Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)

1979-01-13 / 740. szám

1979 Jaaaár 13. * MENÓRA 3. oldal HADD HULLJON A PERCESE! A Bergstein-szindroma margójára ,, A potenciális merénylők, gyilkosok és terroristák szá­ma háromezer százalékkal e­­melkedett az elmv.lt húsz év­ben , ,| Arnold Bergstein, a világ egyik legtekintélyesebb bűnügyi pszichiátere. Decemberi nashvillei és torontói utazásom után még egy konferenciára kellett men­nem az újév első két napján: a Nemzetközi Védelmi Liga Mexico City-ben harmincnégy ország négyszáz oktatási szak­emberét. pszichiáterét, pszi­chológusát és közbiztonsági szakértőjét hozta össze, hogy a gombamódra szaporodó gyil­kosságok és terrorista cselek­mények aggasztó jeleit tanul­mányozza, s hogy — amennyi­ben emberileg lehetséges — valamiféle preventív módszert találjon azok megakadá­lyozására. A konferencia első napján jeges dermedtség, csaknem rémület uralkodott a tanács­teremben. Arnold Bergstein, a Magyarországon született és külországokban nagynevűvé vált bűnügyi pszichiáter féléi-, metes képet festett az elmúlt néhány hónap politikai és egyéb gyilkosságairól, s az ismert vagy csak félfüllel hallott terrorista cselekményekről. A száraz, főleg statisztikai adatokra épült előadás nyomasztóbb hatást váltott ki, mintha színes rész­letekkel fűszerezett eszmefut­tatásnak lettünk volna tanúi. Egy vallási szekta megszállott és hitleri módszerekre emlékez­tető vezetőjének őrültsége következtében közel ezer ember gyilkoltatik le vagy követ el öngyilkosságot * egy guyanai dzsungelben. Két nappal később egy maroknyi palesztin terro­rista négy keresztény libanoni asszonyt és két kisgyermeket mészárol le az ashalai zöldség­piacon, bosszút lihegve a keresztény arabok önvédó ellen­állása miatt. A szudáni Khar­­tumban két tizennyolc éves diák agyonlövi a miniszterelnök asszisztensét, mert nem tetszik az egyetemi felvételekkel kapc­solatos nyilatkozata. Egy disz­­tingvált san franciscoi városi felügyelő, eszeveszett állapot­ban, agyonlövi a város polgár­­mesterét és egy, homoszexuális kapcsolatairól ismert felügyelőt. A thailandi Bangkokban egy tüntető csoport porrá éget egy házat, melyben több, mint húszán égnek szénné: egyetlen bűnük az volt, hogy nem osz­tották a tüntetők szélsőséges vallási fanatizmusát. És Japán­ban egyszerűen lelövik az energiagazdálkodási hivatal vezetőjét a benzinárak emelése miatt, míg vacsoráját fogyasztja otthon, családja társaságában. Mindez alig néhány hét lefor­gása alatt. S a ma már "meg­szokott" terrorista cselekmé­nyekről a Közép-Keleten, Olasz­országban, Dél-Afrikában, Íror­szágban és Dél-Amerikában nem is esett szó. Dr. Bergstein adatai szerint a gyilkosságok és terrorista cselekmények, továbbá az ezeket elkövetők száma húsz év alatt háromezer (!) százalékkal emelkedett. A két világháború között, főleg Hitler és Sztálin “jóvoltából” milliószámra irtották az embereket, de ezek nem annyira szpóradikus egyéni kezdeményezésekből PÜSKI-CORVIN HUNGÁRIÁN BOOKS, RECORDS A IKRA 1590 SKodáTi. (8243 St kist) New Yoik, NY. 10028 — (212) 8794893 SOKEZER MAGYAR KÖNYV, ÚJSÁG, HANGLEMEZ ép HANGSZALAG, FORINTCSEKK, IKK A, COMTU­­RIST, TÜZEX befizetőhely. Látogassa meg boltunkat New Yorkban a magyar ne­gyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden tájára. ÚJ NAGY KATALÓGUST ^DÍJMENTESEN KÜLDŐNK! VLADIMIR BUKOVSZKY: Munkások a munkásállamban A szovjet hatalom fennállásának hatvanadik év­fordulóján, az ünnepségek alkalmával valaki igen kétes értékű bókot mondott a szovjet pártfőtitkárnak. „Brezsnyev elvtárs — udvariaskodott —, ön a het­ven évével fiatalabbnak látszik, mint országa a hat­van évével.” És valóban, ez a hatvan év, a kommunista hatalom hatvan esztendeje nyomorúságos állapotba hozta ezt az országot: elmaradott technológia, tönkretett mező­­gazdaság, a legalacsonyabb életszínvonal egész Euró­pában, az emberi jogok totális hiánya, a bűnözés és az alkoholizmus eddig ismeretlen méretei. A kudarcok története ez a hatvan év. Hogyan lehetséges tehát, hogy a szovjet rezsim nemcsak hatal­mon marad, hanem szinte a fél világ retteg tőle s a Nyugat arra kényszerül, hogy dollárok milliárdjait költse felfegyverzésre, félve a szovjet veszedelemtől? Hogyan lehetséges? Többek között úgy, hogy a szovjet propaganda által teremtett lélektani helyzet Sztálin óta mit sem változott. Ez a propaganda to­vábbra is belesulykolja minden szovjet polgárba, kora gyermekségétől fogva, hogy a Szovjetuniót bekerítet­ték a kapitalista országok, ezek ugrásra készen állnak, hogy megsemmisítsék Oroszországot. Ebből a pszicho­lógiából kifolyóan mindenki, aki külföldre akar me­nekülni, vagy külföldre kerülvén nem tér vissza, de­­zertőrnek, árulónak számít. A törvény is annak minő- I siti, olyasvalakinek, mint aki „átment az ellenséghez”. A Szovjetunió, miközben a nyugati országoktól szün­telenül az úgynevezett „hidegháború” befejezését kö­veteli, a maga részéről fenntartja a hidegháború klí­máját, mégpedig százszázalékosan és a saját határain belül is. Évtizedek óta azt magyarázzák a szovjet polgároknak, hogy nincs joguk jobb életszínvonalat követelni, nem hangoztathatják az emberi jogokat, mert ezzel „az ellenség malmára hajtják a vizet”, aki ilyet követel, az az országot gyengíti. Ezzel a szaka­datlan propagandával teremtették meg a mesterséges atmoszférát, amelyben a szovjet polgár él, s amely lehetővé teszi a kommunista diktatúra fennmaradását. 1962-ben Novocserkasszk környékén a munkások sztrájkba kezdtek, mert bérüket leszállították és , ugyanakkor felemelték az élelmiszerárakat. A mun­kások, családtagjaikkal együtt, a városházához vo­nultak és beadványt akartak átnyújtani. Teljesen bé­kés felvonulás volt. Mégis — géppisztolysorozattal fogadták őket. Tucatjával haltak meg, még többen megsebesültek. A felvonulás szervezőit, köztük asz­­szonyokat is, később részben kivégezték, részben 15 ' évi börtönre ítélték. 1976-ban Rigában tört ki sztrájk, mert nyomasz­tó volt a húshiány. A sztrájk miatt négy munkást három évig terjedő fegyházzal sújtottak. A Szovjetunió különböző nemzetközi szerződése­ket írt alá, olyanokat, amelyek leszögezik a munkások sztrájkjogát. Kinn a nagyvilágban aláírta, arra azon­ban nem hajlandó, hogy ugyanezt a jogot odahaza is törvénybe iktassa. Sőt. A Szovjetunióban a sztrájk „a közrend súlyos, csoportos megsértésének” van minő­sítve s a törvény kimondja, hogy a sztrájk három évi j börtönnel büntetendő. Mégpedig az egészen egyszerű, békés sztrájkra áll a három év, mert ha a sztrájk során „harci” intézkedéseket határoznak el, például ülő-í sztrájkot, vagy sztrájkposztok felállítását, akkor ez már 15 évi börtönnel, sőt halállal büntetendő. A szovjet „szakszervezetek” nem valódi munkás-1 érdekképviseleti szervek; egyik legfőbb feladatuk ép­pen abban áll, hogy igazi munkásönvédelem létrejöt­tét eleve megakadályozzák. A szovjet „szakszerve­zet” a munkást nem védi sem az éhezéstől, sem az önkényeskedéstől, sem a kizsákmányolástól. A szak-, szervezet a Szovjetunióban a párt- és a kormány­gépezet szerves része; feladata nem a dolgozó nép érdekvédelme, hanem a párt és a kormány terveinek a keresztül hajszolása. A szovjet sajtó minden más sajtónál többet ír a nyugati sztrájkokról és munkanélküliségről, s ezzel a szovjet munkások számára sajátos benyomásokat te­remt. Az orosz munkás ugyanis meg van győződve arról, hogy Nyugaton a munkás éhezik; mert egy szovjet munkás valóban csak akkor merne sztrájkol­ni, ha az éhhalál fenyegetné, másként el se tudja kép­zelni, hogy valaki olyan kétségbeesett lépésre szánja el magát, mint a sztrájk megkockáztatása. Azt pedig, hogy egy munkanélküli valahol valaha is pénzt kap­jon, munkanélküli segélyt, azt egy szovjet dolgozó legmerészebb álmában sem tudja feltételezni. A szov­jet törvény pedig kereken kimondja: ha valakinek nincs munkája, azért ő maga felelős; aki munka nél­kül van, az parazita s el kell küldeni Szibériába. Ott aztán dolgozhat alacsony munkabérért. Uralma hatvan esztendejében a szovjet rezsim hatvan millió embert semmisített meg, vagyis átlag­ban véve évi egy milliót. Elképzelhetjük ezek után, hogy a szovjet munkás milyen lelkiállapotban lehet, és hogy gerincét mennyire megtörték. Ennek az állapotnak a jellemzésére a Szovjetunió­ban az ellenállás köreiben a következő szomorú tör­ténet, keserű anekdota járja: Egy nyugati szakszervezeti vezető, mint a Szov­jetunió vendége, nem értette, hogy ebben az országban a munkások miért nem sztrájkolnak. A szovjet part­nerek ezt a választ adták: „Nem sztrájkolnak, mert nem akarnak.” Aztán közölték a nyugati vendéggel: „Ha nem hiszi, jöjjön velünk, beszéljen személyesen a munkásokkal. Próbálja meg rábeszélni őket, hogy sztrájkoljanak.” Elvitték egy gyárba, összehívták a munkásokat s a külföldi vendég így szólt hozzájuk: „Holnaptól kezdve kétszer annyit kell dolgoznotok, de csak feleannyi fizetést kaptok. Szóljon, aki ezt elfogadja.” Mindenki elfogadta. „Ki van ellene?” — kérdezte a funkcionárius. Senki sem volt ellene. Meg­lepődött, de folytatta a kísérletet: „Tekintve a tényt, hogy ezen új módszer bevezetése után kevesebb mun­kásra lesz szükség, a munkások felét ezennel elbo­csátjuk. Szóljon, aki ezt elfogadja.” Mindenki elfo­gadta. A külföldi szakszervezeti vezető azonban ek­kor már elvesztette a türelmét és ezeket mondotta: „Minthogy azonban nincs módunk azokat is etetni, akik nem dolgoznak, mindenkit, akit elbocsátunk, fel is akasztunk. Ki van ellene?” Senki se volt ellene, mindenki helyeselt. Hirtelen azonban egy munkás felemelte a kezét és engedélyt kért arra, hogy valamit kérdezhessen. És ezt kérdezte: „Egy dolog nem világos előttem: az akasztáshoz a kötelet a kormány bocsátja rendelki zésre, vagy magunknak kell hozni...?” Ez az akasztófahumor, ez a keserű történet min dennél jobban mutatja, mivé tették a szovjet munkást hatvan év alatt. Ez a munkás megszokta már, hogy nincsenek jogai, és inkább mindent összelopkod a munkahelyén, hogy eladja a feketepiacon, mert csak így táplálhatja a családját — tehát inkább lop, mint­hogy hangosan követelje jogait. És a hatóságok még örülnek is ennek, kapóra jön nekik, hogy egy-egy tettenért munkást elítélhetnek, méghozzá nem is poli­tikai meggyőződéiért, hanem lopásért. És ilyen alapon kereken három millió ember van börtönben, az össz­lakosság több mint egy százaléka. És ez arra szolgál, hogy az állam fegyencmunkát kapjon; a kormány mesterségesen, gazdasági meggondolások alapján hoz­za létre az effajta munkaerőt. A rab, a fogoly ugyanis olcsó munkaerő, s ráadásul az állam a maga kénye­­kedve szerint terelheti egyik gazdasági ágból a másik­ba, küldheti olyan vidékekre, amelyek elmaradottak és ahová a klíma miatt nehéz munkaerőt toborozni. Íme, tények és pillanatképek arról, hogyan élnek a munkások a munkásállamban. eredtek, mint inkább egy meg­­sxállott “fajtisztító“ törek­vésből. A második világháború után lényegesen csökkent a gyilkosságok és merényletek száma: az emberiség még min­dig a tömegmészárlások iszo­nyatos emlékében élt. Az ötvenes évek közepétől kezdve azonban ismét divatba jött a lik­vidálás, politikai ízű merénylet és a terrorista “filozófia". A Bergstein-szindróma ennek számos közrejátszó okát találja, melyek közül a legjelentőseb­bek: 1. ) Az ideológiai szélsőségek fejlődése és fejlesztése. A szovjet imperialista törekvéseket szolgáló propaganda a világ valamennyi részén hadjáratba kezdett a kapitalista és demok­ratikus rendszerek felszámo­lására. A pénzügyi és fegyveres támogatás következtében szél­sőséges terrorista sejtek alakul­tak, melyeknek egyetlen cél­kitűzése az “ellenséges" elemek likvidálása volt. S ide nemcsak a palesztinai terroristák sorol­hatók, hanem az olasz és japán vörös brigádok, az ír extré­misták, a német Baaden- Meinhof csoport, az amerikai Black Panther, a kanadai FLQ, a dél-amerikai urbán gerillák, s számos más terrorista organizáció, melyek gyilkos­ságban, szabotázsban és pánik­keltésben vélték a győzelem kivívását. 2. ) Az emberi élet olcsósága. A Bergstein-szindróma szerint egy elnéző, permisszív tár­sadalomban az emberélet értéke és jelentősége csaknem sem­mivé foszlik. A beiruti Ashala­­piacon végbement vérfürdő főszereplője, a palesztin ter­rorista csoport vezére “sziromlelküségérőr olvas­hatunk, aki pillangókat gyűjtött és irtózott férgek eltiprásától. Persze, ez a sziromlelkűség nem akadályozta ót abban, hogy ártatlan asszonyokat és gyer­mekeket mészároltasson le. Vajon hányán vannak a világ­ban, akik számára egy pillangó többet jelent egy emberéletnél? 3. ) Az igazságszolgáltatás hiánya. A világ legtöbb or­szágában eltörölték vagy enyhí­tették a halálbüntetést (kivéve a különböző előjelű diktatúrák­ban), s manapság nem szokatlan jelenség többé, hogy gyilkosságért elitéit bűnöző) hét, nyolc, esetleg tízévi börtön­­büntetés után szabadlábra kerülnek. Nincs többé precedens és elrettentő péida­­statuálás. A meggyilkolt miatt senki sem aggódik, egyedül a gyilkos jövője és “emberi jogainak tiszteletbentartása“ mérvadó. Közben akadnak terrorista csoportok, melyek bibliai idézetekkel indokolják rémtetteiket: "...És dobjátok ki magatok közül a férgest, a fertőzöttet és a bajkeverőt". S mert e csoportok felfogása szerint a jelenlegi társadalmi berendezkedés, a negatív értelemben oly sokszor emlege­tett "establishment" nem más, mint a "férgesek és fertőzöttek gyülekezete", azok likvidálása nem bűn, ellenkezőleg: dicső­ség, sót, a világ "jobbátételét" szolgálja. 4. ) A közoktatás elmaradott­sága. Dr. Bergstein száraz statisztikája keserű szájízt okozott a konferencia minden részvevőjének: a nyugat-európai és észak-amerikai középiskolák és főiskolák tanulóinak jelentős többsége vesz részt nem akadé­miai jellegű csoportosulások­ban, szervezett establishment-el­­lenes tüntetésekben, politikai és faji jellegű megmozdulásokban, ami nemcsak az előírt tantárgyakban való felkészület­lenséget és elmaradást ered­ményezi, hanem az erőszakos és törvényellenes akciókban való korai részvételt is. A humánus tantárgyak oktatása tizenkilen­cedik századbeli módszerekkel folyik, s az oktatás irányítói semmiféle erófeszitést nem lej­tenek ki a fiatalok szociális és humánus érzékének fejlesz­tésére; annak oktatására, hogy békével és megértéssel kell viszonyulnunk egymáshoz, függetlenül bórszinünktól. származásunktól, vallási és világnézeti felfogásunktól. Valamennyi oktatási intézmény bűnös, hogy a diszkrimináció valamilyen formája már serdülő korban kialakul a diákok között. A konferencia legfélel­metesebb konklúziója az volt, hogy manapság sehol sem érez­hetjük magunkat biztonságban. Bárki szabadon besétálhat akár­melyikünk irodájába és lepuf­­fanthat bennünket, vagy dobhat egy bombát házunkba mialatt vacsorázunk vagy alszunk. A régi magyar közmondás — "hadd hulljon a férgese!” — tulajdonképpen mindany­­nyiunkra vonatkoztatható, elvégre csaknem bizonyos, hogy valaki vagy valakik számára mindannyian “fér­gesek” vagyunk. Dr. Em­­manuel Holtz. egy neves szocio­lógus, 1977 nyarán előadást tar­tott a római egyetemen, melynek lényege és tanulsága az egymás mellett való békés együttélés volt: zsidók arabok­kal, hindúk mohamedánokkal, katolikusok protestánsokkal kell hogy megegyezzenek saját jövőjük érdekében. Két nappal később Holtzot ismeretlen tet­tesek agyonlőtték a milánói pályaudvaron. A bűntényt elkövetők cédulát tűztek a halott Holtz mellére: “így jár­nak mindazok, akik a fejlődés menetét akadályozzák". Még ma sem tudni, hogy arab ter­roristák (Holtz ugyanis zsidó volt. A Szerk.) vagy fanatikus ir vallási extrémisták keze volt a merényletben, akik békét és megértést inzultálásnak minő­sítenek. Ilyen körülmények között ugyan kinek támad kedve jövőnk lehetőségeit latolgatni?! LOSONCZY LÁSZLÓ GRAND OPENING ELKÖLTÖZTÜNK.... A Greenwich Village-böl a Garment Centerbe Új címünk: 526 7th Ave., (38 utca sarok) 3. emelet (212) 869-0666 BŐR, IRHA ÉS SZŐRME­ÜZLET Három óriási emeleten bő választékkal állunk a vevők rendelkezésére, a legolcsóbb árakkal. Több ezer darab­ból választhatja ki a legmegfelelőbbet. ÁLLANDÓ WAREHOUSE SALE A 203 West 38 utcai bejárat 4. emeletén (ugyanaz az épület) a bőr és irhakabát sampleokból egész 65 ?ó engedményig. Rendes ár: Megnyitó ;ir: $110.­$55.­$89.­Megnvitú áraink: Női bőr trancheoat (több színben) $220.­Női rövid bór jacket $110.­N.öi 3/4-es irhabunda $200.­Óriási választék férfi és női irhabundákban. Amit nem talál raktárunkon, kívánságára mérték után elkészítjük saját üzemünkben. MIELŐTT BÁRHOL VÁSÁROL, p.. NÉZZE MEG ÓRIÁSI m.,| RAKTÁRUNK ÉS GYÖ­\ ZŐDJÖN MEG HIHETETLEN L OLCSÓ ÁRAINKRÓL FIGYELEM MASSZÍROZÓ! Magyarországi és izraeli nagy gyakorlattal rende.lkez<5 masszírozó vállal izom és izületi fájdalmak eny Intésére, fogyásra vagy a test kellemes felüdülésére gyógy és idegnyugtató masszírozást. Hívásra házhoz is menyek! Első alkalommal 50 százalék kedvezmény! Telefon: (212) 633-3327 Ne legyen egyhangú az étkezése kóstolja meg az igazi osztrák és magyar ételeinket! „Viennegé Pub ’ THE GREAT SCHNITZEL HOUSE“ says BOB LAPE of CHANNEL 7 NEWS Minden vacsorához friss shrimp NAGY VÁLASZTÉK SALÁTA - BÁP és valódi magyar Gulyásleves JÁR! 97-11 Queens Blvd. — Rego Park az Alexanders mellett, Tel:897-3035 Vacsoránál ingyen parkolás. Gyógyszerszállítás Magyarországra! BÁNYAI JUDiT STAR PHARMACY 1514 First Ave. (79 St. sarok) NEW YORK. N.Y.10021 * TEL: (212) 535-2279 EGY ELŐADÁS! Kuckóba um íhtirpriMó PieoMtá: EGY ELŐADÁS! VASÁRNAP 1979. JANUAR 28.-án DU. 3:00 ORAKOR RÓBERT WAGNER HIGH SCHOOL SZÍNHÁZTERMÉBEN 220 EAST 76tb STREET (MANHATTAN) (a 2.-ik és 3.-ilc Avenuek köiött)_________ ZSOLNAI HÉDI Elöadómüvésznö ÉS FEYER GYÖRGY * * * * * * w !* * * * * * *■ * * * ^Zongoránál: ZORANDY ZOLTÁN * Jf * Rendező: HONTVARY MIHÁLY EGYÜTTES FELLEPESE Konferál: HECZEY IVAN SZÁMOZOTT HIIYIK Helyárak: $ 12.-10.- 8.- 6.­­Postai kiküldésre telefonon megrendelhetők: BUCHSBAUM ENTERPRISES, INC. )+■ Telelőn: (212)628-5771 (bérmikor hWhetó) Jegyék kaphatók: CORVIN- PÜSKI KÖNYVÜZIIT. 1590 Second Avo. Tál; TR 9-8893 NEM KEU MANHATTANBA MENNIE JÓ SÜTEMÉNYÉRT megnyílt a Tórest HÍHsben N.Y.-ban az c7* c&fdrew’ó cHiuncj árián s Struclle& ^hc. ahol a regkiváltfbb minőségű, naponta friss Rétesek, magyar és Continentá/is sütemények nagy választékban kaphatók fíGmmS KISZOLGÁLÁS, keresse fel és kérjee késtelét az ízletes siteiéiyekbll Cili*: 100-28 QUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es subway állomásnál Tel: (212)1 830-0266 Lázar's húsuztet szomszédságában _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom