-ben történt megtelepedésök után azonnal az iskola felállításához fogtak, melyben először az ifjúságot az elemi tárgyakra kezdették oktatni, azután a grammatikára, végre pedig gr. Erdődy Antal Gábor, egri püspök beleegyezésével a minoriták által vásárolt és nekik e czélra kijelölt telken levő házacskában a grammatikára és syntaxisra. Ezt 1751-ig folytatták. Midőn pedig az iskolák nagyon megrongálódtak, — minthogy csak sövényből és tapaszból állottak s szalmával meg náddal voltak fedve, — elkerülhetlenül szükséges volt új iskoláról, főleg pedig új telekről gondoskodni, melyen az iskolát fölépíteni és abban az osztályokat elhelyezni lehetne. Azért, hogy a társház kerítésén kívül fekvő telket megnyerhessék, 1748. és 1749-ben Ferenczy Tóbiás rendfőnök gr. Grassalkovics Antalhoz, akkori kincstári elnökhöz intézett levelében lefestette az iskolák sanyarú állapotát, ki, miután
