Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)

1979-12-08 / 784. szám

8. oldal «■ ».. "״ ־ 1979 decemberü.MENÖRA י Lehet, hogy ez ideig-öräig sikerül is, de nem vagyunk biz-' tosak benne, hogy ezzel az orszäg erdekeit szolgälja, jöl­­lehet senki sem vonhatja ket; segbe jö hazafisagät. Olykor az a nep erzese, hogy Begin keny* szerhelyzetben cselekszik, mert 6 maga tudja, hogy ez a helyzet tarthatatlan. A kormänyvältozäs olyaH, következmenyekkel is järhat, ami ältal elkepzelhetö, hogy ä ■ munkäspärti koaliciö valösitjä meg a Likud deklarält prog- > ramjät, amelyet a jelenlegi koa­­liciös formäciöban nem vihet keresztül. Az orszag közeletenek, nagy betegsege a välasztäsi törveny, amely lehetöve teszi,. hogy minden frakciö bejusson a Kneszetbe, amely a szavazatok egy szäzalekät elnyerte. Eddig nem sikerült egyik nagy pärtV nak sem partnert talälni ahhoZ^ hogy ezt az abszurd helyzetet megszüntessek.Ha Peresz valö ban 55 mandätumot kapna, megszerezheti a reformhoz szükseges többseget a DAS hozzäcsatlakozö maradekaival; a vältozäsok pärtja, amelynek most het kepviselöje van, a leg­­eselyesebb kis part ebböl a szempontböl. A välasztäsi reform minden kormänynak programja volt de minden eset­­ben a Valläsos Nemzeti Part buktatta meg, amely befo­­lyäsänak lenyeges csök­­kenesävel szamolhat a reform keresztülharcoläsa eseten. Ha a vältozäs bekövetkezik, Izräel sajnälattal nelkülözni fogja a kormänyban Jicchäk Räbin volt miniszterelnököt. Elrontotta magät emlek­­irataival, amelyekben durva szemälyes tämadäst intezett Peresz eilen. Nagy hiba volt. Kar, hogy ez a hüvösen meg­­gondolt, jözan politikusnak ismert kivälö ember nem tudott magän uralkodni. Beläthatö i­­dön belül nem szämithatunk rä, hogy okos meglätäsaival hozzä­­järuljon Izräel helyzetenek meg­­szilärditäsähoz. Nemcsak ön- * maga, hanem az egäsz nemzet’.־ eilen követett el vegzetes hibät. ‘ washingtoni nagykövet az aki Jicchäk Räbin meltö utödja volt ezen a poszton, Slomo Avineri professzor, volt külügyi ällamtitkär, aki egyike a legkivälöbb nemzetközi jogä­­szainak, Jäkov Levinson, a Bank Hapoälim vezärigazgatöja, aki re azt mondjäk, hogy penz­­ügyi zseni es meg szämos in­­tellektuälis es gyakorlati poli­­tikai nagysäg, köztük härom egyetem majdnem teljes pro­­fesszori kara lepett be a pärtba es a nagy szemelyisegek szäma olyan tekintälyes, hogy mär ketszer voltak kenytelenek bövi­­teni a szüknek kepzelt politikai iroda letszämät. A Likudban is tisztäban van­­nak azzal, hogy ilyen vezer­­karral keptelenek felvenni a versenyt szabad välasztäsokon. Begin ezärt folytatja ketseg­­beesett kiserleteit, hogy a koali­­ciös pärtok közötti kompro­­misszumos megoldäsokkal meg­­hosszabbitsa a kormäny eletet. 1 i •j.: ... ׳. - .. ....: az iränyitott gazdasägpolitikäval ertek el, s Hurwitz nem hive ennek a szisztemänak. Most az exportra valö termeles tämo­­gatäsa helyett a hitel korlä­­tazäsäval kezdte, export pre­­miumok nyüjtäsa helyett adö­­engedmenyek tävoli igeretevel. Nem a jöindulat hiänyzik, hanem a helyes koncepciö, ami az adott gazdasägi helyzet helyes felismereset es lenye­­gesen nagyobb kormänyzati gyakorlati tapasztalatait kpveteli meg. Az ervägäs nagyon kegyetlen volt. Azt mondjäk a gazdasägi szakärtök, hogy ha a miniszter kiegeszitö intezkedesei valöban csökkenteni fogjäk, a közeli härom hönapon belül az in­­fläciöt, programja talän kiällja az eröpröbät. Bär igy lenne. De többsegben vannak azok, akik szerint csak. gyökeres politikai rendszervältozäs hozhat javuläst nehez helyzetünkben. EGYEOUL VAN? TÄRSASÄG BIZTOSlTVA Szobatärs garantälva! 50 EVEN FELÜLI CSOPORT HAWAII januär 6. Can.$859.00 WAYKIKI PACIHC ISLE hotel 14 ejszakara. repülö. 3 vacsora, värosnezes, night club, közlekedes a különbözö programokhoz es ällandö kiserö. 30 - 50 EVESEK CSOPORTJA COLUMBUS TRAVEL SERVICE LTD. 420 Spadina Ave., Toronto M5T 2G7 Tel.: 361-1101 Üj gazdasägi program kutyaharapäst mandätumot jelent a 120 tagü Kneszetben. Ehhez hozzä keil szämitani a töredek-szavazatok elosztäsät, amelynäl a nagy pär­­tok räszesülnek aränylagos elönyben äs ez toväbbi 2 kep­­viselöt biztosit. Simon Peresz azt ällitja, hogy pärtja nem 44- 45 hanem legaläbb 55 man­­dätumot kapna äs ezt arra a tänyre äpiti, hogy a Määräch vezerkara csak a välasztäsi kor­­teshadjärat sorän vonul majd fei, amelynek az izräeli szavazö nehezen tud ellentällani. Valö igaz, hogy a munkäspärtok parlamenti bukäsa utän olyan erök csatlakoztak hozzä, akik a Nyugat egyik kivälö együt­­tesävä tehetik Simon Peresz jövöbeli kormänyät. Chäjim Herzog, Izräel volt nagykövete az Egyesült Nemzetek Szövet­­sege mellett, Mota Gur nyug. täbornok, aki nem szägyelli kimondani, hogy alkalmasnak tartja magät a miniszterelnöki szäkre is, Szimchä Dimitz, volt ezekböl legaläbb tizet höditott el a munkäspärti parlamenti szövetsägtöl äs ezältal tette lehe­­tövä a Likud uralomra jutäsät. Ez a csoport mär regen kettä­­szakadt äs most kät pärtot käpez, egyenkänt 7 käpvi­­selövel, mig a 15-ig független maradt. Ez a plusz 1 käpvi­­selöböl ällö frakciö a Määräch­­nak lesz a szövetsägese, ha a jelenlegi Kneszetben következne be vältozäs, s a munkäspärtokat tämogatnä, ha uj välasztäsokra kerülne sor. De tärjünk ät detail kärdä­­sekröl a välemäny kutatäsok eredmänyeire. Bizonyos, hogy nem minden ilyen kutatäs meg­­bizhatö. Nem is voltak mindig egyöntetüek az elörejelzäsei. De az utöbbi hönapokban egyön­­tetü a välemänyük, hogy a munkäspärtok szövetsäge, a Määräch most megkapnä a szavazatok 36 szäzaläkät a Likud 19-20 szäzaläkäval szem­­ben. A 36 szäzaläk legaläbb 43 egesz allami költsägvetäsnek csaknem a feie. Horowitznak problämäi vannak a legminimä­­lisabb költsägvetäsi szükseg­­leteik biztositäsära, meg keil birköznia a 100 szäzaläkos infläciöval äs a legszigorübb takarekossägot akaija bevezetni s minisztertärsai a “nyakäba söznk’’ egy ilyen teljesithetetlen kiadäsi tätelt. Meddig lehet igy manöverezni? Ezärt keil äppen most meg­­ismerni a külföldi olvasönak, a gäluti zsidönak, akit joggal aggaszt a zsidö ällam sorsa, hogyan alakult az utolsö ket es fäl ävben Begin ellenzeke, amely a hatalom ätvetelere käszülödik. Ketsegtelen, hogy näpszerüsege nö. A mellett egyre jobban vilägossä välik, hogy a Jigäl Jädin elnöksäg alatt harc­­ba indult Demokratikus Välto­­zäsok frontja teljesen elvesztette nepszerüseget. Ennek az alaku­­latnak az 1977 tavaszi välasz­­täsokon 15 käpviselö jutott, s BARZILAY ISTVAN miniszterelnök az äthidalö megfogalmazäsok mestere äs igy mär kätizben sikerült meg­­menteni a kormänyt, nem länyegi, hanem formai kär­­däsekben, minden esetre olyan mödon, hogy a szavazäsnäl megmaradjon a koaliciö nak leg­­aläbb minimälis többsäge. Meddig tarthat mäg az a jätäk a szavakkal, azt nem lehet biztosan tudni. Kätsägtelen a:on ban, hogy a Begin kormäny mär jöideje az egy szäl kötclen täncolö akrobatähoz hasonlit, s minden pereben lezuhanhat a mälybe. Sikeres­­nek Iätszott a kiserlet, hogy az erälyes äs tehetsäges Jigäl Hur­­witz szemälyäben üj pänzügy­­minisztert nevezett ki, de ugyanakkor a területek bete­­lepitäse kärdesäben olyan hatä­­rozatot vitt keresztül, az egymässal szembenällö koaliciös esoportok kölesönös kielägitäsere, ami 150 milliärd befektetäst igänyel s ez az A Likud kormäny elettar­­tama attöl fugg, hogy mäg med­­dig tud Menachem Begin, aki kormänyänak nehez napjaiban csaknem zseniälisnak nevezhetö taktikai käszsägröl tanuskodik, üjabb äs üjabb manöverekkel haladekot kapni a koaliciös partnerektöl. Egyizben mär ez nem sikerült Az ügynevezett abortusz törväny mödosi­­täsänak szavazäsänäl a Kneszet megbuktatta a javaslatot äs a kormäny annak köszönheti lätät, hogy leszavazäsa nem bi­­zalmatlansägi inditväny kere­­teben törtänt. A mödositäs, melyre nines helyünk ebben a keretben 1äsz­­letesen kitärni, azt cälozta, hogy nehäz szociälis helyzetben lävö többgyermekes csalädoknäl az erre ki nevezett ällando orvosi bizottsäg tegye lehetövä a­­magzatelhajtäst. A mödositäs eilen 54, mel­­lette is 54 käpviselö szavazott, kät käpviselö tartözkodott a szavazästöl. A szabälyok ärtel­­mäben ha a szavazatok szäma egyenlö, a törväny nem megy keresztül. A Begin kormänynak mäs problämäkban is ilyen sulyos ellentätei vannak, de a tipusok mär elkeltek. Oktober­­ben több mint 4000 üj autöt ad­­tak el. A kis Izräelben 1977 vägen a statisztikai hivatal hiva­­talos adatai szerint 307 ezer 800 magänautö volt forgalomban, azaz 10 lälekre esett egy kocsi, s azöta az aräny az infläciöhoz igazodva nött. A 10 lälekre egy autö olyan fänyüzäs, amit csak fejlett ipari ällamok engedhet­­nek meg maguknak, mert azt jelenti, hogy minden mäsodik izräeli csalädnak autöja van, — ami valösäggal abszurdumnak lätszik, ha figyelembe vesszük az ätlagos kereset lehetösegeket es a magas benzinärakat. Mindezek a szomorü tenyek rämutatnak ärfä, hogy Izäääl tärsadalmänak epitmenye az elmült 12 esztendöben hät­­ränyära vältozott. A gazdagok meg gazdagabbak, a szegenyek meg szegenyebbek lettek abban az orszägban, amelynek nagy erdemeül eppen a csaknem osztäly nelküli tärsadalmät hoztäk fei, azt, hogy jöve­­delmek közötti különbseg sehol a vilägon nem volt olyan el­­enyeszö es keves orszäg volt e vilägon, ahoi a munkamoräl annyira fejlett volt, mint Iz­­räelben, Ezert tüntettek a "Fekete pärducok”, azert pröbälja meg most Jigäl Hur­­witz penzügyminiszter, hogy megmentse Izräelt az ällam­­csödtöl. Rosszul kezdte. Mert min­­denekelött az ällami költseg­­vetest keil rendbehoznia es ahhoz nem elegendö, hogy a szubszidiumokat 9milliärd font-, tal csökkentette. Hiszen ugyan­­akkor 18 milliärd fontot iränyoz elö települesek letesitesere Judeäban es Somronban. Egy­­reszt 100 szäzalekos äremel­­kedest idez elö alapvetö elel­­miszerekben es ugyanakkor a kockäzatos annektäläsi politikät tämogatja, ami azzal a ve­­szellyel jär, hogy Amerika csök­­kenti a segelyt. A viläg zsidö­­sägäban is halljuk mär a han­­gokat: nem lett volna jobb lakä­­sokat epiteni a szegäny­­negyedekben, mint olyan befek­­tetesekre költeni milliärdokat, amelyeknek a sorsa a bäke­­tärgyaläsoktöl függ? Nem az-e a helyes, hogy megszilärditsäk azoknak a lätesitmänyeknek a helyzetät, amelyek az export äs az ällami bevätelek azonnali növekedäsävel järnak? A pokolba vezetö üt is jö­­akarattal van kikövezve s fei keil tenni a kärdäst, hogy ez az ijesztö közmondäs nem illik-e az izräeli pänzügyi kormänyzat üj läpäseire. Teljesen ät keil szervezni a nemzetgazdasägot, ez igaz. De ezärt a leromläsärt valaki felelös. Nem eläg, hogy az elözö pänzügyminiszter meg­­bukott, azt is ärezni keil, hogy az üj miniszter eszközei alkal­­masak-e a nagy vältozäs elö­­idäzäsäre. Most Hurwitz hivat­­kozik a kis Izräel egykori öriäsi teljesitmänyeire. De ezeket az Izräel gazdasägi helyzetäben egyetlen lehetseges mödszerrel, ügynevezett liberälis politika jegyeben eddig ketszer tül radi­­kälis mödon hajtotta vegre ezt az egyebkent logikus äs elkerülhetetlen intäzkedäst, ami fokozta a szegeny retegek elege­­detlenseget. A kenyär ära foko­­zatosan ment fei 0,80 agoräröl 1,50 fontra, majd 3,5-re, s most 5 fontra, de meg a 10 fontos är is csaknem szäz szäzaläkos ärtämogatäst követel meg. A szubszidiumok eltörlese minden kormäny programja volt, de a vegrehajtäs mödjäban voltak nezetelteresek, amelyek viläg­­nezeti különbseget is jellemzik kormäny es kormäny között, M iert töjlek ki most Jeru­­zsälem szegeny negyedeiben es nem az elözö kormänyok müködese alatt? Mert Jigäl Hurwitz penzügyminiszter, aki öt tagü, teljes felhatalmazäsü gazdasägi kabinet eien kor­­mänyoz^ egyszerre 9 milliärd fonttal csökkentette az elel­­miszerek es a szolgältatäsok tämogatäsät es ezzel toväbbi 15 szäzalekkal fokozta az infläciöt, A hatäs ijesztö volt: a tej es termäkeinek tämogatäsät egy­­szerre vontäk meg. ami 7,10 iz­­räeli fontröl 16,10 fontra emelte egy liter tej ärät; a drägitäs ab­­szurdumaira jellemzö peldäul a sajt är emeikedese 90-röl 170 fontra kilönkent, megszünt az etolaj tämogatäsa, ami 80 szäza­­lekkaj emelte azonnal az ärät, s ugyanakkor a petroleum es ter­­mekei, a villany. a telefon äs postaszolgälat tarifäi 50 szäza­­lekkal mentek fei. Kugyaharapäst a szörevel? Kerdeztek joggal sokan. Inflä­­ciöt lehet az infläciö foko­­zäsäval gyögyitani? Lehet, hogy közgazdäszoknak ezt meg lehet magyaräzni. Talän erthetöve lehet tenni szakembereknek­­hogy az ällamnak nines penze szubszidiumokra es a költseg­­vetes deficitjet nem lehet a veg­­letekig fokozni. De nem lehet ezt megmagyaräzni a jeru­­zsälemi Muszrara negyed elha­­nyagolt lakossägänak. A statisz­­tikai hivatal szerint ma egy ät­­lagos izräeli csaläd —kät felnött es ket gyermek — megelhetesä­­hez 22 ezer fontra van szüksäg, de az ätlagjövedelem ennel jöval alaesonyabb; mär evek öta keptelen egy csaläd csak a csalädfö jövedelmeböl megelni. Pelda: üjsägiröi ätlag fizetes nem eri el a netto 15 ezer fontot sem, mert a maximälis adö nälunk tül progressziv, A felesäg munkäja nelkül az iz­­räeli dolgozö käptelen eltartani a csalädjät. Ezzel szemben az infläciön meggazdagodö retegek, a folytonos äremel­­kedäseket alaposan kihasznälö kereskedök, a felszökö tözsdeär­­folyamokon milliökat keresö spekulänsok, a jelentös összegü nämet jövätätelt älvezök foly­­tatjäk fänyüzö äletszinvona­­lukat A nagytärfogatü motorral rendelkezö autök ära 700 ezer fontnak, azaz csaknem 25 ezer dollärnak megfelelö összegnel kezdödik, de az 1980 ävi gäsnak? Az uj penzügyminiszter prog­­ramot adott. azaz—mint ällitotta — meg nem teljes programot, hanem csak kezdeti lepeseket tett az izräeli nemzetgazdasäg bajainak orvosläsära. Melyek ezek a bajok? A drägasägi in­­dex, amelynek alapjän a dol­­gozö retegeknek drägasägi pöt­­läkot fizetnek, s ami az infläciös folyamatot hajszälnyi pontos­­säggal es a statisztika tudo­­mänyos mödszerevel fejezi ki, az elmült negy hönapban sohasem tapasztalt mertekben szökött fei: azt jelezte, hogy januärtöl januärig az infläciö eleri a J0.Q szäzalekot. .Ugyan­­akkor katas?tröfälis meretekben nött Izräel külkereskedelmi merlegenek deficitje: a ket es fei evvel ezelött egy milliärd 800 mill» dollärröl 4 milliärd 500 milliö dollärra. Melyek a gaz­­dasägi välsäg okai? Sokfäle, A köolajärak emeikedese a nem­­zetközi piacon; a munka-ter­­melekenyseg nagyaränyü csök­­kenese az orszägban, a szolgäl­­tatäsokban dolgozök szämänak növekedese, ami jöreszt a jöleti politika következmenye; a szak­­emberek hiänya az iparban, amiärt az üzemek jöresze nem kepes teljesitökepessegenek maximumära; a Likud kormänynak az iränyitott nem­­zetgazdasägtöl valö irtözäsa, ami az export tämogatäsänak megszüntetesäre vezetett es ebböl következöen, a kivitel el­­vesztette rentabilitäsät; az epit­­kezesi szüksegletek elha­­nyagoläsa, ami sülyos büne Begin kormänyänak, mert a lakäshiäny miatt az ärak asztro­­nömiai magassägra emelkedtek, A Määräch kormänyai fokoza­­tosan csökkentettek az elsö­­rendü elelmiszerek szubszi­­diumät es a közlekedeset, amelyek sülyos költsegvetesi terhet jelentettek. A Likud, az — de ezt a közeljövö fogja meg­­mutatni — a szegänynegyedek if­­jüsäga Jeruzsälem legaläbb tiz pontjän sülyos, helyenkänt väres zavargäsokba kezdett november I5.־än. Szemetes­­bädogokat äs autoabronesokat gyüjtottak fei, bevertäk egy bank ablakait, autökat ron­­gältak meg, kövekkel dobältak rendöröket äs megsebesitettäk a kerületi rendörparanesnokot, akit azonnal kät mütät alä kel­­lett vetni, s remälik, hogy epen üssza meg ezt a nehäz ket napot. A tüntetök felgyüjtottak egy rendörsegi jeepet s mindez ket napon ät tartott, Vajon ezäl­­tal lecsapoltäk az elhanyagolt tömegekben felgyülemlett keserü säget? <':Mi volt az oka a majdnem zendüläsnek is nevezhetö zavar-Egyszerre legaläbb tiz göc­­pontböl indultak ki a jeru­­zsälemi “Fekete pärducok” rohamesapatai, hogy kifejezzek felhäborodäsukat Jigäl Hurwitz üj penzügyminiszter intäz­­kedäsei eilen. A "Fekete pär­­ducok" (a jeruzsälemi szegäny­­negyedekben született szervezet, amelynek sajnos törzsi jeliege van. Nem a tiz-tizenkät gyer­­mekes kelet-euröpai valläsos csalädok äs gyermekeik läza­­däsät fejezik ki, hanem az fiszak-Afrikäböl az ötvenes ävek elejän alijjäzott tömegek mäsodik äs harmadik generä­­ciöjänak tärsadalmi äs anyagi elmaradottsägät, amely tagad­­hatatlanul minden izräeli kormäny büne, de a helyzet vägzetes romläsäärt a Likud kormäny felelös, amely Szimchä Ehrlich, a volt pänz­­ü^Vmiriiszter bünäböl problemät vegzetesen elhanya­­golta Ezert, okkal vagy ok nelkül. (charlesign) Charles Sign & Display Studio Limited VILAGITO CIMTABLAK Tervezese es kivitelezese Charles Knapp (416) 752-1590 103 Manville Road Scarborough 70S. Ont Biztositäs AUTÖ — ELET — TÜZ — TAPPENZ Gyors ki^olgäläs. Hazhoz is kimegyunk. A. TATAR PITTS LIFE INSURANCE Co. 720 Spadina Ave. Suite 506 Toronto, Ont., Telefon: 9603700־ Üj telefonszamunk: 598-3469 GOL il e JAViTÄSOKAT SZAKSZERÖEN d IIKIINIIIIS Ktsziwm 21? QUEEN SHEET’ ». (University Ure.-tol nyugatra)

Next

/
Oldalképek
Tartalom