Menora Egyenlőség, 1993. december (32. évfolyam, 1509. szám)

1993-12-17 / 1509. szám

1993. december 17. MENÓRA 5. oldal „Kínai fehér”-ként ismerik. A délkelet-ázsiai Arany Háromszögben — törvényen kívüli határtérség Myanmar, Thaiföld és Laosz találkozásánál — magánhadseregeket tartó bandafőnökök harcolnak egymással azoknak a jövedelmező útvonalaknak a birtoklásáért, amelyeken ez a kincset érő anyag útnak indul a világ virágzó kábítószer­piacai felé. A kínai fehér nem azonos azzal a másodosztályú, erősen hígított heroinnal, amelyet néhány évtizede jól ismernek az elkeseredett narkósok, és New York utcáin árusítják el­szívható, pihés porrá őrölve. Az ázsiai heroinszindikátusok azt remélik, hogy a kínai fehérrel megtalálták a kokain versenytársát: egy olyan szert, amelyet el tudnak adr>; a középosztálynak. A kereskedőktől a fogyasztókig mindenki részt akar bírni magának a „kínai fehér”-üzletből. A hivatalosan 4-es számú heroinnak nevezett kínai fehér a valaha is forgalomba hozott legtisztább heroin: bőséges a kínálata, és viszonylag olcsó. New Yorkban pergamentasakokban árulják Dynamite, Ferra White Death (fehér halál) néven. Az itt értékesített heroin több mint 70 százaléka már kínai fehér. Noha Nyugat-Európa narkósai között a kokain egyre népszerűbb, a kontinens legnagyobb kábítószer­problémája mégis a heroin. Az Arany Háromszögből szár­mazó heroin, amelyet gyakran légi úton csempésznek Bangkokból vagy Hongkongból Európába, immár szintén bevezetett cikké vált. A középosztálybeli narkósokat egyre jobban vonzza a kínai fehér azáltal, hogy tisztább, kevesebbtől is feldobódnak a fogyasztói, továbbá felszip­panthatják vagy cigaretta formájában elszívhatják a port, és ez viszonylag tiszta és diszkrét módja a narkózásnak, amely elkerüli a fertőzött fecskendőtől való AIDS-veszélyt vagy a végzetes túladagolást. Hi per kinetikus hatások Aki ezzel az újfajta heroinnal él, annak az éppen olyan könnyen szenvedélyévé válhat, mint annak, aki tűt használ. De kevésbé valószínű az azonnali halál: a narkós elbóbiskol, mielőtt halálos mennyiségű heroint szívna fel. Róbert Bryden, az illetékes igazgatóság (DEA) vezetője azt mondja, hogy a kokain és a krak rabjai közül sokan a heroin használatára is rákaptak. A heroin lágy eufóriája ellenpontja annak, amit ő a kokain és a krak „hiper­­kinetikus hatásai”-nak nevez. Statisztikailag sokan a koka­inélvezőkként ismert emberek közül egyre inkább a hero­in rabjaivá is válnak. A kábítószerekkel való visszaélés Országos Intézete szerint az intravénás heroinélvezők száma 1982 óta változatlan: országosan 492 ezer, ebből a fele New York­ban lakik. Az amerikai drogszakértők és végrehajtó hatóságok legfőbb gondja a 80-as években a krak meg a kokain terjedése volt, most azonban baljós jeleket látnak a heroin visszatérésére. A vámtisztek még soha ekkora heroinszállítmányokat nem foglaltak le amerikai kikötők­ben. A kínai fehér ára csökkent: nagybani ára New York­ban 2 évvel ezelőtt kilónként 150 ezer, holott négy éve még 200 ezer dollár volt. Egy adag általában kb. 10 dollár, de alkalmaként már három dollárért is kapható. És egyre javul a tisztasága: átlagosan 40 százalékos, míg a gyenge minőségű utcai heroin csupán 30 százalékos. Ennek oka részben az, hogy a kereskedők most jobban ellenőrzik az áru terítést, és biztosítani tudják, hogy ne hígítsák, amint kézről kézre megy az anyag lefelé az utcai árusig. Illegálisan működő ázsiai vegyészek egy évtizeddel ezelőtt tökéletesítették a kínai fehér finomítását. A legtöbbet az ázsiai Arany Háromszögben állítják elő, ahonnan ma az Egyesült Államokba belépő heroin 56 százaléka ered. Ez a szám nyolc évvel ezelőtt még csak 14 százalék volt. Ugyanekkor a délkelet-ázsiai Arany Félholdból (az a nagy ópiumtermelő térség, amely magába foglalja Afganisztánt, Pakisztánt és Iránt) származó heroin részesedése az Egyesült Államok piacából 50 százalékról 21 százalékra esett. Óvszernyelők és lebukottak A kínai fehér kereskedelmében egy tucat ország vesz részt, némelyik jóval túl az Arany Háromszögön. Afrikaiak, főleg nigériaiak özönlenek Bankokba és más délkelet-ázsiai városokba abban a reményben, hogy mint „nyelők” gyorsan sok pénzt kereshetnek — kábítószeres futárok, akik heroinnal megtöltött gumi óvszereket nyelnek le és felszállnak a Nyugatra tartó repülőgépekre a kényelmetlen csempészáruval. Továbbá Kína Yunan tar­tományában — amely Muanmarral szomszédos — új csempészutakat nyitottak Guangzsu, Sanghaj vagy Peking felé, ami kényelmes légi és tengeri összeköttetést kínál a kábítószeresek piacaira a világ minden részén. A nyugati illetékesek becslése szerint a kínai fehér mintegy 20 százaléka ezen az útvonalon érkezik az Egyesült Bob Kőben “Kínai Államokba. Továbbá bizonyítható, hogy dél-amerikai kokaintermelők is közreműködnek a heroin keres­kedelmében is. Ha kolumbiai kartellek nagy arányok­ban (ládaszám) csatlakoznak ehhez a tevékenységhez, a maguk rendkívül fejlett áruterítő hálózatát a kokain mellett a heroinra is alkalmazzák, akkor főszerepelőivé válhatnak az üzletágnak. A kínai fehér forgalmát az Egyesült Államokban nagyjából szorosan összefonódott ázsiai szindikátusok monopolizálták — főként kínaiak, akiknek az Egyesült Államokban való térfoglalása jól tükrözi az ázsiai beván­dorlók számbeli növekedését. Az ázsiai árusok kapcso­latban vannak olyan alvilági csoportokkal, mint a 14K néven ismert hongkongi hármas, a tajvani gyökerű United Bemboo vagy a kaliforniai Wah Ching utcai bandák. Ez a nyomozókat rengeteg új probléma elé állítja. A klánkultúra és az ázsiai bandák töméntelen dialektusa gyakorlatilag lehetetlenné teszi kívülállók beszüremlését. Ennek ellenére említhetünk néhány figyelemre méltó sikert a kábítószerek elleni harcban 1989-ben a White maré fedőnevű, 18 hónapig tartó FBI-vizsgálat, amelyben részt vett egy ázsiai-amerikai titkos ügynök is, nagy nyilvánosságot kapott lebukáshoz vezetett New Yorkban. Egymilliárd dollár értékű, 90 százalékos tisztaságú kínai fehéret csempésztek az Arany Háromszögből Hongkongba, gumi golfkocsiabroncsok közé csomagolva és innen hajón Los Angelesbe, majd bérelt teherautókon szállították tovább New Yorkba. Mintegy 20 ügynököt tartóztattak le New Yorkban és egyidejűleg többeket más amerikai városokban, valamint Hongkongban és Szingapúrban. A letartóztatottak között volt egy New York-i üzletember, Peter Woo ital-nagykereskedő, aki a szövetségi hatóságok szerint összekötő volt a szállítók és az elosztók között, és akinek nagyon hatékony kábítószer-kapcsolatai voltak a Távol-Kelettel. A lebukás során 820 font heroint koboztak el, ami 100 ezer narkós egyévi szükséglete. Akkoriban Róbert Bryant, az FBI kábítószeres és szervezett bűnözési részlegének vezetője ezzel a lebukással bizonyitotta a növekvő kínai fehér-kapcsolatot. A kínai fehér ösvénye Myanmer északkeleti részén, a Salween folyótól keletre indul. A mákföldeket az akha és a mec hegyi törzsek művelik meg, akik aratáskor kézzel bemetszenek minden egyes duzzadt mákgubót és összegyűjtik a belőlük kicsepegő nedvet. A bennszülött far­merek arra számíthatnak, hogy az összegyűjtött nedvet ,,viss”-enként (régi brit gyarmati mértékegység, 1,6 kg-mal egyenlő) 150-280 dollárért értékesíthetik. A szüretet követő napokban thai kereskedők érkeznek a falvakban, gyakran azoknak a volt kuomintangista kínai szülőknek a leszár­mazottai, akik azután menekültek el Kínából, hogy Mao Ce-tung kommunista erői 1949-ben legyőzték Csang Kai­­sek nacionalistáit. Az ópiumot többnyire öszvérkaravánok szállítják a finomító laboratóriumokba, ahol heroint készítenek belőle. Myanmar területén több mint 15 nagy ópiumfinomító működik, s többségüket egy 58 éves főem­ber, Khun Sa gerillái felügyelik. Ez a gerillafőnök az Arany Háromszögben előállított heroin több mint 70 százalékát ellenőrzi. Khun Sa félig kínai, félig shan származású, eredeti neve Csang Csi-fu, nem ismeretlen az Egyesült Államok bűnüldöző szervei előtt. 1989-ben egy New York-i szövetségi bíróság elítélte, mert 1986 szeptembere és 1988 februárja között 3500 font heroint kísérelt meg becsem­pészni az Egyesült Államokba. Versengő gerillák Néhány évvel ezelőtt Khun Sa Thaiföldön lévő híres erődjeit ostrom alá vették a Wa rivális gerillái, a volt fejvadászokból álló félelmetes törzs tagjai. Wa és Sa ópiumcsapatai egy álmos határmenti falu, Ta Thon közelében csaptak össze, a Mee Kok folyó partján. Egy aknavető 81 mm-es lövedéke a faluba csapódott és megölt két thaiföldit, tízet pedig megsebesített. A feldühödött thaiföldi helyőrség bombázni kezdte mindkét felet és felszólította Sát meg Wát, hogy vonuljanak egy két kilométeres „demolitarizált zóna" határai mögé. A thai királyi légierő még Khun Sa állítólagos heroinfinomító bázisai ellen is intézett légitámadásokat, és Bangkok csapatai — hír szerint — csatlakoztak a myenmeri kor­mány csapataihoz, hogy üldözőbe vegyék az ópiumkirályt. Am Khun Sának sikerült most is — mint eddig mindig — megmenekülnie, miután tudja, hogy kiket és mekkora összeggel kell megvesztegetnie. Feltevések szerint az ő bő­kezűségének köszönhető, hogy a thai főtisztviselők kulcs­­fontosságú heroincsempészutakat Myanmerból Thaiföldre hosszabb ideig soha nem zártak le. Hasonlóképp a thai hadsereg a „demilitarizált zóná”-ban tartja sakkban Wa csapatait, Khun Sa csapatainak pedig kényelmes folyosót biztosít a fegyver- és élelmiszer-utánpótláshoz meg a narkotikumcsempészéshez. Homályos bankrendszer Néhány éve a kínai fehér ára Chiang Maiban kilónként 4500 dollár, New Yorkban az utcán árusítva ugyanez 500 ezer dollár volt. Nem mindenki fizet készpénzzel. Számos ázsiai kereskedő egy homályos alvilági bankrendszert hasz­nál, amelyet közismerten nagyon nehéz „feltörni”. Ázsiai és nyugati ékszerüzletek, aranyárusok, kereskedelmi vállalatok és pénzváltók sötét hálózatán keresztül működik. A kábítószer-kereskedők Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában könnyűszerrel utalnak át pénzt telefonon, kódolt telexüzenetekkel, rejtjeles cédulák útján, sőt még titkos rádióadókkal is. Az alvilági kereskedelem köreihez közel álló személynek egyszer átadtak egy darab papírt, amelyre idézetek voltak felírva egy kínai történelmi regényből, A három király­ság regényé-böh ha ezt Chiang Maiban a megfelelő személynek adja át, a papírdarab 1 millió dollárt ér. Bangkoki tájékozott körök szerint 5 millió dollárig bár­milyen összeg órák alatt mozgatható kontinenseken át. A rendszer családi, klán- és tartós üzleti kapcsolatokon alapul, amelyben a bizalom — és a megtorlástól való félelem — helyettesíti az írott nyilvántartást, egyidejűleg lehetővé téve az ügyfeleknek az adók elkerülését és a nyomon követést. A pekingi vezetők szívesen vádolnak külső kereskedőket és hivatkoznak külföldi befolyásra, azt állítják, hogy „elvadult” Kínában a kábítószerkereskedelem, és hogy a sokszor nemzetközi bandák által támogatott csempészek „titkos válla!aíok”-at alapítottak, amelyek kereskedelmi tevékenységükben repülőgépeket, fegyvereket és legkor­szerűbb kommunikációs eszközöket használnak. A vádaskodásnak van valamelyes alapja. Kínának az utóbbi években folytatott „nyitott ajtó”-politikája lehetővé tette a helyi bűnszövetkezetek újjáéledését (némelyek ezek közül a II. világháború előtt kábítószer-csempészettel foglalkoztak Burmán, Thaiföldön, Vietnamon, Kínán és Hongkongon át), a régi kapcsolatok felélesztését és új kapcsolatok létesítését más szervezett csoportokkal, kivált a hírhedt hongkongi hármasokkal. A kínai fehér rabszolgái Az Egyesült Államokban az olyan utcai bandák tagjai, mint a Fehér Tigrisek vagy a Zöld Sárkányok, a kínai városrészekben portyáznak, hogy zsákmányhoz jussanak, a globális kábítószerüzletből. Néhány kínai városrész bandái olyan kínaiakra vadásznak, akik hajlandók törvényt szegni, és nagy összegeket fizetnek azért, hogy bejussanak az Egyesült Államokba. Az áldozatok — sokan közülük az 1989-es Tienanmen téri mészárlás után hagyta el Kínát, hogy Nyugaton élhessen — átlag 30 ezer dollárt ígérnek azért, hogy Dél-Amerikán vagy Kanadán keresztül az Egyesült Államokba csempésszék őket. Amikor megérkez­nek, kevesen tudják kifizetni az egész összeget. Az adósokat gyakorlatilag rabszolgáknak tekintik. Éttermek konyhájában vagy piszkos üzemekben gürcölnek. Néhányukat meg arra kényszerítik, hogy az Egyesült Államok és Ázsia között kábítószereket szállítsanak. Nincs választásuk, kénytelenek beleegyezni: félnek a feljelen­téstől, mert a hatóságok kitoloncolják őket az országból. Az ázsiai föld alatti bandák gyarapodása lépést tartott az Egyesült Államokba való ázsiai bevándorlás drámai felfutásával. Az Egyesült Államok Bevándorlási és Honosítási Szolgálatának tanulmánya szerint az ázsiai bandák jelentik ma az országban a külföldiek bűnözésével kapcsolatos egyik legveszélyesebb problémát. A tanulmány szerint a bevándorlók számához képest nagy arányban lepték el az Egyesült Államokat a külföldi eredetű bűnszövetkezetek, és ezek „opportunista betegségként furakodtak be a jövedelmező amerikai piacra”. Az ázsiai bandák több szempontból még az olyan európai etnikai csoportoknál is veszélyesebbek, mint a maTia. Egy nyu­galmazott amerikai nyomozó, aki tagja az Ázsiai Bűn­üldözők Nemzetközi Egyesületének, azt mondja, hogy némely ázsiai etnikai csoport összetartása és brutalitása olyan mértékű, hogy hozzá képest a maffia „jámbor apácák gyülekezete”. Az ázsiai bandák és az arany háromszögbeli heroinkirályok közös célja: a kínai fehér iránti kereslet megteremtése és felfuttatása. (IPM) • Pham The Trung Viet­namban nőtt fel, s mint iskolás fiú, bőrtáskában hordta a könyveit. Ezt a bőrtáskát magával vitte, mikor el kellett menekülnie hazájából. Az elnyűtt táskán még ma is olvasható az R 5001 3210 azonossági szám, amit Pham a mene­külttáborban kapott, mielőtt Kanadába jött. A ROM új. emigrációtörténeti kiállítása Ez a bőrtáska is látható a kiállítási tárgyak közt a Royal Ontario Museum kiállításán, melynek címe: Safe Haven: The Refugee Experience of Five Fami­lies. Ez az új kiállítás öt család élményein át mutatja be, hogyan érkeznek a menekültek Kanadába, hogyan illeszkednek be a helyi életbe és gazdagítják munkájukkal a társadalmat, — miközben megtartják kultúrájuk némely vonását. Az öt család öt különböző országból érkezett: Viet­namból, Chiléből, Ceylon­ból, Szomáliából és a volt Csehszlovákiából. A kiállítás november 13- án nyílt meg és 1994 őszéig lesz látható, a ROM új kiállítótermében, melynek neve: Heritage Gallery of Canada’s Peoples. A mú­zeum együttműködve az Ragyogó napsütésben 60 ezer mohamedán hívő imádkozik a nagymecset udvarán. Nincs ebben semmi különös ... hacsak az eseményre nem éppen Lon­donban kerül sor. Az inkább szmogról nevezetes városban tükröződnek ugyanis a napsugarak aranyló fényei a szent épület kupoláján. A helyszín a brit főváros köz­pontjában lévő Regent’s Park „Központi Mecset”-je. E mecset ugyan csak egyi­ke a Nagy-Britanniában található 300 muzulmán kegyhelynek és imaháznak, de teljesen más, mint a többi. Ez ugyanis az egyik legnagyobb ilyen jellegű építmény a muzulmán világ A mecset határain túl. Építése és 1976-os megnyitása az angol demokrácia egyik jelmondatának megtestesü­lése: „Minden vallás sza­badon gyakorolható.” (Az, hogy ehhez a kupadön­tőkről ismert, ugyancsak „világhírű” szigetországi bőrfejűek mit szólnak, más lapra tartozik.) Mindenesetre tény, ami tény: az elveket a ködös Albionban már régóta átültették a gyakorlatba. 1890-ben a dél-angliai Wokingban készült el az első mozlim mecset. A világbirodalom felbomlása után a szigetországban élő muzulmánok száma ugrásszerűen emelkedett. A főváros jelentette a leg­nagyobb vonzerőt, és a megnövekedett igény hívta létre a Központi Mecsetet. Építési költségeit különböző iszlám országok kormányai biztosították, tőlük származnak a kegytárgyak is. A mecset hagyományos „szolgáltatásokon” túl jóval többet is nyújt. Házassági tanácsadás, esküvő és válás, jogsegélyszolgálat egyaránt szerepel tevékenységi körében. Adományokkal segíti az arra rászoruló igazhitűeket, lelki vigaszt nyújt a betegeknek és börtönlakóknak. A mecset — saját temetőjében — végső nyughelyét biztosít azon híveinek, akik brit földön születtek és haltak meg. Vagyis születésüktől halálukig elkísérik híveiket. A hatalmas létesítmény egyik épületszárnyában kapott helyet az Iszlám Kulturális Központ, amely a Mohamed tanaiban való eligazodást segíti. Ezt az intézményt évente több mint húszezer (nem mohamedán) angol iskolás látogatja, akik számára a Brit Muzulmánok Szövetségének tagjai tar­tanak előadásokat, az ország tananyagában kötelezően szereplő feladat, „vallások megismerése” ontariói történelmi társa­sággal, az új kiállítási ter­met Kanada multikulturális jellegének a kiemelésére szánja. Öt különböző televízión a konfliktusokat ismertető részleteket vetítenek le, melyek az öt családot menekülésre késztették. Azután mindegyik család történetét bemutatják a róluk készült fényképeken, újságcikkeken és személyi tárgyakon keresztül (mint pl. Pham bőrtáskáját). A kiállítás ékessége a Nan­­sen-érem, melyet az ENSZ 1986-ban Kanada népének ítélt meg, a menekültek ügyének felkarolásáért. Ez volt az első eset, hogy az érmet nem egy személynek juttatták, hanem egy nem­zetnek. A Heritage Gallery of Canada's Peoples egyike az öt új állandó jellegű kiállító teremnek, melyet a ROM a kanadai multikulturális örökségnek szánt szinten helyezett el, s harmadiknak lett megnyitva. További kettőt 1994 elején fognak megnyitni. Ezek egyikében változó kiállításokon mu­tatják be Kanada őshonos népeinek kultúráját. Manitobái ráksziiröprogram értelmében. K.P. Kb. 100 ezer manitobai nő veheti igénybe 50-70 éves korban a rendszeres rákszűrő vizsgálatot, a mellrák megelőzésére, a Jim McRae egészségügyi miniszter által nemrég bejelentett programban. A program, mely lehető­vé teszi a kétévenkénti vizsgálatot, három helyen fog működni: Winnipeg, Brandon és Thompson. E mellrákvizsgáló köz­pontokat a jövő évben fogják létrehozni. A szűrőprogramot a Ma­nitoba Advisory Committee on Breast Cancer javasolta, mely figyelemmel kísérte a mammográfiai vizsgálatok hatékonyságát a mellrák korai észrevételében az 50 éven felüli nőknél. (Canadian Scene) TÖLTSE EGYÜTT VELÜNK A Szilveszter Estét az újonnan megnyílt Duna Corzo Restaurant-BAN 3 féle vacsora lehetőség, éjfélkor pezsgős köszöntés hajnalig tartó tánc A jó hangulatról gondoskodik a mindenki által ismert JUHÁSZ BANDI és SZENDE GÁBOR duó PÁLFY ZSUZSA táncdalénekes személyenként vacsorával együtt $ 40.­­Asztalfoglalás személyesen a Restaurantban Szeretettel várja Önt és családját a tulajdonos: SUSAN KROY 456 Bloor St. W. Toronto, Ont. 532-2557 Örömmel értesítjük régi és új barátainkat, hogy a magyar konyha hagyományos hazai ízeivel és vendégszeretetével várjuk Önöket Meghitt hangulat - Zene - Tánc Nyitva minden nap. Ebéd - vacsora JUHÁSZ BANDI a zongoránál szerdától - vasárnapig PÁLFY ZSUZSA táncdalénekes csütörtöktől ‘Ksvnci európai pszichikai asztrológus és frenológus Ez a tehetséges asszony az, aki a betegeket gyógyít­ja, és elűzi a szerencsétlenséget. Akinek megvan a hatalma ahhoz, hogy imával és zsoltárok éneklésével gyógyítsa azokat, akiknek problémái túl nagyok, hogy azokkal egyedül megbirkózzanak, mint válás, házasság, üzlet, egészség és más személyi probléma. Akinek megvan a tudása arra, hogy megjósolja a jövőt, a jelent a múltat. Mrs. Katica sokat utazott Európában és most itt van, hogy másokon segítsen. Aki hozzá megy nem ábrándul ki. Minden megbeszélés titkos és bizalmas. Hívja appointmentért a (416 652-6176 számot PRIVRT6 6NCOUNT6RS Takarítást vállalok bejárással. Telefon: 512-6879 PRIVÁT TANÍTÁS MINDEN ÉVSZAKBAN Szakképzett tanár Egyéni oktatás minden tantárgyban, minden korban Nagy gyakorlat nehezen tanuló gyermekek oktatásában a nap bármely órájában igen jó eredményekkel. TEL: 630-5527 Szeretettel várjuk négycsillagos családias kis hotelunkban BUDAPESTEN, A RÓMAI PARTON fíozá/ia Hotel Telefon: 011-361-1491-788 A hirdetés felmutatója 10 százalék engedményt kap! Kas Edit A legjobb “Gulyás és Wiener Schnitzel” a városban HUNGARIAN 1252 Bay Street, Toronto (egy sarok a Bloor St. fölött) Telefon: 960-3900 Nyitva: reggel 8-tól este 9-ig Vasárnap zárva

Next

/
Oldalképek
Tartalom