Menora Egyenlőség, 1988. június (27. évfolyam, 1223. szám)
1988-06-10 / 1223. szám
1988. június 10. MENÓRA 9. oldal A bevezetésre kerülő Numerus Clausus (1920) Patait arról győzte meg, hogy a magyar zsidóság által egyedüli alternatívaként felfogott asszimilációs út, ha nem is zárult le egészen, de mindenesetre beszűkült. Az immár törvényes megkülönböztetésnek kitett magyar zsidóságnak fel kell készülnie a várható támadások kivédésére. A zsidó közélet centrumává a zsidó kultúrát kell tenni A Magyarország állami, társadalmi és gazdasági életében beállott változások, a zsidókérdés előtérbe kerülése, az antiszemita kurzus meggyökereződése a magyar közéletben fokozatosan háttérbe szorította a művészeti kérdéseket, és az identitáskereséssel összefüggésben levő gondolatok tárgyalását állította előtérbe. A folyóirat hasábjain folytatott — sokszor igen éles — viták a névmagyarosításról, a magyar—zsidó költészetről vagy az asszimilációról — és még sok más témáról — a régi kérdések és beidegződések újrafogalmazásának, új szempontokból való megközelítésének igényével zajlottak. A névmagyarosításról 1928-ban rendezett polémia szimptomatikus sajátossága volt, hogy a magyarosított nevű Komlós Aladár a régi nevek jogaiért szállt síkra, míg a nem magyarosított nevű Pollák Illés a névmagyarosítás helyessége mellett foglalt állást. „Az a könnyed készség, amellyel nevünktől el tudtunk szakadni, a származásunk, a családi és népi kapcsolataink semmibevevésére vallott.” „Az első időben a magyarságba való olvadás szándéka vezette a névváltoztatókat, később azonban a zsidóság soraiból való menekülés motiválta döntésüket.” „Aki eldobja öröklött nevét, azt árulja el ezzel, hogy a saját fajához való tartozás jelképe helyett szívesebben hordja az egy másik csoporthoz tartozás jelképét”. — írta Komlós Aladár. „Ne mondják nekem”, — érvelt Pollák Illés — „hogy ezek őseink nevei, mikor dehogy azok, mikor József császár alatt ránktukmálták a német neveket... Az eredetileg nekünk szánt név sokszor már önmagában is gyilkosság volt.” A magyar zsidó költészettel, illetve irodalommal kapcsolatos vélemények ütköztetése a húszas évek végén szintén élénk érdeklődésre tarthatott számot. ......Megmondom, ki tartozik a zsidó irodalomtörténethez: minden zsidó származású író, aki jó író. Minél jobb író, annál inkább. Mert minél jobb író, annál hűbb a maga egyéniségéhez; s így bár talán akarata ellenére érzés- és látásmódjának öntudatlan zsidóságához is.” — írta Komlós Aladár. Patai József vitazáró cikkében hasonlóképpen foglalt állást: . . . „Nemzeti nyelv híján a zsidó nép az egyetlen, mely tudatosan soknyelvű irodalmat termelt... és ez az irodalom az idegen nyelvek dacára, a zsidóságnak a teljes beolvadástól való megóvását, a zsidó nemzeti öntudat megerősítését segítette elő, tehát kétségtelenül zsidó.” 1920 és 1944 között szinte ingaóra mutatóként visszavisszatérő vitatéma az asszimiláció problematikája. A már címében is nagyon kifejező kérdést 1930 közepén báró Hatvány Bertalan így vetette fel: „Vissza a zsidósághoz? Igen. Vissza a gettóba? Nem!" Hatvány érvelése a zsidó vallás kötöttségei, a modern ember életét megnehezitő előírásainak feltámasztása ellen irányult. Szerinte a zsidó vallás lényege a szellemi szabadságban van. „A zsidó vallás: szabad emberek szabad vallása.” A gettó a rabság háza volt, melybe visszafelé már nem vezethet út. „Meg vagyok győződve arról, hogy a zsidó vallás szellemi, filozófiai, világszemléleti különbözőségének s magasabbrendü voltának hangsúlyozása a fiatal nemzedékek lelkületére nagyobb hatással volna, mintha azoknak az életmódbeli irányelveknek és formalitásoknak ismerete, amelyeknek alkalmazására a legtöbb ember képtelen.” A zsidó vallás előírásainak betartását, az életforma és kötöttségek hagyományos módon való vállalását hangsúlyozók a vallás megtartó erejére hivatkozva érveltek: „A zsidó törvény életformáitól való eltávolodás egyszersmind a zsidóságtól való eltávolodást jelentette.” „A zsidóság nem méri rőffel a vallásosságot. Adjon a zsidó szülő hitéből annyit gyermekének, amennyit módjában áll.” „A jelszó ne az legyen: vissza a zsidósághoz, hanem, — nem távozni a zsidóságtól.” A hitleri Németország fenyegető valósága a Múlt és POGÁNY ZSOLT D.E.C., LL.L., D.D.N. Notaire - Közjegyző - Notary 5757 DECELLES A VE-.,No. 303. MONTREAL, QUE. H3S-2C3 Tel: 737-6361 B.Hertzman Pharmacien Telefonon keresztül is felveszünk rendelést, hazaszállitas díjtalan 5881 Victoria Ave., Montreal, Que. Tel: 737-1153 MARCHE GLENMORE 6160 Cote St. Luc Rd. (Grand Bl>d. sarok) Importált élelmiszer különlegességek. Csokoládék, mogyoróféleségek, frissen darált káték. Darált mák. dió. Naponta friss kenyér, siiteménvek. Felvágottak, sajtok, tejtermékek. Gyümölcs, zöldség. Gyümölcs-kosarak. Bor. sör kapható. Díjmentes szállítás Telefon: 489-7521 Tulajdonos; Mr. and .Mrs. 3V. Burger Megkönnyítheti utazását, ha BREUER ELSIE Travel Consultanthoz fordul bizalommal 276-9571í Folyt, az 1. oldalról Múlt és Jövő i TRANSPORT LLOYD REG’D j h IT 11 ««a ma m «Cb.m 1 Jövő hasábjain leírtakat is más perspektívába helyezte, mint amikor még csak elméleti fenyegetésként kellett az antiszemitizmus megerősödésével, pusztító erejével számolni. A diszkriminatív zsidótörvények és az üldöztetések időszakában az asszmiláció teljes kudarca kapott hangot. ,,Az asszimiláció ahol, akinél és amennyiben végbement, megtörtént tény. Visszacsinálni nem szabad. De lássák be végre, hogy ez a folyamat egyéni ügy.” „Az európai emancipáció — a kelet-európai és a közép-európai — kizárólag a zsidó egyént szabadította fel, de magát a zsidóságot nem. Mindenki tartozhat két vagy több kultúrkörhöz ... A magyar kultúrkör és a zsidó kultúrkör nem háborítják, ellenkezőleg, gazdagítják egymást.”........ Az asszimiláció legnagyobb bűne, hogy elrabolta azt a hitet, hogy zsidónak lenni szép dolog, nagyszerű hivatás . . . Valaha a zsidó nép az első, mely Isten kiválasztottjának hiszi magát, ma az egyetlen, mely híján van a kiválasztottság tudatának ... Az embernek szüksége van arra, hogy szeresse és tisztelje származását”. — kesergett Komlós Aladár 1941-ben. A cionizmus a zsidósághoz való visszatérés a zsidóországba való visszatérés előtt (Herzl) Patai József szellemi és gyakorlati irányítása alatt álló folyóirat a Szentföld zsidó betelepítésének és az önálló zsidó állam megteremtésének egyik nagy hatású hazai szószólójává vált. A cionizmus iránt többnyire közömbös, nem egyszer ellenséges zsidó vezetőkkel és tömegekkel, valamint a nemzsidó közvéleménnyel kívánta megismertetni a Palesztina felépítésében elért eredményeket, és szorgalmazta a Szentföld kolonizációjának a magyar •patriotizmussal is összeegyeztethető fokozottabb támogatását. A cionista mozgalom külföldi és hazai eseményeinek, problémáinak és eredményeinek ismertetése révén igyekezett eloszlatni a cionizmussal kapcsolatos rossz beidegződéseket és félreértéseket. „A cionisták hű fiai akarnak lenni annak a hazának, amelyben laknak, de ragaszkodnak zsidó kultúrájukhoz, tradíciójukhoz és zsidó érzésükhöz.” „A zsidó Palesztina helyreállítása, amelyért minden zsidó templomban reggel, este imádkoznak, nem változtat az egyes országok zsidóságának hazafias érzésén. " A lap 1924 és 1939 között szinte minden évben turistautakat szervezett a Szentföldre: „A Múlt és Jövő szentföldi társasutazásai”-t. A szentföldi építőmunka támogatása érdekében kifejtett tevékenysége miatt a Palesztinái zsidó közösség nem hivatalos magyarországi kultúrális attaséjának tekintette Patai Józsefet. 1927-ben a magyar kormány engedélyezte a Magyar Zsidók Pro Palesztina Egyesületének és a Magyar Cionista Szövetségnek létrejöttét. A cionizmus magyarországi elterjedésének ezek a szervezetek sem adtak jelentősebb lendületet. Patai szerint azonban a megalakítandó zsidó állam megtermékenyítő hatást fog gyakorolni a magyar zsidó kultúrára, fenntartó centruma lesz a szabadon fejlődő zsidó szellemnek. Külső veszedelmek idején belső megerősödés 1933-tól az egész európai zsidóság sorsára döntő hatású események rázták meg az első világháború utáni sokkból még fel sem épült magyar zsidóságot. A németországi náci uralom kíméletlen antiszemitizmusáról és a német zsidók életkörülményeiről helyszíni tudósítások számoltak be. A legelső 1933 decemberében megjelent írás első mondatát Patai figyelmeztetésnek szánta: „Ami ma a német zsidósággal történik, holnap más országok zsidóságával ugyanúgy megtörténhetik.” Az 1935-ben már New Yorkban élő világhíres német tudós, Albert Einstein is figyelmeztetett: „Az ellenünk folyó méltatlan harc nem áll meg nemzeti határok előtt. Tünete az részben az egész világ gazdasági és politikai kórságának. A harc nem csupán ellenünk van irányítva. Harc az ember személyisége, szellemi voltának minden megnyilatkozása ellen, ami a nemesebb természetűek létét gazdaggá és érdemessé teszi. Bárcsak tanulhatnának mind a zsidók a német zsidóknak utóbbi húsz év alatti tévedéseiből... A német zsidók legnagyobb része nem ismert nemzetközi zsidó közösséget. A maguk szemében németek voltak és semmi egyebek. A keleti zsidó az ú.n. Ostjude, előttük idegen ember volt. . . Tanuljon végre az egész zsidóság abból a sorsból, amely a német zsidóknak jutott, és építse ki minél erősebben azokat a célszerű intézményeket, amelyekre az elnyomás idején szükségük lesz. Ne bízzanak sehol abban, hogy ez az óra soha el nem jön, hanem tartsák az egyetemes zsidóság sorsközösségét szentnek és magasztosnak.” Ugyanebben az évben Patai Berlinben járva, személyes tapasztalatait foglalta össze az alábbiakban: „Itt minden szenvedély nélkül, rideg, előre megfontolt szándékkal bántak el ötszázezer zsidóval — politikából. És most utólag gyártják hozzá a szenvedélyt . . . Engem az egzisztenciák lerombolásának megrendítő eseteinél is mélyebben érintett az a lelki megalázás, mely írásban, rajzban, képen, sót szoborban egyre ordítja utcákon és tereken, kirakatokban és hirdetőtáblákon .. . hogy a zsidók a népek megrontói és halálokozói, rituális gyilkosságok szervezői, árja nők meggyalázói, stb. ’Die Juden sind Unser Unglück'.. . Honnan veszik emberek a bátorságot embertársaiknak ilyen nyilvános lealacsonyítására? A hitközségi irodákban és a zsinagógákban is udvarias figyelmeztető táblák: ’Ne csoportosuljanak!’, ’Ne folytassanak beszélgetéseket!’. . . kb. negyvenezer a segélykérő zsidók száma Berlinben. És ez a szám napról napra nő. Herzl sem mert olyan messzire gondolni, hogy egyszerűen vissza lehet csinálni az emancipációt és megfosztani a zsidót legelemibb polgári jogaitól is. Ö a zsidó emberi méltóságának a megsértését is már elviselhetetlennek találta büszkeségében. Hol vagyunk már ettől?” A folyóirat indításakor meghirdetett programot most mások is újra fogalmazták. Zsidó múlt, zsidó jövő című írásában Pfeiffer Ignác írta: „Nekünk most két feladatunk van: felvenni a harcot az antiszemitizmus ellen és felépíteni Palesztinát. A németek megismertették velünk az asszimiláció óvszerét. Nekünk vissza kell térnünk a zsidósághoz. Vallásosságban vagy fajszeretetben, de mindenképpen zsidó öntudatban. Az a brutalitás, amellyel a teuton düh a zsidóság ellen tajtékzik, szomorú és következményeiben beláthatatlan tapasztalattal gazdagított bennünket. Soha nem hittük volna, hogy az emberi méltóság utolsó maradványainak ez a megalázása nem váltja ki az egész művelt emberiség felháborodását. És nem váltotta ki. Ezért ragályos a német fekély. És ezért kétséges, vajon mennyire terjed és hol talál gátat ez a ragály?” A német zsidóság sorsa felett érzett keserűség mögött a magyar zsidóság jövőjéért érzett aggódás, szorongás húzódott meg. „A szélcsendben kell felvérteződni, erőinket összetenni, vihar- és tűzálló jellemeket nevelni, épületeket, intézményeket, várakat és szellemi sáncokat építeni, az emberi szolidaritáson kívül a zsidó szolidaritásra nevelni.” „A harmadik birodalom ötödik esztendejébe léptünk . . . Honnan táplálkozik az optimizmus a végzetes lejtőjére került magyar zsidóság sorsát illetően, amely évtizedek óta kápráztató külsőségekben, kifelé szavalásokban és színes szappanbuborékok játékában éli ki magát?” — írta 1937 januárjában Patai. És bár a lapot megszűnéséig szerkesztőként jegyezte, 1939-ben elhagyta a szakadék szélére került országot, és Palesztinába távozott. „Mind türelmetlenebbül mutatkoznak nálunk is azok az idegenből áttáplált irtó és gyűlölködő mozgalmak, amelyek féktelen magatartásukkal mintha vissza akarnák forgatni az idő kerekét.“(A Pesti Izraelita Hitközség 1936 évi jelentéséből) 1938—39-ben Magyarországon is zsidótörvényekkel szűkítették a zsidóknak minősülő magyar állampolgárok jogait. A külső kényszer és a kiméletlenül megváltozott életkörülmények most már kivülről is a befeléfordulást, a zsidó öntudat erősítését, a zsidóság belső életének demokratizálását és a zsidó értékek megóvását szolgáló erőket támogatták. Patai 1938 májusában Gyónás a zsidótörvény előtt című cikkében keserűséggel tekintett az elmúlt évekre, és leszögezte, a magyar zsidóság számára egyedül lehetséges álláspontot: „így nőtt fel egy lelkiekben legyengült generáció, zsidó talaj nélkül, abban a vak hitben, hogy nem fog kelleni többé ebből az elhagyott talajból erőt szívnia. És most itt áll kábultan, talajtalanul, támolyogva, nem tudva szenvedéseinek értelmét és nem ismerve az értékeket, melyek fájdalmak szent vajúdásában szálltak nemzedékről nemzedékre. Minél mélyebben sújtják a zsidóságot, annál inkább van szüksége lelki felemelkedésre, hogy ne veszítse el önmagát. Amellett természetes, hogy a magyar zsidóság nem mondhat le egy pillanatra sem a szerzett jogokról, és lankadatlanul kell folytatnia a harcot a zsidótörvény ellen, mely törvényen és jogegyenlőségen kivül helyezi. Felemelt fővel, lelkében hittel, szívében reménnyel kell küzdenie emberi és polgári sérelmeinek orvoslásáért minden vonalon.” 1939 októberétől a Múlt és Jövő cimlapján három évtizeden keresztül a lap szellemi irányát jelző szavakat — Irodalmi, művészeti, társadalmi és kritikai folyóirat — az új sajtórendelet nemes egyszerűséggel a „zsidó lap” kifejezésbe tömörítette. Az 1939-ben Palesztinába távozott Patai később is jelentkezett még a folyóiratban egy-egy cikkel, a szerkesztés és írás feladatának zöme azonban munkatársaira, elsősorban vejére, dr. Molnár Ernőre hárult. A korlátozott lehetőségek közé került magyar zsidóság számára a Múlt és Jövő címében is hirdetett programja és jól ismert fejléce az állandóság illúzióját táplálta. „Elvek, szavak, jelszavak kereszttüzében álljuk a ránk zúduló érvek és ellenérvek özönét, miközben megint csak szüntelenül, megátalkodottan csupán egyet várunk: a rajtunk kívülálló erőtényezők kegyes ajándékát, a megváltó holnapot”. — olvashatjuk a lap 1944 februárjában megjelent utolsó számában. A megváltó holnap csak a magyar zsidóság többségét elpusztító Holocaust iszonyatos áldozatai után jött el. 1944 megpróbáltatásokkal terhes évében a magyar zsidóság 68 százalékát megsemmisitette a fajgyűlölettel telített német és magyar fasizmus és a környező világ közömbössége. A folyóirat által képviselt program azonban időtállónak bizonyult. Tudatosan megélt előzmények, a megtett út eredményeinek, kudarcainak és lépcsőfokainak ismerete és vállalása nélkül légüres térbe kerül a jelen és nem vezet út a jövőbe sem. j Költöztetés, szállítás garanciával 5455 Rue de Terrebone, Apt., 605 Montreal, Que., H4A 3R5 Tel: 482-9478 MR. ERWIN KATZ hitközségi hírek Május 15.-én Montreal össz-zsidósága MARCH TO JERUSALEM napot rendezett. A Montreali Magyar Zsidó Szervezetek vezetőségei és tagsága Römer Irén vezetésével az idén is részt vettek ebben a szórakoztató ünnepségben és szervezeteink anyagilag is hozzájárultak az esemény sikeréhez. A Nőegylet ez évben is kiküldte a hitközség tagjainak a szokásos nyári kislevelét. Dr. Dániel Panni, a Nőegylet elnökének szavaira hivatkozva, kérjük tagjainkat, hogy a levelet ne hagyják figyelmen kívül. A Mártírok Temploma Hitközség és a Nőegylet jún. 5.én vasárnap d.e. tartja a szokásos Mártírok Napját. Az emlékünnepélyre a vezetőség a meghívókat kiküldte. S'vuaszkor a Tóraadás napján, tradíciónkhoz híven a szépen feldíszített templomban áhítattal folytak az imádkozások. Mint az előző évben, az idén is a díszítéshez a virágokat Gerő Margit adta. A szép gesztusért a vezetőség ezúton is köszönetét mond Gerő Margitnak. A hitközség Végrehajtóbizottsága már megtette az előkészületeket az ősszel rendezendő nagyszabású Gála Estre, amelyet a Hitközség 30 és Izrael 40 éves fennállása tiszteletére rendez. Az esemény helyét és idejét a Menórában rövidesen közölni fogjuk. Az elmúlt hetekben a szombat délelőtti istentiszteletek után „Jahrzeit”-ok alkalmából az alábbiak adtak Kiddust: Mrs. Bőhm, Mrs. Sereg, Dr. Dományi Sándor, Mrs. Réh Edith, Mr. Stuber Miklós, Mrs. Guttmann, Mr. Vajda, a Dr. Dániel család, Mr. Rosenthal Áron, a Nőegylet (Kassai Magda és Ungár Ilonka) emlékére, az Oppenheim család, szerencsés hazaérkezésük örömére. Sirkőavatások: Erdész István, Dományi Magdi. Az emlékoszlopokat Schnürmacher Miklós rabbi avatta I Teljes biztosítás — Díjmentes árajánlattal ♦«♦♦♦♦♦«♦♦?♦♦>♦♦♦ ♦♦■»♦♦♦♦My-BOURRET PASTRY :: DELICATESSEN » 5771 VICTORIA AVENUE « » Finom külföldi és kanadai csemegeáruk és sajtok Ismert, legfinomabb magyar hentesáruk Magyar és európai cukrászsütemények Külföldi espresso kávék, kakaó, konzervek Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemények :: 733-8462 Szabad parkolás hat ♦♦♦».♦♦ ♦♦.♦.♦.♦♦♦♦.♦ ♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦* J Tőke Befektetés í J SALLAI ANDRÁS B. Com. í í Vice President - Investments j í 20 éves gyakorlattal J * áll ügyfelei rendelkezésére J * + * * 1080 Beaver Hall, Suite 400 * * * Prudential - Bache Securities Canada Ltd. Montreal, Que. H2Z 1Y8 (514) 879-9637 * * * * J V3I4*; o/y-yvji * J BONDS, STOCKS, COMMODITY J \ 5 EMERY’S > EXCLUSIVE j FURS Inc. < S327 Sherbrooke St W. Montreal, Que. Tel: 481-8820 488-6711 Ssftrmdk javlUba, tlaztiUba, alaMtdea. s Modem cold-storage ( w / ^ ^ / Mr / ^ s s ^ v s s « / ? (^óárcla €tt erem Magyarországról újonnan érkezett cigányzenekar gondoskodik a jó hangulatról minden este — hétfő kivételével MAGYAR ÉS CONTINENTÁLIS ÉTEL-KÜLÖNLEGESSÉGEK, MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTŐ VÁLASZTÉK! Minden pénteken halászlé és túróscsusza. Keddtől péntekig “Businessman’s Lunch” Külön terem esküvőkre és rendezvényekre Asztalfoglalás: 843-7519 3479 Boul St.Laurent Montreal, Que. H2X 2T6 FÉNYKÉPÉSZ STEVE VIROK PROFESSIONAL PHOTOGRAPHER Fényképezés rendelésre ESKÜVŐ, BÁR MICVÁK, PARTIK ALKALMÁVAL Minden várakozást kielégítő szakszerű munka Udvarias kiszolgálás MEGBESZÉLÉSRE HÁZHOZ MEGYEK Telefon: 455-0818 fel. D.S. A3ENCE DE VOYAGES ALLIED o TRAVEL BUREAU Szakszerű kiszolgálás, Üzleti és szórakozási utazások a világ minden részére , 5300 Cote des Nelges Montreal, Que. H3T 1Y3 Quebec Lioensée Tel: (514) 733-8292 Professional service for travel anywhere around the world Business or pleasure
