Menora Egyenlőség, 1981. január-március (20. évfolyam, 838-847. szám)
1981-02-14 / 844. szám
1981 február 14* MENÓRA 9 oldal (~PaMQou/iwet MAGYAR RESTAURANT Minden szombaton hagymás sült libamáj és sólet Magyar ételkülönlegességek palacsinta, gesztenyepüré Egyszer próbálja meg — mindig odamegy 795, rue Bathurst (a Bloor St. alatt a II üzlet) Téléphone: 532-8631 D □ □ • • Volt mar On a LEGYEN A VENDÉGÜNK ASZ TÁL FOGLALÁS; 597-0801 számon r-<» B XV STKKKT TOKOST«! 597 t R & D AUTÓ • COLLISION LIMITED Mindenfajta kocsik általános javítása Karosszéria munkák — legmodernebb festés-berendezes! 'Műhelyünkben minden munka garanciával készül! tulajdonos: KIRÁLY FERENC 1122 Roselawn Avenue (Nyugatra a Dufferintöl) Telefon: 782-1418 értesítés- * a GOLDEN WHEEL RESTAURANT and TAVERN átköltözött a Spadina-ról a Weston Roadra. 1644 WESTON RD ÜJane-Lawrence között) 1 Tel: 245 - 3678 Mindennapi special: gulyás leves * bécsi szelet sütemény-kávé $3.95 Hétfőn zárva Szeretettel várjuk kedves vendégeinket SAJBEN CSALÁD M/WVjOJVM delicatessen EURÓPAI csemege áruk, csokoládé, babkávé, magyaros hentesáru, sütemények. * GLOBUS konzerv * Magyaros izu, hideg és melég büfé-ételek. * Elvitelre vagy hely*.............................beni fogyasztásra............................... Magyaros kerámiák ** Kézimunkák ** Folyóiratok ** Újságok. Barátságos légkörben várjuk kedves Vevőinket |S 32Eglinton A.W. T:488-5092 Deutsch házaspár 410 Bloor St.W. 021-8644 Delicatessen and Meat Market Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és csemege üzlete. Ha jó, ízletes magyar készítésű felvágottakat éa frissenvégott húsokat szeretne fogyasztani, keresse fel üzletünket. Szeretettel várjuk: a Balaga család Parkolás az üzlet mögött Kanqda területé'* C.O.D. szállítunk Novák József D. T. Kohárl József i) FOGSOR KLINIKA 653-5369 vagy 622-1586 21 VAUGHAN RD. (St. Clair—Bathurst) Toronto, Ont. Jaj de jó a habos sütemény ... a kávé, a torta — a mignon, a bukta, a rétes, a kirémes — a sós és az édes \ . a Gesztenye Cukrászdában Espresso kávé — fagylalt, hüsitó italok — Sajét készítésű gesztenyepüré — Magyaros izű mélyhűtött ételek Nyitva:' 6 napon át keddtől vasárnapig 10—8-ig Hétfőn zárva vagyunk. 1394 Eglinton Ave. W. Telefon: 782-1598 A magyar zsidó tragédia írásos monumentuma ’ L ’ Itta: VÁGÓ BÉLA professzor AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN alig néhány évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy könyvtári tu dományos munka hagyja el a saj tót az emberiség legnagyobb tömegmészarlásáról. A tudósok nem vártak a „történelmi per spektivára”, nem féltek az objek tivitás hiányának vádjától, hanem politikai állásfoglalás, érzelmek és profeezslonális kötelességtől hajtva kutattak is Írtak. Alig négy-öt évvel a második világháború után már alapvető munkák láttak napvilágot minden idők legnagyobb világégéséről. Ennek a hatalmas kérdéskomplexumnak talán csak egyet len területe volt, amelyen az ősz szefoglnló munkák, de a monogt a flkug feldolgozások Is késtek, s ez a Vészkorszak története volt. Igaz, hogy élményregények, naplók, visszaemlékezések és .zsurnalisztikái Írások tömegével hagyták el a sajtót Európa szin te minden nyelvén nemsokkal a háború után. Az 1s igaz, hogy do kumentum-publikációk — a magyarországi zsidóság tragédiájáról is — már egv-kót évvel a há ború után az olvasóköznöség rendelkezésére álltak, hem egyszer megleppen nagy példányszámbán. Csakhogy, éppen a magyarországi zsidóság vészkorszakával kapcsolatban évtizedekig kellett várnuhk az összefoglaló tudományos értékű áttekintő, munkákra, E késésnek többrétű okai vannak. Természetszerűleg hátráltatta az összefoglaló munkák megiTását az a tény, hogy a forrásanyag nehezen állt össje. tye^űnk nem volt „nemzeti levéltár”-unk, az üldözötteknek és halálraítélteknek nem voltak, hivatalos ,ki ó nlkásái és író-deákjai, s nagyon kevés kivételtől eltekintve azok, akik túlélték a borzalmakat, legfeljebb csak emlékezetükben jegyezhették fel a történteket. Bőven támaszkodhattunk ugyan az átmentett náci levéltárakra és az úgynevezett gazda-népek Írásos dokumentációjára, de hiányzott a mi anyagunk, amit mi tudtunk és amit rrti akartunk átmenteni az utókorra. Időre és anyagi eszkö lökre volt szükség ahhoz, hogy ezernyi tanuságtétel birtokában legyünk. Azonkívül nagy erőfeszi téseket kellett tennünk annak ér dekében, hogy olyan forrásokat kutassunk fel amelyek nem érdé kelték a gazdanépeket, vagy ame lyeket el akartak hallgatni a szá-. moflérőktől. VAN a KÉSESNEK PSZICHOLÓGIAI OKA IS. Annak a nemze déknek, amely átélte a vészkor»zakót, a amely mögött a megrit kitott családi sorok és a személyesen átélt megaláztatások éa ■szenvedések szürke fala magaslik nem volt könnyű feladata megírni azt, amitől Ösztönösen menekülni akart. A* orosz, a francia, vagy akár a német történésznek !*, nem kel! áthidalnia azt a lélek tani szakadékot, amely bennünket riaszt el attól, hogy visszakanyarodjunk a tudós eszközeivel Kamenec Podolskhoz, Újvidékhez, Auschwitzhoz, vagy az 1944 őszi Dunaparthoz. Leningrád őst roma, az 194Q nyári hónapjainak francia összeomlása, vagy akárcsak a német állam teljes szétesése és a német nép szétzüllése minden bizonnyal lelki megpróbáltatások tűé állítja a szovjet, a t francia és a német történészt, aki napjainkban a második világ háború történetének nemzeti fejezeteit írja. Csakhogy ők a hábo ruról *irnak, amely az övék is volt, amelynek akarva-nem akarva részesei voltak. Mi nem a háborúról írunk, melyben két vagy több fél csapott össze, s ml nem akarva — nem akarva voltunk ré szeseil a világégésnek. A második, világháború a nri nyelvűnkön - vészkorszak, s mi nem részeséi, hanem áldozatai voltunk egy bar bár tömegőrületnek, amelyre hiába keressük a magyarázatot. Ezért nehezebb nekünk népünk e fejezetét megírni, mint minden más nép történészeinek, akik „csak” a háborúról imák, még akkor is, ha ők is milliókat éirat nak. Nem vitatható, hogy sokun kát az áthidalhatatlan lelki szakadék elriasztott attól, hogy meg mérkőzzünk a feladattal. NEM AKAROM ELHALLGATNI, hogy sok küföldön élő zsidó szakembert más természetű mene külés riasztott el a témától. Az asszimiláció, az eltűnés vágya, egyfajta beteges szégyenkezés miatt, hogy „ez velünk megtörtént”, száznyi más téma felé irányította sok tehetséges zsidó ko1 légánk figyelmét. Csak az utóbbi öt-hat év termelte ki az átfogóbb és mélyebb re szántó nagyobb munkákat a magyar-zsidó vészkorszakról. Do csak hetekkel ezélőtt, több mint 35 évvel a náci Németország és a nyilas Magyarország eltűnése után látott napvilágot egy monumentális munka, a XX. század s talán minden századok legbünösebb évtizedeinek átfogó krónikája és analízise. Randolph L. Braham professzor kétkötetes müve (*) betetőzése mindannak, ami máig a magyar-zsidó vészkorszak történeté zől Íródott. A dési származású Braham pro fesszor, a new-yorki Cijy College pohtilégusa ép egy .újonnan felállított Vészkorszak kutató Intézet vezetője, több mint két évtized munkáját fektette müvébe, amely valójában sokkal m.gyobb korszakot fogial magában, mint cime sejttétné. Az arányok respektálása meléltt ugyan, a Vészkorszakot megelőző évtizedeknek is megfelelő teret szentel, mint ahogyan a munka nem zárul le gépiesen a Vészkorszak befejeződésével, hanem a szerző a háború" utáni első néhány évet, a megmaradónak felocsudását és az újra | kezdés problémáit is számba veszi. Az elmondottakból téves lenne arra következtetni, hogy a munka csak időrendben tekinti át a magyarországi zsidóság kri íikus három-négy évtizedét. A mü témák szerinti fejezeteket is foglal magában, a problémák súlyának megfelelően. így például a szerző külön fejezetet szentel a munakszolgálatnak, a keresztény egyházak magatartásának, a nyu gáti és semleges hatalmak beavatkozásának (vagy segítségük elmaradásának) stb.. A VÉSZKORSZAKOT MEGELŐZŐ ÉVTIZEDEK áttekintése az u.n. „Aranykorral” kezdődik. Nem kétséges, hogy a korai eman oipádó olyan lehetőségeket teremtett a magyarországi zsidóság számára, amelyek elérhetetlen vágyálomnak tűntek példának okáért az első világháború előtti Oroszorszg vagy Románia zsidósága szemében. Csakhogy a „sokk” annál nagyobb volt, ami kor az első kiadású „ez nálunk nem történhetik meg” csapás ér te az 1919-es Magyarország zsidó; ságát. A fehérterror s a trianoni Magyarország első zsidóellenes törvényei — egyáltalán, Magyarország pionir-szerepe a háború után! európai antiszemitizmus történetében — meglepetcsszerü csapásként hatott ugyan, de az önámitás és az irreális optimizras újból csak a kijózanító hidegzuhanyhoz vezetett már 1938- ban, az u.n. első zsidótörvény évében. Amikor e sorok írója már másodszor említi a zsidók által előre nem látott kibontakozást, nem azt akarja elhitetni, mintha Braham könyvéből pzemrehányás áradna egy rendkívül aktív, értékes, és magas kutturá ju, többségében vallásos és hagyományokat tisztelő közösség felé. Inkább megállapítás, mint bírálat az, hogy amikor megkezdődött a munkaszolgálat ódiuma, amikor Budapest már túl volt a harmadik zsidótörvényen is, s amikor az első nagy véraldozato kát már megfizette a magyaron szági zsidóság (Kamenec Podolsk, Újvidék), sőt, amikor már elvérzett az első néhányszor tiz ezer munkaszolgálatos a keleti frontnak nevezett „mozgó vesztő helyen”, még akkor sem ocsúdott fel ez a közösség abból az állapot bői, amit enyhén tisztánlátás hiányának nevezhetünk. S ha ezzel kapcsolatban bírál Braham professzor, erős szavai, sőt, szigorú ítélete azoknak szól, akik a közel 800.000-es zsidó tömeg élén álltak, vagy állították magukat, vagy képviselni vélték a zsidó tö megeket a második viláháboru éveiben. Tulajdonképpen ez a leg kényesebb probléma, amely előre láthatóan a Vészkorszak nemzedékének olvasóit reagálásra fog ja késztetni. (•) Rtndolpb L. Braham, The Polttlcj oí Genoetde. The Holocaust In Hun górj (A népirtás politikája. A Vé&zkorszak Magyarországon), I-n. Columbia Untvereit/ Picét, Ntw York, 1831. A HÁBORÚ KITÖRÉSEKOR magyarkodó, vagy magukat őszintén magyaroknak, vagyvma gyaroknak is tekintő magyar-zs1 dók árnak, legalább re formailag, a zsidó közösség élén. A szinte kivétel nélkül a társadalom felsőbb rétegeihez tartozó magyarzsidók teljesen azonosították ma gukat a magyar uralkodó oszcalyok „estabHahment”-jével, s szinte bírálat nélkül követték a mindenkori kormányok politikáját azzal a hamis mottóval, hogy a magyar-zsidók jóban-rosszban osztják a magyar ncp sorsát. „A hivatalos magyar zsidó vezetők — Írja Braham — mind a világiak, mind a vallásos vezetők — a Vészkorszak alatt is ragaszkod tak rövidlátó hazafias állásfoglalásukhoz és legalisztikai formaságokra épült felfogásukhoz. Továbbra is elvetették a „zsidó vonalat”, úgy vélve, hogy a zsidó identitás és a zsidó érdekek meg védése, mint olyan összeegyeztethetetlen lojalitás érzelmükkel. Ez a magatartás vezetett ah hoz, hogy szembeszálljanak azokkal, akik a szoros értelemben veit zsidó nemzeti öntudat kifej lesztésére törekedtek a tömegek körében. A végefelé strucc-politi kát folytattak, irreálisan réméivé .hogy Magyarország konzerva tiv-arisztokrata keresztény vezetői, akikkel szoros és kölcsönösen hasznos kapcsolatokat tartottak fenn, meg fogjá védeni őket a szomszédos államok zsidó közösségeinek sorsától.” A „megusz szűk” politika túlzott optimizmu sa több mint hiba volt — ez a ke serü következtetés csendül ki Braham szavából. A vezetők, vagy a felsőrétegek magatartásával kapcsolatban más negatívumok 13 feltűnnek Brahamnél — gazdagon és hihetőén dokumentálva. A szolidaritás-hiány a szomszédos országok zsidósága sorsával — és nem egy szer a menekültekkel szemben is — megcáfolhatatlan tény, még akkor is, ha az általánosítás mirt minden más esetben, itt ir. bizonyos hibahatárok között mo zoghat. A második kötet egyik fejezete — „The Conspiracy of Sit lence” — szabadon fordítva a „hallgatás összeesküvése" — pontról-pontra boncolja egyik legfájóbb kérdésünket: kik, mit tudtak és mit tettek azok közül, aki tudhattak és tehettek? Braham kísérletnek nevezi kiértékelését e kérdéskomplexummal kapcsolatban. Két csoportban, pontokban foglalja össze: mik a tények (mit tudtak a magyar zsidók vezetői arról, ami a megszállt területeken \ végbement) és mit tudhattak, feltételezhetőlég, de nem bebizonyítva. Természetesnek találja a szerző, hogy sokan a zsidó és nem-zsidó vezetők közül világszerte, beleért ve a magyarországiakat, 1942 tavaszától kezdve tudtak a meg semmisitési programról, 1944 áprilisában pedig, tehát még a deportálás megkezdése elölt, két ségtelen bizonyítékok birtokában voltak. Az un. Auschwitz-jegyzőkönyvek 1914 április 26-ig elkészültek; miért nem hozták a zsidó tömegek tudomására, hogy fcllármázták volna őket? Mi tör tént volna, ha a zsidó tömegek igenis tudomást szereztek volna I a valóságról és arról, ami reájuk is várt? Braham tisztában van azzal, hogy a kérdések (s a válaszok is) kontroverzálisak és rendkívüli meggondolást és körültekintést igényelnek, hiszen gondosan külön kell választanunk a tényeket, az. állításokat és a feltété'lezéseket. Természetszerűleg Kasztner szerepének fontos helye van Braham fejtegetéseiben. Óvatosait, higgtultnn feisorol.in az egymástól eltérő, egymásnak ellentmondó véleményeket a végeredményben az olvasóra bízza a vélemény-alkotást (nem ítéletet, mert tartózkodik minden ítélettől). Van azonban egy következtetése, amelyet maga fogalmaz meg, nem hagyva kétségét az olvasóban, hogy mi a vé’eménye. „A magyar-zsidó vezetők, mint hitaoraosaik másutt — írja Braham —, s mint a vezetők világszerte, nem akarták vagy rum voltak képesek megérteni sem a pusztulás méreteit, sem pedig (kivitelezésének) sebességét... Hamis optimizmusuk arra épült, hogy a magyar zsidóság fennmaradt abban a kataklizmában, a* mely a szomszédos zsidó közös-ségeket (már) elnyelte... Habár sokan közülük továbbra is a múlt illúzióit kergették, sokan mások a valóságra ébredtek a német megszállás után. Ekkor azonban már túl késő volt: a magyar zsidóság sorsa akkorra már megpecsételődött.” Ha az olvasónak szabad következtetnie, valahogy így lehetne megfogalmazni gondolatait: azok, akik a magyar zsidók élén álltak, vagy legalábbis sokan közülük, nem voltak a helyzet magaslatán a nehéz napok idején, nem fogták fel a helyzet súlyosságát, és nem cselekedtek annak megfelelően; azok viszont, akik igenis tisztában voltak azzal, ami végbemegy körülöttük, és ami rájuk is várakozik, későn kezdtek cselekedni, amikor már nem lehetett sokat tenni. HIBA LENNE AZT HINNI, hogy a szerző mindezek alapján megosztja a felelősséget a bűnösök, az áldozatok és az áldozatok vezetői között. A felelősség csakis a német nácikra és magyar kiszolgálóikra, zsoldosaikra hárul. Mindez nem zárhat, ki jogos és objektív kiértékelést azok tevékenységéről, akik — vezető pozíciójuk vagy cselekvési lehetőségük következtében — töb hét tehettek volna., a mentés ér-1 dekében, mint amennyit tellek. Ami a magyarok bűnösségét illeti, Braham következtetése egy értelmű: nem fér kétség ahhoz, hogy a magyar-zsidó tragédia méreteit, katasztrofálisan növelte a magyar kollaboránsok segédekzése, sőt ioirintivája. A vad és élvakult gyűlölet, amely az endre-lászlóknt és baky-lászlókat, éa velük együtt hatalmas magyar tömegeket fűtött, előfeltétele és nélkülönzhetetlen velejárója volt az eichmannok tevékenységének. BRAHAM NEM HUNY ÍREMET azok f ölött, akik emberek maradtak az embertelenség idején. mind Magyarországon,, mind pedig külföldön. Bőséges torét szentelt a mentési készségnek, kísérleteknek és sikeres akcióknak. Csakhogy afelől sem hagy kétséget, hogy a keresztény egv házaktól kezdve, a Vatikánon keresztül, egészen p szövetséges nagyhatalmakig, végnélkül! a sora az elmulasztott lehetőségeknek, az együttérzés hiányának s azoknak a hatalmas ré ek nek, amelyeket a. nehéz idők! ütöttek a hiimánusoknnk és anti-í náciknak ismert elemek vagy té-j nyezők seregeibe is. A mentési akc’ók — szinte csak Budapestre korlátozva — gazdag dokumentációs anyag kíséretében kerülnek az olvasók, elé. Lehetséges, hogy ezen a té-' ren többet is nyújthatott volna, a szerző. Csakhogy műve amúgy is meghaladja az 1230 oldalt, s nz aranvnl- mfrb. tárn'Te' > <-7nvnvén 1o. ga a szerzőnek. Azt is valószínűnek találjuk, hogy az egyes követségek akcióiról is többo» fogunk olvasni később elkészülő monográfiákban. Hiszen a kutató-munka nem zárult le, n egy kétkötetes műtől nem várható el, hogy többet zsúfoljon össze, mint amennyit a két kötet elbír. Ismételjük: nemcsak az ara-1 nvok meghatározása, hanem a forrásanyag szelektálása la szub lektív, a szerző saját belátása szerint határozza meg, hogy milyen témának milyen terjedelmet azenteljen. Ha e két megjegyzést tudomásul vesszük, állíthatjuk, hogy Braham műve telje» — az első kritikai összefoglaló és tudományos igénnyel megírt mű a magyar zsidóság tragédiájáról. Amikor a trijes azót hangsúlyozzuk. azt akarjuk kidomborítani, hogy máig, főleg más nyelven, mint magyarul, csakis részletmunkák jelentek meg s magyar zsidók pusztulásáról. Braham munkája azért is hézagpótló, mert a Vérzkorszak legdrámaibb fejezetéről — hiszen éppen azévt, mert a pusztulás a háború szinte utolsó órájában következett be és példátlan iramban és arányokban sodorta testvéreinket a szenvedés, a halál felé — olyan keveset tudnak a magyarul nem olvasó tömegek, de még a szakemberek is, hogy nr európai zsidóságról szóló művek megfelelő alapmunkák hiányában nem lehettek teljesek. Braham nz első, aki ezt a hézagot pótolja. Tekitaük azonban munkáját úgy, hogy az nem lezárása egy kutató-tevékenységnek — - hiszen a tudomány nem ismer végállomásokat, a minden nemzedék joggal revideálja és újraértékeli az előző nemzedék eredményeit, következtetéseit —, hanem ösztönzőié újabb kutatásoknak, újabb monográfiáknak, sőt talán átfogó, szintézisre törekvő munkáknak ia. Azzal, amit nyújtott és azzal is, amire serkentett, Braham professzor olyan helyet biztosított magának a történelemtudományok terén, amely messze túl'lépi a magyar-zsidó kereteket, s amely egyvonalba helyezi ó't a vészkorazak-kutató szakemberek legnagyobb jaival. Budapest Express Tours SZERVEZÉSÉBEN Csoportos utazások Az első és az egyetlen computerizált magyar utazási Iroda, ahol az idén is 2000 megelégedett honfitársunk utazott a — BUDAPEST EXPRESS-el Utazzon Ön is velünk! BUDAPESTRO ROKONKIHOZATAL $ 573.00 Egész éves program BUDAPESTRE HAZALATOGATAS $ 841.00 Útlevelek, Vízumok, Meghívólevelek elkészítése Autóbérlés: BUDAPESTEN mérhet, $ 210.00 Hotelfoglalás: BUDAPESTEN és egész EURÓPÁBAN Gyógyfürdő: Hévíz, Termál Hotel, Hajdúszoboszló Balaton:Keszthely, Siófok, Balatonfüred Töltse a Telet a napsütötte Tengerparton Jegyek már $ 169.00 -tői IKKA küldés Magyarországra COMTURIST Romániába TUZEX Csehszlovákiába APOLLO TRAVEL 1SOO Bathurs St. Toronto. Ont.. MSP 3H3 est-4102 661-4333 BIZTOSÍTÁS ELET — TÁPPÉNZ — BEFEKTETÉS Gyors kiszolgálás. Házhoz is kimegyünk. A. S. TATÁR INSURANCE AGENCY LTD. Suite 506 — 720 Spadina Avenue, Toronto, Ontario M5S 2T9 Telefon: 960-3700
