Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)

1984-04-06 / 1005. szám

MENÓRA * 1984 április I Továbbra is változatos szerepeket vállalt. Ismét ott látjuk a Jókai téri Medgyaszay Színházban, melynek ki­csiny színpadáról is bőkezűen ontja a humort. Kiugróan jól megrajzolt figura volt Feleki Kamill Puzsér-alakítása Mol­nár Ferenc Doktor úr című vígjáté­kában. Honthy Hannával és Bilicsi Tivadarral együtt estéről estére zúgó tapsokban részesült, s ez művészi si­ker volt. Hogyan lehet szólítani? Kgv kis pihenlelő ulticsala a régi baráttal és pályatárssal: Bilicsi Tivadarral. Tip and Top. Gárdonyi Lajos és Teleki Kamill paródiája. Com, com, com... Feleki mindig, a legkönnyebb faj­súlyú darabokban is alaposan meg­dolgozott a tapsokért. Kiváltképp nyáron törülgethette a verítékét egy­­egy énekes-táncos szám után A negy­venes évek elején ezt magam is lát­tam Erdélyi Mihály azóta már lebon­tott városligeti Erzsébetvárosi Szín­házában. Erdélyi Miska — csak így nevezték — nemcsak színigazgató volt, de egy személyben nyári ope­rettjeinek librettistája és szövegírója is. A két kapitány című operettjé­hez, mint minden nyári produkciójá­hoz, óriási szereplőgárdát verbuvált össze. Csortos, Jávor sem hiányozha­tott. Volt abban a darabban Felekinek egy duettje a bűbájos, temperamen­tumos Fejes Terivel, amelynek épü­letes szövege valahogy így hangzott: „Com, com, com, kocának . . a malacom-com-com, ez a malac nem fog soká mászkálni, ha meghízott, bennünket fog táplálni..." Az abgang pedig úgy festett, hogy Feleki beleültette Fejes Terit egv ta­licskába és táncolva kitolta a színről. A tapsorkánra megcserélték a szere­püket, Fejes tolta ki Felekit Csoda-e. ha utána a kánikulában levegő után kapkodtak? az elosztás. Egy százados végezte ezt. Már mindenki megkapta őrhelyét, csak néhányan maradtak hátra. — Maga ott tegnap elkésett, maga meg ott engedély nélkül hamarabb lelépett, maguk mennek a Bazilika kupolájára. És maga is — mutatott Felekire. — Én, kérem, mit követtem el: — hebegte félénken. — Maga? Semmit. De o!]/an sápadt. Jót jog tenni a magaslati levegő. A plébános kísérte fel őket a Bazi­lika kupolájára. Feleki szédelegve né­zett le Pest legtetejéről. Ilyen kicsi pontnak még nem érezte magát. Azért a nevetést a háború és az em­bertelenség sötétsége sem tudta az emberekből egészen kiölni. A tisz­tességes humor megkeseredett, de hu­mánuma elmélyült. Éle, ha nem is nyíltan, a fasizmus ellen irányult. Kiváltképp Békejfy László, a Pó­dium Kabaré igazgatója, az akkori idők legkiválóbb konferansziéja ér­tett a vicc, a szatíra, a színpadi hu­mor virágnyelvén. Konferanszainak poénjait suttogva adták egymásnak tovább a pestiek. A hatalom megtor­ló ökle le is sújtott rá; 1943-ban le­tartóztatták és a dachaui koncentrá­ciós táborba internálták. •• ©t iá kiraeááen a cWlenórában Nem hiányzott ezekben az időkben a prózai színpadokról sem. A Víg­színházban eljátssza a Két férji az ágy alatt című Dosztojevszkij-novel­­lából készült darab egyik szerepét, s játszik Gábor Andor Dollárpapájában. Meghívják Várkonyi Zoltán Mű­vész Színházába: a Családi szálloda és a Házasság hármasban című dara­bokban lép fel. Bajor Gizi is rokonszenvvel figyel fel rá. A Magyar Színházban műsor­ra tűzik Hervé Lili című operettjét, melynek címszereplője — nagy szen­záció volt akkoriban —: Bajor Gizi. A nagy színésznő egy ideig ragaszko­dott ahhoz, hogy az egyik szerepben a partnere Feleki legyen. Sajnos azon­ban Felekinek akkor már más elfog­laltsága volt. „Nem vagyok operettkomikus” — Tulajdonképpen az operettet is csak mint néző szeretem, akkor, ami­kor nem nekem kell ugrabugrálni a színpadon. Mindig valami enyhe szé­gyenkezés vesz erőt rajtam, amikor az operettben egyszerre csak minden ok nélkül táncra kell perdülnöm ... Utálom azt az édeskés, ragacsos szi­rupot is, amivel az operetteket szinte kötelezően nyakon szokták önteni... Sajnos, a kritikusok és a színigazga­tók elkönyveltek operettkomikusnak, és én nem győzöm elégszer hangoz­tatni, hogy nem az vagyok. Bevallom egy nagy vágyamat: szeretnék végre prózai darabban játszani, ahol nem kell sem táncolni, sem énekelni. Ez nem valami tudathasadás Fele­kinél. Hogy prózai színész akar len­ni. azt attól a perctől vallja, amikor egyáltalán felmerült benne a vágy. hogy színész legyen. Z. Molnár László akkor így beszélte le róla: — Kamillkám. neked az operettnél a helyed, mert selypítesz, orrhangov beszélsz és kicsi vagy. Ha majd a kö­zönség ezt megszokja, akkor esetleg a prózában is próbálkozhatsz. Igaz. Ódry is hebeg, Törzs is zs-vel beszél, mégis nagy színészek lettek, de te azért csak légy óvatos .. . Valóban megadatott Felekinek ké­sőbb, hogy kiváló prózai színésznek is tekintsék. Megbízták prózai szere­pekkel, de az operettszínpadtól nem lávolodott el. Görlök nélkül nincs élet — Nem akarok úgy járni, ahogyan Rátkai Márton járt — meséli Feleki nevetve — Bejött egyszer az öltö­zőmbe, s így szólt: *— Kamillka, ide­gesít ez a folytonos zenebona, ez a nagy nyüzsgés és zaj, untat a tánc, a görlök csivitelése, átszerződöm prózai színházhoz. — így is tett. Evek múl­va újra találkoztám vele, akkor már a Nemzeti Színház tagja volt. Meg­kérdeztem: hogy van Marci oacsi: Legyintett: — Hagyd fiam, ne is kér­dezd. Nem bírom én ezt a nagy csen­det meg az örökös prózát. Hiányzik a zene, a nyüzsgés, a sok ember. S tu­dod kik a legjobban? A görlök, fiam. az édes táncos lányok, hát lehet nél­külük élni?... Fővárosi Operettszínház utolsó tava­szi bemutatója volt 1949-ben, az Ipa­fai lakodalom, amelynek színlapján a következő nevek szerepeltek: Bihary József, Tímár József, Tolnay Klári. Bordy Bella és íev tovább. A Magyar Színház ugyanakkor bemutatta Scser­­bacsov Dohányon vett kapitány című operettjét, amelynek szereposztásából legyen elég csak — csak? csekélység! — a következő neveket kiragadni Somlay Artúr, Rátkai Márton, Gázon Gyula. Ferrari Violetta, Pethes Sán­dor, Ruttkai Éva, Ladomerszky Mar­git!( Bozóky István, Dajka Margit. Ro­zsos István, Palócz László. Raksányi Gellért, Kállai Ferenc, Pásztor János Tompa Sándor, Mányai Lajos, Tapol­­czay Gyula, Baló Elemér, Peti Sán­dor. A rendező Major Tamás és Hont Ferenc volt. Bocsánat az ildomtalan párhuzam­ba állításért, de mellesleg megjegy­zem: ma vajon melyik színigazgató ál­modhatna arról, hogy nem egy ope­rettet, hanem bármilyen Vüidarabot ilyen parádés színészgárdával állítson ki? Sas György (FolyUHiitk) Idegenlégionista Inkái. A kél kapitány című operettben: Feleki Kamill, Jávor Pál és Fejes Teri. Elmehetne fakírnak Mi következett ezután Feleki életé­ben? Munka, nagyon sok munka. Nincs a fővárosnak olyan színház­­épülete, ahol hosszabb-rövidebb ideig Feleki föl ne lépett volna. Be­­játszotta, betáncolta Pestet. Egykori színigazgatóinak névsorába és érde­keltségszövevényébe ne bocsátkoz­zunk bele, de ismerjük el, voltak kö­zöttük egészen kiváló mesterek. Ilyen volt Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház igazgatója és rendezője, a ha­ladó színpadművészet egyik hazai út­törője. Felekit színházához szerződtet­te, s előbb az Örökké című darabban, majd a nagy sikerű Udvari páholy cí­mű zenés vígjátékban osztott ki rá szerepet. Feleki a nevetés mélyebb tónusai­hoz vonzódik. — Bizonyos szigornak — vallja — és valami belső fájdalomnak mindig kell az igazi komikus színész szivében rejtőznie. Rótt Sándor, legnagyobb ko­mikusaink egyike mondta egyszer ne­kem : — Tudod te, ki az istentől elhi­vatott kom.kus? Aki csendet tud a né­zőtéren csinálni. Értelem nélkül foly­vást nevettetni, ahhoz nem kell olyan nagy művészet. A jó nevetéshez előbb csend kell. Hogyan lehetne másképp az értelmét eljuttatni a közönséghez? Ez a belső fájdalom, ez a csendcsi­­nálás sajátságos kérdéseket ad fel ne­kem, amikor összeméregetem Feleki alakításaival. Mert benne bujkál a szentimentalizmusnak az a zöngéje, amelyik például Glauziusz bácsi meg­formálását jellemezte az Állami Áru­házban. Mind színpadon, mind film­ben S innen már csak egy aprócska lépés a giccs. Feleki művészetének őszinteségével és hitelével szállt harcba ezzel a ve­széllyel. Merte kacagtató képességé­nek imént jelzett bánattartalékát nyíl­tan bevetni, hogy ne nevetést, hanem könnyet csaljon ki az emberekből. Több más alakításába is belopta a félszeg elesettséget, de akkor az egész szívét adta bele. És Glauziusz bácsi nagyon népszerű lett, sokáig szinte ki sem lehetett a rádiót nyitni, hogy ne az ő kisunokájához énekelt dalát hall­juk Törpe a tengerben — Én úgy nőttem fel — meséli —, hogy nem sokat nevettem. Amikor az édesanyámtól kikunyerált aprópén­zen a testvéreimmel elmentünk a kö­zeli Diana moziba, akkor is mindig a komoly filmeket és a komoly színé­szeket kerestem. Nem mondom, sze­rettem a burleszkeket is, de sohasem tudtam úgy nevetni rajtuk, mint a többi néző a moziban. És felidézi sorra gyerekkora nagy mozikomikusait. — Tetszettek nagyon, de csak ami­kot valami bánat vagy csalódás érte őket. Szóval, ha alakítaniuk kellett. Ha csak minden ok nélkül beleestek egy gödörbe vagy a szék mellé ültek, nem nevettem, de annál jobban, ami­kor például Harold Lloyd n Nagy­mama fiacskájában tévedésből méz­zel pucolta meg a cipőjét, mielőtt imádottját meglátogatta és annak ci­cái szerelmeskedés közben nekiestek a cipőjének. Vagy, amikor Buster Keaton belepottyant a dézsába és utá­na, miközben továbbsietett, a napon összement a ruhája: úgy érkezett meg az eljegyzésére. Vagy, amikor ten­gerre nyíló szobájából egy embert lá­tott úszkálni a balkonja alatt. Kedvet kapott rá és egyenest fejest ugrott. De csak a feje tűnt el, a teste merő­legesen kinyúlva maradt a vizböl. Később látta, hogy egy törpe sétál ki a tengerből... Auguszta szivarra gyújt Békeffyvel a báróéknál De a legjobban egyszer Auguszta főhercegasszony izzasztotta meg Fe­lekit. A Habsburg-ház már-már vicc­nek ható, itt maradt emlékkövülete, az elképesztő csúnyaságáról híres, de a színészekhez különben mindig ked­ves főhercegasszony a Párizsi expressz című zenés vígjáték egyik előadásán fenséges jelenlétével tüntette ki a Márkus Parkszínpadot. Ezt a fedett, szellős nyári színházat, mely ott volt a Rákóczi út legelején, az Astoria­­szállóval szemben, Márkus Emíliáról nevezték el, mert az ő tulajdonában volt a telek. A darab zenéjét az előzékeny, jó modorú, franciás finomságú Csónak Béla szerezte, a zene is franciás ízlé­sű volt, s maga a komponista szol­gáltatta a zongorakíséretet. Auguszta Csanak mögött ült az első sorban ha­talmas fehér tüllkalapban. Szokása szerint előadás közben kinyitott egy magával hozott cipősdobozt abból sü­teményt vett elő és falatozgatni kez­dett. Majd előszedett egy szivart, s rá akart gyújtani, de nem talált magá­nál tűzszerszámot. Csanak, fél szemmel hátrasandítva, a kotorászó főhercegasszonyt figyelte. A színpadon Feleki táncolt. Jött nyolc taktus, amikor a zongorakíséret le­állt (szakmai nyelven az úgynevezett break), és amikor a jobb hatás ked­véért Feleki zene nélkül tovább sztep­péit. Ezt a szünetet használta ki Csa­nak, hogy öngyújtójával hátranyúlva tűzzel kínálja Augusztát. De a masi­na nem akart szuperálni. Csanak egy­re elkeseredettebben próbált belőle lángot csiholni. Már nyolcszor nyolc taktus is eltelt. Feleki kénytelen volt a táncát tovább járni. És még to­vább ... és még tovább ... míg végre vastag füstgomoly szállt elő a fehér tüllkalap alól. Feleki a díszlet közül i.ilépve szó nélkül összeesett. Azóta is mindig kész megerősíteni a Habsburg-dinasztia át­­kos szerepét a történelemben. Pest legtetején És jöttek az idők, melyek cseppet sem Bárdos Artúr varázsujjával tö­rölték le a nevetést az emberek arcá­ról, hanem gonosz parancsokkal és törvényekkel. Ez is a Márkus Parkszínpadon tör­tént. Pethes Sándor, Szabó Ernő, Ró­zsahegyi Kálmán, Mihályi Ernő, Gár­donyi Lajos, Feleki ültek az öltöző­ben. Rózsahegyi vadászkalandjairól mesélt. — És tudjátok mi a katasztrófa? Ha a puskám csöve előtt egy anyanyúl leül... Gárdonyi az Esti Kurírt olvasta és sápadt arccal felnézett belőle. — Katasztrófa? Akkor ez itt mi? At ott már az újságban a második fajüldöző törvény volt, amely a szí­nészek százait parancsolta le a szín­padokról. Gárdonyi is csak a cirkuszban és a varietékben léphetett fel. Feleki meg­alakította vele a Tip és Top, majd a Lipi és Lupi paródiakettőst. Lipi, a félénk és gyáva ember Feleki volt, Lupi, a vagány pedig Gárdonyi. De még furcsább és félelmesebb szerepet is szánt a háború Felekinek. Jó barátja, Bródy Tamás zeneszerző, a Fővárosi Operettszínháznak ma is kiváló karmestere, összeköttetései ré­vén elintézte, hogy nem hívták be Felekit páncélosnak. De légoltalmi szolgálatra jelentkeznie kellett. A gellérthegyi sziklapincében \$olt Feleki is Békeffy Pódiumán vált otthonossá a kabaré nagyon nehéz műfajában. Nóti Károly A csillár cí­mű jelenetében kiugró sikert aratott. Békeffy olyan becsben tartotta, hogy utódjául emlegette. De Feleki is őszintén csodálta Békeffyt, aki soha nem mondta el kétszer ugyanúgy a konferanszát. S talán éppen a kor fojtogató emberellenességéből eredt művészetének nagy paradoxona: ha történetesen jó kedvű volt, konferan­­szának nem volt eléggé átütő ereje. De ha rosszkedvű volt, akkor azon az estén szárnyalt a humora. Hiszen humorát nem a vidámsága táplálta, hanem a terjeszkedő náciz­mus elleni haragja és gyűlölete. Gyere, Lipi...______________ A kabaréfigurák közül, melyeket Feleki formált meg, a legtöbb szere­tettel Lipire gondol vissza. Szegény kis elesett, élhetetlen, ám nemes ön­­érzetű Lipi. Mit is mondott neki az élelmes és magabiztos Lupi? — Adj egy tízest Lipi, elviszlek egy bárba. — Egy tízesből, Lupi, még engem is elviszel? — kérdezte Lipi. — El én, de ha a pincér bármit is ajánl, ételt, italt, akármit, mondd, hogy nem kell, érted? És csakugyan, akárhogy is csurgóit Lipi nyála a re­mek ajánlatokra, mindvégig csak azt hajtogatta, nem kell. A pincér végül dühbegurult és megkérdezte: — Hoz­zak talán az úrnak egy szép adag töl­töttkáposztát? Lipi szeme előtt min­den elhomályosult, csak azt a gyö­nyörű, illatozó, finom ételkölteményt látta. Ennek már nem lehetett ellen­állni. — Töltöttkáposzta? — nyögött lel —, az jöhet... A pincér végigmér­te. — Töltött káposzta egy bárban? Viccel, uram? És otthagyta. Ez már a háború sötét éveiben volt. Lupit Feleki legjobb barátja. Gárdo­nyi Lajos játszotta. Es amikor felszabadult Pest, és elő lehetett jönni a pincékből, Feleki ke­resni kezdte Gárdonyit. Elképzelte, hogy azt mondja neki: — Gyere Lajos, felszabadultunk, ismét kinyit a Pódium és mi ott el­­játsszuk újra Lipit és Lupit. Már ele­get éheztünk. Ha a pincér töltöttká­posztát ajánl, ki is fogom vele hozat­ni. Ki én! És akkor nekilátunk, La­­joskám ... De Gárdonyit sehol sem találta. Megölték Borban a németek. Lupi és Lipi. Gárdonyi Lajos és F'eleki Kamill MINDENT ELINTÉZHET EGY HELYEN! A legnagyobb magyar utazási központ Egyéni és csoportos utazások: Toronto — Budapest — Toronto AMSZTERDAM TORONTO TORONTO FRANKFURT $548.­dollártól Kérjen bővebb felvilágosítást más kedvezményes utazási lehetőségekről! Egy évig érvényes nyitott jegy Május 31-ig és szeptember 1-től: Június 1 és augusztus 31 között: Felnőttek: $ 900.- Felnőttek: $ 1,050. Gyermekek: $ 675.- Gyermekek: $ 718. Útlevél, Vízum, Hotel, Autóbérlés, Eurailpass, vonatjegyek, autóbusztúrák. Kocsibérlés már $87.00 dollártól. Budapest — Toronto — Budapest 7 naptól 365 napig való tartózkodással Június 30-ig és október 1 -töl: Ol4.UU Július 1-től szeptember 30-ig $ 814.00 Az összes fentemlített űtazások esetében a súlyhatár 140 lbs. (két bőrönd) KÖZJEGYZŐSEG: Hiteles fordítások, Végrendeletek, Örökösödési ügyek Hagyatékok, Örökségi pénzátutalások intézése IKKA International Agency Travel Service az IKKA főmegbízottja. Rendeléseket TELEX-en naponta továbbítunk. Telefonáljon, írjon, Keresse fel irodánkat. Helyfoglalásért Legnagyobb magyar, hivatalos utazási iroda. ||jj INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE Division of Intragserv Ltd. 519 Bloor Street West, Toronto 4. Ontario Telefon: 537-3131 M5S1Y4, Ontario Tillsonburgban: Erzsébet és Miklós SOMIT) BROADWAY TRAV EL AGENC Y 9 Baldwin SL. Tillsonburg. Ont. N4G 2K3. Telefon: 842-4^74 Hamiltonban: KONC Z GENERALAGENCY 185 James Str., North PO Box 871. Hamilton. Ont. L8N 3N9 Telefon: 528-6997 Én nem vagyok már gyermek... FELEKI KAMILL - EGY MŰVÉSZPÁLYA TÖRTÉNETE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom