Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)

1980-03-08 / 797. szám

,Mr.August J.alolna.r P.O.Box lo34 e >/i uns iiiok , New Jerssy U.S.A. J o39o3 mender Second class mai I registration No. 1373 CANADA USA Second class mail paid at F lushing N.Y . 11351. Pi.No. 104970 AZ ÉSZAKAMERIKAI MAGYAR ZS1DÖSÁG LAPJA VOL. J9 797 Ár* 70 cent. MAKCH. 8. 1980 ÉRDEKES HÍREK IZRAELRŐL-'T Az elmúlt héten három hir fog­lalkoztatta Izráel lakosságát. A leg­kisebb érdeklődést talán az váltotta ki, ami messze az országhatáron kivúl történt New Yorkban az Egyesült Nemzetek Üveg­palotájában Itt ugyanis a Bizton­sági Tanács olyan egyhangú dön­tést hozott, melyre az UNO tör­ténetében aligha volt példa. A Ianacs mind a 15 tagja elítélte Iz­rael települési politikáját és tör­vénytelennek deklarálta azt. Túlságosan nagy meglepetést persze nem okozott ez a határozat. Sajnos Izraelnek meg kell szoknia, hogy egyedül áll a népek arénájában s még a legszorosabb barát, az Egyesült Államok támogatására sem számíthat egyér­telműen. Eddig is nyílt titok volt, hogy a mai amerikai adminisztrá­ció nem találva más utat az energi­aválság megoldására, egyre erőtel­jesebben kacsintgat az arab blokk felé s ez, ha nem is jelenti Izráel fel­áldozását, de mindenképpen azt, hogy növekvő diplomáciai nyomást kiván gyakorolni a zsidó államra, egy olyan béke létrehozása érdekében, amely • nem szolgálja eléggé Izráelnek sem érdekét, sem biztonságát. Jehuda Blum, Izráelnek az ENSz-hez delegált főmegbízottja (bár nem tagja a Biztonsági Tanács­nak) részt vett az ülésen s hangsú­lyozta, hogy egy ilyen elfogult és egyoldalú döntés semmiképpen sem szolgálja a békét. Február 22.-én jelentette be Horovitz külügyminiszter, hogy az egyre erősebb infláció következmé­nyeként megváltoztatták Izráel pénzegységét. A fontot fokozatosan kivonják a forgalomból s helyét a régi bibliai elnevezésű pénz, a shékel foglalja el. Az átváltás során 10 fontért egy shékelt adnak. Sajnos, az intézkedésnek csupán számolástechnikai előnye van. mert ezzel egy időben nem volt mód olyan intézkedésekre, amelyek az inflációt megfékezték volna. Tehát bármilyen szép nevű is a shékel, számolni kell fokozatos el­értéktelenedésével. Az egyetlen pénzügyi jelentőségű intézkedés az átváltással kapcsolatban az. hogy nagyobb összegű átváltásoknál, el­lenőrizni lehet a pénz eredetét illetőleg azt, hogy e nyert pénz után befizették-e a szükséges adót. A pénzügyminisztérium mindenesetre az adómorál javulását reméli a shékel bevezetésével kapcsolatban. Izráel gyászban van. A régi gárda egyik ismert nagysága Jigá) Álon szívrohamban meghalt. A Munkapárt egyik vezetője volt. több fontos miniszteri tárcát töltött be és hosszú időn keresztül nem­csak pártvezér jelöltnek tekintette önmagát, de országos viszony­latban a közvélemény is annak tar­totta. Halála osztatlan részvétet kel­tett nemcsak a Munkapártban, ha­nem a Kormánypártokon belül is. MI TÖRTÉNT BOGOTÁBAN ? nem tartoznak az őrülteknek ahhoz a csoportjához, akik meztelen üleppel ráülnek a tüzes kályhára. Nem kell komolyan venni azt a fe­nyegetést, hogy a feltételek nemteljesítése esetén, ön­magukkal együtt felrobbant­ják a követséget. De a kár, amit az ügy okoz, akkor is helyrehozhatatlan, ha a felté­teleiket teljesítik. Nem az ötvenmillió dollárról van szó. Nem is arról, hogy a politikai program felolvasása a rádi­óban túlsók hívet szerezne az eszméik számára. Hanem arról, hogy a jövőben szinte minden héten megtámad majd valaki, valahol, egy követséget s a tizedik, tizen­ötödik ilyen eset után a dolog már nem lesz szenzáció, hanem az újságok 24. oldalára, az apróhirdetések közé szorul. Még egy béka, A tudomány hamis tobzódása A délamerikai kontinens politikailag egyik legsebez­hetőbb pontja Kolumbia, ahol már hosszú évek óta működik egy M19 nevű szél­sőbaloldali gerillacsoport. A múltban ezek csak belső ter­rorakciókkal voltak el­foglalva, múlt héten azonban látványos akciókra határozták el magukat. A San Domingo-i , köztársaság bogotai követségén diplomá­ciai fogadást rendeztek, amire szinte minden vezető dip­lomata hivatalos volt. A ter­roristák kitűnően megszer­vezett és időzített akcióval megtámadták az épületet el­fogták a nagyköveteket, követeket, attasékat, pin­céreket és takarítónőket és most azt követelik, hogy a kolumbiai kormány bocsássa ki az általuk politikainak minősített foglyokat, nekik fizessen 50 millió dollárt, politikai programjukat hir­dessék meg az állami rádióban mindezek után bo­csássanak rendelkezésükre egy repülőgépet, hogy azon valamilyen baráti országba repülhessenek. Az üggyel kapcsolatban több kérdés merül fel. Az J Három célja van a szíriai katonai lépéseknek, amelyeket most Libanonban hajt végre: az egyik, hogy megingott belső politikai és ársadalmi pozíciója miatt haza tudja rendelni hadseregének egy­­harmadát, amelyet most Libanon­ban tart. Ez a haderő “arabközi hadsereg’’ elnevezés alatt azt a célt szolgálja, hogy megfékezze a libanoni polgárháborút és el­válassza egymástól a keresztény milíciákat, valamint a palesztinai terroristákkal kiegészített mohamedán baloldali irreguláris haderőket. A másik cél: a tengerparti zónában és Dél-Libanon egy ré­szében az úgynevezett palesztinai felszabadító hadseregnek adja át a hadállásait és ezáltal megkönnyíti a palesztmaiaknak, hogy fokozzák terrorakcióikat Izráel ellen. A harmadik: az izraeli-egyiptomi egyik: hogy történhet meg az ilyesmi, s ki felelős érte? A második: miként lehet védekezni ellene? A har­madik: kik azok a baráti or­szágok, akik befogadják őket? A felelősség kérdésével kapcsolatban természetesen nem érdemes foglalkozni az­zal, hogy a terrorért a terro­risták felelősek. Teljesen világos, hogy a méhcsípést a méh okozza, de még senkinek sem jutott eszébe, hogy ezért felelőssé tegye. Ha éppen elkapjuk a méhet, agyoncsapjuk, de minden­képpen föl vagyunk készülve egy ilyen lehetőségre és gyártjuk a megfelelő véde­­kezószereket és gyógy­szereket. Mégpedig minden­féle erkölcsi felháborodás nélkül. E sorok írója tehát haj­lamos arra, hogy ne azoknak próbálja elmagyarázni cselekedetük helytelenségét, akikkel amúgy sincs beszélni­­valója. Mint a pesti vicc mondotta “agyonütni? az is jó” az igazi harag azok ellen van bennem, akik a szer­vezett védekezést elmulaszt­ják. béke megtorpedózása és ezt a Szov­jetunió segítségével teszi. Három nappal a szíriai határozat előtt André Gromiko szovjet külügymi­niszter járt Damaszkuszban és neki is három célja volt: a Szovjetunió befolyását fokozni az érzékeny kő­olaj-gazdag Közelkeleten, ahol helyzete meggyengült, amióta Egyiptom felmondta az oroszokkal kötött baráti szerződését. A másik: az izraeli-libanoni és szíriai határon incidenseket provokálni, hogy el­hárítsa a figyelmet afganisztáni in­váziójáról. A harmadik azonos a szíriai célkitűzéssel, azaz meg­zavarni a nagy amerikai vívmányt, a béke létrehozását Egyiptom és Izráel között. Átlátszó jelek bizonyítják a szíriai-szovjet ármánykodást. Moszk#^ hirdeti a hazugságot, hogy Izráel csapatokat koncentrál az északi határon, holott Izráel még részleges mozgósítást sem rendelt A bogotai támadás termé­szetes következménye a 4 hónappal ezelőtti teheráni ter­rorakciónak, illetőleg annak, hogy ott nem léptek fel eré­lyesen, holott világos volt, hogy ha a diplomáciai személyzet túszulejtését tudomásul veszik, úgy a nemzetközi terror hivatalosan bevonul a diplomáciai jogba, a diplomáciai életbe is. Eddig a diplomácia értelmetlen­ségét, ürességét és hitvány­ságát azzal mentegették, hogy “még mindig jobb, ha udva­riasan, semmitmondóan tár­salognak egymással, mintha verekszenek”. Nos, most a háború bevonult a követsé­gekre és — ki tudja miért — ezt még mindig diplomáciá­nak nevezik. A felelősséget tehát ezúttal is a jószándékú trotliknak kell viselni. Hiszen mit mond­hatunk egy olyan világról, ahol olyan hatalmak, mint az Egyesült Államok, Brazília, vagy a Vatikán (most a gyen­gébbekről nem is beszélünk) eltűri, hogy követe, néhány tucat kommunistává kergült gazdag úrigyerek foglya le­gyen. És mit mondhatunk arról, hogy még az előttük el. Menachem Begin és Ézer Weiz­­man hadügyminiszter kijelentette ugyan, hogy hadseregünk éberen figyeli az eseményeket és résen áll, de ez még messze áll a fenyegetés­től, amit a moszkvai és damaszku­szi hírverés Izráelnek tulajdonit. íz* ráelnek semmi oka és érdeke nincs háborút indítani Szíria ellen. Nincs vele szemben területi követelése. Nem akar beavatkozni belső ügyeibe. Ellenkezőleg. Izráel nem akarhat mást, mint teljes nyugalmat a körzetben, hogy be tudja fejezni, békés módon, az Egyiptommal való normalizálást és a nehéz autonómiai tárgyalásokat. Amilyen mértékben érdeke ez Izráelnek, ugyanolyan arányban akarja Szíria megzavarni ezt a fo­lyamatot és a Szovjetuniónak ki­tűnő alkalma nyílt arra, hogy eb­ben a zavarosban halászva, messze­menő stratégiai célokat igyekezzen megvalósítani. lévő világos bizonyítékokat sem hajlandók tudomásul venni, nehogy ez valamilyen erőteljes szóra kényszerítse őket. A bogotai timadás tör­ténetéhez tudniil tk hozzátar­tozik, hogy a' diplomáciai fogadáson megjelent a Szov­jetunió, Csehszlovákia, Ma­gyarország, Keletnémetország követe is. ők azonban nem kerültek fogságba. Külön­leges szerencséjük volt. Talán kéményseprővel találkoztak odamenet, de tény, hogy mind a négy követ negyed­órával a támadás előtt egy le­zárt borítékot kapott, amit el­olvastak és gyorsan távoztak. Most az úgynevezett demok­ratikus világ vezetői izgatot­tan találgatják, vajon mi lehetett abban a fránya levélben? Mert azt ugyebár még elgondolni is képtelen­ség, hogy a délamerikai kom­munisták háta mögött a Szovjetunió áll. Persze a bogotai támadás­ból nem lesz egy második teheráni ügy. A foglyokat elóbb-utóbb ki fogják en­gedni, mert ezek a dél­amerikai ifjú kommunisták Vannak azonban Izráelnek komoly erkölcsi kötelezettségei eb­ben a veszélyes fordulatban: a libanoni keresztény lakosság meg­védése a mohamedán szélsősé­gesektől és a palesztinaiaktól. Izráel nem tűrheti a tömegmészárlást, a­­melyet nem egyszer megakadá­lyozott Nem tűrheti, hogy szíriai­­kommunista haderők felszámolják a bátor kis autonóm területet Dél- Libanonban, amelynek élén Chadad őrnagy, az egyetlen tisz­tességes libanoni szabadságharcos áll. Azt sem tűrheti,* hogy Arafát terrorbandái újra vértürdót próbál­janak végrehajtani izráeli területen. Mindehhez azonban elegendő az izráeli határvédő állandó hadsereg és a lakosság ébersége. Az orosz-­­szíriai uszítás és hazugság-áradat lepereg Izráel kormányáról és népéről, mint a vizcseppek a fa­levélről ha kisüt a nap. Korunk egyik legnagyobb gon­dolkodó írójának, Arthur Koestler­­nek van egy kiváló könyve, címe: “Call Girls”. Várakozás ellenére nem a telefonon felhívható, pénzért vásárolható lányokról van benne szó, hanem korunk tudósairól, akik ellentétben korábbi korok kutató­itól, felfedezőitől, mindannyian megvásárolhatók valamilyen for­mában. Csak huszadik századunk modern természetkutatói süllyedtek oda, hogy hajlandók — persze kénytelenek is — az emberiség jó­létét szolgáló felfedezéseiket az em­beriség pusztításának szolgálatába állítani. Régebbi korokban ez szinte elképzelhetetlen lett volna, ma viszont általános. És vannak olyanok, akik nemcsak az állam­­hatalmat, de magántőkét is haj­landók kiszolgálni, még akkor is, ha különben meg vannak győződve róla, hogy rossz célt szolgál. A világlapok első oldalon adtak hírt arról, hogy 3 Nobel-díjas tudós (ezúttal ízléstelennek találnók, hogy nevüket ideírjuk) hozzájárult ahhoz, hogy spermabankban tárolt spermájukból mesterséges megter­mékenyítéssel, kiválasztott, de általuk nem ismert, magas intelli­genciájú nők méhében próbáljanak kiválasztott, felsóbbrendű ember­példányokat előállítani. Aldous Huxley Szép új világának rémképéhez ismét közelebb kerültünk egy lépéssel. A kísérlet sikeréhez ugyanis nem fér kétség; legalábbis ahhoz nem, hogy ezek a gyerekek valóban meg­születnek. Ez persze — szerencsére — még nem jelenti azt, hogy valóban zsenik fognak előbújni az anyaméhből. Mert igaz ugyan, hogy nagyon sokat tudunk a ter­mészet titkaiból, de nem mindent Sőt, mennél nagyobbra fújjuk is­mereteink szappanbuborékát, annál nagyobb az ismeretlennel érintkező felület; annál nagyobb a valószínű­ség a szappanbuborék szétpukka­­nására. Zseniális apa és zseniális anya gyermekéből válhat közép­szerű ember is éppúgy, mint ahogy lehet belőle zseni, vagy esetleg tökéletes elmebeteg. De nem is erről van szó. Hanem arról, hogy egy megkergült amerikai multimil­liomos elérkezettnek látja az időt arra, hogy valóra ( váltsa Hitler Adolf álmát, a magasabbrendű ki­tenyésztett emberfajtáról. Teljesen mindegy, hogy magas, szőke, kék­szemű, kisportolt germán har­cosokat akarunk-e tenyészteni, vagy mindenttudó, pocakos, szem­üveges intellektueleket, a teljes ka­tasztrófához maga a kitenyésztés gondolata vezet. Ha valakinek, éppen a Nobel-díjas professzorok­nak kellene tudni, hogy a természet egyensúlyát a dicsőséges bizony­talanság, az egyedek végtelen vari­ációja, a sokrétűség adja meg és ugyanúgy pusztulás felé rohanunk akkor, ha földünket csupa szuper­zseni fogja benépesíteni, mint akkor, ha a Huxley által “félmaj­amit az emberiség csendben lenyel. Márpedig békát nyelni nem jó. A kisebbik baj, ha valaki kihányja, a nagyobbik, ha nem hányja ki, mert végül is halálos mérgezést okozhat Az a hatalom, amelyik előbb vagy utóbb, de elsőként lép fel erőszakosan és fegy­veresen, teljes joggal hivat­kozhat arra, hogy a világbéke megvédése érdekében cselekedett. moknak’’ nevezett tudatlan és primitív rabszolgatömegek. Elképesztő, hogy vannak, akik ezt a kísérletet haladásnak merik nevezni. Amíg nem ismerik alap­vetően a gének működését és cso­portosulásának szabályait, addig a kísérletező tudósok nemigen külön­böznek a bicskával szemet operáló hájogkovácstól, ha pedig ismerni fogják, úgy Madách Imre idézete válik aktuálissá: "Te vegykonyhádba helyezéd embered, s elnézed neki, mint kon­­tárkodik. kotyvaszt s magái Is­tennek képzeli... Pedig mit várhatsz mást egy műkedvelőtől ’ A veszély akkor lenne igazán nagy, ha a kísérletnek komolv sikerére lehetne számítani. Ha eg\ magánvállalkozó kitermelhet zseni ális tudósokat, mért ne termelhetni ki egy másik magánvállalkozó em­berfajtát, mely napi 18 óra i fokozott munkát bír ki. a hadve/e r olyan katonaanyagot, amely nem csak élvezetet talál az öldöklésbei i. de ezt mesteri fokon tudja alkal­mazni, a diktátor olyan nép<;t. amely gondosan kiiktatja az egyedek egyéni gondolkodásának lehetőségét. Tulajdnképpen a kom­puter korszak is feleslegessé vál ik s a jövőben nem a számológép lesz az emberi agy meghosszabbítása, hanem az ember lesz a számoló­gépek és a kísérleti lombikok t neg­­hosszabbítása. Soha még ekkora erkölcsuelen­­séget nem ünnepeltek az emberi tudomány diadalaként és soha. még “call girl” nem volt kapható ilyen olcsón és ilyen alantas és íz­léstelen “szerelmi célokra ”... Vajon meddig terjed még tudó mányunk tobzódása s mikor döb­benünk rá arra, hogy tudomá­nyunk alapvető célja nem ön­magában, hanem az emberi élet értékében rejlik? BARZILAY ISTVÁN Szíria forrósitja az északi frontot

Next

/
Oldalképek
Tartalom