Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-09-08 / 773. szám
1979 szeptember 8 * MENÓRA 3. oldal David Horovitz, a Bank Israel első kormányzója, aki a múlt héten 80 éves korában Jeruzsálemben elhunyt, az országalapító nemzedék utolsó mohikánjai közé tartozott. Chaluc volt Lengyelországban, ahonnan 1920-ban alijjázott, tehát még a második alijja nagyszerű gárdájának volt a nagytehetségű fiatalja, David Ben Gurion, Jicchák Ben Cvi, Béri Katzenelson és a többiek között. Lembergben és Bécsben végezte tanulmányait, s egészen fiatal korában a Somér Hácáir első szervezőinek sorában dolgozott, fáradhatatlanul, mint később minden magas pozícióban, amelyet a cionista mozgalom és Izrael életében betöltött. Nemzetközi közgazdasági nagyság volt, de diplomata és politikus is. Annyi minden volt, hogy egyszerűen nincs hely a felsorolására ilyen rövid keretben. Kezdjük tehát 1945-ben, a zsidó állam létrejöttéért folyó küzdelem idején, amikor a vészkorszak után életben maradottak . szédülten és gyászolva kerestek maguknak új hazát, hogy elmenekülhessenek a krematóriumok árnyékából. Palesztinába küldték előbb az angol-amerikai vizsgáló bizottságot, amit az Egyesült Nemzetek Szövetsége delegációja követett. Mindkét történelmi jelentőségű eseményt David Horovitz készítette elő. Amikor közeledett a felosztási határozat ideje, David Horovitz tagja volt a zsidó küldöttségnek, amelynek az a feladat adatott, hogy megismertesse a zsidó nép problémáit és a cionizmus aspirációit a világ nagyjaival. “Születő állam küldetésében" című remek, publicisztikai stílusművészettel alkotott és az eseményekhez hűen alkalmazkodó műve most már kutatók forrásmunkája. Miért nem lett miniszter Ben Gurion első kormányában? Mert 31 évvel ezelőtt Horovitz "csak" 49 éves volt s előtte hosszú sora a nagy politikusoknak emelkedett egy fokkal nála. magasabbra. Pénzügyi alminiszterré nevezték ki Eliézer Káplán, az első pénzügyminiszter mellé, s ebben a minőségében nem a főnök, hanem helyettese teremtette meg Izrael nemzetgazdasági gépezetét. Nem is lehetett nála alkalmasabb embert találni az állami bank megszervezésére, mint David Horovitzot, akit már akkor a világ nagy közgazdasági szakértői közé soroltak. Mint a Bank Israel kormányzójának azonnal dolga akadt a világ nagyjaival, akik hamar felismerték rendkívüli képességeit. Szakcikkei és a tanulmányai a világ minden kultűrnyelvén megjelentek, egyetemi működését, mint előadó a jeruzsálemi egyetem gazdasági fakultásán, nem folytatta csak ebben a szűk körben. A Nyugat nagy egyetemei gyakran hivták előadásokra. Miért nem kapott Nobel dijat? Amiért minden nagy embert mellőznek, ha zsidó, pláne, ha izráeli. De amikor megalakult a fejlődő országokat támogató nemzetközi direktórium az ENSz keretében, David Horovitz an-Izrael és a nagyvilág nak elnökségi tagja volt, az ENSz illetékes bizottsága az ó tervét hagyta jóvá. Mindmáig a Horovitz terv' képezi az alapját a gazdag és szegény államok közötti kapcsolatoknak, csak a kivitel nem olyan sima és nagyvonalú, amint azt Horovitz akarta, mert a gazdag államok fösvényebbek voltak, mint Horovitz remélte. S a szegények türelmetlenebbek, sót hálátlanabbak is, mint ahogyan elvárhatta volna. Nem kapott érte Nobel díjat, de még azt sem, hogy a nagyvonalú terv az ő nevét viselje. Mert attól tartottak már 1964-ben is, amikor mint a direktórium soros elnökét a terv elfogadásakor melegen ünnepelték, nem merték az izraeli állami bank kormányzójának terveként előterjeszteni, az ENSz szakbizottsága talán nem fogadta volna el. Névtelen a terv, ami azonban mit sem von le David Horovitz nagyságából. A nagy emberek bölcsessége sugárzott egyéniségéből. A Bank Israelt 1954- ben szervezte meg és 14 évig állt az élén. Haláláig a bank igazgatótanácsának elnöke volt. “A hűséges kutya követi a gazdát" — ezt mondták két nappal David Horovitz temetése után. A hosszú menetben, amely utolsó útjára elkísérte, ott lépkedett Jehosua Rabinovics, a Rabin kormány volt pénzügyminisztere, azelőtt Tel Aviv polgármestere is, a Munkapárt egyik vezetője és "szürke eminenciása" is, akihez úgy jártak barátai tanácsért, mint az egyszerű zsidó a rabbihoz. Horovitznak hive és barátja volt. Lehet, hogy a szívroham elérte volna tel avivi lakásán, vagy a Kneszet ülésén is, de Jehosua Rabinovics a temetésen esett össze, amikor Horovitzot elhantolták. A Hadassa kórházba szállították, ahol két nap múlva elköltözött mestere után, Rabinovics a csendes, nagy alkotók közé tartozott. Nem rendelkezett a diplomata külsejével és nem sugárzott belőle a szellem fölénye, mint Horovitz egyéniségéből. De a modern Tel Aviv legszebb létesítményei Rabinovics tevékenységének köszönhetők. Öt év után két mandátummal kevesebbet kapott a listája, mint a Likud jelöltje, a fiatalabb, dinamikusabb és daliásabb Slomo Láhát. A Munkapárt nem nélkülözhette tudását és tapasztalatait, előbb lakásépítési miniszter lett Golda Méir kormányában, majd Jicchák Rábin mellett pénzügyminiszter, azzal a csaknem megoldhatatlan feladattal, hogy rendbehozza az államháztartást a jom-kipuri tragédia után, amely anyagilag is nehéz helyzetet teremtett az országban. Rabinovics kezdte meg azt a pénzügyi politikát, amelyet utódja, Szimchá Ehrlich sajnos nem folytatott: az állami kiadások fokozatos csökkentését, az elsőrangú élelmiszerek támogatásának lassú tempójú megszüntetését, az izraeli font reális értékének megszabását a nemzetközi piacon, ami lépcsőzetes leértékeléseket követelt meg. Nem volt nagy szónok, de világos és mondhatnék, tanáros, hiszen mint héber pedagógus kezdte működését. A héber nyelv szerelmese és nagy irodalom barát volt, min-Mégse leszek hatos huszár Folytatás az 1 oldalról venni a súlyos fejleményeknek. Aligha. A negyven éves évforduló alkalmából minden lap megemlékezik az eseményről, olyat azonban egyet sem olvastam, amely valamilyen tanulságot is levont volna belőle. Illetőleg csak olyan tanulságokról beszélnek, amely napi politikai kérdésekkel van összefüggésben, holott ez meglehetősen mellékes körülmény. Szentül hiszek ugyanis abban, hogy mai korunk szörnyű diktatúrái, legyen az moszkvai, pekingi, arab, afrikai fehér vagy afrikai fekete, néhány évtized alatt ugyanúgy múlttá válnak, mint ahogy múlttá vált a hitlerizmus. Jobb lesz ettől az emberiség? Dehogy. Újabb ideológiák jönnek, újabb véres diktatúrák, vagy újabb véres demokráciák. Az emberiség olyan marad, mint amilyen volt, ostoba, tudatlan és főleg nem rendelkezik azzal a tulajdonsággal, amivel állítólag rendelkezik, s állítólag ez választja el ót az állatvilágtól: nincs memóriája. A Menóra olvasói részére fölösleges leírni, milyen volt a Második Világháború. Aki viszont nem élte át, annak hiába magyarázzuk. A háborút nem lehet újságokból megismerni, könyvből megtanulni. Tehát milyen kézenfekvő lenne az az állítás, hogy a fiatal generációt az időseknek, akik megszerezték ezeket a keserű tapasztalatokat, kellene megóvnia a veszélytől. És mégsem így van. Sót. A mai fiatalok nem akarnak hatos huszárok lenni. Ezzel szemben mi, akik végigéltük vagy végighaltuk a Második Világháborút — ismerjük be, egy kicsit mindannyian Lajos bácsikká váltunk, akik térdükön lovagoltatva az unokákat, a dédunokákat, a hatos huszárság nagyszerűségéről tartunk előadásokat. Persze különbözőképpen tesszük. Mindannyian szentül hiszünk abban, hogy nekünk van igazunk, s éppen ezért a háború gyűlöletes, sót megalázó dolog, csak egyetlenegy mentség van ez alól, az. Hétről-Hétire Folytatás az 1 oldalról Arra talán lehetne mentség, hogy az elszállásolás, az élelmezés kezdetleges volt, hiszen még egy év van hátra a javításig, de mi a magyarázat arra, hogy minden előzetes szovjet Ígéret ellenére, a játékokra nem engedték be az izraeli és a chilei sportolókat? Vagy milyen nemes versengésre lehet számitani, ha már a próbaversenyeken is szinte minden ország felháborodottan tiltakozik az orosz bírók sorozatos csalásai ellen. Képzelhetjük, mi lesz a tényleges, a fontos versenyeken. Hogy mi lesz? Csak egy kis izelitó! Az atlétikában például döntő fontosságú, hogy a versenyző a számai előtt kényelmesen és nyugodtan “melegíthessen be”. Az oroszok teljesen igazságosan két bemelegitó pályát építettek. Az egyiket az oroszoknak, a másikat... a másikat a világnak. Ezen fognak majd szorongani az amerikaiak, a németek, az ausztrálok, a japánok, a burmaiak és még vagy 140 egynéhány másik nemzetiség. Persze nem a világ minden országából, mert a jövő évig még számtalan más, a Szovjetuniónak nem tetsző államot is ki fognak tiltani, s a Nemzetközi Olympiai Bizottság (ugyan mit is tehetne mást a nemzetközi trotlik gyülekezete) mindezt szó nélkül le fogja nyelni. Aztán 1980 után majd azt is szó nélkül lenyeli a világ, hogy íme, az oroszok sportsikereikkel bizonyították be, hogy a kommunizmus az emberiség történetének legnagyobb és legnemesebb eszméje den új héber könyvet elolvasott, írók és alkotók barátjuknak tartották. Rabinovics 68 évet élt, szakadatlan munkában és általános megbecsüléstől övezve. Dr. Jólesz Károly rabbit, aki az egyik rechovoti középiskola tanára volt, Erdély főrabbijának nevezték ki kolozsvári székhellyel és már el is foglalta hivatalát. Dr. Jólesz a budapesti rabbiszeminárium végzettje, előbb vidéki neolog hitközségek rabbija volt, majd a háború előtt Erec-Jiszráelbe jött, ahonnan azonban, családi körülményei miatt, Izrael létrejötte előtt vissza kellett térnie Magyarországra. Második izraeli tartózkodása idején, a neolog képzettségű, de szigorúan ortodox életmódot folytató rabbi csak mint pedagógus tudott elhelyezkedni, az izraeli rabbinátus megkülönböztető politikája miatt, amelyet a budapesti rabbiszeminárium volt növendékeivel szemben gyakorol. Dr. Jólesz ezért elfogadta egy brazíliai hitközség ajánlatát és évekig mint rabbi és tanár működött Sao Paoloban. ha a háborút a mi igazunkért, a mi meggyőződésünkért kell viselni. De vajon nem kellene-e időnként — például egy ilyen megemlékezés alkalmából — kirángatni agyunkat a nyílegyenes gondolkodásnak nevezett beidegződésekből, s azt mondani: tulajdonképpen úgyis mindegy. Az életünket nem azért éljük, (ne azért éljük!) hogy igazunkat harcoljuk ki, hogy diadalra vigyünk valamilyen elképzelést, hanem azért éljük, hogy éljük. De hiszen nem ezt tesszük! Most éppen azzal vagyunk elfoglalva, hogy az utánunk következő generációkat rontjuk meg, korrumpáljuk, miközben mélységes felháborodás lappang bennünk azért, hogy ezek a mai fiatalok olyan semmirekellóek, hogy nincsenek ideáljaik, nincs bennük felelősség az élet komolysága iránt, csak egyszerűen élnek... úgy bele a nagyvilágba... csak úgy semmiért. Nem akarnak a semmirekelók hatos huszárok lenni. Továbbá nem akarnak kom-HUNGÁRIA IRODA- HUNGÁRIA 1603 Second Ave., New York, N.Y. 10028 Tel: (212) 249-9363, 249-9342 PAN AM átszállás nélküli Hungária Charterek Budapestre és Budapestről $439.00 Egy ut (One way) jegyek $249.00 Szeptemberi Special: egy út csak $199.00 PAN AM, KLM, SWISSAIR, APEX jegyek 14-tól 90 napig $443.00 Szabadon választás egész éven át oda-visza $530.00 oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Szobafoglalás a világhírű MARGITSZIGETI THERMAL és HÉVÍZI gyógyfürdőkbe. Hotel rezerváció Autóbérlés IKKA - TUZEX - COMTURIST Nem kell Manhattanbe menni Flushing-ban 41-40 Main SL{a Fopostával szemben, a Samford és 41. utcák között) megnyílt az új magyar hentesüzlet EUROPEAN MEAT CORP. néven Könnyű parkolási lehetőség 3 nagy árúház mellett Mindenféfe húsok, házi készítésű felvágottak hatalmas választékban Telefon: $8-7459 Nyitva: 7-7-ig. i <+000 0040 0 ß ß ß ß ß ß « ß ß ß ß ß 0 4 A rabbisághoz való ragaszkodása nyilatkozott meg abban is, hogy elfogadta kinevezését mint Erdély főrabbija. Nem tartozik hozzá a Bánát, mert Temesvárnak van rabbija, dr. Neumann személyében. Dr. Jólesz működési területén 10-15 ezer zsidó él, kis hitközségekben szétszórva. A kolozsvári rabbiszék, az ortodox, a neolog egyaránt, betöltetlen maradt a második világháború befejezése óta. Chantelle Ackerman, Párizsban élő, sikeres filmrendezónő feldolgozza Bashevis - Singer Nobel-dijas jiddis író két folytatólagos regényét, az “A birtok" és "Az otthon" címűt a keleteurópai zsidók saga-jává. A regény három nemzedéket ölel át, egy kiterjedt zsidó család viszontagságait Lengyelországban. A mindössze 28 éves, feltűnően csinos rendezőnő Miamiban kereste fel az agg írót, akivel “szerelemről és irodalomról" beszélgetett és elnyerte hozzájárulását a filmesítéshez. Első nemzetközi sikerét "Találkozás Annával” munisták lenni, nem akarnak fasiszták lenni, nem akarnak demokraták lenni, nem akarnak cionisták lenni, nem akarnak pénzt gyűjteni, nem akarnak, mint művészek világhírre szert tenni, nem akarnak szüleik nyomdokán haladni, sót, még forradalmat sem akarnak csinálni szüleik ellen. Borzalmas egy társaság. De hiszen negyven év telt el azóta a szeptemberi nap óta! És negyven év alatt szinte semmit nem tanultunk, főleg azt nem tanultuk meg, hogy az emberiség semmiből nem tanul, következésképpen nem érdemes tanítani. Vegyük végre tudomásul, hogy 6 millió zsidót azért lehetett lemészárolni ártatlanul, ugyanazért, amiért 30 millió másfajta áldozatot lehetett lemészárolni a Második Világháború folyamán, amiért azóta le lehetett mészárolni másfél millió ibót, 3 millió kínait, délamerikai indiántörzseket, amiért mészárolnak kambodiaiakat, kurdokat, rhodesiai fehéreket, rhodesiai feketéket. Vagyis azért, mert emberi felháborodásunk mindig a legszélsőségesebb formában tör ki, s aztán nyomtalanul elmosódik agyunkban. Milyen egységesen harsogott a világ 1945-ben a béke kitörésének mámoros napjaiban. Soha többé háborút! Ma legfeljebb arról beszélünk, hogy mi magunk még ahhoz a szerencsés generációhoz tartozunk-e, amelyik a Harmadik Világháború kitörése előtt költözik a föld alá, a temetőkbe, vagy ahhoz, amely a Harmadik Világháború alatt költözik a föld alá, óvóhelyekre, bunkerokba, hogy aztán jöjjön rá, nincs búvóhely, a föld alatt mindenképpen a temetőbe jut. Vagyis eljutottunk egy történelmi évfordulóhoz, mert negyven évnek már van bizonyos történelmi távlata,és így összefoglalhatjuk, hogy mit hagyunk utódainkra. Azt, hogy a háború szörnyű, elképzelhetetlenül szörnyű, mindenképpen elkerülendő valami», olyan szörnyűség, aminek elkerülésére mindent meg kell tenni, ha mástnem, hadat kell viselni, háborúval kell megakadályozni a háborúra szítóknak az aknamunkáját. Mintha ezt már valahol hallottuk volna. Hiísz-huszonöt évvel ezelőtt ilyen jelszavakra háborogtunk, ilyen jelszavakon gúnyolódtunk. És most? Felháborodottan tiltakozunk az ellen, hogy mi ilyen jelszavakban valaha hittünk, és nem vesszük észre, hogy most is hiszünk benne. Negyven év eltelt az emberiség történetében semmivel és semmiért. Vajon miért áltatnánk magunkat azzal, hogy az elkövetkezendő évtizedek, évszázadok, évezredek valamivel és valamiért fognak eltelni? című filmjével aratta. A zsidó "saga"-hoz Oscar díjasokat akar szerződtetni. Az angliai Oxford egyetemen szeminárium folyt a jiddis nyelvről, fejlődéséről, irodalmáról és végnapjairól. Amerikai és izraeli jiddis-kutatók vettek részt rajta, s a vendéglátó az oxfordi egyetem zsidótudományi kollégiuma volt. Az augusztus 6-9 közt lefolyt találkozp olyasminek tűnik, mintha valamely elfelejtett, kihalt nyelvről tanácskoznának nyelvészek, mondjuk, mintha a sumér nyelvről volna szó. A szomorú összehasonlítást az teszi aktuálissá, hogy egyremásra szűnnek meg a jiddis lapok világszerte. A jelek szerint az izraeli Lecte Nájesz és a new yorki Forverst-Morgencájtung maradt meg a valaha gazdag jiddis sajtóból. Montevideoban most szűnt meg az ottani zsidóság egyetlen napilapja, a Sao Pauloban megjelenő Jidise Cájtung pedig azért jelentette, hogy nem folytathatja működését, mert egyetlen jiddisül tudó szedő sincs az országban. A Rio de Janeiroban megjelenő ( “Jidise Presse" már régen hetilappá vált és most ünnepi számot adott ki, fennállása 50. évfordulójára. Hamarosan valósággá válik Bashevis-Singer híres mondása, amivel a Nobeldij átvételekor szórakoztatta a hallgatóságot, hogy ő a szellemeknek ír és a szellemek olvassák is az írásait. Persze ez csak a jiddisül megjelenő műveire vonatkozik. Az angolul vagy héberül, fordításban kiadott műveit nagyon is élő emberek olvassák. i Magyar hentes 1 J.MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE. (78-79 St. között) Tel. RH 4-8292 New York központjában, a világ üzleti életének centrumában, pont a Broadway közepén van ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE. at 51st ST. TELEFON: Cl 6-9400 Szállodánkat a magyar szívélyesség és az előzékenység jellemzi. A világ minden részéről Amerikába érkező magvarok központi találkozóhelye. MOLNÁR TRAM A0ENCY 303 Kast NOth St. N.Y.N.Y. 10021 *35:3681 CHARTEREK Izráelbe 699.- dollártól Budapestre 439.- dollártól Bukarest $4!9.-tól és Budapestről! $439-tól Nyitott jegy Budapestre és Budapestről $499.Az utazás a bizalom kérdése; IKKA, TOzex, Comturist küldés. Az összes bel- és külföldi légitársaságok hivatalos képviselője. Útlevelek, vízumok, hotel, gyógyfürdő, autóbérlések. ROKONHHOZATAL A LEGALACSONYABB ÁRON. Barbara Bollok HUNGARIAN MEAT CENTER, Inc. SERTÉS-, MARHAHÚS KÉSZÍTMÉNYEK HÁZI FÜSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK, SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK 1592 SECOND AVE. (I}2 és 83 ntcák közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — TeL 650 1015
