Menora Egyenlőség, 1994. június (33. évfolyam, 1535. szám)
1994-06-17 / 1535. szám
1994. Június 17. MENÓRA 5. oldal Rabbi Akiva K. Eichler A zsidóság A Talmudból tudom, hogy ha valaki valamit ismertetni akar másokkal, amit mástól hallott, igen nagy erény a szerzőre hivatkozni. A legenda szerint ilyen esetben a sírjában megmozdulnak az ajkai, ha a szerző már nincs az élők sorában. Ezt teszem most, amikor az alábbi igaz történetet teszem közzé, melyet egy izraeli kiváló újságíró barátomtól hallottam, aki a Teremtő kifürkészhetetlen akaratából nincs már az élők sorában. (Zcl.) Az alábbi sorok egy zsidó család történetét, illetve tragédiáját tartalmazzák: A dédapa egy máramarosi falucskából került Erdélybe. Szent ember hírében állott, de az is volt. Az első világháborút úgy csinálta végig, hogy tréfli ételt nem evett, pedig néha napokig nem jutott megfelelő élelemhez. A háború után megnősült, családot alapított, felesége tíz gyermeket hozott a világra. (A vallásosoknál úgy mondták, amennyit a jó Ist. ad.) Ebben a családban tíz fiút adott a jó Ist. ő, akinek a neve Reb Eliezer volt, úgy élt, ahogyan azt a legszigorúbb Halacha (törvénykönyv) előírta. Pat bemelech tajchel, al ha-arec tison, azaz elégedj meg sóba mártott kenyérrel, és a földön aludjál. Minden éjjel, mikor az öreg falióra a tizenkettőt ütötte, Reb Eliezer felugrott a fekhelyéről és úgynevezett Chacot imádkozott, azaz siratta Jeruzsálem pusztulását. Foglalkozását tekintve metsző volt, és környékbeli falvakat járta, csak úgy gyalogosan, látástól vakulásig, hogy egy ilyen nagy létszámú családnak legalább a létminimumot biztosítani tudja. így élte nyomorúságos életét, várva a Messiás megváltását, de nem volt hosszú életű, mert ezt a fáradtságos remete életet nem bírta sokáig a szervezete. Amikor meghalt, úgy beszélték, hogy ő annak a 36 igaz embernek az egyike volt, akik a fenntartó oszlopai a világnak. Hogy ez a Lamed Vük (36)-ság mennyire igaz, azt soha nem fogjuk megtudni. Egy azonban igaz, hogy a szent életű Reb Eliezernek egyetlen fia sem követte a vallásosságát. Kilencen alijáztak Izraelbe, egy közülük illegális kommunista volt, és „építette a szocializmust”. Akik Izraelbe mentek, kibucokat alapítottak, országot építettek, katonák voltak, védték a határokat, részt vettek a háborúkban, igazi hazafiakként éltek és dolgoztak. Szentség az is, ahogyan éltek a fiai Izraelben, csak másféle, mint amit az apa elképzelt és szeretett volna. Reb Eliezer nem volt ellene annak, hogy gyermekei a Szentföldet felvirágoztassák, hogy otthont, országot építsenek az otthontalanoknak, hogy ne fordulhasson az elő, ami előfordult a világégés alatt, ami megtörtént az európai zsidósággal. Csak egyet nem értett, hogy miért vetették el Istent, könnyes szemmel kérdezte. Miért nem építhetik az országot zsidó szellemben? Mert, hogy gyermekei egytől egyig valamilyen vallástalan kibucokban éltek és lemosolyogták a maradi apa siránkozásait. A fiai az ország különböző részein más-más munkahelyen, a gyárakban, a mezőgazdaságban, az útépítésnél, hajók építésében, a határok védelmében, tehát mindenütt derekasan megállták helyüket, szóval az ország szolgálatában álltak. Akik számon kérték tőlük az apai vallásnak a hagyományát, némi büszkeséggel és gúnnyal azt válaszolták: az ország építése és felvirágoztatása felér a Tóra valamennyi parancsolatával. Ez nem kétséges, hiszen bölcseink is ezt állítják, de mégis valami hiba csúszott be ebbe a magatartásba, mert így elszakadni és minden gyökeret eltépni, a múlthoz fűződő szálakat összeszaggatni nem lehet büntetlenül. Reb Eliezer unokái már a kibucokban születtek, egy szabad, demokratikus országban, nekik az ottani tájak már olyan ismertek voltak, mint nagyapjuknak valamikor 50- 60 évvel azelőtt a máramarosi erdők és rónák. Nagyapjukat csak hírből ismerték, a róla szóló történetek már hidegen hagyták és nem is érdekelte őket. Mit is mondhatott a lobogó hajú szabre számára az öreg szakállas, tincses zsidó vallási „hülyesége”, annak, aki belülről templomot nem is látott. Akinek a Chanuka többet jelentett, mint a Jóm Kipur. Azt, hogy az ő nagyapja minden éjfélkor chacot rechtolt, gyászolta Jeruzsálemet, ez teljesen idegen volt számára, hiszen ő egy szabad és független fővárosként ismeri és látja Jeruzsálemet. Az unoka, aki történetünk középpontjában lesz, annak neve: Jákob, öt a gálut tagadására és lenézésére nevelték, arra, hogy fölösleges ballasztnak érezzen mindent, melynek bármilyen kapcsolata van a gáluttal. A vallást, a hagyományt gáluti csökevénynek tekintette, mely ellentétben áll a modern zsidó állam haladó szellemével. A kibuci közösségnek példás tagja volt, kitüntetett kiváló katona hazájának, de ebben ki is merült zsidó mivolta. Szülei igen büszkék voltak forradalmi nevelésükre, hogy az milyen eredményes lett. A hatnapos háború után Izraelnek igen megnőtt a népszerűsége, a világ minden tájáról jöttek önkéntes nem zsidó fiatalok kibucokban dolgozni hosszabb-rövidebb időre. Jákobék kibucába is érkezett Dániából egy csoport, és ő lett a vezetőjük. Az önkéntesek között volt egy szemre való fiatal lány, aki szemet vetett Jákobra. Nem is csoda, mert igen jó külsejű, kisportolt, a katonaságnál megedződött fiatalember volt. Barátság fejlődött ki közöttük és amikor a csoport elhagyta Izraelt, megállapodtak abban, hogy majd egyszer felkeresi Jákob a leányzót a dániai otthonában is. A meghívásnak eleget téve, Jákob egy évi szabadságot kért és kapott a kibuctól egy európai utazáshoz. Első útja Dániába vezetett, ahol már a hithű katolikus szülők is nagy fogadtatásban részesítették Jákobot. Felvetődött a házasság kérdése és megállapodtak a fiatalok, hogy a leány áttér a zsidó vallásra és így minden rendben is lesz. Amikor Jákob értesítette szüleit, hogy megházasodik, szomorúság töltötte el a „vallástalan” szülőket. Erre nem számítottak. Igaz, hogy eltértek apjuk, Reb Eliezer vallásosságától, de a vegyes házasság lehetősége igencsak PRIVÁT TANÍTÁS MINDEN ÉVSZAKBAN Szakképzett tanár Egyéni oktatás minden tantárgyban, minden korban Nagy gyakorlat nehezen tanuló gyermekek oktatásában a nap bármely órájában igen jó eredményekkel. TEL: 630-5527 fennmaradásának problémái KÁLMÁN BÁCSI megrémítette őket. Jákob nem értette e rémület okát. Ezentúl már nem lehet jó izraeli állampolgár? Mennyiben változtat életén az a tény, hogy nem zsidóval házasodik össze? Hiszen a vallási momentum soha nem játszott szerepet az életében. A leány megigérte, hogy áttér a zsidó Budapesten cl cs ahhoz a Ma vallásra, utána visszajönnek Izraelbe. így hát a szülőknek eyaromágon mindjobban s7-uklll° nem volt más lehetőségük, mint szerencsekivánataikat küldeni Dániába. A „vallástalan” szülők egymást okolták, most már nem voltak olyan büszkék a forradalmi nevelés eredményességére, de már a dvódás sem segített. Bizakod-i kis csoporthoz tartozik, amelynek tagjai chéderckbcn és jesivakban töltötték életük jelentős részét; ahhoz, amit a gyerekkorban tanult percre sem lett hűtlen. , , , , , , .Nem vonzzák a világváros tak abban, hogy a leány áttér a zsidó vallásra, es ha ne0nfenyei ‘ káprázatos csillogásai, szeretik egymást, alijáznak, nem lesz semmi baj. )ia ..„telepedni” akar, fellapozza Azóta már eltelt vagy tíz esztendő, s Jákob, a kibuc a könyvtárát megtöltő szentkönv szülöttje, Izrael hadseregének kiváló harcosa, többszöri vek egyikét és az 50—60 észténkitüntetettje Dániában él. Felesége nem tért át, mert a úővel ezelőtt elsajátított dallasnhithű katolikus szülők ezt nem engedték, és mert az ottani mal énekli a mar eifelejtettne katolikus lelkész közbe lépett, s megakadályozta a lány h.,lt u',1'laius va 4«,e*y ,. eJe/c‘ kitérését. Gyermekei már nem is zsidók, alijáról szó sem teN esik, a nő szülei ellenzik. A templom és a bét hámidrás Jákob tépelődik, éjszakákon át nem alszik, a nosztaliga, a a mai napig második otthonai ké honvágy elemészti Jákobot, de nincs mit tennie, nincs kiút PTM ** életcélt lát a ,.Sf«nt szí ra a számára A kapcsolatot igyekszik levelezés útján fenn- rí^z'eseben. rne ,ief".7fe tartam szüleivel, rokonságával, barataivaf Részint azért v>ebben: ^znek- •'£ , teszi, hogy ne felejtse el a heber nyelvet, es hogy fenntartsa , - . _ .íjkapcsolatát a szülőhazájával. Megpróbál mindent Kálmán bácsi azt «.tudja, hogy elkövetni, hogy gyermekeinek meséljen a zsidóságról, de riaiaJ utánpótlás nélkül ^ ,a Torhitbuzgó nagyszülők ezt nem nézik jó szemmel, és a nvot -^óbb-utobb - ,mar sen i feleségével is volt már szóváltás emiatt. *"* Egyik levelében például így ír: „.Sajnálom, hogy nem ^^^t^kereTkutatja a íiataio adhatok gyermekeimnek zsidó nevelést, hiszen a Halacha kal nogv melódiák erejével, a hészerint tulajdonképpen nem is zsidók. Az alijázási' bér szó varázsával megbabonázza őket, közelhozza őket a hagyomány gazdag tárházához. Hal* mozza a liturgikus dalokat, a chás/iil melódiákat, lejátssza azokat a fiataloknak és boldog, amikor azok v«:U és feleségével együtt dudorász.ni kezdik a ,,nigUnokat”. ■ A lelkek megnyílnak, virágba szökken az elvetett mag, az alig pislákoló láng erőre kap. . . Ez éröl'ad Kálmán bácsinak, hogy legyűrve az évek által emelt akadályok. Sorompóit ,tovább élessze a szikrát • Felkeresi a tizenharmadik élet* évükbe lépő gyerekeket és előkészíti őket bár'micvára. A gyerekek megismerkednek „hetiszaka” szukkal’. a „Háftorá”-val és az elaggottnak látszott templomokban -felcsendülnek a Holnap ígéretét hordozó gyermekhangok: „Há bochér bátoré uvömose ávdo, uvinvié háemet vácedek.’* ATLANTIC & PACIFIC OVERSEAS SHIPPING TO AND FROM HUNGARY/EUROPE HEAD OFFICE/TORONTO 40 BETHRIDGE ROAD REXDALE, ONTARIO Telephone: 748-1233 Please call or visit our office Toronto egyik legrégibb magyar étterme Continental Restaurant ízletes, magyaros ételekkel várja régi és új vendégeit. Figyelmes, udvarias kiszolgálás, családias hangulat. Take-out available 521 Bloor St. West Tel: (416) 531-5872 KŐSSZEL MOKDECHAJ MEGBÍZHATÓ hölgy takarítást vállalna. Telefon: 657- ------,------------------- 1414 1985.V1.14 Jj szándékomról már le is mondtam Rosh Hasana előtt vagyunk, igyekszem a gyerekeknek mesélni majd a Tóraadás ünnepéről és hasonlókról.” Milyen szomorú, milyen tragikus, Reb Eliezer dédunokái már nem zsidók. Idegenbe szakadt apjuk, a zsidóságról oly keveset tudó szülő erőnek erejével azt szeretné nekik nyújtani, amit ő oly fukar módon kapott a szüleitől — a vallásos nevelést. E célból mesél majd gyermekeinek Rosh Hasana előtt, a Tóra-adás ünnepéről. Négy nemzedék, a kabalát tanuló Reb Eliezer idegenbe szakadt, keresztségben született és élő unokájáig és dédunokájáig, Izraelen és vallástalan kibucon keresztül. Jákob szülei bizonyára mellverdesve kiáltják: Nem! Ezt mi nem így akartuk! De most már késő. Kedves Olvasóim! A fenti történethez nem kell sok kommentár, ha ez előfordul egy zsidó országban, hány ilyen eset fordul elő a gálutban? Évenként több tízezer. Minden nép, ország, faj, vallás küzd és mindent elkövet, hogy az ő népe a hagyománya szerint éljen és szaporodjon, vajon mi, zsidók megteszünk-e mindent hasonló törekvéseinkében? A mindennapi gyakorlatban tapasztalható, hogy például egy katolikus leány férjhez akar menni egy református fiúhoz, vagy fordítva, akkor mindkét vallás lekészei mindent megtesznek, hogy ne az ő híve adjon reverzálist, azaz az ő gyerekei vigyék tovább a vallási hagyományokat Pedig egy több, mint két milliárdos létszámú katolikus vallási közösségben egy lány kitérése, még százalékban ki sem fejezhető elenyésző szám, mégis harcolnak érte. Még négy-öt évvel ezelőtt a kommunista Budapesten, a személyi szabadságomat veszélyeztetve is minden időmet arra fordítottam, hogy olyan körülmények között is, erősítsem és biztosítsam a zsidóság fennmaradását. Éppen a napokban került a kezembe egy izraeli magyar nyelvű újságcikk, amely éppen ezen tevékenységemről ad hírt, természetesen „konspiráltan” Kálmán bácsi néven, melyet teljes terjedelmében közzé teszek: A híres rabbi szemináriumi péntek estéknek (Kabalat Sabath) — melyet a megboldogult Scheiber professzor vezetett (Zcl.) — az volt a fő célja, hogy zsidó fiatalok összejöjjenek, és ismeretségek, házasságok kötődjenek. Bekövetkezett súlyos betegségének az idején, valamint a bekövetkezett halála után vagy négy éven keresztül én helyettesítettem és folytattam áldásos, ezirányú tevékenységét. Nagyon sok esetben, az éjszaka leple alatt mentünk ki házakhoz chüpe kedisint (egyházi esküvőt) csinálni, vagy Brit Milát (keresztelőt), hogy a születendő gyermekek a zsidó törvények szerűit szülessenek és nőjenek fel. Budapesti viszonylatban több tucatra volt tehető a sikeres „zsidómentés” ezekben a veszélyes időkben. Ma már hála Ist.-nek, nem kell titokban csinálni (mert a párttag szülőknek a mindennapi kenyere forog kockán), minden lehetőség megvan legálisan a zsidóság fenntartására a gálutban is. Egyik nemrégi írásomban utaltam arra, hogy Elie Wiesel Nobel-díjas író büszkeségünktől tudom hogy csak az amerikai kontinensen több mint egymillió zsidó gyerek nem kap megfelelő zsidó nevelést, és közel 40-50 ezer fiatalt vesztünk el évente az asszimiláció során. E számok és a fentebb leüt igaz történet magáért beszél, melyért nekünk kell majd felelni, mert ami a mi időnkben történik, azért mi vagyunk a felelősek. Nem vészharangot akarok kongatni, de hátha eljut azok füléig is, akik tudnak tenni ennek érdekében valamit. Természetesen minden szülő vagy család tartsa kötelességének a vallási nevelést, akkor bizonyára csökkeni fog e nem kívánatos jelenségek száma. Kedves Olvasóim! A fentiekkel kapcsolatban írják meg észrevételeiket, javaslataikat, hogy miként lehet segíteni a zsidóság fennmaradásának erősítését. A legközelebbi írásomig is maradjanak egészségesek Am Jiszrael Chaj, Shalom! Ghita M. Raczi keresselek Anyám? Lelki világom! Fájó emlékeim! - Útján haladva ... Eszembe jut, - Gyermek korom Életem Útja! ...- Újra magam előtt látom! A derengő hajnal hasadását. Midőn lassan - belópózva ablakon át. Fénylő - Sugaraival - Beragyogta gyermek szobám Világos falát! ... Vagy a sötét csillagtalan éjszakák! Mikor betegen lázban fetrengve Feküdtem - heteken át.- És a rém mesék hatása ... Midőn zavarta álmaimat az éjszakába. Csak Te Voltál Ott! - Drága Jó Anyám! Ki féltve betakarva Vigyáztál rám. II. Mikor hasztalan csinyjeink! A - hat testvér együtt Halomra gyűjtöttük bűneink!- Mikor jót - rosszat együtt téve Nem találtunk kiutat merre?- Csak Te voltál ott drága „Anyám”! És áldott lelkeddel vezettél A gyermekkor további útján!- Mikor serdülő korunk haladása Fölébresztett az „Élet” igaz valóságára ... Mikor - tengerek hullámai! Sodortak tova kegyetlen útjain ...- És az anyai szárnyak Féltő melege helyett. - Zuhantunk - zuhantunk! Meredek utakon - leejtőn lefelé Felismerve napjainkba A kemény „Telet!” -- Csak Te volták drága jó Anyám! Ki vigyázva vittél tovább A becsület útján! III. Mert áldott kezed Arany lelked - Szerető szíved! Az életben - Számomra egy volt. A - „Hat gyermeked”!! Ez - volt a reményed.- Ez volt a valóság. Ez volt e - földön Neked a - Boldogság!! IV. De - teltek az „Évek” - ... Gyermekeid szárnyaid alól kinőttek- Az emberek választottak! - Az utak - rohanva áradtak!- Kapzsisággal! Öltek! - Romboltak!. - Könnybe döntve, műiden álmot és otthonokat- Véres háború dühöngött! - Milliók teste jaj vészéivé üvöltött!!- „Krematóriumok”! - Tüze - lángja!-Égő emberek - húsa szaga! Füstje - hamuját - szórta a szél! ... Egy világon át ... V. Hiába álmodozom!? Remény és valóság között ...- Hiába kereslek? Anyám!! Járható utakon. Hiába kereslek!! -- Hiába ...! Mert kegyetlen kezek Lángokban égettek el Drága nemes lelkedet. Ezt - „Te” - nem érdemelted meg! VI. És ki tudna megmondani nekem?- Anyám? -És hol keresselek meg?- Hiszen nincsen - Sírod” - Poraidat sodorják A rohanó fellegek.- Az üvöltő szelek. - Hol keresselek? Anyám? -Milyen vizeken? Tengereken!- Hol keresselek? „Anyám”!! Milyen földrészeken? Sehol nem talállak meg!!! -VII. Csak könnytelen szemem. Fájó emlékem ...- Hordja drága képedet. Örökre lelkembe! -- És leborulva mélyen előtted - Megköszönöm- Anyám! -Hogy a „Te” - leányod lehettem Toronto, 1994. EXPERIENCED Polish lady will come and clean your house. Call: 249-7054 or leave a message. FIZESSEN Elő IMA FÓR RENT 2 hálószobás apartment, szép tiszta, kiadó 2900 Jane Sten, a Sheppardtól északra. Havi $ 645.-, jégszekrény, tűzhely, parkolással. Telefon: 742-5254, 749-2319. s JERUZSALEMI ÉVTIZED s ^ Kőbányai János ötödik könyve — akár az előzőek is ^ S — több műfajból és ennek megfelelően: több ^ S stílusrétegből áll össze. Esszé, novella, riport, tárca, > J napló. A sokféle megközelítés mögül ezúttal kör- S , vonalazódik egy eddig nem próbált írasepítmeny ^ > szerkezete is: a regényé. A Jeruzsálemi évtized nem- ^ S csak a „világ szívében” töltött világtörténelmi fór- > J dulatokban is bővelkedő krónikája, de egy hős — aki S i „véletlenül” az önmaga azonosság-keresztrejtvény- J S képletei megoldásával foglalatoskodó szerző — ^ > fejlődésregénye is. Mindehhez nyújt színpompás hát- > ^ teret, egzotikusán különös szereplőket és rítusokat, S k ünnepeket, s nem utolsó sorban megváltó eszméket a ^ ' Júdeai sivatag ösztövér szikláira épült, három ^ világvallásnak forrása város. S maga, a keretül szolgáló y évtized — 1983-1993 — önszerveződése is S kitalál hatatlan regényhelyzet: világbirodalom omlik ' össze, amelynek háborút és békét vajúdó ^ rengéshullámai éppen Jeruzsálem környékén torlódnak y napihír-milliárd eseménysorba. Vérbe és reménybe. A S Jeruzsálem-megfigyelőpont különleges; a szellem és a ^ történelem eredetének közeliségével átitatott rálátást ^ kínál az újra — régi újra? — rajzolódó Európa, és V civilizációjának változásaira is. S elsőül persze S Magyarországéra, amelynek oly különös- ^ ellentmondásos a kapcsolata a Szentfölddel. ^ N A könyvet Money Order útján 12 dollárért lehet S megrendelni a Rolero Corporation, 635 Madison Avenue, New York, N.Y. 10022 címre küldve. y 'if*****jr*M**MM****jr******Jr**A // FIZESSEN ELŐ LAPUNKA KAPHATÓ EGY RÖVID IDEIG Randolph L. Braham professzor hatalmas műve A MAGYAR HOLOCAUST két kötetes kiadása magyar nyelven 35 US dollár röviditett kiadása magyar nyelven 10 US dollár korlátozott példányszámban kapható! Megrendelést, csekket vagy money ordert kérjük az alábbi címre küldeni: Institute fór Holocaust Studies The Graduate Center — C.U.N.Y. 33 West 42nd Street New York, N.Y. 10036 — U.S.A.
