Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)

1979-10-20 / 758. (778.) szám

9. oldal BARZILAY ISTVÁN:' PALESZTINA! VESZEDELEM Meg kell kongatni a vészharangot. Petroállamok zsaroló vezetői, karrierista néger lelkészek, baloldaliak és újbaloldaliak, antiszemiták és zsidóbarátok 12 évig tartó' habozás után szövetkeztek, hogy megteremtsék a palesz- j tinai államot. A legenyhébb esetben a Nyugati Partvidéken és a gázai sávban. Már nem is beszélnek a BT 242 számú hatá­rozatáról, amely szerint Iz­raelnek vissza kell vonulni meg­szállt területekről, (de nem a Cervantes zsidó volt? megszállt területekről, azaz Iz­rael nem kötelezhető az 1967- ben elfoglalt összes terület visszaadására), egyezményes és védhető határok közé. Ez a határozat túlságosan Iz­­ráel-barát a világ nagyjainak a szemében, csaknem mind az öt kontinensen, ezért próbálják módosítani. Mert a határozat nem beszél a “palesztinai nép legitim jogairól", hanem csak menekültekről. Ma már az Egyesült Államokon és Izraelen kivül minden UNO tagállam azt kívánja, hogy ezt a módo­sítást keresztülvigyék. Még Egyiptom is, amelynek vezetői arra hivatkoznak, hogy a palesztinai jogokat a Camp David-i egyezmények is elis­merik s ez így is van, a “legitim" palesztinai jogok elis­merése szerepel az egyez­mények bevezető fejezetében. Még nem módosíthatták, mert pillanatnyilag Egyiptom­nak sem áll érdekében, Washington pedig elkötelezett­séget érez Izráelle! szemben. Egyiptom azért viszolyog a Egy szenzációs irodalom­­történeti észrevétel „Néhány nappal ezelőtt előadást tartottam a madridi zsidó hitköz­ségben, utána ellátogattam San­­tanderbe, ahonnan elküldtem' őn­­nék azt a könyvet, amely többek között érdekes apróságokat közöl spanyolokról. Csak egy éve hogy megjelent és máris elkapkodták. A könyvet még nem fordították le semmilyen más nyelvre^” Ezeket a sorokat Leandro Rodri­guez írta Méir Faerbernek, az „Aufbau” munkatársának. Rodri­guez a szerzője a „Don Miguel Ju­­dio de Cervantes" című könyvnek (Don Miguel, a cervantesi zsidó)’ amely nemcsak zsidó körökben keltett feltűnést. Ugyanis azt bi­zonyítja, hogy Cervantes Saaved­ra, (1549—1623 és nem, ahogy ed­dig feltételezték: 1547—1616) a vi­­láirodalom e tündöklő csillaga de mindenekelőtt a nagy szatirikus lovagregény, a „Don Quijotte de la Mancha” szerzője, —zsidó volt. Leandro Rodriguez San Roman, Genfben és Madridban él, a mad­ridi egyetem jogi fakultásának ta­nára. Komoly odaadással feküdt neki Cervantes élettörténete ta­nulmányozásának és könyve telje­sen meggyőzően hat. A könyv első fejezete a „Don Quijotte ’-ban található zsidó gon­dolkozásmóddal foglalkozik. Sehol sincs utalás arra, hogy Miguel Cervantes nyilvános iskolába járt volna (ezekben mint ismeretes, ka­tolikus papok és szerzetesek taní­tottak). Nevelését és műveltségét sokkal inkább az anyjától nyerte,, főleg a zsidó Biblia tanulmányo­zása révén. Ellentétben azokkal a feltevésekkel, amelyeket már Don Salvador de Madariaga is hangoz­tatott, miszerint Cervantes mar­­ranus származású lett volna, Ro­driguez megkísérli bebizonyítani, hogy Cervantes igenis zsidó volt. A portugál határ közelében, né­hány spanyol helyiségben, köztük egy Cervantes nevű faluban, még a kiüzetési rendelet megjelenése után is maradtak zsidó családok. Ugylátszki Don Miguel ott szüle­tett Leon hegyvidékén. Rodriguez tagadja az eddig megbizhatónak tartott feltevés helyességét, mely szerint Miguel Cervantes, Alcala de Henaresben született és ott, a Santa Maria de Mayor templom­ban 1547 október 9-én megkeresz­telték volna. Ugyancsak kétségbe vonja a keresztelési oklevél tör­ténelmi hitelességét is, mely arány­lag későn került elő. Ha Rodriguez be tudja bizonyítani, hogy Miguel de Cervantes valóban csak 1549-ben született s nem 1547-ben, ak­kor az alcalai templomi bejegyzés vagy hamisítvány, vagy egy más gyerekről van szó, akit szintén Miguel névre kereszteltek. Alcala városka nagyon büszke hires fiára és 1879-ben a város központi terén, ha művészi szem­pontból nem is értékes, de impo­záns szobrot állított fel. Miguel de Cervantes életkörül­ményeit titokzatos homály boritja, akárcsak Kolumbuszét, annak el­lenére, hogy minden iskolában ta­nítják (be nem bizonyított) élet­­történetüket. Az egyházi anya­könyv kivonatát eredménytelenül keresik ma is. Az a tény is, hogy Cervantes sokáig ült börtönben és bánatosképü lovagjáról szóló re­gényét a börtönben vázolta fel, az Inkvizíció éber tevékenységével ma­gyarázható. Cervantes műveiben nem nehéz kimutatni a zsidó gondolkodás­­módot, a zsidó hagyományok és erkölcsi tanítások hatását. Dulci­­nea alakjának megjelenítése úgy hangzik mint az erkölcsös zsidó asszony dicsérete a Prédikátor (Kohelet) könyv „Éset Chájil’’-já­­ból lenne kivágva. Utalások talál­hatók a könyvben a jeruzsálemi Templomra, Izráel tanításaira és Isten uralmának kabbalisztikus el­képzeléseire is. A LÉGHAJÓÉ A JOVÖ Az ezredforduló tájékán hatalmas szi­varhoz, óriási lencséhez vagy lepény­hez hasonló szerkezetek népesítik majd be a levegőeget — a Paris Match ri­portere szerint. Évek óta folynak az eredményes kísérletek az új típusú, kormányozható léghajó kidolgozására. A benzinválság újabb ösztönzést adott e törekvéseknek, hiszen e „repülő csé­szealjak" - egyéb előnyük mellett - háromszor kevesebb üzemanyagot fo­gyasztanak, mint az azonos befogadó­­képességű repülőgépek. Ráadásul - miután a ballonok töltésére az egyál­talában nem gyúlékony héliumot hasz­nálják - tökéletesen biztonságosak is e levegőnél is könnyebb utas- és te­herszállítók. A terv szerint ilyen léghajó közlekedik majd naponta kétszer Párizs és Lon­don között 1981-tői. Menetideje: 130 perc. Befogadóképessége: 5000 utas HITCHCOCK NYOLCVAN ÉVES Alfred Hitchcock, aki közel fél évszá­zada a horrorfilm nagymestere, au­gusztusban töltötte be nyolcvanadik évét. Életében ötvenhárom játékfilmet forgatott, s most készül az ötvennegye­­dikre. Ennél sokkal többet nem is le­het tudni a rendkívül zárkózott és tel­jes elvonultságban élő rendezőről. Leg­följebb még annyit, hogy az egyete­men művészettörténetet tanult, és gra­fikusként került annak idején, huszon­két éves korában, a filmgyártásba. Fe­lesége, akivel ötvenhárom esztendeje ismerkedett meg, filmvágó volt. Ö az egyetlen bizalmasa. Hitchcock roppant rendszeres életet él. Minden este ki­lenckor fekszik, nem jár estélyekre, ösz­­szejövetelekre, nem barátkozik senkivel. Egy-egy filmjére sokszor évekig készül, de miután annak forgatókönyve meg­született, magát a forgatást hetek alatt bonyolítja le. Az összes EURÓPAI háztartási és konyha­­felszerelesi cikkek beszerzési helye FORTUNE HOUSEWARES IMPORTING CO. 388 SPADINA AVE Telefon: 364-6999 A PERZSA FESTÉSZET REMEKEI Szakemberek szerint az iszlám miniatú­­rafestészet legkitűnőbb alkotásai az iráni műhelyekből kerültek ki. A londoni British Library most két kéziratos alko­tás, a nemzeti eposzként számon tar­tott Sahnoma és a nagy keleti roman­tikus költő, Nizami verseskötetének egy, a XVI. században keletkezett miniatű­réiből rendezett kiállítást. A vadász­jelenet (1-es kép) és a pásztorok éle­tét bemutató alkotás (2-es kép) is Nizami XVI. században kiadott kéz­iratos kötetének illusztrációjaként szol­gált módosítástól, mert úgy véli, hogy az izráeli-arab viszályt a feleknek egymás között kell megoldani és jobb, ha ki­hagyják belőle az ENSz-t, ezt a halódó intézményt, amely halál­ra ítélt ősállathoz hasonlít, vagy ha ezt a hasonlatot túlzottnak találná valaki, kiegyezünk a süllyedő hajó elcsépelt pár­huzamával. A baj ott van, hogy nemcsak az ENSz keretein belül, hanem azon kívül is nemzetközi támo­gatást nyert a palesztinai állam létesítésének gondolata s van ebben néhány érthetetlen motí­vum. Például: a Szovjetunió állítólag meghívta "Palesztinát” a moszkvai olimpiára. Lega­lábbis úgy nyilatkozott a gázai kosárlabda sport lelkes vezetője, aki már a hatvanas - évek közepén elismertette a gázai kosárlabdacsapatot, mint Palesztina sportját s ezen a címen szerepelt is olyan ver­senyeken, amelyeken a “har­madik világ” államainak spor­tolói vettek részt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság csak ál­lamokat ismert el eddig, s szeretnénk tudni, hogyan véle­kedik ez a szervezet a gázai sportkorifeus nyilatkozatáról, amely szerint már meg is kapta a meghívót az olimpiára. A tag­államokhoz még nem juttatták el, egyedül "Palesztinához" küldték volna el ilyen sürgősen? Bel grad ban összeül a nemzet­közi devizaalap igazgatósága és a tagállamainak küldöttségei. Már előre jelezték, hogy az ülésen, amely talán már lefolyt, mire e sorok napvilágot látnak, megfigyelőként megengedik a Palesztinai Felszabadító Szer­vezet megbízottjának jelenlétét. Ennek az alapnak a szolgálatait természetesen csak államok vehetik igénybe. Hogy kerül mégis oda Arafat megbízottja, akár mint megfigyelő? Ha így megy tovább, elóbb-utóbb en­nek a szigorúan financiális nemzetközi szervezetnek a kon­ferenciáiról tüntetőleg ki fognak vonulni az arab és muzulmán delegátusok, amikor az izráeli pénzügyminiszter szólásra emel­kedik, amint ez történik az ENSz közgyűlésén, ha az izráeli külügyminiszter vagy a nagy­követ a szószékre lép. A palesztinai előretörést Husszein jordániai királynak sajnálatosan gyáva magatartása segíti elő. A jövendőbeli palesz­tinai államnak tekintett Nyugati partvidéket a h a t­­napos háborúban Jordá­niától hódította el az izráeli hadsereg, tehát az egyetlen fél, amellyel erről a területről tár­gyalni lehet, Jordánia volna. Miért nem kapcsolódik be a tár­gyalásokba? Ha megtette volna, talán Izraelben sem következik be olyan sajnálatos diplomáciai fordulat, amely megtagadja a területi engedményeket a Nyu­gati Partvidéken. Golda Méir és,: Jicchák Rábin kormányai a kompromisszumot hirdették, a 242 számú határozat szel-, lemében, amely “elismert és biztos" határokról beszél. Az amerikai álláspont lehetővé tesz határmódosításokat, amelyek­nek méreteiről alkudozni lehetne. De Husszein nem követte Anuár Szádát bölcs példaadását. Azt állítja mindmáig, hogy nem tárgyal. csak ha Izráel már visszavonult az I967 évi hatá­rokhoz. Ilyen feltételt senki sem fogad el, nem volt és nem lesz olyan kormány Izráelben. amely hajlandó lenne előbb visszavonulni s aztán tárgyalni Jordániával. Tárgyalni lehet arról, hogy meddig vonuljon vissza, arról is, hogy mi legyen Kelet-Jeruzsálem sorsa, azzal a feltétellel, hogy a Szentvárost nem osztják többé ketté, — de ezzel a merevséggel Husszein nem érhet el semmit; átadja a terepet a Palesztinai Felszaba­dító Szervezetnek, amelynek terroristáit 19 70-ben valósággal lemészárolta birodalmában. Nem okult a "fekete szeptem­ber" tanulságain? Tűri, hogy azokat a nehéz heteket a palesz­tinai terroristák saját diadal­­juknak könyveljék el? A közvetítők könyörögnek Arafatnak: legalább hat hónapra szüntessétek meg a ter­rort,, hátha lehet kiegyezést létrehozni. Azalatt talán észre tértek és módosítjátok a palesz­tinai alkotmányt, amely a zsidó állam felszámolását hirdeti. De miért engedne, amikor minden reménye meg van arra, hogy ezzel a vérszomjas politikával érje el nemzetközi sikereit, talán azt is, hogy Anglia. Francia­­ország és talán Nyugat-Német­­ország is hivatalosan el ismeri. Hol a kiút? Menachem Begin és Mose Dáján a minap jelen­tették ki, hogy Izráel akkor sem állna szóba a PLO-val, ha meg­változtatná alapokmányát. A gyenge, sajnálatosan tehet­­ségtelenséget mutató Begin kormány el tudja-e érni az Egyiptommal folyó tár­gyalásokon, hogy megteremtse az autonom hatóságokat Somron, Judea és a gázai sáv területén — ha egyetlen palesz­tinai tényező nem hajlandó bekapcsolódni? A Máárách kormány tudná talán meg­állítani a palesztinai veszélyt? A Munkapárt minden vezetője helyteleníti az autonómia gondolatát, Jordániát akarják partnerül. Rábin azt magya­rázza, hogy nem tettek Husszeinnek eléggé vonzó aján­latot. Ha jelentős területi enged­ményt igémének neki, a király bizonyára hajlandó volna békére. Visszakapná a területek nagyrészét, vagy konfede­­rációba lépne "Palesztinával". Lehet, hogy ha a munkáspár­tok rövidesen uralomra kerül­nének, kivezető utat lehetne találni a veszedelemből. Most a fenyegetés akkut. Szerencsénkre Egyiptom még kitart az auto­nómia tárgyalások mellett, bár minden újabb ülésen a siker­telenség sivár hangulata ural­kodik. Az autonómiát öt éven belül kell megvalósítani. — Arra kell felhasználni ezt az időt — mondta ros hásánái nyilatkozatában Jicchák Rábin —, hogy rávegyük Jordániát a tárgyalásokra. Ez az-egyetlen igazi békelehetóség. Ismert felfogása ez Rábinnak, rá is illik Max Nordau panaszos megállapítása, amikor a cionista szónokok nehéz helyzetéről beszélt, "Mindig ugyanazt kell mondani, minden kong­resszuson vagy más gyüle­kezeten". Nordau stílus-mű­vészetével nem is volt nehéz mindig más szavakkal mondani ugyanazt. Nyolcvan évvel Nor­dau után is mindig ugyanazt kell megismételni. Nordau taní­tásai ahhoz a csodálatos tör­ténelmi komplexumhoz tartoz­nak, amely a zsidó állam létre­jöttében csúcsosodott ki. Talán Rábin és barátainak felfogása is új fordulatot ad a zsidó tör­ténelemnek. ni a in ÉLETCÉLJA? Akár tudja, akár nem, hogy mit akar kezdeni életével, akadnak jó képesítésű és értelmes emberek, akik segíthetnek az Ön közösségében. Ha már van elképzelése arról, hogy mit akar, az olyan személyek mint a lakóügyi és iskolai egyesületek tagjai, a Kereskedelmi Kamara képviselői, a kanadai alkalmaztatási és bevándorlási tanácsadók (Employment and Immigration Counsellors), a helyi ipari tanuló program tanácsadói, vagy az Ontario Carreer Program ko-ordinátorai segédkezet nyújthatnak Önnek. Ha még mindig bizony tálán lenne arra vonatkozólag, hogy mit szeretne tenni, beszéljen az iskolaügyi életpályaválasztási tanácsadóval (School guidance counsellor), vagy az elhelyezési (placement) tanácsossal. Ezek a személyek az életpályák lehetőségeinek széles skálájára vonat­kozóan felvilágosítást tudnak nyújtani; olyan pályákról is, ame­lyekre eddig nem is gondolt! A végső döntés mindig az öné lesz, azonban ez nem jelenti azt, hogy azt egyedül kell meghoznia. Akadnak olyan személyek, akiknek érdekük rámutatni arra, hogy Ön miként érheti el céljait rövidebb idő alatt. Amennyiben Ön több felvilágosítást óhajt az életpályákat illető képzésre vonatkozóan, egyszerűen vágja ki a jelen hirdetés szelvényét és az esetben mi egy névsort küldünk ki azon szemé­lyekről, akikkel az Ön környékén felveheti a kapcsolatot. Az "Ontario Carreer Week” (Oct. 29-Nov. 4) alatt váljon érdekeltté. Elvégre az Ön jövőjéről van szó. VALÓSÍTSA MEG Secretariat for Social Development Ontario Youth Secretariat 2nd Floor 700 Bay Street Toronto, Ontario M5G 1Z6 Ontario Yes I am interested in receiving more information on career education. Name:

Next

/
Oldalképek
Tartalom