Menora Egyenlőség, 1993. december (32. évfolyam, 1509. szám)

1993-12-17 / 1509. szám

4. oldal MENÓRA 1993. december 17. Mézes Mackó Hungárián Honey Bear 249 Sheppard Avenue, East NAGY VÁLASZTÉK PICK‘S SZALÁMI ISMÉT KAPHATÓ- meleg ételek (elvitelre is)- vegyes sütemények, torták- felvágottak, saláták- magyar újságok és magazinok Vasárnap is nyitva de. 10-től du. 2-ig Telefon: 733-0022 Mindenkit szeretettel vár Deutsch Ili és Lajos TANULJON VEZETNI ! lilíál Jé[©!V-Elméleti vizsga kérdések és válaszok magyarul és angolul-Privát leckék és tanfolyami oktatás. Tanfolyamot elvégzők jogosultak a csökkentett (20-41%-os) ontáriói autóbiztosítási díjszabásra. Vizsgázhat magyarul. !Autóvezető Iskola 10 Dell Park Avenue, Toronto Tel: 256 -1212 Budapesti, elegánsan berendezett másfél szobás lakásomat kiadnám (minimum egy hétre) heti $ 190-ért. Metrótól, autóbusztól 100 méterre. Az épületben három lift van. Érdeklődni: (416) 222-7139. BÚTOROZOTT LAKÁS Budai belső kerületben 2 szoba, konyha és fürdőszo­ba, komplett berendezés és telefon (színes TV, ágynemű, teljes főzési lehetőség) hosszabb időre kiadó $675.- Mr. Nemes 480-0202 Hirdessen a Menórában különleges AJÁNDÉK ! Különleges családi alkalomra ajándékozzon gyer­mekeinek, unokáinak, dédunokáinak mesekönyvet, melyben a gyermek maga a főszereplő. Bébi-könyvtől 12 éves korosztályig: Tóm and Jerry, Barbie, Little Vlcrmaid, Ghostbusters, Gl. Joe, Hűik Hogan, Bugs Bunny, Poo-fu and Captain Plánét könyvek. Ára: $ 19.95 Postázás 3.00 ''T 22.9 5" Megrendelhető (416) 224-5328 számon, vagy kérjen ingyenes színes ismertető-brossúrákat. Fantasv Books, 743 Steeles Ave. West Unit 39. Willowdale, Ont. M2R 2S5 Kennedy Travel Bureau Ltd. (416) 593-0600 296 Queen St. Toronto, Ont. M5V 2A1 (416) 921-8945 (416) 923-1193 424 Bloor St. W. Toronto, Ont. M5S 1X5 Toronto-Budapest-Toronto A Bevérzett kő táblák azok közé a művek közé tartozik, amelyet minden fiatalnak — nemcsak annak, aki érdeklődik a Holocaust iránt, de annak is aki esetleg kételkedik benne — el kell olvasnia. A könyv a tanúvallomás egyszerűségével és meggyőző erejével írja le a nagyváradi zsidóság történetét a zsidótörvények bevezetésétől kezdve, a sárgacsillag viselés és a gettóba zárás megaláztatásain, a koncentrációs táborok embertelen kegyetlenségein keresztül egészen a felszabadulás, az életbe visszatérés felemelő és egyben fájdalmas napjaiig. Mózes Teréz fiatal lány volt a Holocaust alatt; ma, majd­nem 50 évvel az események után mint érett asszony és a történelemben jártas író, elsősorban unokái számára írta meg az 1940 és 1945 közötti évek személyes élményeit. A könyv megrázó drámaiságát talán ennek a két hangnak összecsengésében kell keresnünk. A fogékony, intelligens fiatal lány benyomásai a személyes, az érzékenyen egyéni, szubjektív élmény erejével hatnak, mint például a következő megrázó auschwitzi jelenetben: Legalább hat-hét asszonypárban az én drága anyámat, s ... Magdát láttam ... S egyszerre szörnyű jelenetnek lettünk tanúi; idősebbnek tűnő asszonyt — aki nem tudott belenyugodni, hogy testvérétől vagy lányától különválasztották — a német SS-katonanő ütlegelni kezdett. Mivel az asszony továbbra is társa felé nyújtotta a kezét, a német nő indulatosan lecsatolta szoknyájáról a derékszíját, s azt az asszonyt torkára fonta, s mint egy döglött kutyát, vonszolni kezdte maga után a földön. Köztünk, mintha egyetlen torokból szakadt volna fel a kiáltás: Anyám ...! S valóban, a szerencsétlen asszony valamelyikünk anyja lehetett. Abban a pillanatban éreztem, hogy akkor, s ott veszítet­tem el édesanyámat. (66. 1.) A megélt élmény minden képzeletet felülmúló borzalma, a szeretett szülő gyötrelmének, megaláztatásának látványa, a tehetetlenség lidércnyomása, a gyász mélységes fájdalma a fiatal lány tudatán, érzésvilágán keresztül az olvasó érzelmi élményévé válik. Ugyanakkor, amikor ezt követően, az írónő felvázolja a fiatal lány élményeinek, történelmi és politikai hátterét, rá kell ismernünk a tudományosan képzett intellektuel tudatos és módszeres vonalvezetésére; itt már Mózes Teréz, az etnográfus, a történelemtudományok doktora, a dátumok és statisztikai adatok pontos információval, a képzett ismeretterjesztő és az érett író analitikus készségével ismerteti az olvasóval a Holocaust éveinek eseményeit. es Budapest-Toronto-Budapest Egész éven ét kedvezményes árú jegyek A világ bármelyik részébe tervez utazást? Keressen fel bennünket! PÉNZKÜLDEMÉNYEK TOVÁBBÍTÁSA MAGYARORSZÁGRA ROMÁNIÁBA ÉLELMISZERCSOMAGOK Irodánk több mint 67 éve pontos, megbízható és előzékeny ügyintézést nyújt bármilyen ügyben. Erika Gottlieb Mózes Teréz: Bevérzett kötáblák Nagyvárad, literator Könyvkiadó. 1993. Ritkán adódik, hogy egy túlélő megemlékezései egyszerre közvetítik a szubjektiven személyes és az objektív, történelmi valóság adatait. A magyar érzésű nagyváradi zsidóság gazdasági és kulturális élete a háború előtt; a gettóra és deportációra ítélt zsidóság lépésről-lépésre való megtévesztése; a kelepcébe csalt emberek megalázása, em­bervoltukból való kiforgatása; a zárt vagonok, a gyűjtőtáborok, a halál táborok, a munkatáborok képzeletét felülmúló szörnyűsége; a külföld közönye vagy hitetlensége; az oroszok által hozott felszabadulás megrázó, de sokszor kaotikusán kegyetlen körülményei — mindez a történelmi távlat tiszta, megbízható alaposságával bon­takozik ki előttünk. De Mózes Teréz írásának lélektani és filozófiai mélysége talán abból a lépésről-lépésre felmerülő kérdésből fakad, ami a tények, a meggyőző erővel ábrázolt élmények kronológiáján keresztül félreérthetetlenül a könyv, vezér­motívumává emelkedik. Ez az ismételten felmerülő kérdés emberségünk megőrzésének dilemmája: Mi a határa an­nak, ami emberi? Hogyan őrizhette meg, vajon megőrizte­­e, emberi mivoltát a szándékosan állati szintre kényszerített üldözött? Mint Brúnó Bettelheim (The Informed Heart, 1960) és Victor Frankéi (Man's Search fór Meaning, 1963), Mózes Teréz is azt bizonyítja, hogy a koncentrációs táborok bor­zalmainak túléléséhez szükséges lelki energiát az üldözött nem az önzésből, a többi áldozattól való elzárkózásból, hanem a „lágertestvérek” iránti szolidaritásból, a többi szenvedővel való együttérzésből merítette. A Nagyváradról elhurcolt fiatal lányok egymáshoz való ragaszkodásának és áldozatkészségének leírásában Mózes Teréz felejthetetlen emléket állít annak az „emberségességnek”, amit a legyengült, agyongyötört áldozat csak „emberfeletti” erőfeszítéssel tudott megőrizni. És megőrizte mégis. De a Bevérzett kőtáblák felveti emberségünk megőrzésének dilemmáját a másik szemszögből is. Ha kivételesen is, ha ritkán is, volt-e olyan, aki megőrizte ember mivoltát, annak ellenére, hogy — mint csendőr, fogolykísérő, német katona, lágerőr, vagy antiszemita propagandától elvakult tömeg tagja — az üldöző szerepkörébe sodródott? Mózes Teréz megemlékezik a fogolykísérőről, aki emberi szóra méltatta a kiéhezett, agyondolgozott, állati sorsukban elfásult fiatal lányokat; a munkafelügyelóről, aki igyekezett megkönnyíteni embertelen munkakörülményeiket; azokról a névtelen szemtanúkról, akik emberi módon reagáltak a tehervagonokba zsúfoltak segélykiáltásaira, a halálbahur­­colt emberek utolsó kísérletére, hogy hírt adjanak magukról szeretteiknek. — A lezárt vagon ablakához furakodva, az írónő átadja a foglyok búcsúlapjait egy vasutasnak: De sokszor eszembe jutottak ezek a halál árnyékából küldött búcsúlapok. Sokat foglalkoztatott: vajon mi lett a sorsuk? Kételyeimre választ csak a háború után kap­tam. Valamennyi lap eljutott rendeltetési helyére. (59.1.) Mind a személyes, egyéni lélektan szemszögéből, mind a történelem átfogó távlatából, Mózes Teréz könyve arra késztet, hogy szembenézzünk humánumunk dilemmájával. És így a múlt borzalmainak hiteles ábrázolásán kereszült a könyv végsősoron arra bátorít minden olvasót, hogy ne csak a gyász keserűségével, de az emberiség és em­beriességbe vetett hit erejével, a jövőbe vetett bizalommal közeledjék a múlthoz. ... nemcsak az, ártatlanul elpusztított rokon, barát, ismerős, sorstárs emlékezete kötelez arra, hogy írjak; nemcsak azért kell emlékeznem, hogy érzékeltessem azt az iszonyatot, amit ép ésszel felfogni ma sem lehet, de fel kell hívnom a figyelmet a megismétlődés lehetőségének veszélyére. Azok a fiatalok, akik demokratikus szellemben nőttek fel, ma úgy gon­dolkodnak, mint ahogyan mi is gondolkodtunk a háború előtt, amikor gyakran hangoztattuk: nálunk ez lehetetlen! Ez nem következhet be! Mert nem tudják, mit válthat ki a határtalan xenofóbia, az embergyűlölet, a mérhetetlen, rosszul értelmezett nacionalizmus. Szeretném fennem hirdetni: nem felejtünk! Nem szabad felejtenünk! (214.1.) Tudomásunk szerint a könyv angolra való fordítása már elkezdődött; reméljük napvilágot lát még sok más nyelven is. Mert Mózes Teréz könyve egyértelművé teszi, hogy — nyelvre, korra és nemzetiségre való tekintet nélkül — emlékezni kötelesség; az emlékezés nemcsak a mártírhalált halt elődök, a korosztályosok iránti kegyelet eszköze, hanem a jövő generációk iránt érzett felelősségtudatunk alapvető tényezője is. HETI SZIDRA: VAYIGASH És mindnyájan felmentek Egyiptomból és megérkeztek Kánaán országába, atyjukhoz, Jákobhoz. És elmondták neki: József még él és uralkodik Egyiptom egész országa felett. És elállt a szívverése (Jákobnak), mert nem hitt nekik ...” (Genezis 45, 25-26) Ez a büntetésük a hazug embereknek — mondják bölcseink, akik kommentálják Jákob viselkedését, amikor elmesélték neki a nagy felfedezést: József él és ő Egyiptom nagyhatalmú alkirálya —-, amikor egyszer igazat szólnak, akkor sem hisznek nekik. Hogyan is hihetett volna az ősz Jákob drágalátos fiainak, akik már annyiszor rászedték? Hogyan hitte el mégis a jó hírt? Az írás maga azt mondja: látta a kocsi­parkot, amit a fáraó küldött tiszteletére. A Midrás hozzáteszi, hogy József burkolt üzenetet küldött apjának, amelyben el­mondja, mi volt az a Tóra-tétel, amit el­adása előtti utolsó együttlétükkor együtt tanulmányoztak. Ezt a testvérek nem tudhatták. A középkori tószafisták egy csoportja, mely „Dáát Zkénim” néven nép­szerű Tóra-magyarázatokat tett közzé — egy nyelvi bravúr segítségével: „ráv - od bni cháj?! ...” (uo.) —, azt mondja, hogy Jákob a kocsipark egyiptomi vezetőjét kér­dezte meg, igaz-e, hogy fia él még. S mivel az illető „királyi főkocsis” pozitív választ adott, Jákob felkiáltott: „Megyek, hogy lássam őt, mielőtt meghalok” (uo. 28). Ezen magában álló magyarázat szerint a „ráv” szócska kivétetik eredeti értelméből (’elég, még sok is’) és a főembert, vagyis a kocsipark vezetőjét jelenti, ugyanúgy, ahogy a héber a hajóskapitányt „ráv­­hovélnak” hívja ... Most, hogy tudja, József él, Jákobnak sietős az útja: „Elmegyek, hogy még lássam őt, mielőtt meghalok.” (Uo. 28) Jákob fél, és az írás osztja félelmét. Erre mutat, hogy útban Egyiptomba, amikor Beér-Sebán állomásozik a karaván, Jákob áldozatokat mutat be atyja Istenének, majd éjszakai látomásban hallja az égi hangot. „Én vagyok az Isten, atyád Istene, ne félj lemenni Egyiptomba, mert nagy néppé teszlek ott. Én lemegyek veled Egyip­tomba, és én majd fel is hozlak ...” íme, az isteni ígéret: nagy néppé válik ott Jákob házanépe, vagyis nem fog beol­vadni, asszimilálódni, és az isteni ígéret visszavezeti leszármazottak Kánaánba, az ígéret Földjére. Most már könnyű szívvel megy Jákob, de fiai nem győzik hangsúlyozni, hogy ideiglenes tartóz­kodásra jöttek az országba, és csak a nagy éhínség okozta jeridázásukaí. Ez az „ideiglenes tartózkodás” aztán 210 esz­tendeig tartott ... Rögtön felkerekednek, de Beér-Sebába érve Jákobot rossz előérzet gyötri. Apjának, Izsáknak az isteni Gondviselés megtiltotta, hogy Egyiptomba menjen, és íme most ő jószántából oda készül, elhagyja Kánaánt, ősei országát. Talán érezte, tudta, hogy ez­zel a lépésével az egyiptomi száműzetés, a diaszpóra, a gálut keserű fejezete következik. Jákob áldozatokat mutat be atyja, Izsák Istenének, aki éjjel meg is jelenik előtte és megnyugtatja: „Ne félj lemenni Egyiptomba, mert nagy néppé teszlek mijd. Én lemegyek veled Egyiptomba, és én majd fel is hozlak.” (46, 3-4) Ez:el az ígérettel a tarsolyában Jákob már rém fél: a karaván elindul — 70 lélek. A Tóra résletesen felsorolja mind a 70 személyt, acik Jákob házanépét és a jövendő zsid* nép gerincét alkották. Jákob feleségei má meghaltak (ő maga említi később, hog) Ráchelt az úton temette el, Leát a Mactoéla barlangban, míg Bilháról és Zilpáról cm tesz említést), és itt csak Jákob fiai és mókái vannak említve. A 70- es szám csal a férfiakat, illetve a fiúkat öleli fel, de mm Jákob menyeit, valamint a leánygyermeleket. Ezekkel együtt a szám feltételezhető« nagyobb. Említésre méltó, hogy a névs<r Benjámin 10 fiának nevét tartalmazza. Ha feltételezzük, hogy Benjámin mct nem volt több 31 évesnél (hiszen 8 évesvolt József, amikor Benjámin megszületett, és most József 39 éves), és ezt összevetjük Jákob 130 évével — akkor érthető lesz számunkra: Benjámin volt és maradt a „Kicsi”, fiai „Benjáminja”, főleg azután, hogy lózsefet, a szeretett asszony elsőszülött fiát halottnak hitte. Az is igen figyelemre méltó, hogy a nagyszámú unoka között mindössze 2 lányt tartanak számon, a többi mind fiú. Az egyik Szerách, Ase: lánya, míg a másikat, Jochebedet, Lái lányát, Mózes édesanyját, az írás nem is említi, csak a Midrás tartja számon, hogy útközben született, amikor a karcán Egyiptom határára ért. Vele lett teljesa 70-es létszám ... Az első megvetést követő izgalmak már elültek. Jákob ts családja „lement” Egyip­tomba (mint udjuk, a héber az Erec Jiszrael elhagyáát „lemenés”-nek —jerida — nevezi, mi gaz odautazást felmenésnek, felemelkedésne! — alija — nevezi), és letelepedett Gfcen tartományában, ahol kövér legelők voltak. Jehuda előrement, hogy ott tanháat (jesivát) alapítson, mert az ősök anélkül nem mozdultak, nem men­tek sehová. Utána József egy protokolláris kötelességet teljesített, amikor apját bemutatta a fáraónak. A kettő közötti találkozás, melynek során Jákob meg­áldotta az egyiptomi uralkodót — két világ találkozása volt, a monoteista Jákob háza-fejének tisztelgő látogatása a bál­ványimádó Egyiptom uralkodójánál, aki a Midrás szerint saját magát is istennek tar­totta és tartatta. Az írás azt is elbeszéli, hogy az egyiptomi királyi udvar jó szemmel nézte József testvéreinek jöttét. Eddig azt hitték, hogy egy jött-ment rabszolga uralkodik rajtuk, és most kiderült, hogy egy előkelő család sarja, és a fáraó megparancsolja, hogy küldjenek kocsikat Jákob és háza mielőbbi lehozatalára. Jákob hallja a jó hírt, és — nem hiszi el. Túl sokat hazudtak neki fiai, semhogy most egy csapásra el higgye az örömhírt. Csak amikor Benjámin is megerősítette, hogy igenis József él, és Jákob látta a királyi ko­csiparkot, ami tiszteletére jött, akkor kezd­te elhinni, hogy drága fiai ez alkalommal igazat beszélnek. A Midrás szerint József jelet küldött apjának: emlékezetébe idézte, mit tanultak, amikor elváltak (az Eglá Árufá szakaszát — Eglá-Ágálá), és ez a jel győzte meg a pátriárkát arról, hogy elveszettnek hitt fia valóban él ... A drámai találkozás József és 22 éve nem látott édesapja között eszünkbe juttatja, ami a József-dráma olvasása közben évről évre bennünk motoszkál. Hogyan lehetséges az, hogy József nem talált módot arra, hogy értesítse apját és életjelt adjon magáról? Amikor mint rabszolga volt Potifár házában, vagy pláne, amikor tömlöcben sínylődött, ez még úgy-ahogy érthető. De most, az elmúlt 9 évben, amikor egyiptomi alkirályként teljhatalmú uralkodója az országnak, ez teljesen érthetetlen. Egy közvetett jelet találhatunk a ne­vekben, amiket József ad két fiának, akik Egyiptomban születnek neki, még az éhinség beállta előtt, amikor a fáraó meg házasítja a nőtlen alkirályt, hozzáadván Osznátot, Ón papjának lányát (aki a Midrás szerint a Sechemben megerőszakolt Dina törvénytelen lányával azonos, és így kb. 7- 8 évvel fiatalabb Józsefnél). Az elsőszülött fiát Menassénak nevezi, „mert Isten felfedtette velem minden szenvedésemet, és atyám egész házát”, míg a fiatalabbat Efrájimnak, „mert Isten megszaporított engem (volt) nyomorúságom színhelyén” (uo. 41, 51-52). Mivel ismerjük József nemeslelkűségét és jó tulajdonságait — tény, hogy nem áll bosszút testvérein, amikor tehetné —•, azt kell hinnünk, hogy egyrészt nem akarta a kedélyeket bolygatni, egy messziről küldött üzenettel, másrészt pedig idős ápja bizonyára magyarázatot kér, miután kiderül, hogy a „vadállat által széttépett” József, kinek véres köntösét prezentálták neki — él és virul. És ekkor mit mond ő? Elmeséli, hogyan akarták testvérei megölni, és hogy „elégedtek meg” végül is gödörbe dobásával, majd eladásával? Hogy fog erre az idős pártiárka reagálni? Erre még gondolni is rossz. Nem, József ilyet nem tesz. Ő örül, hogy Isten felvitte a dolgát, elfelejtette vele szenvedéseit; nem nagyon vágyakozik „szerető” testvérei után, és apja szempontjából gondolja, hogy az kisebb rossz, ha nem bolygatják a múltat és nem tépik fel újra a — talán — már behegedt sebeket. A többit az isteni Gond­viselésre bízza, és az meg is teszi a magáét ... (S. Menora: „Psát vöhigájon Bömikrá” című könyve alapján) Az egész József-sztori természetesen az isteni Gondviselés iskolapéldája. Ezt József később meg is mondja testvéreinek, amikor azok exkuzálják magukat és bocsánatát kérik. Ti rosszat akartatok, de az Isten jóra fordította, hogy élelmezni tudjam apám házanépét. Bölcseink szerint „Jákobnak tulajdonképpen rabláncra fűzve kellett volna mennie Egyiptomba (hiszen ez szerves része az Ábrahámnak kilátásba helyezett első gálutnak), de érdemei elismeréséül úgy alakultak a dolgok, hogy mint az egyiptomi alkirály apját, előkelő vendégként fogadták ott, és még a fáraó is audiencián fogadta ...” (Sábbát 89 nyomán). Ez a drámai találkozás háttere, és ez a 210 évig tartó egyiptomi gálut kezdete. Naftali Kraus Gyertyagyújtás december 17. ecem r 2 . Torontóban 4:23 4:26 Montrealban 3:53 3:56 '3 New Yorkban 4:11 4:14 Ég Los Angelesben 4:28 4:36 Ili Szombat kimenetele U Torontóban 5:13 5:16 jjj Montrealban 4:43 4:46 ||| New Yorkban 5:01 5:04 J|| Los Angelesben 5:18 5:26 |f| Budapesti utasainknak ajánlunk* THERMÁL HOTEL 2 HETET FIZET 3 KAP Repülőjegy, napi 2 étkezés, heti 5 gyógykezelés személyenként 2 ágyas szoba nincs single felár. CAN $ 2,180.00 Közjegyzöség, fordítások, hitelesítések, végrendeletek, magyarországi örökösödések és nyugdíjak intézése gyorsan és pontosan COLUMBUS TRAVEL A hivatalos magyar utazási iroda 420 Spadina Ave., 311 Sheppard Ave, E. Toronto, Ont. M5T 2G7 Willowdale, Ont. M2N 31 Tel: 596-8101 Tel: 224-5800 Fax: 593-9927 Fax:T24-5459

Next

/
Oldalképek
Tartalom