Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)

1980-03-15 / 798. szám

3 oldal Az igazhívők elmélyülésének titokzatossága örök rejtély marad a gyaurok számára." — Ahmed Hanaz, bagdadi kalifa feljegyzései­ből, 1796. NYUGATÁZSIAI egyveleg Hogyan viszonyul a valóság az elmélethez? (Folytatás előző számunkból) Elméletben elképzelhető egy "totális'' amerikai-kínai együtt­működés öt-tíz éven belül. De van-e ilyen sok időnk? Kína jelenleg csak elvétve^ emlékeztet a sárkányra; alapjaiban ugyano­lyan .rokkant ptrint a brit oroszlán és ugyanolyan szár­nya csapott (ha sárkányoknak valóban van szárnyuk) mint az amerikai sas. Az elméletnek a válósághoz való viszonyítása visszaviszi a publicistát minden bajok eredőjéhez, a közép-keleti tér­séghez. Az elmélet szerint mind a Szovjetuniónak, mind az Egyesült Államoknak vannak barátaik, szövetségeseik, szim­patizánsaik és ellenségeik e tér­ségben. Ami a gyakorlatban egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy amerikai szövetséges vagy szimpatizáns feltétlenül ellen­sége a Szovjetuniónak, vagy megfordítva. Ebben a térségben ugyanis a politikai sakkjátszma kibővül vallási hagyomá­nyokkal, gazdasági meggon­dolásokkal, földrajzi óvatos­sággal. történelmi előítélettel és a jövőtől való félelemmel. Vegyük sorjában a sakkjátsz­ma bábuit. A szovjet gyarmatosítási törekvések bizonyos ideig és bizonyos formában sikeresek voltak egy kacskaringós “politikai tengely’’ létre­hozásában Algéria, Angola, Mozambik, Zambia, Ethiopia (korábban Szomália), Dél­iemen, Líbia, Szíria, Irak és Af- j ganisztán között. De csak lát­szólag és kizárólag kezdetben. Mert Angolában és Ethiopiában a szovjet, illetve kubai beavat­kozás után évekkel még mindig számolni kell a gerillák makacs­ságával; Algériában váratlanul előretört a “Tuarég Front” nevű jobboldali ellenzék; Dél- Jemenben sűrűbben cserélik a “forradalmi" kormányt mint az alsóneműt, egy minden tekintet­ben hűséges bábú feltűnésében reménykedve; Szíria hirtelen szövetségesek nélkül maradt, amellett, hogy Aszad változat­lanul börtönbe dugja a hazai kommunistákat; Líbiában egy olyan elmebeteg van uralmon, akinek egy, hétfőn hozott határozatát kedden egy merőben ellentétes határozat te­szi elavulttá; s Moszkva sose szerette az elmebetegeket vagy a túlsókat határozgató bábukat; Afganisztánban a belső kom­munista frakciózást katonai in­vázióval lehetett csak “el­simítani”, amivel a Kremlin sú­lyos következményeket zúditott önmagára; és Irakban a morábbi merev “forradal­­miság" úgy megenyhült, hogy az iraki kormány válogatás nélkül, egyik napról a másikra hajítja ki a szovjet “tanács­adókat”. A nagy szovjet handaban­­dázás kontrasztjaként az Egyesült Államok évtizedeken át elhanyagolta a térséget, an­nak ellenére, hogy 1947 óta puskaporos hordók görögnek Különleges nagy választék friss húsokból és saját műhelyünk­ben készült felvágottakból és kolbászokból. TIBOR’S MEAT SPECIAI TIES VOLT MERTL HENTESÜZLET 1508 Second Avenue, New York, N.Y. 10021. (A 78 és 79 utcák között) Új tulajdonos: VAJDA TIBOR Tel.: (212) 744-8292 l CONTINENTAL COFFE SHOP N1YF?CR£SZiES2?StrA ^fEZONBAN= GESZTK- rKNVK rnorA Y1 M|GNONOK. GKSZ-TpORTAK DELICIOUS home made strudels, pastries ■d pies. Partv, wedding ana Birthday cakes. 1437 3nd Are. NEW YORK N.Y. 10028 ^jj£«3j5*8484 Torte. DQBOS. HAZELNUT. MOCCA. CHOCOLATE, ) RUM, SACHER. • I . . 1%^-ilTl, 0/\\_ fl t,K. Stradeis: Apple, Cheese, Mohn. Cherry, Cabbage. Nut. 0*t«M'*Map!!y dallvcred Ma« orders senl ewvwhere Mom mm mm 303 East 80th St. N.Y.N.Y. 10021 Tel:535-3681 APEX Izráelbe 699.- dollártól Budapestre 472.- dollártól Bukarest 419.- dollártól és Budapestről 483.- dollártól Nyitott jegy BUDAPESTRE és BUDAPESTRŐL $549.­­Jelentkezzen a nyári PAN AM Charterre és a KLM speciális APEX utazásokra. Az utazás bizalom kérdése; IKKA TUZEX COUM­­TOL R1ST küldés. Az összes bel- és külföldi légitársaságok hivatalos képviselője. ROKONKIHOZTAL A LEGOLCSÓBB ÁRON! Barbara Boltok robbanásra várva a Vörös tengertől az Indiai óceánig és a Nílus felső folyásától a Szomáliái homoktavakig. Nyolc amerikai elnök (Roosevelttól Carterig) sorrendben ígért politikai vezetőszerepet, katonai védelmet és gazdasági segítséget a térség két tucatnyi or­szágának, ami mindössze he­lyenkénti és átmeneti, tessék­­lássék könyöradományokban mutatkozott meg. Voltak olyan tragédiával fenyegető kor­szakok, amikor Washington egyetlen hűséges szövetségesét Izráelt is majdnem elveszítette egy megmagyarázhatatlanul ostoba külpolitikai vonalvezetés miatt Dr. Bourguiba, Tunézia el­nöke, aki a gyarmatosítás utáni korszak egyik legdinamikusabb közép-keleti politikusa volt és a Nasszer-féle "arab-nacionaliz­­mus" vesszőparipájának egyik legélesebb kritikusa, 1953-ban figyelmeztette Eisenhower el­nököt a térségben leselkedő ve­szélyekre. Azt jósolta többek között hogy az Izráel és arab országok közti háborúkat mind­addig nem lehet elkerülni, míg a szembenálló felek egy józan­felfogású és erőteljes közvetítő (és Bourguiba itt az Egyesült Államokra gondolt) segítségével önmaguk simítják el az ellen­téteket. “A Szovjetunió, alap­vetó felforgató politikájának megfelelően“, — mondotta Bourguiba, — "ötödik hadosz­lopokat és hivatásos terroris­tákat fog nevelni a palesztin arabokból, s ezeknek nemcsak izráeli, hanem igazhívó ál­dozatai is lesznek. Talán most érkezik el a mohamedi figyel­meztetés időszaka; igazhívó vágja el az igazhívó torkát”. (Nem sokkal később gomba­módra kezdtek szaporodni a PLO irányítása alatt a terrorista sejtek.) Túlzás lenne azt állítani, hogy Bourguiba a legkisebb mértékben is el lett volna ragad­tatva Izráel létezésétől, de mint reálpolitikus idejében rájött, hogy Izráel kihagyásával a tér­ségnek nincs politikai, gaz­dasági és társadalmi jövője. Eisenhower, elődjeihez és utódjaihoz hasonlatosan, sose vette komolyan a közép-keleti térséget s ha tett néha ott valamit azzal több kárt mint hasznot okozott Az asszuáni gát anyagi támogatásának visszavonásával megnyitotta a kapukat a szovjet imperializmus előtt holott minden valamire­való politikai szakértő tisztában volt azzal, hogy Nasszer sose volt vagy akart barátja lenni Moszkvának. A szuezi konflik­tus utáni “békeközvetítéssel” nemcsak Izráelt és nyugati szövetségeseit haragította JACQUE& (ORIGINAL TIK-TAK> Különleges magyar konyhája New York szenzációja Cigányzenekar * Piano bár * Nyakkendő, jacket kötelező 210 East 58 Street (2nd-3rd Ave. között) New York Rezerválás kötelező * (212) 753-5513 A ROMÁNIÁI ZSIDÓ ELET vaqy a ZSIDÓSÁG ÉLETE ROMÁNIÁBAN Ha a családod Kelet-Európából származik, egy romániai nyaralás nagy élmény lesz részedre. Romániában 5Q000 zsidó el. s még mindig az ősi mamaloshen nyelven is beszél, szombaton sóletet eszik és betartja a vallás szigorú szabályait. Románia gyönyörű fővárosában Bukarestben van a csodálatos Choral zsinagóga, Európa , legszebb zsidó múzeuma. Az Állami Zsidó Színházban állandóan lats/ak Sholeni Aleichem. Neil Simon és Shakespeare műveit jiddisül, (vug\ különféle nyelveken). Természetesen nem kell. hogy zsidó legv ahhoz, hogr elve/d a Fekete-Tenger fürdőhelyeit, a Kárpátok si-palvat. vagv csodáld a Drakula kastélyát Ezek mellett a Gerovltal H3 kezelések Dr.Asán Ana geriatric klinikáján. Világhírű életműködést felfrissítő gyógykezelés. Románia csupán I és fél óra repülés Izraelből. Ask your travel agent or contact: ROMANIAN NATIONAL TOURIST OFFICE 573 Third Avenue, New York. N.Y 100167Tel: (212) 697-697/ M Please send me information on TRAVEL AND TOURS TO ROMANIA Name _ Vkkess. C«ty_ _ Slate _-tip__ NEM KELI MANHATTANBA MENNIE JÓ SÜTEMÉNYÉRT megnyílt a forest HH/sben N.Y-ban az cMnclt ja csmarew'ó HLuncfaricm £>trudle & <~Paótrieó Vhc. ahol a legkíválébli minőségi, naponta friss Rétesek, magyar és Continental is sütemények nagy választékban kaphatók FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, keresse fel és kérjen kistelét az ízletes süteményekből Cilink: 100-28 QUEENS Bité. NEW YORK a 67-es suhway állomásnál Tel: (2121) 830-0288 Lázár's húsúz/et szomszédságában 12 éves gyakorlat­tal rendelkező Bu­dapesten anult PEDIKŰRÖS házhoz megy BARMIKOR HÍVHATÓ a 42í-1432 telefouzámon LÁSZLÓ New Yorkban magára, hanem az olajból lassan gazdagodni kezdő arab országokban is kétségeket támasztott a jövő biztonságát illetően. Az ötvenes években tapasztalt politikai hanyagságra misem volt jellemzőbb, mint­hogy Nobel-békedíjjaitüntették ki Lester Pearsont, akinek mo­nomániákus közép-keleti “köz­vetítése” tenyérviszketésre kényszerítette Ibn Szaudot, Feiszált és Bourguibát. Eisen­hower kitűnően beleillett ebbe a ködös, rózsászínbe burkolt álomvilágba. Az elmélet és gyakorlat vi­szonyának kiértékelésében naiv kísérlet lenne ama megállapítás (sajnos sokan élnek vele), hogy Afganisztán lerohanásával az Iszlám világ a Szovjetunió ellen­ségévé és Amerika barátjává lett Elsősorban az Iszlám világ nem egységes, sohasem volt az; nincs egységes felfogás és szoros együttműködés, mint ahogy a katolicizmus vagy pro­­testántizmus (vagy szombatiz­mus, vagy buddhizmus, vagy...) sem jelent egységes felfogást vagy szoros szövetséget katolikus vagy protestáns or­szágok között “kívülállók" ellen. Az elmúlt két évszázad akármelyik évében több villon­gásra került sor arab országok között mint az u.n. "közös” ellenség, Izráel ellen. (Itt érdemes megemlíteni a konflik­tusokat Egyiptom-Libia, Szudán-Líbia, Észak-Jemen- Dél-Jemen, Irak-Irán, stb. között.) Nem beszélve a ha­gyományos törzsi és szektás ellentétekről; a sunni beduinok folyamatos írtóhadjáratáról a shiite molárok ellen, vagy a mórok és perarulák tuarégek által való csaknem teljes meg­semmisítéséről. A Korán és az abban foglalt prófétai katekiz­mus túlzott liberalizmussal fekteti le az igazhívók által be­tartandó vallási, világi és szokásjogi követelményeket. Másodsorban az arab or­szágok saját bőrükön tapasztal­hatták, hogy az amerikaiakkal való barátság nem jelent szük­ségszerűen védelmet külső ve­szedelmek ellen. Gyakorlati tapasztalatként szemük előtt lebeg az angolai, ethiópiai és Szomáliái példa: az amerikaiak kisujjukat sem mozdították eme országok lakossága érdekében a szovjet, illetve kubai behatolás során. Afganisztán megszállása “rendben”, minden külső aka­dály nélkül folyt le. Ami egy esetleges iráni és pakisztáni szovjet lerohanással kapcsolatos amerikai beavatkozást illet, Pakisztán, Szaudi Arábia és az olaj fejedelemségek nem áltatják önmagukat: a beígért amerikai katonai akció kizárólag az olaj­importtal kapcsolatos. Egy magasrangú szaudi politikus ezt mondta egy nyugati diplo­matának: “Fia az Egyesült Államok holnap találna egy olajat helyettesítő energiafor­rást, holnaputánra már azt is el­felejtené, hogy Szaudi Arábia létezik”. Nem valami hízelgő megállapítás. De igaz. Érthető, hogy mindezek fé­nyében még a mérsékelt közép­keleti országok is hajlamosak megalkudni a valósággal: a Szovjetunió esetleges étvágyát és különböző formában jelent­kező nyomását a vele való "együttműködéssel" védjék ki és ellensúlyozzák. (Folytatása következik) Losonczy László Dr. TELLER EDE : Hogyan lehet megállítani az oroszokat? Az oroszok az olaj elzáró csapja felé közelednek. Carter elnök arról beszél, hogy meg kell -húzni a vonalat. Joggal kérdezhetjük: "Mivel húzzuk meg?" A megbékülés politikájá­nak következményei itt vannak előttünk. Készleteinket számba kell venni, mielőtt túlmagas lesz * az ár. A sors iróniája, hogy az oroszok máris megtették a szükséges lépéseket, a béke mellett a háború túlélése irányában is. Nem lenne ostoba dolog, ha tanulnánk tőlük. Először is - a szovjet vezetők elsőrendű fontosságot tulajdoní­tanak a polgári védelemnek atomtámadás esetén, amely a lakosság testi épségének megőrzését jelenti. Másodszor — Volgadanszkban atomreak­torok tömeggyártására rendez­kednek be. Mindkét lépés okos. Ennek ellenére sok, magát békeszeretőnek tartó amerikai nem ért ezzel egyet. Érdemes a gondolatmenetet tovább folytatni. Nekünk nincs polgári védelmünk, mert szerintünk a: atomháború "elképzelhetetlen". Viszont elriasztásra felszereltük magunkat nukleáris fegyverek­kel. Sajnos, az afganisztáni példa bizonyítja, hogy a szovjet támadást elriasztó képességünk ennek ellenére egyre kisebbre zsugorodik j Sokan arra hivatkoznak, hogy a polgári védelem önmagában kihívó. A világon négy állam fejlesztett ki erős polgári védelmet: a Szovjetunió, Kína, Svájc és Svédország. Még a polgári védelem ellenzői sem nevezhetik ezeknek az államoknak a viselkedését kihívónak. Nem tudom megérteni, hogyan lehet a polgári védelem kihívóbb. mint az atomfegyver. Mások azzal érvelnek, hogy a polgári védelemnek nincs gyakorlati jelentősége. Viszont van olyan ága, amely olcsó és könnyen megvalósítható: a kiürítés. Az oroszok felkészültek rá, hogy fenyegető helyzetben kiürítik a városokat. Ez már önmagában megmentené a lakosság életét. Ráadásul mi a rendelkezésünkre álló nagyszá­mú gépkocsi segítségével eredményesebben el tudnánk végezni ezt a kiürítést, mint az oroszok, de ha tovább folytatjuk a tervezés elhanyagolását. Amerika népének nagy része elpusztul atomtámadás esetén. Az adott helyzetben szükség­intézkedések meghozatalára létesített új szövetségi hivatalnak már kész tervekkel kellene rendelkeznie "vá taszk i úri lésre". ha látnánk, hogy az. oroszok megkezdték a lakosság elszállítását a városokból. Ennek a hivatalnak kidolgozott kiürítési tervei vannak árvíz­vagy forgószél-veszély esetére; a szervezetnek hasonlóképpen kész tájékoztatási programja kellene, hogy legyen: mit tehetnek a lakosok önmaguk védelmére atomtámailás esetén. Az ilyen fajta információ nem lenne költséges, mégsem áll azonban rendelkezésre "kellő anyagi alap hiánya" miatt. A polgári védelem a támadó legbékésebb elriasztása lenne. A lehetőség adott atomtámadás túlélésére csökkenti az ilyen támadás eshetőségét. Ha felkészültünk a kiürítésre, az oroszok nem zsarolhatnak az ő lakosaik eltávolításával. Mit gondolhatnak az oroszok rólunk, ha látják atomfegyvere­inket, de népünk megvédésének legkisebb nyomát sem tudják felfedezni? Vajon nem arra gondolnak, hogy megelőző támadásra készülünk fel? Hiszem, hogy a polgári védelem hiánya kihívó magatartás. Menjünk tovább a második kérdésre. Az energiaügyi minisztérium egyik vezető tisztviselője mondta nekem a minap, hogy az oroszok atommaghasításon alapuló reaktorokra fektetik a fősúlyt. A mi elképzelésünk ezzel éppen ellentétes. Miért? Azért, mert nálunk azt mondják, hogy az atomreaktorok veszedelmesek. Ezzel szemben tény, hogy a szabad világban villamos energiái fejlesztő 200 atomtelep közel egy évtizede van üzemben és eddig egyikkel sem volt semmi baj. Az üzembiztonság egyszerűen példátlan. Azt is mondják, hogy az atomreaktorok salakjának eltakarítására nincs megfelelő­­módszerünk. A nagytekintélyű Amerikai Fizikai Társaság egyhangúan állítja, hogy az atomhulladék megfelelő elhelyezésére igenis van jó eljárás. Az erről szóló jelentés a "Reviews of Modern Phvsics" 1978. januári számában jelent meg. Történetesen a cikket eddig senki sem olvasta el Washing­tonban. Jimmy Carter azt állítja, hogy a használt üzemanyag újrafel­dolgozása, amely szükséges a nukleáris energia folytatólagos biztosításához, az atomfegyve­rek széleskörű elterjedéséhez vezet. Ennek ellenére eddig az úgynevezett "atomklub" (atomfegyverrel rendelkező országok — a szerk.) egyik tagja sem vette az atombombájához szükséget anyagot energiát fejlesztő atomtelepekből. Hogy tovább menjünk, a bomba előállításához szükséges anyag izotóp-szétválasztásból állítható elő. amely jólismert módszer és egyre olcsóbb és egyszerűbb lesz. Carter úgy cselekszik, mint a jólismert holland fiúcska, aki ujját a veszedelmesen szivárgó védőgát legkisebb lyukába dugta. Elve, amely az Egyesült Államokban megtiltja az atomhulladék újrafelhasználá­sát, külföldön az atomhulladék még nagyobb arányú újrafeldol­gozásához vezetett. Ilyen jó szándékkal kövezzük az utat az i atomfegyver elterjesztéséhez. Ezzel éles ellentétben Anatolij Alexandrov, az orosz. Tudomá­nyos Akadémia elnöke az atomreaktorokat a béke eszközeinek nevezi. Azt állítja, hogy az olajhiány elöbb-utóbb háborúhoz vezet. Ezt az oroszok el tudják kerülni, mert atomforrásokból megfelelő energiát tudnak termelni. Ezek szerint majd a tőkés országok fognak egymás között háborút vívni. Nem hiszek a Kreml békeszándékában, de hiszek A lexandrov jószándékában. A békét kívánó elképzelések önmagukban nem elégségesek. Tettekre van szükség. Vajon háborúhoz vezetnek-e szükség­szerűen? A polgári védelem és az atommaghasítással működő reaktorok ellenzői gondolkoz­zanak el rajta. 1900 aárdnc 19 * MENOfcA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom