Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-12-22 / 786. szám
3 oldal 1979 december 22 * MENÖRA HUNGARIAN MEAT CENTER, Inc. SERltS , MARHAHUS KtSZITM^NYEK HÄZI FÜSTÖLT KOLBASZFELEK, SZALÄMI ES AZ ÖSSZES FINOM FELVAGOTTAK 1592 SECOND AVE. (82 es 83 utcäk közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — Tel: 650 1015 SIRKÖVEK WEINREB BROS, and GROSS INC. and FORSYTH MONUMENT WORKS INC. Manhattan egyetlen magyar sirköraktara üj dme: 172 Suffolk Street, New York, N.Y. 10002. Tel.: (212) 254-2360, 473-2388. Elönyös äron keszit minden ki'vänsagnak megfelelö SIRKÖVET NEW YORK ES KORNYEKE LEGNAGYOBB MAGYAR HENTESARU UZLETE YORKVILLE PACKING HOUSE Co. 1560 Second Ave. (81 utca sarok) NEW YORK Tel: (212) 6285147־ llatalmas ärübösäggel elözäkcnv kiszolgälässal värja a jo falatokat szeretö väsärlökö/.ön.säget. CSARDA HUNGARIAN RESTAURANT ! MM 1477 Second Ave.(77 utca sarok)' Tulajdonos: $ ELISABETH a volt TIK-TAK etterem konyhafönöke |j Nyitva: naponta este 11-ig, vasärnap oste 10-ig Töltött csirke,fokhagymas naturszelet.resztelt borjumaj,stb. ASZTALFOGLALÄS: 472-2892 MAGYAR ASSZONYOK KEDVICNC HELYE A ROTH 6s FIA IMPORTHÄZ, MERT BÄRMIRE SZUKSfcGE VAN, ITT MIN DENT MEGTALÄL. TUJtEX — FORINT !Import ä/:t paprika, IKKA FRISSEN DAJ2ÄLT MÄK, DIÖ Konyhitfelszereläsi clkkek hatalmas välasztäkban ([!ramofon lemezek, Ih rotn * son Tape־ek, könyvek |EKMMWK*MIIKL,, HK. •aaTHKnoi tc»ntu1aaN«1M IMPORTED FOODS * GIFTS * KITCHENWARE 1577 FIRST AVENUE at 82nd STREET NEW YORK, N. Y. 1002.8 Tel.: RE 41110־ — LE 52:322־ A GUINEAI ÖRSEGVALTAS A vagy: ntha a nemzetkozi kommunizmus is szenved süiyos veresiget guineai szovjet haläszati szerzödäst nem hajlandö megüjitani. A hatralevö idöszakra megtiltotta a hetenkänt häromszor ärkezö szovjet repülögepeknek (melyek utänpötläst es legänysägi vältäst hoznak az öbölben teväkenykedö 50-60 szovjet haläszhajö szämära) Malaboban valö leszälläsät. A megüjhodott guineai diplomäcia Wguema utasitäsära tärgyaläsokba kezdett portugäl, holland, spanyol es francia illetäkesekkel ä haläszjog jövöjät illetöen. Wguema legnagyobb problämäja a munkaerö es tökebefektetäs hiänya. Macias diktatüräja alatt a lakossäg kät harmad resze elmenekült, megtizelödött vagy pincebörtönökben raboskodott A külföldön menedäket talältak nagy resze gyanakvö es habozik a Guineäba valö visszatärässel. (Bär a spanyol kormäny az elmült häten közölte, hogy mintegy ötezer guineai menekült kerte egy repatriälö hajö elökäsziteset) Az a täny, hogy Wguema nyugati rendfenntartö közegeket kärt a szeptemberi Macias-tärgyaläs alatti feiügyeletre — nyolcvan marokköi katona iätta el ezt a szolgälatot — sokakat meggyözött az üj kormäny nyugatbarät magatartäsäröl. Uganda, Tanzania, a Közepafrikai Köztärsasäg es Szomälia utän Guinea is hätat ferditott a Moszkva kinälta “paradiesomnak". Losonczy Läszlö szälän kiszälltak a taxiböl, majd azt ütjära boesätottäk. Csatlakozott hozzäjuk 40 eves “barätjuk”, Shadiman Kukhianidzsa, — lehet szebb neve egy film hösnek keleten vagy nyugaton? — aki azt javasolta a härom mäsik jömadär helyeslesevel, hogy menjenek el a legutöbb csatlakozott, negyedik partner kedves es vendeglätö nagybäcsikäjähoz, akinel ingyen es bärmentve tankolhatnak egy-kät kupica öreg snapszot. Persze semmi sem lett a kedelyes iszogatäsböl es szexpartyböl, mert a härom kidnapper most mär a lenyegre tärt. Kerteles nälkül bezärtäk egy feszerbe a megszeppent ifjoncot es känyszeritettäk, hogy a bizonyära aggödö papänak irjon egy levelet, felszölitvän a kivänt 50,000 rubel haladektalan kifizetäsäre vältsägdijul. Termeszetesen nyomatäkosan figyelmeztetnie kellett apjät, nehogy ertesiteni mereszelje a rendörsäget. A manager nem eset a feje lägyära es azt tette, amit epeszü ember ilyenkor tesz. Ne szaporitsuk a szöt, a szepremenyü quadrumvirätus lebukotL A nyomozäs sorän kiderült hogy a kimondhatatlan nevü negyedik csak statisztält a Himstory megvalösitäsäban es mindössze az ätmeneti fogdäul szolgält feszert szerezte meg. De el ne felejtsük, a diszes tärsasäg a lelleplezäs elött meg betert egy drinkre Anatolij nagymamäjähoz, Paraskawa Josifowna asszonyhoz is. Az ügyet a tschakajewi körzeti birösäg tärgyalta es a härom kezdö kidnapperre alaposan rähüzta a vizes lepedöt, kihangsülyozvan, hogy a Szovjetuniö nem türi ‘,nyugati ällapotok״ bevezeteset, tehät radikälisan csiräjäban elfojtja az effele kisärleteket. Hogy mennyire komolyan vette igäretät, azt a büntetesek bizonyitjäk: a härom tettes 12-15 evig terjedö börtönbüntetäst kapott, kombinälva az unalom eilen megfelelö kenyszermunkäval es a polgäri jogok hosszabb idöre valö elvonäsäval, amit maradi emberek “szämüzetesnek” neveznek meg az enyhüläs idejen is. Aki mindezt tüläli, annak alighanem elmegy a kedve örökre a hasonlö büncselekmenyektöl. Ilyen körülmenyek között került sor a szeptemberi puccsra. Egy maroknyi fiatal katonatiszt Teodoro Obiang Wguema alezredes vezetäsävel ellenälläs nelkül vette ät a hatlmat Macias elhizott es korrupt bandäjätöl. Nyilvänossägra hoztäk Macias tizenegy eves uralmänak szörnyüsegeit, s egy rövid birösägi tärgyaläs utän Maciast kivegeztek. Wguema mint az üj kormäny elnöke elsörendü feladatänak tekinti a diktatüra okozta sebek begyögyitäsät es a csöd mälyän ällö orszäg gazdasägi äletänek megkezdeset. Guinea tobbmilliärd dolläros adössägäval szemben alig nyolcszäzezer dollärt talältak az ällamkasszäban. Wguema bejelentette, hogy nyugati orszägok barätsägät es tämogatäsät keresi.Uralma harmadik napjän kiutasitotta a kubai katonai tanäesadökat az orszägböl es közölte a kinai technikai brigäd vezetöjevel, hogy az erömü es kommunikäciös központ äpitkezäsänek befejezese utän — elöreläthatölag 1980 tavaszän — nem tart toväbbi igenyt tevekenysegükre. Idöközben a Malaboban tizenegy hönap öta nem müködö äramfejlesztöt, meghivott spanyol szerelök pröbäljäk megjavitarii. A legnagyobb csalödäs azonban Moszkvät erte. Wguema magähoz rendelte a malaboi szovjet nagykövetet es bejelentette, hogy 1980-ban lejärö üjsäg mär több reszlettel szolgält, nyilvän elrettentesi szändäkkal, nehogy a magukat märis filmsztärnak kepzelö suhancok hasonlö tettre vetemedjenek. Vegyek idejekorän szämitäsba, hogy a sztärgäzsit evekben märik es az 10 esztendönel kezdödik. A 24 esztendös Enzor Esakija Oktober utolsö heteig Tbilisi väros aszfaltjät rötta a nagy kalandröl älmodozva. Barätai: a 25 eves Tamaz Nodija es a 20 eves Georgij Kakhstrijakjon együtt szövögettek romantikus terveiket, mig azok egy egyältalän nem szep napon tette ertek. A diszes triumvirätus el* rabolta ugyanis a 17 esztendös Anatolij Mirtskhulava-t (E hangzatos neveket meg leirni is nehez, nemhogy kimondani!) Az äldozat jöl välasztotta meg a papäjät, aki a gazdasägi eiet aränylag jöl fizetett kremjehez tartozik, leven egy äruhäz managere. A vägyaik rözsaszinü felhöiben elkalandozö kidnappe re k a “gazdag apätol” kerek perec 50,000 rubelt követeltek, ami meg a nyugati gangszter-demokräciäban is szep penz, több mint 100,000 devalvält US-dollär. Az eceszgeber Esakija volt, jöl ismerven kora gyerekkora öta az äldozatot es annak csalädi körulmenyeit. A härom remenyteljes kidnapper autöki• ränduläsra invitälta a fiatalembert es miutän a Georgiai Szovjetrepublikäban a privätautö ritkäbb mint a feher hollö, egy taxit bereltek, ami ältal meggondolatlanul egy terhelö tanüt vettek a nyakukba, a soför szemelyeben. Elöbb egy etteremhez hajtattak, azt ällitvän, hogy az äldozat tehetös papäja ott vär räjuk. De ki tudnä megmondani, hogy mi kering ilyen kezdö emberrablök agytekervenyeiben a lukrativnak kepzelt “nagy kaland" elsö perceiben? Közben ugyanis közöltäk, hogy elöbb kerülöt keil tenniük egy faluba, ahoi nehäny szexre ehes “meheeske", Esakija barätnöi vär nak mär räjuk. Bizonyära szivesen megnyalogatta volna a mezes üveget, legaläbb kivülröl az äldozat is, meg nem is sejtve, hogy mi vär rä. Szivesen beleegyezett tehät, hogy majd a länyokkal együtt ternek be egy dupla vodkära äs miegyebre egy vendäglöbe. Smatradia väroska Guineai öböl haläszati jogät, melyet Macias 1970-ben a Szovjetuniö rendelkezesere boesätott A kubaiak, miutän külsö tämadäs vagy belsö läzadäs veszelye nem fenyegetett, csupän nehänytucatnyi katonai tanäesadöt küldtek az orszägba a jelentektelen hadsereg “fejlesztesere". Moszkva 1969-ben es 1970 elsö feleben jelentös segelyt nyüjtott Maciasnak. A hirhedt “Guinea Gulf legihid” elelmiszert, gyäri felszerelest es fegyvert szällitott a diktatüränak, melyek a korrupeiö es ällami feketepiac miatt sose jutottak . rendeltetesi helyukre. Az elelmiszert Macias es klikkje dräga äron ärtekesitette (nem egyszer a szomszedos orszäg okban), a gyäri felszereles — munkaerö hiänyäban — raktärakban rozsdäsodott, s a fegyverek többsäget Macias a Marokko eilen szervezkedö gerilläknak adta el. A moszkvai jöszivüsägnek persze megvolt az oka: az orosok hosszülejäratü szerzödäst akartak kicsikarni Maciastöl a guineai gulf kizärölagoz haläszati jogära. 1970 szeptemberäben Macias aläirta ezt a szerzödäst, minekutän a szovjet segälyszällitmänyok apadni kezdtek. A haläszati jog ellenäben az oroszoknak egy bizonyos mennyisägü halat kellett Guineäban hagyniuk, de ezek a halak siläny minösägü, csaknem ehetetlen halporontyok voltak. Nem üzlet az emberrablds a Szovjetuniöban magdnszdmldra — 12-15 dv a börtön äs känyszermunka az elsö kidnapperek megärdemelt "Jutalma”. Tagadhatatlan, hogy a szovjet hatösägok következetes äs kimäletlen szigora eddig elszigetelte a hatalmas birodalmat szabad vilägunk divatos büncselekmänyeitöl. Bankot kirabolni nem is lenne ärdemes, mert egyräszt ninesen privät tulajdonban ärtäkes mükincs äs äkszer, a rabolt pänz pedig hamar feltünne äs a tettes semmit sem tudna vele kezdeni. Hovä menne a tolvaj a lopott autöval, hamar lebukna. A käbitöszer csempäsz äs kereskedö kimondotlan öngyilkos-jelölt lenne, gyorsan lebuknäk, különben is kinek lenne szämottävö pänze effäle “kapitalista" älvezetekre? A nökkel valö eröszakoskodäs, a fenyegetässel kieröszakolt szerelmi älvezet sem oly "üri deliktum" mär, mint a häborü utäni közvetlen, zavaros ävekben. Az emberrabläs pedig — legaläbbis eddig — pärtpolitikai äs hatösägi monopölium volt, mint a bälyeg- vagy dohänyärü kereskedelem, amelyet rendszerint nyugati orszägokban gyakoroltak a biztonsägi szervek koncesszionält szakemberei. Az elsö kät kidnappingkisärlet magänszämlära most vält ismeretessä. A “Zaria Wostoka” rövid jelentäse szerint ez äv Oktober elejän Georgiäban törtänt az elsö ilyen eset, amelyet azonban sikerült a hatösägoknak meghiüsitani. Ennyi volt a lakonikus közläs. A hirközlö szervekre hallgatäst parancsoltak. A mäsodik hasonlö kisärletre ugyancsak Georgiäban került sor, amelynek räszletei mär kiderültek. Az elöbb emlitett 1999-ig ISMERHETI ASZTROLOGIAI sorslehetösägeit, szerencsäjät, BIORITMUSÄT, boldogsägät. $99.־ Üj ältalänos ismertetöt kttld ärakkal 50 cent välaszbälyegärt. JOHN PAP 841 N. Orange Grove Ave. Los Angeles, CA. 90046 USA. csatlakozott a kommunista pärthoz äs elvtärsai segitsägät kärte Guinea “felszabaditäsähoz". 1965- ben Algäriäban talälkozott szovjet “tanäcsadökkal“ äs 1966- ban meghiväst kapott Moszkväba az afrikai “szocialista vezetök“ konferenciäjära. Macias a guineai szocialista egysägtomb vezäränek adta ki magät, ami re tulajdonkäppen 1968 elejäig nem került sor. Azokban az ävekben a Szovjetuniönak csak jelentäktelen befolyäsa volt Afrikäban, de mert eltökält szändäka volt az ottani hidveräs, elfogadtäk Macias “vezetöi” voltät, s ügy mutattäk be öt a konfereneiän mint a “hamarosan megvalösulö Guineai Szocialista Köztärsasäg älharcosät äs elnökät”. A hatalomätvätel utän Macias nyomban nekilätott a “szocialista fejlödäs megvalösitäsänak. A spanyol gazdasägi szakemberek, 'ällami tisztviselök, iparosok, tanitök äs ültetvänyesek helyükön maradtak, remänykedve, hogy a függetlensäg elnyerese nem vältoztat a gazdasägi struktüräban. Macias elsö teväkenysäge a spanyolok eilen iränyult(“a rothadö kapitalizmus ügynökei”).Azokat, akiknek nem sikerült idöben elmenekülni, Macias kopöi letartöztattäk. A diktätor ez äv szeptemberi lebukäsa utän 130 spanyol foglyot — az eredeti ezekätszäzböl — älve talältak a Nkar pincebörtönäben, akik 1968 öta raboskodtak ott mindenfäle birösägi tärgyaläs vagy jogi eljäräs nelkül). Az ültetvänyesek elmeneküläse, illetve letartöztatäsa utän a birtokokat ellepte a gaz. Macias ällamositotta az ültetvänyeket, de nem volt aki megmüvelje azokat, miutän a koräbban alkalmazot t sokezernyi nigäriai vendägmunkäs elmenekült az üldözäs eiöl. Macias tävoli vidäkekröl telepitett ät a “szocializmus szempontjäböl gyanüs elemeket", akik azonban az elsö adödö alkalommal Gabonba äs Cameronba menekültek. A csalädfök nälkül maradt asszonyokra äs gyerekekre több esetben ähhaläl värt. A fokozatosan romlö gazdasägi helyzet nyomäsära Macias kommunista elvtärsai segälyäärt folyamodott Moszkväban, Pekingben äs Kubäban. A kinaiak 1976-ig nem reagältak a käräsre, de azöta mintegy 300 technikus teväkenykedik az orszägban: Malaboban, a fövärosban, egy häromezer kilowatt teljesitmänyü erömüvet äpitenek äs a hasonlö nevü szigeten egy kommunikäciös központot. Nyugati diplomaläk szerint Kina azärt ajänlotta fei a technikai segitsäget, hogy megkaparinthassa a “Guinea mätöl kezdve a dolgceök köztärsasäga; a szocialista näpek täbora egyik fontos afrikai pilläre. Mätöl kezdve rettegjenek a spanyol, amerikai äs nigäriai imperialistäk! — Francisco Nguema Macias, Guinea közelmültban kivägzett diktdtora "trönbeszädäböl", 1969. janudr. Egyenlitöi (Equatorial) Guinea kät äs fäl ävszäzadon ät spanyol koronagyarmat volt, s a "sotät" Afrika egyik — ugyancsak kevässzämü — vilägitötomya. Az afrikai orszägok közül äveken ät Guineäban volt legmagasabb az egy före esö nemzeti jövedelem. s a lakossäg nak mindössze kilenc szäzaläka volt analfabäta, mi nemesak afrikai, hanem vilägviszonylatban is figyelemre mältö. Az egäszsäges export-import következtäben (a gazdag olaj, kakaö, kävä äs gyapotkivitel jöval felülmülta az iparcikkek äs gäpek behozatalät) az äletszinvonal fokozatosan emelkedett, s a hatvanas ävek közepän külfoldi vendegmunkäsok igänybevätele vält szüksägessä. (A kakaö-ültetvänyeken harmincezer nigäriai munkäs dolgozott) Jöllehet a guineai függetlensägi törekväsek nem voltak szämottevök (rägi igazsäg, hogy “tele hassal sok minden elviselhetö”), Spanyolorszäg nem tett különösebb eröfeszitäst a gyarmat megtartäsära. Elsösorban a növekvö beipolitikai problämäk miatt, mäsodsorban azärt, mert Portugälia eröfeszitäse csödöt mondott Mozambique-ban äs Angoläban. Francisco Nguema Macias, a guineai “szabadsägmozgalom" öncsinälta vezäre bevallotta, hogy a Spanyolorszägtöl valö elszakadäs värtelen üton, alig kät nap leforgäsa alatt megvalösult. 1968 szeptemberäben Macias , köztärsasäggä kiältotta ki Egyenlitöi Guineät äs önmagät nevezte ki elnöknek. Attöl kezdve Guinea a csöd szälän van.Ma mär nines ipar, nines elektromos äram, nines munkalehetösäg. Az egyharmadära csökkent lakossäg tobbsäge nyomorog: vadgyümölcsön äs növänyzeten tengeti äletät. Az iskoläk — tanitök äs tananyag hiänyäban — bezärtäk; az analfabätizmus terjed; az elhagyatott körhäzakban patkänyok szaladgälnak äs a koräbban virägzö ültetvänyeket ellepi a dzsungel. A szocializmus elmäleti diadala (?) az orszäg teljes pusztuläsät okozta Francisco Nguema Macias francia, portugäl äs spanyol egyetemeken tanult, s a hatvanas ävek elejän egyäves tanulmänyutat töltött Amerikäban. Nyilvän nem tetszett neki amit lätott, mert egy käsöbbi spanyolorszägi utazäsa sorän HORY LXSZLÖ Sarlö-kalapäcsos kidnapping
