Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)

1979-09-22 / Supplement

1979 szeptember 22 * MENÓRA 33. oldal Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Barátainknak és Ismerőseinknek Kirschner Andor és családja Kirschner Zoltán és családja Kirschner Dezső és családja íanan naiD na»5 Boldog Újévet Kívánnak Kedves Vendégeiknek, Barátaiknak a JACK and JILL Espresso 151 Bloor St. tulajdonosai GRIFFEL RÓBERT és CSALÁDJA IZSÁK TIBOR és CSALÁDJA és a személyzet Kedves Ügyfeleinek, Ismerőseinek Barátainak Boldog Ünnepet Kíván a LESLIE FIM ERVICE STATION (Glencairn és Marlee sarok) tulajdonosa LACZKÓ LÁSZLÓ és CSALÁDJA nnan naio Kellemes Újévet és Jó Ünnepeket Kíván Gottreich Sándor és felesége Pick Tibor és felesége és családjuk Kedves Barátainak Ismerőseinek Vevőinek Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kíván Dr. SEBASTIAN LÁSZLÓ és Családja UNIFORM CENTER Háborús bűnösök A Mengele-dosszié Amikor az auschwitz-birke­­naui koncentrációs táborba befutottak a tehervonatok a nácik megszállta Európából, a va­gonokba zsúfolt deportáltakat egy fehér köpenyes férfi fogadta. Dr. Josef Mengele. Az azóta elhunyt dr Fritz Bauer hesseni főállamügyésznek, a Frankfurtban lezajlott Auschwitz­­perek kovácsának kezdeményezé­sére a nyugatnémet hatóságok annak idején körözőlevelet adtak ki ellene, ezzel a személyleírás­sal: született 1911. március 16-án Günzburgban. Nős, 174 cm magas, haja sötét, hullámos, sze­me sötét, bajuszt visel, délnémet kiejtéssel beszél, felső metszőfogai között háromszögletű hézag van. Modora udvarias és tartózkodó. Fegyver van nála.” Dolgozik az ODESSA Udvarias és tartózkodó modor­ban, csupán a kezével intve osz­togatta a halált. Ott állt moso­lyogva a rámpán, az elébe terelt deportáltakat csak néhány másod­percig, a szemével vizsgálta meg. Az idősnek, betegnek látszókat, a munkaképtelen kisgyermekeket, csecsemőket azonnal balra küldte „fürödni”, azaz a gázkamrahalál­ba. A jobbra küldöttekre a halál­tábor ezernyi szenvedése (és sűrűn a halál) várt. Idézzünk a frankfurti ügyészség körözőleveléből: „A foglyok tíz­ezreit válogatta ki és küldte gáz­kamrába; különféle kísérleti in­jekciókkal (phenol, benzin) meg­számlálhatatlan foglyot küldött saját kezűleg a halálba; szemta­núk előtt szuronnyal szíven dö­fött egy tizennégy éves lányt; egy csecsemőt a csizmájával tiport szét; számos zsidó gyermeken ha­lállal végződő orvosi kísérleteket hajtott végre.” Mi a legmegdöbbentőbb a Men­­gele-sztoriban? Az, hogy a modern történelemnek ez az egyik legke­gyetlenebb, legrettegettebb és leg­gyűlöltebb tömeggyilkosa, miután a felszabadító szovjet csapatok közeledtére elmenekült Auschwitz­­ból, a náci birodalom összeomlása után még öt vagy hat évig hábo­rítatlanul élt szülővárosában. Egy mindössze tizenháromezer lako­sú bajor kisvárosban, amelynek legnagyobb üzeme a ma is műkö­dő Kari Mengele & Söhne (K. M. és fiai — az egyik fiú éppen Jo­sef, a gyilkos orvos) Mezőgazda­­sági Gépgyár. Ahol tehát minden­ki ismerte a nem is rejtőzködő, csupán oda visszavonult lágeror­vost, és ahol senki sem akadt, aki átadja őt a hatóságoknak. ODESSA — ez egy földalatti né­met szervezet rövidítése: Organi­sation der SS Angehörigen, az SS-hez tartozók szervezete. Pénz­forrásai az egész megszállt Euró­pa kirablásából származnak és szinte korlátlanok. Ez a titkos szervezet rengeteg volt SS-t, náci funkcionáriust, háborús bűnöst menekített ki a háború utáni években Németországból. Útjuk Olaszországon át a Közel-Keletre, de főleg a latin-amerikai konti­nensre vezetett. Eleinte leginkább Argentínába, ahol akkor még Mussolini és Hitler egykori szö­vetségese, Juan Perón diktátor uralkodott. A volt nácik ezért érezték magukat biztonságban nála. Feltehetően az ODESSA mene­kítette Latin-Amerikába — 1950- ben vagy 51-ben — Mengelét is, bár meneküléséhez az orvos ta­lán gazdag családja vagyonát is felhasználta a há­borús főbűnösök nürnbergi peré­ben ugyan többször beszéltek róla, de aztán évekig nem. Csak egy 1950 táján lezajlott újabb anti­­náci perben merült fel ismét a neve. Nyilván ez adta a döntő lö­kést ahhoz, hogy külföldre szök­jék. Buenos Airesbe dr. Gregory név­re szóló vöröskeresztes útlevéllel érkezett, és csakhamar orvosi praxisba kezdett. Perón 1955. szeptemberi bukása után megijedt és — sok más, Argentínában buj­káló nácival együtt — Brazíliába, Chilébe, majd Paraguayba ment. Ide-oda vándorolt. Amikor kitűnt, hogy Perón távozása után sincs különösebb félnivalója, visszatért Argentínába. A meggyilkolt ápolónő 1959-ben az NSZK-ban a frei­­burgi főügyészség végre elfogató-Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Üzletfeleinknek Barátainknak, Ismerőseinknek Meister Olga, Sam és családjuk a CREATIVE PANTINO RE60 tulajdonosai parancsot adott ki ellene és ki­kérte Argentínától. Erre a Buenos Aires-i kormány először niem is válaszolt. Később pedig „formai hibák miatt” visszaküldte a jegy­zéket — és ugyanabban íz évben Josef Mengele hazament Günz­­burgba, az édesapja temetésére. Akkor sem fogta el senki.. Nem esett baja. Bezzeg rosszabbul járt az a Nora Aldock nevű ápolónő, aki az auschwitzi táborból való felszabadulása után Chilében te­lepedett le és ott egy napon — felismerte Mengelét. Bejelentésére a rendőrség nyomozást indított, de Mengele ismét „felszívódott" Az argentin határ közelében, Ariiuca­­hegységben azonban nemsokára megtalálták Nora Aldock iolttes­­tét. Az ápolónőt meggyilkolták. Jó ideig két argentin okmányt hordott a zsebében Mengeáe: a 4 039 316-os számú útlevelet és a 3 940 484 számú személyi gazol­­ványt. Mindkettőben Alfred» Ma­yen néven szerepelt. Amikror — csaknem bizonyos, hogy 1959 no­vemberében — Paraguayba mene­kült, a 28 240 számú tartózrodási engedélyt állították ki számára. Rövidesen paraguayi állampolgár­ságot is kapott, 809-es sorszámmal. Mert, ha Perón bukása, mint äm­­lítettük, nem is járt következmé­nyekkel az Argentínába menekült német nácikra — az Argentínában bujkáló Adolf Eichmann elfojgatá­­sa már megijesztette őket. Menge­le is elsősorban ezért tette át székhelyét Paraguayba. Milyen az az ország, amelyben letelepedett? Alfredo Stroessner tábornok, a köztársasági elnök ba­MENGELE AKKOR M ’ STROESSNER MA jor származású és fasiszta érzel­mű diktátor Hatalomra jutásá­nak huszonötödik évfordulóját 1979 májusában ünnepelte. Stroessner katonai puccsal ke­rült hatalomra. Testőrségét java­részt egykori SS-ekből válogatta össze. „El a kezekkel Mengelétől! — Mi parancsolunk!” —■ ilyen né­met nyelvű feliratok fogadták Mengele „bevonulását” Asuncion­­ba. Az országban „tovább él a Harmadik Birodalom” — írta az éppen nem baloldali, nyugatnémet Bild Zeitung. Az NSZK-ban a hatvanas évek elején minden eddiginél nagyobb összeget: hatvanezer márkát tűz­tek ki Mengele fejére A para­guayi náci érzelmű német közös­ség azonban jómódú, gazdag em­berekből áll, ezért nincs köztük pénzért áruló. Ellenkezőleg: test­őrséget tartanak Mengele védel­mére. Az orvos helyzetét meg­könnyíti a paraguayi hatalmi gé­pezet. 1970-ben — az ügyészségi és egyéb körözőlevelek, kiadatás' kérelmek után — nem kisebb sze­mély, mint dr. Gustav Heine­mann, az NSZK akkori köztársa­sági elnöke kérte hivatalosan Jo­sef Mengele kiadatását. Paraguay pedig hivatalosan azt válaszolta, hogy sem kiadni, sem bíróság elé állítani nem hajlandó „Jósé” Men­gele paraguayi állampolgárt. Korábban Paraguay azt próbál­ta bizonygatni, hogy Jósé Mengele nem azonos Josef Mengelével. 1964-ben azonban a nyugatnémet hatóságok nyilvánosságra hozták az auscwitzi tömaggyilkos ujjle­nyomatait, s bebizonyosodott, hogy azok rajza megegyezik a para­guayi „Jósé” M. ujjlenyomataival. Az is kiderült, hogy „Jósé” Pa­­raguayban nem orvosi gyakorlatot folytatott, hanem a Mengele csa­lád günzburgi mezőgazdasági gép­gyárának vezérképviseletét látta el. így sokasodtak a bizonyítékok, amelyek közül a legdöntőbbet 1966 márciusában egy Adolf Ci­cero nevű brazíliai újságíró szol­gáltatta. Egy taxi ablakából ki­hajolva, egy méter hosszú, há­rom és fél másodperces filmet ké­szített az argentínai Eldoradóban (a menekült nácik igazi Eldorádó­­ja) Josef Mengeléről. Wiking ne­vű motorcsónakján Mengele test­őrei kíséretében rendszeresen át­járt a paraguayi partról az argen­tínai városkába. (Dr. Mengele SS Hauptsturmführer egységének ne­ve Wiking SS-divízió volt, i nosz­talgikus emlékként ezért nevezte el latin-amerikai motorcsónakját Wikingnek.) Cicero filmje mindenhová elke­rült Egykori foglyok, szemtanúk ezrei ismerték fel a képeken min den kétséget kizáróan a halál auschwitzi orvosát. Később Men­gele pontos címe is ismertté vált. bejárta a világsajtót. Közben Stroessner elnök személyesen vá­­laszolgatott Bonn-nak: „Nevezett paraguayi állampolgár, büntetlen előéletű, ellene semmiféle eljárás nem folyik.” (A cím: Asuncion, Fulgenico Moréna 507. Ez a váro­si lakása, emellett villája volt San Antonio faluban, ahová 280 SL típusú Mercedesével járt.) Szökés Paraguayiról? Igen sok ál-, rém- és igazi hír-. xeL van tele a Mengele-dosszié. Halálhíréről és elfogatásáról is több tucat szól, egyik fia így, a másik amúgy nyilatkozott. Most csak a legfrissebb, az ügyet is­mét aktuálissá tevő két hírt ik­tatjuk ide. Augusztus 2-án közöl­te a Reuter angol hírügynökség Simon Wiesenthal friss bejelenté­sét, amely szerint Paraguay meg­vonta az állampolgárságot Menge­létől, aki már el is hagyta az or­szágot. Ez azért történt volna, mert Wiesenthal nemrég az ENSZ közbenjárását kérte Mengele ki­adatása ügyében. Augusztus 7-én pedig Clotildo Jimenez. Paraguay legfőbb ügyé­sze kérte: semmisítsék meg Men­gele állampolgárságát, mert ne­vezett már több év óta nem Pa­­raguayban él. Szerinte az orvos 1960-ban eltávozott. E nyilvánvaló valótlanság csak megerősíti: a paraguayi Mengele­­maffia a végsőkig védi a halál orvosát. nnan nain Boldog Újévet és Kellemes Ünepeket Kíván Minden Rokonának, Barátjának az egész Magyar Zsidó Közösségnek Kertész Ernő és Ági 80 ALMOKÉ Ave. Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Rokonainknak. Barátainknak és Ismerőseinknek Vágó Edith és György 27 Brechonwood Cr. 881-3669 Kellemes és Boldog Újévet Kivan GEORGE KALMÁR és fia, MI KE lanan na« ni»? CORRECT MANAGEMENT Co. Ltd BARÁTAINAK ISMERŐSEINEK AZ EGÉSZ KÖZÖSSÉGNEK BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN MEISTER ALEX, GITTA és Családjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom