Katolikus gimnázium, Miskolc, 1895, A gimnázium története

7

sére a Ferenczrendiek templomában a Karok és Rendek előtt oly meggyőző és érvekben gazdag szent beszédet tartott, hogy a terület átengedése iránti kérelmüknek, melyet gr. Erdődy Gábor Antal, egri püspök és gr. Károlyi Sándor is különösen támogattak, III. Károly magyar király helyt adott, megengedve, hogy a minoriták Miskolcz városába bevezettessenek és a kért terület nekik átengedtessék. (Az okmányt lásd alább.)

E végből 1728. decz. 29-én a király Reviczky János Ferencz, szepesi kamarai igazgatót és koronaügyészt utasította, hogy a minoritáknak a régi egyház romjait a hozzátartozó területtel együtt hasítsa ki és adja át. Kiköti azonban a király, hogy a minoriták egy okmányt állítsanak ki, mely szerint minden ezen egyházhoz hajdan tartozott javakról és jogokról lemondanak és a puszta területtel elégednek meg.

A küldöttek Pozsonyból hazaérkeztek a nélkül, hogy a terület átengedéséről szóló felségi adomány-levelet magukkal hozták volna; végre gr. Erdődy egri püspök a királynál tett háromszori kihallgatása után az oklevelet megkapta, s visszatérvén Récsből, azt a rendnek átaladta. Az adomány-levél szövege a következő: Nos Carolus Sextus (III.) Dei Gratia Electus Romanorum Imperator semper Augustus, ac Germaniae, Hispaniarum, Hungáriáé, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae Sclavoniaeque etc. Rex; Archi-Dux Austriae; Dux Burgundiáé, Brabantiae, Styriae, Carinthiae, Garnioliae, Luxemburgi, Wierthembergae, et Thekae, Superioris et Inferioris Silesiae, Princeps Sueviae, Marchio Mora- viae; Comes Habspurgi, Tyrolis, Ferretis, Kyburgi, et Goritiae etc. Memoriae commendamus tenori praesentium Significantes quibus expedit universis. Quod Nos pro ea, quam Deum pietate, et solerti in universis iis, quae ad majorem Cultus Divini promotionem, et Orthodoxae Romano-Catholicae Fidei propagationem incrementum quodpiam conferre possunt, magis magisque amplandis, dilatandis, et stabiliendis ducimur cura et sollicitudine, ac praeterea demissis Religiosorum Sacri Ordinis Sancti Patris Francisci Seraphici Conventualiuin precibus coram Majestate Nostra interpositis clementer moti, Fundum et Rudera certae cujuspiam desertae Ecclesiae, Beatae Mariae Virginis in Oppido Miskolcz Comitatui Borsodiensi adjacente existentis, intuitu etiam ex eo, quod dictos Religiosos in praefatum Oppidum Miskolcz, Locumque praenotatum pro aedificatione, et incremento Catholicorum introducendi juxta Episcopi quoque Dioecesani suum etiam eatenus consensum praebentis recognitionem, necessitas magna adesset, suprafatis Religiosis Ordinis Sancti Francisci Minoribus Con- ventualibus, eo modo, ut idem Locus cum sua circumferentia seu spatio pro erigendo Religioso Domicilio, et Horto requisito, pro modofatis Religiosis excin- datur, iisdemque erga Reversales de non praetendendis ad suprafatam Ecclesiam, sive Postliminii Jure, aut alio quovis titulo temporalibus quibuspiam Bonis extradandas, per manus tradatur : hocque modo memorati Religiosi in idem Oppidum pro figenda ibidem mansione admittantur, in perpetuum dedimus, donavimus, et contulimus, ac ut praefatus Ordo ad praeattactum Oppidum Miskolcz, Locumque nominatum introduci, Domiciliumque Religiosum cum Horto pro iisdem ibidem erigi, et exstrui possit, Nostrum Regium Consensum Benevolum, et assensum praebuimus, imo damus, donamus, conferimusque et praebemus. Salvo Jure alieno, harum Nostrarum vigore et Testimonio Literarura. Datum per manus Fidelis nostri, Nobis sincere Dilecti Reverendi Adami Acsády per eadem Episcopi Weszprimiensis, Locique et Comitatus ejusdem nominis Supremi ac Perpetui Comitis, Abbatis Sancti Martini de Vaska, Consiliarii nostri actualis intimi, et per dictum Regnum Nostrum Hungáriáé Aulae nostrae Can-