Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)
1984-04-06 / 1005. szám
1984 április 6 * MENÓRA 13. oldal A Menóra elmúlt heti szálnában megjelent a. fordítása egy interjúnak, melyet a Jewish Times főszerkesztője készitelt Mr. Murray Rubinnal. Az a tény, hogy ismét foglalkozunk személyével azt bizonyítja, hogy igenis fontosnak tartjuk azt, hogy az Eglinton-Lawrence körzetben a május 10.-én megtartandó gyűlésen őt jelöljék, mint megválasztandó képviselőt az ottawai parlamentbe. Miért? — kérdezhetik többen. Mennyivel jobb Mr. Murray Rubin, mint más? Erre a kérdésre ő a saját eddigi életével válaszol. Murray "új fiú" a politikai arzenálban. Most szerelné elkezdeni s már ezért is támogatnunk kell. Annyit már tudunk róla. hogy kiváló gyógyszerész és remek üzletember. Azt is tudjuk már az. előző újságcikkből, hogy remek szervező és kitartó harcos. Mint írtuk, számtalan támadás érte és bizony nem volt könnyű igazáért megharcolni. De állta a sarat és végül is győzött. Most is harcol. Az Eglinton-Lawrence körzet mindig a liberálisoké volt. — mondták neki többen. "Ha konzervatív párti vagy. jobb ha eleve abbahagyod. Itt. ebben a körzetben majdnem mindenki egy-egy etnik csoporthoz tartozik, s az etnikék liberálisok". Mr. Murray Rubin ezt nem hiszi. Ő azt mondja, hogy nem az a fontos, hogy melyik párthoz tartozik a képviselő, de ha megválasztják, akkor valóban képviselje azok érdekeit akik megbíztak benne és a parlamentbe küldték. Mr. Murray Rubin a Konzervatív Párthoz tartozik. Azt mondja: "Kanadában liberális kormány van. Minden bajért a mindenkori kormány felelős. Gazdaságilag bajok vannak? Kik lehelnek róla? A liberálisok. Munkanélküliség van? Tele van az. ország orosz, kémekkel? A liberálisok. Több mint ezer háborús bűnös rejtőzködik Kanadában? A liberálisok!" '‘Ha majd a konzervatívok kerülnék kormányra és VÁLASZTÁSOK ELŐTT... akkor is’bajok lesznek, mindenkinek módja lesz arra, hogy még egyszer ne adja rájuk a szavazatát. De egyszer lehetőséget kell kapjanak a bizonyításra. Csak akkor tudjuk meg melyik a jó gyógyszer, ha kikísérleteztük. Tudom, nagy a különbség. A biokémikusok állatokon kísérleteznek. a politikusok embereken. De ebben az esetben az embereknek. a kanadai szavazó polgároknak lesz lehetőségük arra. hogy a politikusaikat kikísérletezzék" “F.n is ilyen kísérleti alany kívánok lenni. Mint az előző heti cikkben a Menóra közölte, 53 éves vagyok és bizony hosszú évek munkája áll a hátam mögött. Ha felteszem önmagámnak a kérdési, hogy miért csinálom mindezt? 25 év nehéz munkája után miért állok be á sorba, miért kopogtattam több mint 30.000 ajtón az. elmúlt két évben és kértem a körzetben lakókat, hogy bízzanak bennem és engem küldjenek a föderális kormányba, miért ez, az. igenis nagyon fárasztó küzdelem? Ha ezt a kérdési önmagámnak felteszem. — mint ahogy már nem is egyszer ez megtörtént, akkor sohase késlekedett a válaszom. Ma már megengedhetem magamnak mind anyagilag, mind erkölcsileg. hogy álmaim után fussak. Politikus akartam lenni fiatal korom óta. Az emberek bajain akartam minődig segíteni Mikor mint gyógyszerész dolgoztam úgy hittem. hogy valamelyest a bajokon segítek. Mint politikus is az emberek bajainak a gyógyszerésze kívánok lenni". "Akkor, amikor munkanélküliségről beszél'nek. nekem mindig az jut eszembe, hogy erőteljesebben kell segíteni a kis és középméretű üzleti vállalkozásokat. Saját tapasztalatomból beszélek. A Vanguard Pharmacy az. elmúlt 25 évben több mint 1000 emberi foglalkoztatott. Gyógyszerészeket, hivatalnokokat, pénztárosokat, könyvelőket, raktári munkásokat, szállítmányozókat stb. Mint a mellékelt táblázat is mulatja, mely a Statistics Canada adataira támaszkodik, s amely tökéletesen megegyezik a saját tapasztalatommal és a Canadian Federation of Independent Business felmérésének eredményével a kis és középméretű üzleti vállalkozások több embert foglalkoztatnak, mint a nugv vállalatok. Ennek szeretnék tehát hangot adni a parlamentben." Mi az. tehát amit Murray Rubin kér a Menóra olvasóitól? — Alihoz, hogy a jelölőgyűlésen elnyerje a többség szavazatát, az szükséges, hogy sokan, mindenki olt legyen és őt támogassa. De tekintve, hogy ez a Konzervatív Pán gyűlése, csak az vehet részt, aki tagja a pártnak. Ki lehet tag? Mindenki, aki 5 - dollárt befizet és nevét címét telefonszámát bediktálja. (Ez ügyben a Menóra megbízásából Kovács Gábriel telefonon is kapcsolatba lép majd az érdekeltekkel). Senior Citizeneknek két dollár és tanulóknak egy dollár a hozzájárulás összege. Ennek a befizetésnek és feliratkozásnak meg kell történnie legkésőbb április 26-ig. tekintve, hogy akkor a különböző adminisztrációs előkészítő munkák miatt a jelentkezést lezárják. A gyűlésen természetesen csak az vehet majd részt, aki a fenti módon feliratkozott. A jelölőgyűlés színhelye: 290 Glengrove Ave.. West. T< ironto. A jelölőgyűlés időpontja 1984 május 10. Akik igényt tartanak rá. azokat autóbusszal Mr. Murray Rubin a színhelyre szállítja és a gyűlés végén gondoskodik szintén autóbusszal a hazaszállításról. Nem tudjuk, hogy liberális vagy konzervatív győzelemmel végződik a következő federális választás, de mindenképpen szeretnénk biztosítani érdekképviseletünket a parlamentben. Ezért támogatjuk és kérünk mindenkit, hogy támogassák Mr. Murray Rubin jelölését. az amerikai ukránok, az Folyt, az 1. oldalról amerikai lengyelek ellen, kik tüntetéseket szervezlek ' Amerikában honfitársaiknak a szovjet ál'al történt elnyomása ellen? Mi hűséges polgára vagyunk új hazánknak, “Tartós tüz” Amerikának és Kanadának, de sohasem fogunk meefel ed kéz ni íz ráel hez való lojalitásunkról. "A béke nem csupán • szavakból áll" mondja az ‘Ez a ravasz Gadaffi! Már megint megelőzött!” A királynő szive vérzik oldalán harcolt és veszített. Anglia uralkodónője. minden veszély ellenére. ellátogató!1 az. ő “féltett" Jordániájába, hogy ott kifejezze a palesztin menekültek “tragikus" sorsa fele" vérző szive fájda I má t. "Felel me' es''. kiáltott fel a királynő, megpillantva az izráeli felderítő repülőgépeket. Valóban igaza van. Félelmetes, hogy egy parányi államnak százmillió vilriolos gyűlölettel bíró arab között kell élnie, kik nyíltan elpusztítására törekszenek. Húszéin. Jordánia uralkodója, miután visszautasította az amerikai békejavaslatoi, s kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni Izraellel, most elpanaszolia, hogy Izráel nem akar békét, hogy “törvénytelen" településeket létesít a megszállt ‘‘arab" területeken s azokat I z ráel - hez kívánja csatolni. A Camp Dávid egyezmény értelmében a telepítések törvényesek, s Izráelnek esze ágában sincs a jelenlegi 700.000-es arab lakosságát újabb egymillióval növelni Amerika törvényhozóháza belátta, hogy a Jordán és Szaudi Arábia számára szánt légelhárító berendezéseket nem Szíria. hanem Izráel ellen akarják felhasználni. Ezt Anglia is tisztán látja, de nem törődvén Izráel lel. sietve pótolja azokat Javelin gyártmányú angol ágyúkkal. Amerika jól látja, hogy minden arab "békejavaslat" Izráel gyengítését célozza, hogy majd egy legyengült Izraellel könnyebben végezhessenek. Sajnos, a királynő nem túlságosan jártas a történelemben. Máskülönben jól tudná, hogy ha a palesztinok elfogadták volna az ENSZ 1947-es. a terület kettéválasztására vonatkozó javaslatát, úgy ma egyetlen palesztin menekült sem lenne, s ők függetlenül élhetnének saját országukban. Vajon tudatában van-e a királynő annak, hogy Izaáel a hatnapos háború előtt értesítette Húszéin királyt, hogy ha nem avatkozik be Egyiptom oldalán a háborúba, úgy az 1948-as háborúban megszállott területeit megtarthatja? Persze a király, remélve, hogy itt az alkalom Izráel megsemmisítésére, Nasser Ha a királynő történelem t udása nem lenne hiányos, úgy tisztában volna azzal, hogy a palesztinok sohasem voltak urai ennek az országnak. Sohasem alkottak politikai, vagy társadalmi egységet. Sohasem rendelkeztek önkormányzattal. E föld már Krisztus előtt ! 200-ban a zsidóké volt. Bár zsidóság a történelem folyamán mindig lakott e földön, a nagyobb bevándorlás a 19- ik század vége felé történt, mikor az orosz pogromok miatt, és a be nem váltott ígéretekben csalódott keleteurópai zsidóság tömegesen érkezeti az országba. Ezzel egyidejűleg Yemenből. Marokkóból. Iránból. Irakból és Törökországból történt nagyobb bevándorlás. Ezek a bevándorlók nem hallottak pogromokról és cionizmusról, ezeket csupán a többszázados zsidó álom vezényelte: ‘Visszatérni Cionba. Izráel földjére". Nyugalmas otthonba, hogy ott megteremtsék a Zsidó civili elnök, "a békének erős alap k n kell állnia". Miér1 nem teremti meg ezeket az erős alapoka1 az arabság? Miért nem ismeri el Izráel államá'? \|jér' nem mond le Izráel elpusztításáról? Ili már az ész is megáll Irak és Irán köz' most liáb 'rú folyik a "nagy üzlet érdekében". Francia •rszág nem hagyja veszni négymilliárdos befek'e'ésé' s ezér' fegyvereke' 'ötn Irakba, hogy. annak győzelmét elősegítse. A perzsa öböl uralkodói, trónjaik elvesztésétől félve, eddig 70 milliárd -• 'önnek Irakba. Irán' Líbia. Szíria és Izrael segítik hadiszállításokkal. Szandi Arábia pénzeli Szíriát, s e pénz. fegyverek alakjában szintén Iránba vándoi- .l. Amerika vígan kereskedik a rá átkokat szóró Iránnal. Ez a politika tragikomikus játéka. záeió és kultúra újjásziK lelését. E területet eredetileg Palesztinának kellett volna elnevezni, de Bevan miniszterelnök az' Jordánra keresztelte. Ugyanebben az évben az angolok mandátumot nyertek a Népszövetségtől e terület közigazgatására és 26 éven keresztül, a zsidó lakosságot elnyomva, mindenben az araboknak kedveztek. 1948- ban. bízván Izráel gyengeségében. hozzájárultak Izráel függetlenségéhez. Hogy Izráel pusztulását biztosítsák. elküldték Club ezredes', a későbbi Club pasát, hogy Jordán 40.000 beduinját kiképezze. Ezek a beduinok foglalták el Judeát és Somion', azok zsidó lakosságát kiűzvén, telepítéseiket és zsinagógáikat lerombolván, temetőiket megszentséglelenítvén és a sírköveket lépcsőként felhasználván. Izráel harminchat éven keresztül törekedett békére az arab államokkal. Az egyetlen Egyiptom kivételével, mely az Amerikától kapott kétmilliárdos évjáradékért lenntartja a “hideg békét" a törekvés sikertelen volt. OLVASTUK BOLT - BANÁN - BIZALOM Banán jött az ABC-be. A lakótelep megrohanja a boltot, .ahol a .gyorsabb “kiszerelés" ércekében másfél kilós csomagokba előre kiporciózzák az egészet. Régi tapasztalat: a többség ennyit kér. Nagyobb mennyiségei úgysem adnának, aki meg kevesebbet akar, az meg sem érdemli, hogy kapjon. Zsugori alak, ha egy évben egyszer nem hajlandó másfél kiló banánt venni a gyerekeinek. A boltban mindenki boldog, a banán gyorsan fogy. a sor szépen dagad. A sorban állók csöndes derűvel várakoznak, az eladó mosolyog, a vevő mosolyog, a banán drága. De az utóbbival senki sem törődik, egészen addig, míg egy izgága asszony a boltban uralkodó közmegegyezést, s az amúgy is olyan ritka és törékeny harmóniát föl nem rúgja. Udvariasan, ám destruktív indítékkal megkéri az eladókisasszonyt. mérje meg az ő csomagját. Az eladó készségesen megméri, a kapott számot megszorozza a banán egységárával, majd az eredményi együtt összehasonlítják a zacskón lévő számmal. Ez utóbbi nyolc forinttal többet mutat. Látszólag semmi sem történt. Az izgága asszony önelégült mosollyal (ette el a visszakapott nyolc forintot s távozott. Csakhogy a bizalmatlanság konkolya már el volt vetve. Most már minden vevő meg akarta méretni a maga banánját. És micsoda véletlen: valamennyi zacskón plusz nyolc forint volt a tévedés. Az emberek csalásról morogtak, bár el kellett ismerniük: egységes, korrekt, megbízható árdrágítással álltak szemben. Az előbbi jó hangulat persze elromlott, a rend felborult, a kiszolgálás lelassult, a sor alig haladt előre. Kijött az. üzletvezető, aki azonban nem vette ál a vevők hangos és agresszív viselkedését, kedvesen csóválta a fejét, nem kiabált, nem kért ki magának semmit, nem utasította vissza a kifogásokat, szelíden moslygoii. bár szemében ott ült a tört fényű banat a vevők gyanakvása miatt. Aztán csöndesen utasította az eladót, hogy mérjen, ha a kedves vevő kéri. Ennyi. Nem húzta az időt magyarázkodással, bocsánat kéréssel, nem állította le az eladást, nem rendelt el vizsgálatot, nem kiabált felelősök után. nem firtatta, hogy lett mindén szám nyolccal több. Megtehette volna. De ő nem a saját sokszor nyolc forintos kárát nézte, nem is a bolt becsületén esett csorbát akarta kiköszörülni, egyedül a vevő kényelmére és gyors kiszolgálására gondolt. Szép jelenet volt. A kötelességtudat, a tolerancia nemes példája. Ám az. emberek többsége még nem érett ennek fölismerésére. Az anyagiasság még túlontúl fogva tartja őket. Mindenki csak a maga rongyos nyolc forintját emlegette. Pedig, emberek, nem ártana egy kicsivel több méltóság a csapások (csalások) elviselésében. ÉL MÉG A PLAKÁTRAGASZTÓ? A fel szabadulást követően a Ludas Matyinak volt egy állandó rovata: a plakálragsztó őrült ötlete, amelyben a hirdetőipari szakalkalmazott kaján mosollyal ragasztotta egymás mellé a falakra az egymásnak ellentmondó egymást kiegészítő, vagy egyéb módon meghökkentő plakátokat. Az öreg plakát ragasztó régen eltűnt, talán máiéi is felejtettem volna, ha nem látom az. egyik művelődési otthon bejáratánál a napi műsorajánlatot: A klubban I6:30-kor: KÜLPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ. előadó X.Y.; 18.30-kor: A FELE SEM IGAZ. vetélkedő... Élne még az öreg plakát ragasztó, vagy a fia. esetleg az unokája munkálkodik?... (bm) (Elet és Irodalom) BEMUTATKOZOTT A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Új magyar szimfonikus zenekar alakult 1983 végén kél ismert fiatal zeneművész: Fischer Iván karmester és Kocsis Zoltán zongoraművész szervezésében. Az új együttes — a Budapesti Fesztiválzenekar — a három legkiválóbb magyar zenekar tagjaiból és a legtehetségesebb főiskolás fiatalokból "verbuválódott" olyan 80 tagú alkalmi társulássá, amelynek különleges zenei feladatokat kell elvállalnia és megoldania, évente három fellépési kötelezettséggel. A Budapesti Feszt iválzenekar első koncertjét karácsonykor adta a Vigadóban. — ezt az előadási a televízió is közvetilette. A bemutatkozás minden várakozást felülmúló sikerrel zárult. Szerepe volt ebben a megválasztott műsornak is, Glinka, Rahmaninov, Mozart. Mahler. Brahms és Richard Strauss egyaránt belefért a repertoárba, s mindegyik mű tolmácsolása a zenekar egy-egy lehetséges arculatát tükrözte. Ebbe még — véleményünk szerint igen szerencsésen — a humor is beletartozott, különösen ami a látványosságot illeti, hiszen a koncertprogram befejezéseként előadott Strauss-polkában (Kéjulazás vonaton) Kocsis Zoltán kalauznak öltözve járta a széksorokat, miközben az együttes tagjainak jegyét kezelte, anélkül, hogy mindez a hangzást megzavarta volna. Ami viszont már nem tréfa: a fesztiválzenekar megszervezését mindenekelőtt az indokolta, hogy a sok. kimagasló tehetségű, de különféle együttesekben játszó magyar zenészből olyan hangversenyzenekar álljon össze, amely vetekedhet a világ legjobbjaival. Ehhez persze a feltételeket is meg kell teremteni a kiválasztott zenészeknek: például a megfélelő próbaidőszakot és persze az anyagiakat is. Ezekről igy nyilatkozott Fischer Iván, az együttes karmestere: ‘‘A zenekar által választott vezetőség dönt a szükséges próbaszámról, de a művészi felelősségben az egész együttes osztozik. Szubvencióról, lemez- és koncertszerződésről maga a zenekar állapodik meg, amely tudatosan teszi ki magát az anyagi bizonytalanságnak, hogy igényességét állandóan fenntartsa." A fesztiválzenekar létrejötte megpezsdítette a magyar zenei életet. Az érdeklődés azonban rendkívüli az együttes iránt, amit jelez, az is, hogy a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat — amely máris két kiváló minőségű Schubertlemezf készített velük — most külföldi lemezcégekkel tárgyal közösen készítendő lemezekről, s ezeken az előadó az új zenekar lesz. A nyári zenei eseményeken és az Őszi Budapesti Zenei Hetek alkalmával várható, hogy ismét a közönség elé lép a Budapesti Fesztiválzenekar.
