Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)

1979-08-25 / 771. szám

1979 augasztas 25. * MEN ÓRA 3. oldal Micsoda világ! a dalai lAma látogatása ÉS MÁS ÉRDEKES APRÓSÁGOK Hihetetlen, hogy mi min­denre kerülhet sor egy ide­ológiai háborúban! Immáron több mint húsz éve' annak, hogy a kínai sárkány le­rohanta Tibetet. A dalai láma és kísérete menekülni kényszerült többezer földművelő és budd­hista szerzetes kíséretében. A szovjet medve akkoriban mégi csak egy aránylag enyhe ideo­lógiai vitában volt Pekinggel, s a Kremlin reszben"ViS8zadokt-| rinált” és antisztálinistának lát-1 szani akaró vezetői semmi ki­vetnivalót sem találtak Tibet j "megleckéztetésében”, elvégre i Hruscsov és társai 1956 novem­berében hasonló “büntetó-ex­­pediciót” kezdeményeztek Ma-| gyarországon. Szuszlov, a szov-1 jet párthierarchia főideologusa dicséróleg nyilatkozott a kínai "ébrségról", amely "...szoci­alista öntudattal csapott le a vallási fanatizmus mögött meg­búvó imperialista béren­cekre".!!) A legtöbb tibeti | menekült — beleértve a dalai lámát és környzetét is — Indiában telepedett le, s csak kevésnek sikerült nyugati or­szágokban új otthont találni. 1960 és 1972 között az ENSzl Menekültügyi Főbizottsága, támogatta e menekülteket, de a segélyek az indiai kormányhoz érkeztek, miután a Szovjetunió ! több ízben megvétózta hivatalos segély folyósítását. Néhány hónapja aztán furcsa vetélkedés kezdődött Peking és; Moszkva között a dalai láma kegyének megnyeréséért. A kínai kormány teljes amnesztiát kínált a lámának és alatt­valóinak, felajánlva a korábban elfoglalt és részben lerombolt kolostorokat. Ugyanakkor Moszkva pénzügyi segítséget ígért a lámának' sót, új otthont (!) a Szovjetunióban. A dalai láma elfogadott egy szovjet meghívást és júniusban hosszabb látogatásra a Szov­jetunióba érkezett. A kom­munista sors iróniája, hogy ugyanaz a Szuszlov fogadta a moszkvai repülőtéren, aki húsz évvel korábban ujjongott le-1 bukásán. A gondosan össze­állított programon belül a láma több ízben tanácskozott Pemin pátriárkával, az orosz görög- * keleti egyház fejével, hogy személyesen győződhessék meg a Szovjetunióban garantált vallásszabadságról. (?!) Meg-, engedték a lámának, hogy látogatást tehessen tatárországi és üzbekisztáni buddhista kegy­helyeken, templomokban és “átmenetileg működésen kívül helyezett" kolostorokban. Ismerve a kommunista pro­paganda találékonyságát, még az is elképzelhető, hogy budd­hista szerzeteseket is szerződtet­tek valahonnan a láma tisz­teletére. A látogatás végén a szovjet sajtó legnagyobb bánatára elmaradt az ilyenkor szokásos, sajtókonferencia. (Hja, a láma csak elvétve, kivételes esetekben nyilatkozik földi halandóknak.) A dalai salah (a láma udvar­tartásának adminisztrátora) kö­szönte meg néhány szóval a szovjet vendéglátást és annak a reményének adott kifejezést, hogy a szovjet nép hamarosan rádöbben a Gotháma szerzetes (Buddha) által megszabott Négyszeres Út és Nyolcszoros Igazság törvényeinek fon­tosságára. Felesleges hangsúlyozni, hogy a szovjet sajtó eltekintett a salah óhajának kinyom­tatásától... XXX A keletnémet kommunista párt vasökle ismét lecsapott a külső kapitalizmus és im­perializmus bérenceire. Ezúttal az írók voltak soron. Az a kilenc író, akik a kelet-1 német írószövetség tagsága, szerint méltatlannak bizonyul­tak az írószövetség tagságára. * Június elején a több mint háromszáz aktív tagot számláló szövetség “elsöprő erejű több­séggel“ kizárta a tagok sorából Stefan Heym, Kurt Bartsch, Adolf Endler, Karl-Heinz Jacobs, Klaus Poche* Klaus Schlesinger, Rolf Schneider, Dieter Schubert és Joachim Seyppel írókat, s röviddel I később a szövetség elnöksége jóváhagyta a tagság határozatát. A szövetség kommünikéje nem említi, hány szavazatot jelent az elsöprő erejű többség. Schlesinger és Endler, kelet­német zsidók, akiknek az volt a bűnük, hogy egy hamburgi író­találkozón “kapcsolatot létesí­tettek" izraeli és nyugati or­szágokban tevékenykedő zsidó írókkal. A kilenc író között két fél magyar származású író is található: Kurt Bartsch és Rolf Schneider. Bartsc ellen már 1976-ban is folyt fegyelmi el­járás,, azután, hogy a fiatal író több hetet Magyarországon töl­tött, s hazatérés után egyik novellájában azt írta, hogy “...mennyei ajándék volt el­üresedett gyomrunkat finom magyar ételekkel megtölteni”. A csoport legismertebbje a hatvanhat éves Stefan Heym, aki az ötvenes ;évek második felében kiábrándult a kom­munizmusból, holott az előző tíz évben a párt egyik leghűsé­gesebb irodalmi szócsöve volt, s 1952-ben Sztál in-dijat is kapott szolgálataiért. Tavaly ősszel fe­gyelmi eljárás indult ellene “antikommunista agitáció" miatt, sorozatosan azzal vádolva a keletnémet kor­mányt, hogy a cenzúra meg­szigorításával elzárják a népet kritikai művektől és attól az igazságtól, hogy “...a szocializ­mus erőltetése politikai és gaz­dasági megtorpanást eredményez”. Pár hónappal ez­előtt a hatóságok négyezeröt­száz dollár pénzbüntetésre ítélték Heymet, miután egyik novelláját engedély nélkül jelen­tette meg nyugaton “valutáért”. Bár hivatalosan az írószövet­ségből való kizárás egyetlen hátrányos következménye a nyugdíjjogosultság elvesztése, biztosra vehető, hogy a kilenc író művei többé nem látnak napvilágot Kelet-Német­­országban. XXX A Fülöp Szigeteken felújultak a harcok Ferdinand Marcos elnök csapatai és a magukat moro-nak- nevező mohamedán kisebbség között. A morok négyszáz év alatt mindig har­coltak valaki ellen: spanyolok, japánok, amerikaiak, kínaiak, stb., s ha éppen nem akadt ellenfél, akkor saját maguk között Harckészségüknek több mint fél évszázaddal ezelőtt a legendáshírű amerikai generális, “Black Jack" Pershing is el­ismeréssel adózott Az 1972 és 1976 közti har­cok több mint ötvenezer áldozatot követeltek. 1976 decemberében a Tripoliban alá­írt békeegyezmény értelmében a mohamedánok helyi auto­nómiát kapnának, beleértve Isz­lám bíróságokat iskolákat és kollégiumokat, s a moro gerillák egyesülnének a kor­mánycsapatokkal az autonom térség biztonságának fenn­tartására. Csakhogy alig száradt meg a tinta az egyezményen, a harcok újból kitörtek. Marcos ugyanis azt a hibát követte el, A MOSZKVAI OLIMPIA FÖPRÓBÁIA A "Spartakiád mérlege: 2,500 élsportoló, 700 külföldi újságíró 87 országból A július 21-én kezdődött és augusztus 5-én ünnepélyesen le­zárult 7. nyári “Spartakiád" kétségkívül a jövő évi 22. Nyári Moszkvai Olimpia jelmezes és zenés főpróbája volt. A “szovjet népek Spartakiádjának" főren­dezője a Szovjetunió Sport­­komitéjának helyettes elnöke, A. Kolesow volt. Az “Olym­­piád-80" sajtó- és propaganda­­osztálya sosem csinált belőle titkot, hogy a most lezajlott sportesemény a jövő évi sport­játékok főpróbája lesz. Nem hivatalosan ugyan, de állandóan szó volt egy olyan olimpiai elóhétről is, ami ma­gyarul jobban hangzanék mint "próbahét”. Három főcélt tar­tottak szem előtt: A sportpályák és beren­dezések kipróbálását; a versenyzők egymással való megismertetését és személyes kontaktusok kiépítését; az aklimatizálódás ki­próbálását és megkönnyítését. Az úgynevezett “előzetes olimpiai hetek” nem ismeretlenek már a múltból sem. 1964-ben Tokióban, majd 1968-ban Mexico Cityben is rendeztek ilyeneket. München­ben csak kisebb méretű, válogatott sportpróba­­versenyekre került sor, Kanadában viszont megren­dezték a “Montreal-75”-öt pont egy esztendővel a nyári olimpia előtt. Ennek ellenére sem volt az egy minden sportágat felölelő Próba-Olimpia. Ezúttal több mint 2,500 kül­földi élsportoló jött el a szovjet fővárosba, mintegy 700 új­ságírótól kisérve. Körülbelül 150 külföldi döntőbíró igyekezett a pártatlanságot garantálni. A versenyek szín­helyei a következő városok voltak: Moszkva, Leningrad, Kiev, Riga, Kaunas, Vilna és Tallinn. Meghívást kaptak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai, valamint a Nemzeti Olimpiai Komiték elnökei és a Nemzeti Sportszövetségek elnökei is. Jóllehet, nem egyszer hang­súlyozták, hogy a politikát ki fogják kapcsolni a moszkvai olimpia rendezvényeiből, de a szovjet viszonyok ismeretében ezt sokan kétkedve fogadták. Mi is lett volna az úgynevezett idei “Vörös Spartakiád” ideo­lógiai aláfestés és kommunista kísérőzene nélkül? Jóelóre világosan felismerhető volt, hogy Moszkva vágya és am­bíciója arra összpontosult, hogy 1979 nyarán minél több szines, harmadik világbeli sportolót vonultassanak fel. Egy ilyen "magasztos” cél érdekében, a "nemzetközi szocialista szolidaritást" bizonyítandó, a Kreml ezúttal szokásától el­térően mélyen benyúlt a saját zsebébe és gavallérosan vállalta a sportolók összes költségeit 32 félig érett, "fejlődésben lévő or­szágból”. Ez egyébként nem volt különösebb meglepetés, mert június végén San Jüanban (Porto Rico) a fentemlített ren­dezőség vezetője ezt őszintén előre bejelentette a Nemzeti Olimpiai Bizottságok elnökeinek HUNGARIAN RESTAURANT polgAri Arak — ízletes magyar konyha OUTGOING SERVICE 1489 SECOND A VE. (77-78 St. kőit) NEW YORK 650-0723 ülésezése alkalmával. Állítólag ezzel a moszkvai játékok ren­dezői eleve elébe akartak vágni esetleges színes bojkott-demonst­rációknak, mint amilyenek 1976-ban Montreálban néhány izgága fekete-afrikai vezető jó­voltából történtek. Ahol lehetséges volt, a most lezajlott versenyek a jövő évi olimpia új és rekonstruált sport­­terein folytak. A regatta verse­nyek, a kerékpár versenyek jövő évi, már teljesen kész pá­lyákon folytak. Krylatskojeban a lövészállások is rendelkezésre állottak. A könnyű atlétikai ver­senyeket és a futballmeccseket kénytelenek voltak a Központi Hadsereg Sportklub Pályáin, a Leningradsky-prospekten ren­dezni. A Lenin Stadion és a Luzsniki Sportpalota szintén rendelkezésre állt. Nem egy olimpiai pályán, amely csak az utolsó pillanat­ban . lett úgy-ahogy készen, bizony hiányok és zavarok lép­tek fel. Bizonyára ki fogják azokat küszöbölni a jövő évi játékok kezdetéig. A sajtóköz­pont és az Olimpiai Falu, ahol a versenyzők és kísérőik lakni fognak, még messze van a be­fejezéstől, ami némi meglepetést okozott. Ebben a vonat­kozásban nem is került sor semmiféle “főpróbára”. A leg­több tennivaló a hírközlő és szállítási rendszerekben és szer­vezetekben van. A kom­­puterizált információs beren­dezések nem működtek még. Az orvosi és egészségügyi szolgálat, valamint az el­szállásolás és étkeztetés még gyerekcipőben botladozik. Kínos meglepetést okozott, hogy számos újságíró minden indoklás nélkül egyszerűennem kapott beutazási vizumot. A legélénkebb tiltakozás a norvég sportszervezetek.részéről volt, tapasztalható, amelyek a jövő nyári játékok bojkottálásával fe­hogy helyi választásokat rendelt el a mindanaoi régióban, s bizo- I nyos manipulációki folytán az általa kijelölt képviselők jutot­tak a tartományi kép­­viselóházba; olyan kormány­­párti mohamedánok, akik Mar­cos hű kiszolgálói és a moro autonómia ellenzői: Zamboanga, a szigetország déli részének legjelentősebb városa, melynek környékén a leghevesebb a moro offenziva, két év alatt négyszer cserélt gazdát. Cesar Climaco, a leg­nevesebb moro ellenzéki politikus, aki korábban Zambo­anga polgármestere volt, rövid­del ezelőtt tért vissza Irakból, ahol részt vett az Arab Liga nyári ülésszakán. Bejelentette, hogy az arab országok egy na­gyobb összeget ajánlottak fel a moro függetlenség kivívására, s intenzív tárgyalások folynak portugál, holland és spanyol fegyverkereskedőkkel a gerillák harci felszerelésének fel­újítására. Érdekes, hogy Marcos elnök, aki a második világháború alatt j a japánok elleni gerilla-hadjárat 1 vezetője volt, a háborús évek­ben kitűnő viszonyban volt a ! mórokkal. Most azonban a morok azzal vádolják az elnököt, hogy a japán invázió ; elleni részvételükért ígért auto­nómiát megtagadja tőlük annak ! ellenére, hogy a morok az Isz­lám mérsékelt szárnyához tar­toznak, amely például ellenzi az Izrael elleni arab terrorista és propaganda hadjáratot. (Climaco nem említette, de valószínű, hogy az Arab Liga által felajánlott segély ennek a felfogásnak megváltoztatását célozza.) Nemzetközi szakértők ugyan nem tartják a moro felkelést végzetesnek a manilai kormány szempontjából, de abban meg­egyeznek, hogy az idő múlása a móroknak kedvez, s hosszú­távon Marcos uralmának meg­szűnéséhez vezethet. Különös­képpen akkor, ha a befolyásos kínai kereskedőréteg a morok mögé áll. Losonczy László HUNGÁRIA IRODA- HUNGÁRIA CHARTERS 1603 Second Ave., New York, N.Y. 10028 Tel: (212) 249-9363, 249-9342 PAN AM átszállás nélküli Hungária Charterek Budapestre és Budapestről $439.00 Egy ut (One way) jegyek $249.00 Szeptemberi Special: egy út csak $199.00 PAN AM, KLM, SWISSAIR, APEX jegyek 14-tól 90 napig $443.00 Szabadon választás egész éven át oda-visza $530.00 oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Szobafoglalás a világhírű MARGITSZIGETI THERMAL és HÉVÍZI gyógyfürdőkbe. Hotel rezerváció Autóbérlés IKKA - TUZEX - COMTURIST nyegetóztek arra az esetre, ha nem történik gyökeres orvoslás e téren. A két fófunkcionárius, N. Kislev és I. Novikov meg­nyugtatóan nyilatkoztak, bejelentve, hogy az idei mulasz­tásokat és hibákat korrigálni fogják, ők arra hivatkoztak mentegetőzve, hogy az idei “Spartakiád” nem hasonlítható össze az “Olympiád-80-"al, amely szerintük egy minta­­rendezvény lesz, amelyet az egész világ meg kell csodáljon. Bizony a régi “Spartakiádok” még csak nem is hasonlítottak egy olimpiához, amely a nem­zetek közti megértést, emberi­ességet volt hivatva demonst­rálni, eleve kikapcsolva a politikai gyűlölködést, hatalmi harcot és lázítást, amit egy "Spartakiádról” sem lehetett korábban állítani. Az első “Spartakiádok" proletár ellen­tüntetések voltak a “polgári olimpiák" ellen. Ezért válasz­totta az új szovjet állam védje­gyül a római birodalom rab­szolgalázadásának vezérét, Spartacust. Az első nagy "Vörös Spartakiád” 1928 au­gusztusában volt Moszkvában, 600 külföldi “munkás sportoló” aktív részvételével, mintegy ellentüntetésül az amszterdami “bourgoise 01ympiá"-val szem­ben. A “Spartakiádok” azóta is megtartották ideológiai osz­tálykarakterüket. Hory László A ROMÁNIÁI ZSIDÓ ELET vagy a ZSIDÓSÁG ÉLETE ROMÁNIÁBAN Ha a családod Kelét-Európából származik, egy romániai nyaralás nagy élmény lesz rőszedre. Romániában 50000 zsidó él. s még mindig az ősi mamaloshen nyelven is beszél, szombaton sóletet eszik és betartja a vallás szigorú szabályait. Románia gyönyörű fővárosában Bukarestben van a csodálatos Choral zsinagóga, Európa legszebb zsidó múzeuma. Az Állami Zsidó Színházban állandóan jatszák Sholem Aleichem. NeiPSimon és Shakespeare müveit jiddisül, (vugs különféle nyelveken). Természetesen nem kell. hogy zsidó legv ahhoz, hogy élvezd a Fekete-Tenger fürdőhelyeit, a Kárpátok si-pályáit, vagy csodáld a Drakula kastélyát. Ezek mellett a Gerovital H3 kezelések Dr.Aslan Ana geriatric klinikáján. Világhírű életműködést felfrissítő gyógykezelés. Románia csupán I és fél óra repülés Izraelből. Ask your travel agent or contact: ROMANIAN NATIONAL TOURIST OFFICE 5Z3 Third Avenue, New York, N.V. 10016ZTel: (212) 697-6977 M send me tnformetion on TRAVEL AND TOURS TO ROMANIA turn*. Address, City. _ Slate.-Zip-New York központjában, a világ üzleti életének centrumában, pont a Broadway közepén van ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE. at 51st ST. TELEFON: Cl 6-9400 Szállodánkat a magyar szívé­lyesség és az előzékenység jellemzi. A világ minden részéről Amerikába érkező magvarok központi találkozóhelye. MOMfí mm Asm 303 East KOth St. N.Y.N.Y. 10021 IFI.: 535:3681 CHARTEREK Izráelbe 699.- dollártól Budapestre 439.- dollártól Az Bukarest $419.-től és Budapestről $439-tól Nyitott jegy Budapestre és Budapestről $499.­Az átázás a bizalom kérdése; IKKA, Tllzex, Comtarlst küldés, összes bel- és kMflUál légitársaságok hivatalos képviselője. Útlevelek, vízumok, hotel, (yögyfüráö, autóbérlések. ROKON KI HOZATAL A LEGALACSONYABB ÁRON. Barbara Bollok rrtrrrrrmii iinilllllllllllllillll ll‘l 111» h * ■» r" « \ I s I I \ n EMERY PRINTING CO-Maqyar nyomda teljesen modernizálva ui helyen: 1545 First Ave ( 80-81 utcák között) Telefond 212)628-7700 Vállal mindenféle üzleti és privát nyomtatványt OFFSET NYOMÁST - XEROX MÁSOLATOT. !üzenkivúl minden ami stationary, papíráru. írószer kopható J | Kérje hihetetlen olcsó árajánlatunk. | Magyar hentes J.MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE. (78-79 St. között) Tel. RH 4-8292 Hazai szalámi és minden más, jó, hazai ízű HENTESÁRÜ kapható

Next

/
Oldalképek
Tartalom