Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)

1980-04-26 / 804. szám

1980 április 26 * MENÓRA 9. oldal CLAIRE KENNETH io. 0 4 • «• • doll a A hotel zsúfolva volt —, ezt rögtön megállapította, ahogy megérkezett. Azt is látta, hogy elegáns, jó közönség nyaral itt, nem szedett-vedett népség, akik kedvezményes túrákkal jönnek Miamiba. * Az előcsarnokban drága bőröndöket raktak ki a bell­­boyok, az új fűrdővendégek közűi sokan ugyanazzal az EASTERN jettel repültek New Yorkból, mint ő. Az asszony, természetesen egy másik gépen jött, DELTÁVAL. Az óvatosság fontos, semmi gyanú, semmi feltűnés... Bruce a negyedik emeleten kapott szobát, az asszonynak az első emeletre szólt a rezerváció­­ja. A DELTA JET is körülbelül most érkezhetett be a Miami-i repülőtérre, tehát Bruce azonnal lesietett a swimming poolhoz, ha az asszony lejön, azonnal láthassa. Egyetlen percet sem akart elmulasztani. Ki sem pakolta a holmiját —, arra majd ráér később. Csak kivette a kofferból az úszónadrágját és a kockás cgbana kabátot, egy pillantást vetett a tükörbe. Meg volt elégedve magával —, izmos, uélesvállú férfi volt, keskeny, fekete bajusszal —, bármely nő boldogan ismerkedne vele össze... De erről nincs szó, nem is lehet. Egyetlen nő van, akire koncentrálnia kell, mindenki más mellékes. A napozó terasz sarkánál helyezkedett el, innen beláthatta az egész terepet, a nyugágyakon heverőket és az azúrkéken csillogó vízmedencében lubickálókat is. A tekintetét az ajtóra szegezte, ahonnan kijárat volt a hotelből ide a swimming poolhoz. Itt fog kilépni ő is... Türelmetlen volt és különös izgalmat érzett —, igy még nem várt nőt, soha életében, így nem... Félóra is eltelt, mikor végre­­valahára az asszony megjelent. Bruce azonnal felismerte a lángvörösre festett hajáról és a hosszú combjairól. — Nyakigláb!... mondta rá Dávid. Szép lábai voltak és karcsú alakja. Jóval fiatalabbnak látszott negyvennél, pedig jó­val több volt. Világoszöld fűrdőtrikót viselt és egy nagy zöld fonott táskát lóbált a karján. Ezeket most vásárolta be New Yorkban —, Bruce ezt is tudta. A néger beach-boy máris szolgálatkésíeh' ott"‘termeti és' egy csíkos strandernyőt nyitott ki a számára. Az asszony kényelmesen elhelyezkedett a nyugágyon, közben bekente magát napolajjal. A mozdulatai­ban mintha sok kacérság lett volna. Talán érzi, vagy sejti,­­hogy valaki bámulja... Bruce egy pillanatra arra gondolt, hogy már most odamehetne hozzá, de aztán rájött, hogy ez őrültség lenne. Majd... Hogy mit mond az asszony­nak, azzal még nem volt tisztában. Többféle elgondolása volt, szellemes lesz és könnyed, attól függ milyen módon reagál rá... Tulajdonképpen úgyis mindegy, teljesen mindegy... Rágyújtott egy cigarettára és elmerülve nézte az asszonyt. Furcsa feszültség volt a fejében, lehet, hogy túlerős a napsütés. Az asszony most felkelt, egy fehér fürdősapkát vett fel, gondosan alágyömöszölte a vörös tincseit és bement a medencébe. Hosszú, szabályos tempókkal úszott, de vigyázva, högy az arca ne legyen vizes. Két hosszt úszott le, aztán kijött. Bruce figyelte minden mozdulatát. Most belelép a fatalpú szandálba és megindul az óceánpart felé. Elérkezett végre a pillanat, amire várt... Bruce lassan, sétáló léptekkel, mintha a bárhoz igyekezne, utána ment. A homokos beach majdnem néptelen volt. Két gyerek labdázott, egy kövéres férfi hasonfekve olvasta a Miami Heraldot. Az asszony nem nézett hátra. Már mélyen bent volt a tengerben, ahol mellig ér a víz, amikor észrevette Brucet. Barátságosan rámosolygott. Nagy tarajos hullámokat csapdosott a déli szél. Az asszony szinte gyerekes örömmel dobta magát a hullámokra, szemlátomást nagyon élvezte. — Szép időnk van!...szólalt meg Bruce. Ez nagyon sablonosán hangzott, de mit mondhatott volna?... Közelebb ment és most már beszélgetni kezdett. Az asszony úgylátszik szívesen és könnyen ismerkedett. — Látom szépasszonyom, hogy csak ma érkezett! — Miből gondolja? — A bőre még hófehér! — Majd lesülök, bár vigyáznom kell, mert mi vöröshajúak hamar felégünk! — Csak a valódi vöröshajúak! — Miből gondolja, hogy én nem vagyok valódi? — kérdezte kacéran az asszony. Bruce most már egészen közel volt hozzá, ha kinyújtotta volna a kezét, meg is érinthette volna. De nem tette. Nézte ezt a szép arcot, meglepően fiatalnak látszott ebben az éles napsütésben is. A hullámverés egyre erősödött. Hatalmas, emelet­magas hullámok közeledtek olyan morajlással, hogy a beszédet alig lehetett hallani. Bruce" körülnézett'. •* " ‘ " * *' Sehol, senki... A toronyban nem volt ott a life guard. Most, most, igen... Váratlan mozdulattal rávetette magát az asszonyra, szorosan átölelte a vállát és teljes testsúlyával ránehezedve' a víz alá nyomta. Az asszony kapálódzott, rúgott, vadul próbált védekezni, lehet hogy azt hitte, erőszakos­kodni akar, nem is sejtette, hogy az életéről van szó... Bruce arra vigyázott, hogy ne éljen a nyakához. Azt nem, annak nyoma maradhat! A vállánál fogta és úgy tartotta a víz alatt. Három percre van szükség, ha addig a tüdő nem kap levegőt... Már el is telhetett a három perc, több is. A test mozdulatlanná vált és már semmi buborék nem jött a felszínre, de Bruce még görcsösen szorította az élettelen váltakat. Aztán hirtelen mozdulattal elengedte. Arra nem számított, hogy azonnal feldobja a víz, hogy szembe kell nézni vele... A nyitott szemek, a rémülettől eltorzult arc, egy halott arca... Borzalom!... Rohanni akart, el innen, vissza a partra, de mint valami mágnes, amely vonzza, csak állt, megeövekesedett lábakkal. A küzdelem közben az asszony fejéről lecsúszott a fürdősapka és a vörös haja most úgy lebegett a vízen, mint egy csapzott vörös zászló. Most mi lesz?... A holttestet kivethetik a hullámok itt a közeli partokon is, de lehet, hogy elsodorják messzire, ^ahol már 484-1259, 484-4363 GRiGUSIMRE DIPLOMÁS OPTIKUS 4933 SHERBROOKE STREET WEST mély az óceán és a cápáit martaléka lesz... ' Bruce most hirtelen erőt vett magán és rohant kifelé. . — Tízezer dollár! Tízezer dollár!... mondogatta önmagá­nak. A parton már nem labdáztak a gyerekek, a kövér férfi még mindig a Miami Héráidba mélyedt. Bruce igyekezett sétáló, nyugodt léptekkel visszamenni a hotel swimming pooljához. Az agya zakatolt, feszült. Közben az volt az érzése, hogy most mindenki őt nézi... Látják rajta, hogy ölt. Gyilkos, rá van írva, hogy gyilkos... A bár előtt megállt, egy gint rendelt, citrommal. A pincér, spanyolos kinézésű fickó, furcsán bámult rá. — Csak képzelődöm, ez aztán nem láthatott semmit. És senki sem láthatott és nincs semmi baj... Visszament a helyére és végigfeküdt a nyugágyon. A délutáni nap még mindig élesen sütött, de mégis borzongott. Dávidra gondolt, biztos, hogy ő is izgul most New Yorkban... De megbeszélték, hogy nem telefonál neki és Dávid sem fogja felhívni. Veszélyes volna, elhibázott lépés, az a banánhéj, amin elcsúszhatnának. Majd megtudja idejében, hogy a dolog el van intézve. Sikerült... Három nap előtt egészen véletlenül találkozott Dáviddal, sok éve már, hogy nem látták egymást. Dávid egy vadonatúj Buick"'kocsiból szállf ki, ő az autóbuszra várt. Nagyon megörültek egymásnak, valamikor iskolatársak voltak és jó pajtások. Dávidról nem volt nehéz kitalálni, hogy befutott; drága kocsi, elegáns öltöny, a kezén értékes gyűrű. Bruce kopottas felöltőben, elnyűtt kitaposott cipőben, egy vedlett aktatáskával a hóna alatt. — Üljünk be valahová egy drinkre!... ajánlotta Dávid. A közelben, a Madison Avenue sarkán volt egy bár. — Remekül nézel ki!... mondta Bruce, miközben megállapította, hogy Dávid pocakot eresztett és erősen kopaszodik. Milyen businessben vagy? — Egy tőzsdéssel dolgozom, aránylag sikerrel. — Nagyszerű! Anyagilag tehát OKÉ vagy! És szerelem dolgában? — Isteni új nőm van! Fiatal!... — Azt hittem már régebben megházasodtál... — Erről ne beszéljünk! Inkább, hogy veled mi van, mi történt veled az elmúlt években? — Semmi jó! Teljesen le vagyok égve, mélypontra jutottam. Tudod, hogy két évet ültem amiatt a rossz csekk miatt, az ügyvédem egy barom, nem tudott kihúzni a csávából. Állásom persze nincs, képtelen vagyok elhelyezkedni. — És a nők? Még most is jóképű fickó vagy! Bruce lemondóan legyintett. — A nők?... Ha nincs pénzed kivinni őket vacsorázni, akkor szóba sem állnak veled... Dávid részvevőén bólogatott és újabb Bourbont rendelt. Aztán óvatosan körülnézett, hogy nem hallhatja-e valaki, amit mond. — Akarsz tízezer dollárt keresni? Egyszerűen, minden munka nélkül? — Kit kellene megölnöm azért a tízezerért?... kérdezte viccesen. — A feleségemet... Bruce meghökkent. — Ezt komolyan mondod? — Halálos komolyan. — Ilyesmire nem vállalko­zom, nem is tudok fegyverrel bánni! — Fegyverről szó sincs, baleset lesz... — Elgázoljam? Nincs is kocsim! — Nem, a tervem az, hogy bele fog fulladni a tengerbe. Ez mindenkivel megtörténhet, aki messzire kiúszik. Szívgörcsöt kaphat, vagy egyszerűen elsodorja a hullám, őnaiysága imádja a tengert, most készül Miamiba. Te is ott leszel, szerencsére nem ismer téged, sohasem látott. — De én se láttam őt!... — Holnap ugyanitt ;alálko­­zunk, hozok róla egy csomó fényképet. És mi^ó n5 közül felismerheted, lángvörösre van festve a haja, na és feltűnően magas, nyakigláb! Valamikor modell volt. Rikítcan öltözik, tegnap vett magárak egy méregzöld fürdőruhát nagyon készül erre a vakációra.. Nekem megér tízezret ez az elintézés, mert válni nem hajlanló! — Nem merem!... Csináltasd mással! — Bolond vagy Bruce! Semmit sem kockáztat, semmi sem derülhet ki! És tizizer dollár az komoly pénz, azal már kezdhetsz valamit! Bruce egyideig tétovázott, de aztán beleegyezett. Attól egy pillanatig sem tarbtt, hogy Dávid nem fizeti k a pénzt. Ilyesmiben mindig kirrekt volt. Még a high schoolb.n, egyszer felajánlott neki húszdollárt, ha egy fiút összever és külön egy ötöst, ha a fogát is ktöri. Dávid a piszka munkát mindig mással végeztette el. Akkor majdnem oicsapták az iskolából, de szgény gyerek volt, sokat jele tett neki a huszas. Most ped? tízezer... Még nem volak kialakult tervei, hogy mihe fog kezdeni. Esetleg Mexicob; megy, vagy valahová Dél-Amrikába. Ez az idegességmajd elmúlik, holnapra már lyugodt lesz, esetleg fel is csíp gy jókis nőt, van itt rengetg és mind unatkoznak. Most csak pibnni vágyott, minden iritálta. /hogy lenézett és látta az asszoy nagy, zöld strandtáskáját, <t a csíkos ernyő melletti astalon, rögtön átvillant rajta, logy ez fog feltűnni... Hová let a hölgy, aki itt hagyta a táskát'... Hová?... Valahol visz . á. YÍz, ^a hullámsírba... Megint megbezongott, a gyomra émelyepi kezdett. Legjobb, ha rost azonnal felmegy a szobájáh. Nagyon kelleme, szép szoba volt, az ablakbó a tengert lehetett látni és néány magas pálmafát. Most kirakta a Bröndjét is, Teherán — A „Bourse” nevűkereskedelmi hetilap szerint Irának nemcsak vallási és ideológű problémái vannak, de egéz alacsony­rendű gyakorit! problémái is. A hetilap vezécikke szerint Iránban rendkívü mértékű a nadrág-zippzáraknk a hiánya. A hazai zippzár-temelés olyan alacsony, hogy eben az áru­cikkben importra izorulunk és ez az oka annk, hogy a zippzárak egyre cágábbak — írja a lap. (Allah i Allah, Alah Akbar!) Leslie A. Beck lll ügyvéd Barrister and Solicitor 2001 University St. Suite 1150 Montreal, Que. H3A 2N6 Tel: iroda; 28-3838 otthon: 48-4121 néhány olcsó nyári inget és egy pulóvert, amit az anyjától kapott Karácsonyra. Ott kötötte szegényke az old Age Horné­ban. A vallásos, drága jó lélek, ha ő ezt tudná... , Nem akart most az anyjára gondolni, egyáltalán senkire és semmire. Lezuhanyozta magát, aztán végigdőlt az ágyon. Megszólalt a telefon. Ez ki lehet?... Ki keresi őt itt?... Ki tudhatja, hogy egyáltalán itt van... Felvette a kagylót, a hotel központjából szólt bele egy női hang, hogy New Yorkból hívják, 'LONG DISTENCE' —, Mr. Dávid Perkins. — Igen... Dávid megőrült — gondolta — hiszen megbeszélték, hogy nem telefonálnak, ez azonnal ráterelné a gyanút... — Hello Bruce! Meg vagy lepve, hogy felhívtalak, mi? De tárgytalan a dolog, őnagysága lekéste a repülőt és különben is, most kijelentette, hogy mégis hajlandó válni! Te csak élvezd Miamit, a szobád ki van fizetve, három napig az én vendégem vagy! Jó mulatóst! — Tárgytalan?... hebegte Bruce. . Dávid már letette a kagylót, a telefonosnő is jelezte, hogy a beszélgetés be van fejezve, de Bruce még mindig nem tudta felfogni, nem akarta elhinni, hogy itt mi történt... Nincs tízezer dollár!... Nincs. És ki lehetett ez a vöröshajú nő, akit megölt és hiába ölt meg... Úristen az égben!... Úristen!... A fejében már elviselhetetlen­né vált a feszültség, mintha szétpattannának az erek a halántékában. Bevett egy nyugtatót, igen a Válium még mindig segített, attól majd elalszik. Hogy mikor aludt el, arra nem emlékezett, órák előtt vagy csak percek teltek el, mikor ismét megszólalt a telefon. Kábultan a mély alvástól, nyúlt’ a kagyló után. De hiába emelte fel a kagylót, a csengetés tovább is élesen berregett. Most jött rá, hogy a vekker szól. Egy megszokott mozdulat­tal elzárta, hogy hány óra van, azt meg sem nézte. A szobában félhomály volt. Furcsa, mikor lefeküdt, még ragyogott a trópusi napsütés. Az ablakra nézett. Mi ez?... Odakint nagy pelyhekben hull a hó. Hol az Óceán, a pálmafák?... A szemközti ócska, szürke bérházat látta, amelyet minden reggel látott, ha felébredt itt a Second Avenuei, new yorki lakásában. Megdörzsölte szemeit, a mély kábult álomból még nem tért teljesen magához. Még pár percre volt szüksége, hogy rájöjjön; csak álom volt... Miami, a vöröshajú nő, a gyilkosság... És Dávid? Legalább nyolc éve, hogy nem találkozott vele. Monrovia, Libéria — Libéria új katonai diktátorai megkezdték az előző rezsim tagjai ügyének tárgyalását — mindegyiküket hazaárulással vádolják. Liverpool, Anglia — Egy városok között közlekedő autóbusz vezetője hirtelen meg­őrült, az autóbuszt nekivezette a sziklafalnak, egy idősebb asszony meghalt, négyen meg­sebesültek. A halálutazás köz­ben a soffór azt kiáltozta: Én vagyok az Úristen és a Paradi­csomban vagyok. A rendőrség végülis letartóztatta és a Paradicsom első állomásaként a városi börtönbe zárták. KORDA STEVEN ügyvéd ll.l., ll.d. 2 Complexe Desjardins, Suite 2320 P.O.Box 188. Place Desjardins, Montreal. Que H5B 1B3 Tét phone: 282 - 1111 CANADIAN EUROPEAN PASTRY DELICATESSEN ! Tulajdonos: : Julius Lencz i 5205 Sherbrooke St. West (Marlow sarok) Süteményeink változatlanul továbbra is sajat üzletünkben a legjobb minőségben készülnek. Naponta friss felvágottak, péksütemények, importált sajtok és csemegeáruk nagy választékban kaphatók. Rendelést minden alkalomra felveszünk. Telefon: 481-9044 5771 VICTORIA AVENUE Finom külföldi és kanadai csemegeáruk és sajtok Ismert, legfinomabb magyar hentesáruk Magyar és európai cukrászsütemények Külföldi esspresso kávék, kakaó, konzervek Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemények 733-8462 Szabad parkolás p A At _ p /I /VI I RESTAURANT 1425 Stanley St. 288-3090 ízlelje meg házunk magyar és egyéb különlegességeit, (Paprikás-csirke, bécsi-szelet, resztéit máj, gulyás curry-veL green pepper steak, stb..) Választhat 17 féle kávénkból, lisztmentes tortánkból és különleges süteményeinkből. □ Fully licensed Nyitva reggel 10-től vasárnap is. fii JRBSZSSur I IBI ÉB ALBUMOK, berakós könyvek,! k katalógusok fl 1 Nagy választék * Vétel * Eladás 9 4629 Park Ave. Montreál H2V 4E4 9 RESTAURANT A földszinti teremben: Frissen-sült halak roston. Az emeleti teremben: Görög specialitások, saláták, Klasszikus gitárzene este 8-tól, kedd kivételével. Nyitva:földszinti terem: 11:30 - 3 óráig és 5 órától éjfélig­emeleti terem: 5 órától hajnali 3 óráig 5292 Park Ave. Montreal Que. Tel: 274-9313-4 GLASS GYÖRGY diplomás optikus 5847 COTE DES NEIGES — MOTREAL 733 1161 ----- 733 5576 0 ELLENDALE MEDICAL BUILDING ® ADÓBEVALLÁS — KÖNYVELÉS B.S. Kertész i.c.i.a Accountant, Commissioner 5497/a Victória Ave. Suite 223, Montreal Que. Tel: 731-9097 731-5928 Szabad kényelmes parkolás PASTRY DELICATESSEN /*1 ----- VinF.KRF. rfttM ML í— -K^N ERNŐ ' ~ Z&ÍZ i._ ~ 7^=—*«===„ ilf;.ÉlE— **___±800 Kent Ave., Montreal Száll Megbízhatóan, gyorsan, biztosítással garanciával végez Tel: 739-7077 Szállítást, költöztetést MONTREALBAN TORONTÓBA, ____ VIDÉKRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom