Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-08-26 / 721. szám
1978 augusztus 26. * MENÓRA 3. oldal Avagy: mik a legjobb módszerek egy ország tönkretételere? “A kapitalizmus csak addig életképes, mig szakadásra nem kerül sor a munkáltatók és a termelők között". — Marcel Gagnon, a nemzetközi munkásmozgalom legendáshírű vezére, 1926. május I. Az elmúlt hét egyik reggelén nyilvánvalóan ballábbal másztam ki az ágyból. —/“Nincs értelme ennek az ostoba hajszának", — morfondíroztam magamban, mialatt az asszony sürgés-forgását figyeltem a reggeli elkészítésében. — “Itt van ez a szegény feleség. Harminc * év óta minden reggel félórával j előbb kel, hogy ételt varázsoljon férje és gyermekei terítékére. Télen-nyáron, hétköznap és hétvégen. csikorgó hidegben és hőgutás kánikulában, minden reggel talpon van, hogy minket, a késón keló lustákat tápláljon. Harminc éve. Zokszó nélkül, a tapasztalt háziasszony büszke kötelességérzetével, a feleség és anya ösztönös, veleszületett lelkiismeretességével. Miért nem megy ez a szegény pára sztrájkba?” — Hirtelen világosság gyűlt az agyamban. — “Ez az! Sztrájk! Ez az én problémám. Nekem is sztrájkba kell lépnem. Most szépen bekanalazom a reggelimet, aztán visszabújok az ágyba és alszom délig. (Előbb azonban elzavarom az iskolába a gyerekeket, mert ugyebár tízegynéhány éves tacskók számára nem lehet sztrájk.) Megtöröm én ezt a harminc éves rutint, melynek során még1 soha, egyetlen napot sem mulasztottam munkahelyekről. Meglesz az az iskolabizottság nélkülem; sót, alantasaim, titkárnőm és beosztottjaim még áldani is fogják a nevemet. Hiszen, ha nincs ott a macska, cincoghatnak az egerek..." A gondolatmenetet az autóban folytattam, kacskaringózva és káromkodva a csúcs-' forgalomban, hogy időben a munkahelyen legyek (!), azután, hogy feleségem gondosan megkötötte a nyakkendőmet és arcomra lehelt csókja olyan "have a good day in the office"-féle kívánságnak tűnve. A zene hirtelen megszűnt a rádióban, s a hírközlő monoton hangja kezdte felsorolni a napi New York központjában, a világ üzleti életének centrumában, pont a Broadway közepén van ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE. at 5lst ST. TELEFON: Cl 6-9400 Szállodánkat a magyar szívélyesség és az előzékenység jellemzi. A világ minden részéről Amerikába érkező magvarok központi találkozóhelye. újságokat; terrorista cselekmények itt, bombarobbanások ott, repülőgépszerencsétlenség amott, gyilkosság-fegyveres rablás-nemi erőszak- csalás itt és ott és mindenütt. Micsoda gyönyörű, megszokott, izgalmakkal teli nap! Ezután öt percig tartó felsorolás következett szeretett tartományom, Manitoba különféle sztrájkjairól. Nem csoda, hogy ezen a reggelen engem is megkisértett a sztrájk iránti vágy. Elvégre a sztrájk olyan, mint a ragályos betegség: elóbbutóbb mindenkit megfertőz. Hallgatva a sztrájkok véget nem érő felsorolását, a ballábbal való felkelés tovább terjedt. Miért is nem hagyom itt ezt a tartományt? Tizennyolc éve szenvedek a hét hónapos hidegtől és az öt hónapos kánikulától. Kaptam ajánlatokat Vancouverből és Torontóból. New Yorkból és Los Angelesből; oktatási szakembereknek még mindig nagy a keletje a piacon. Az egyetlen elfogadható magyarázat a ragaszkodás, amit az eredeti hazájából kiüldözött menekült érez az új hazát kináló irányában. Azon a tizen-A B« kell vallanunk, hogy a legutóbbi moszkvai kirakatperek nagyobb felháborodást keltettek a szabad világban, mint amilyenre, a műit tapasztalatai alapján eredetileg számítani lehetett. Úgy látszik,- a Helsinki-i egyezmény ilyen nyilt és brutális felrúgása felett még az olykor meglepően naiv Amerika s az érdekeit féltő s a Szovjetunióval njjat huzni nem akaró Nyugat-Európa sem tud olyan egyszerűen napirendre térni, rádöbbenve, hogy itt sokkal többről van szó, mint néhány zsidó kivándorlási jogáról Izraelbe: egy zsarnoki rendszer magatartásáról — amely, — ar-'-unvIre rajta múlik —- fitytyet hány minden nemzetközi jogra, erkölcsre, gondolat- és szólásszabadságra, még akkor is, ba erre, minden alapvető etikai kötelezettségen kívül, még külön Írásban is kötelezte magát. ».Amennyire rajta múlik“ — mondottuk, mert azért ma már! nem tudja teljesen elszigetelni magát — bármennyire is szeretné — külső befolyástól, mivel egyelőre még nem az egyetlen, megfellebbezhetetlen hatalom ■ nagyvilágban s számos poli-i tikni-gazdasági és egyéb érdek-! szál fűzi külső tényezőkhöz. I Feltétlen lehet tehát hatni rá — csak tudni kell „bánni vele“. — mert különben előfordulhat. hogv az eredetileg ellene irányuló léué*»k végül —az ö cél iáit szolgálják ... Megborzongtam, amikor azt ol’artam, hogy az Egyesült AHamok mérlegeli kéts Anunrt mom mm mm 303 East 80th St. N.Y.N.Y. 10021 j TEL: 535:3681 ' Charter és APEX jegyek t Európa összes városába! Útlevelek — Vizumok — Hotel Gyógyfürdő — Autófoglalások ROKONKIHOZATALa legalacsonyabb áron: N.Y.-BIDAPEST - H.Í. 54200-1111 «agya. sírkőraktár Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: Abr4-2360 Előnyös dron készít minden kívánságnak megfelelő ' 'SÍRKÖVEKET nyolc évvel ezelőtti reggelen, amikor kiléptünk a winnip-gi repülőtér betonlapjára, egyikünk sem érezte a mínusz negyven fokos hideget, csupán azt az izgatott várakozást, hogy milyen is lesz az új haza a régivel összehasonlítva. És tizennyolc év távlatából ugyanazt állapíthatjuk meg, amit a megérkezést követő napokon: egyszerűen nincs összehasonlitási alap szabadság és elnyomás között. Ezek a sztrájkok kezdenek idegesitók lenni, s az azokkal összefüggő események ugyanazt a szorongást idézik elő a gyomorban, amit az otthoni diktatúra terjedése okozott. Politikusok és közgazdászok agymosásszerű következetességgel bizonygatják, hogy az ország gazdasági élete megállíthatatlanul rohan lefelé a lejtőn; hogy a munkanélküliség soha. nem tapasztalt méreteket ölt;1 hogy az infláció mindennapi életünk szerves részévé vált. s i hogy az életszínvonal emelkedése vagy csökkenése többé nem egy egészséges gazdasági helyzet hullámzásától függ. Megdöbbenve kell tudomásul vennünk, hogy a szakszervezeti sztrájkok már nem elszigetelt bérharcok, hanem olyan szögek, melyek országunk koporsójának fedelét zárják le. íme, némi ízelítő: á.) Az építőipar hat szakszervezete április óta sztrájkban áll, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag az egész tartományban szünetel az építkezés, miután a többi tizenkét szakszervezethez tartozó munkások nem hajlandók átmenni a sztrájkolok által felállított barrikádokon. Az anyagi veszteség felbecsülhetetlen. Manitobában az építőipar a második legfontosabb iparág, annak leállása számos bajtokozó kísérőjelenséggel jár: mintegy húszezer, más szakmabeli alkalmazottat kellett elbocsátani az épitőipar leállása miatt. Holtvágányon van egy rendkívül fontos winnipegi kórházkomplexum, a futballstadion, új üzemek és kormányf épületek befejezése. 2.) A Safeway élelmiszeráruház sztrájkja miatt ugyansak többezer ember van munka nélkül. Ugyanakkor a többi élelmiszerüzletben óriási a tülekedés; egyes élelmiszercikkek egyszerűen nem kaphatók, s az árak kezdenek csillagászati magasságba szökni. 3. ) A Swift és Canada Packers húsfeldolgozó üzemek leállása tízezer munkanélkülit eredményezett húshiány és magas árak mellett. A kommunista országok hátborzongató emlékű sorbaállása valóság lett Winnipegen. Egyes mészárszékek előtt órákat kell várakozni silány minőségű húsért, melyet más tartományokból és Amerikából hoznak ide. 4. ) A sörgyárak ellen indított sztrájk miatt nyolcezer ember sétál az utcán, nem számítva a szállítóvállalatok egyidőben elbocsátott munkásait, valamint az éttermi és kocsmai alkalmazottak ezreit, akik feleslegessé váltak a sörhiány következtében. Manitoba — különösen a nyári forróságban — sörivó tartomány. A magam részéről az alkoholfogyasztást mindig luxusnak tekintettem, ami nélkül meg lehet lenni. A sörsztrájk azt az illúziót kelti. hogy egy fontos közszükségleti cikk eltűnéséről van szó. 5.) A két legnagyobb manitobai konzervgyár sztrájkja azt jelenti, hogy ezen a nyáron a gyümölcs és zöldségtermés feleslege a termelők nyakán marad, s hogy jövő télen más tartományokból vagy az Egyesült Államokból kell — méregdrága áron — konzerveket importálni. A farmerek már eddig is el voltak keseredve a szerintük igazságtalanul alacsony termelési osztalékok miatt. A húsfeldolgozó üzemek és konzervgyárak sztrájkja további elkeseredést okoz, melynek következtében majd újabb farmerek adják fel a mezőgazdasági termelést, hogy nagyvárosokba költözve a könnyű meggazdagodásról álmodozzanak. Közben a túrusztika a minimumra csökken, elvégre egyetlen amerikai sem fog olyan helyre menni, ahol nincs sör, ahol az éttermek csak időnként vannak nyitva, s ahol sorba kell állni élelemért. S ez még nem minden. A jelenlegi sztrájkok mellett más sztrájk-lehetőségek is fenyegetnek. A tartományi kormány hivatalnokai, a két legnagyobb vasöntöde munkásai, a teherautó vállalatok és a városi alkalmazottak egyes csoportjai — útfenntartás, szemétbegyűjtés, tűzoltóság, stb. — fenyegetőznek sztrájkkal, amenynyiben bérköveteléseiket nem teljesítik, lehet, hogy a prérifóváros élete megbénul és mindenki kényszerszabadsággal bővíti ki nyári vakációját. # Mindazok, akik a két világháború között születtünk, bizonyos rokonszenvvel figyeltük a szakszervezeti mozgalom hőskorát. A "nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, és nyolc óra alvás” célkitűzése — a munkáltatók kivételével — mindenki számára viszonylag elfogadható követelés volt, annak ellenére, hogy a kapitalizmus vezetői depressziót és gazdasági összeomlást jósoltak megvalósulása esetén. (Folytatás következő számunkban.) Losonczy László Nyugat az olcsóbb megoldást választja? Irta: BARKAY ZEÉV kában elitéit szórtét kém kiadatást Scsáránszki .ellenében. Hogyan merülhetett fel egyáltalán ez az ötlet? Mert lehet oí’an, hogy ez volna a legrövidebb nt Scsáránszld kiszaba-, di'í'ára — ami egyáltalában nem lebecsülendő szempont — de egyben halálos csanás is lehet az egész szovjetnnlóbell II-1 beráMs mozgalomra! Az emberi jogokért küzdő Scsáránsrtclt koholt vádak alapián Ítélték el, kémkedésért; a két amerikai börtönben lévő elitéit viszont valóban kém. Hogyan lehet őket egy szintre hozni? Hiszen, ezzel Amerika mintegy beismeri, hogy egyenlő elbírálás alá esnek! Még, ha, mondjuk, a | kiadatási megállapodásban Amerika ki is kötné, hogy fenntartja álláspontját Scsá* ránszkl ártatlanságával kapcsolatban s jogi-erkölcsi szempontból a „csereáni” értéke vem egyenlő — oá egykettőre feledésbe merülne, s maradna a tény — melynek kihahgsu* lyozásáról nyilván gondoskodna a szovjet s a nemzetközi kommunista propaganda — hogy „kémkedésért elitéit foglyokat cseréltek ki”. Ezzel el lenne intézve az ügy? S mi lenne a többivel, akit ugyanolyan elvi alapokon Ítéltek el több évi szabadságvesztésre, börtönre, vagy száműzetésre, mint Scsáránszkit? Mindegyiknek meg kell várni,! amig találnak helyette egy Nyugaton elitéit szovjet kémet, amig a készlet tart? Ám tegyük fel, elvben, hogy ilymódon szabadlábra kerülne valamennyi, a rezsimet bíráló liberális harcos^ De hiszen ezek az emberek meggyőződésükért harcolnak; nem csak önmagukért, hanem minden más, szabadsághivö, el-, nyomás ellen küzdő embertársukért is — szabadulásuknak egyben ezeknek az elveknek igazát is bizonyítani kell — vagy legalábbis azt, hogy ezeket az elveket nem lehet minden következmény nélkül lábbal tiporni! Egyáltalában nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a Szovjetunió azért rendezte az egész Scsáránszki-pert, úgy, ahogy rendezte, mert arra számított, többek között, hogy esetleg ezen az utón kiszabadíthatja az Amerikában elitéit két kémjét — tekintettel arra, hogy a Kreml sokkal jobban ismeri a Nyugat észjárását, mint araenyuyire a Nyugat az övét. Ha ugyanis a Nyugat — amely tele van ugyan „szovjetológusokkal“ akik saját helyi logikájuk szerint próbálják magyarázni a Szovjetunió magagatartását '— jobban értené a Kaetf?lWt«aUtodása«édáát, nem volna szükség arra, hogy Avitál Scsáránszki járja be a Nyugat országait s próbálja még-HA JÓL AKAR VÁSÁROLNI IKÖII «fc IIIIIAKAIIÁTOT KERESSE FEL A REGO PARK LEGNAGYOBB BŐRKABÁT SZAKÜZLETÉT EGYES DARABOK- nái 15-65 % -os árengedmény! Bel es külfó'ldön gyártott elsőosztályú BŐR es IRHA- kabátok, hosszú és rövid, több fazon, nagy választékban A SPORT OSZTÁLYON FARMER NADRÁGOK LEVTS és LEE tfTJ magyarázni a gyakorlott és tapasztalt — vagy magukat annak tartó — politikusoknak, hogy melyek a valóban helyes és hathatós lépések az adott helyzetben a Szovjetunió ellen. Ávitál Scsáránszki annak deklarálását kéri^ rogy a Nyugat, mindenekelőtt ’ pedig az Egyesült Államok bojkottálni fogja az 1980-as moszkvai Olimpiát, ha nem engedik szabadon férjét, Anatoli Scsáránszkit és táljait — s egyben emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok, 1936-ban, amikor pedig a náci veszedelem már érezhető volt, résztvett a berlini Olimpián, amelyet Hitler a náci-rezsim propagálására használt fel... . Kétségtelen, hogy Ilyen, esetleg gazdasági szankciókkal b kisért nyilatkozat, melyet már aligha léhetne eltitkolni a Szovjetunió lakossága előtt — hatásos lenne s bebizonyítaná, hogy nemzetközi nyomás érvényesíthető a Nagy Szovjetunióra is, amely hatalmas összegekét és erőfeszítéseket fektet a nemzetek közötti sporttalálkozó When In New York See At u de |AU Programs R \ Translated 240 W.47 St.N.Y. > (212) PL7-megszervezésébe. Arról nem is szólva, hogy a „liberális mozgalom“ brutális eszközökkel történő, fokozott ütemű felszámolásának egyik célja nyilván az, hogy az Olimpia idején, ha [minden eddiginél több külföldi érkezik Moszkvába a ellenőrzésük is nyilván nehezebb lesz '— „csönd legyen“: a „liberálisoknak“ hírmondója se maradjon, s mindenki háromszor gondolja meg, mit beszél a turistákkal, ha egyáltalán kapcsolatba mer lépni velük... Nagy kérdés azonban, hogy a Nyugat merészeli-e ilyen lépésre szánni magát? Az angol külügyminiszter a minap azt mondotta, nem ellenzi ugyan, hogy számításba vegyék a I moszkvai Olimpia bojkottáláísát; személyes véleménye azonban az, hogy jobban lehet befolyásolni az oroszokat, ha külföldiek tömege jelenik meg Moszkvában. Nyilván úgy gondolja, hogy a sportjátékok ideién s az azt közvetlenül megelőző időszakban tartózkodni fognak kirakatperektől. Ez csaknem biztosra vehető. De hiszen addigra már nem b nagyon lesz kit bíróság elé állítani, ha igy megy... S • soortversenyekre érkező vendégek csak a szénét és jót lát- I hatiák és halihatjákf!) — majd a dicső Szovjetunióban i— nem lesz, aki panaszkodjon ... Amikor a Nyugat a fogolycsere lehetőségét' latolgatja-*— ezzel azt a benyomást kelti, hogy az olcsóbb megoldásra törekszik. Hiába (téli el Carter elnöktől kezdve az egész szabad világ vezetőréteue szavakkal a Szovjetuniót, ha gyakorlatilag nem kénes, vagy nem akarta meglecVéztetnl. megtanítani az emberi jogok, nemzetközi szerződések tiszteletben tartására. A fogolycserének nincs szankció - jellege, ellenkezőleg; iaz a kereskedelmi egyenlőség, iadok-veszek alapján áll. Ha Scsáránszki Ilyen módon kerülne szabadlábra, valóidban ez azok győzelmét jelentené, akik elítélték, mert sikerülne az egész szovjetuniókéi! embert szabadság-mozealnut közönséges árucsere-akcióvá egyszerűsíteni. Scsáránszki s talán egy-kéf más társa fizikailag kikerülne a | börtönből — de elveik s mindez amiért küzdöttek végleg elisenyvedne a börtönökben és szibériai munkát áborokhan. GRAND OPENING ELKÖLTÖZÜNK. A Greenwich Village-ből a Garment Centerbe Új címünk: 526 7th Ave., (38 utca sarok) 3. emelet Telephone:(212) 869-0666 Három óriási emeleten bő választékkal állunk a vevők rendelkezésére, a legolcsóbb árakkal. Több ezer darabból választhatja ki a legmegfelelőbbet. ÁLLANDÓ WAREHOUSE SALE A 203 West 38 utcai bejárat 4. emeletén (ugyanaz az épület) a bőr és irhakabát mintákból egész 65 százalék engedményig. Megnyitó áraink: Rendes ár: Megnyitó ár: Női bőr trancheoat (többszínben) $220.- $110.Női rövid bőr jacket $110.- $55.Női 3/4-es irhabunda $200.- $89.Óriási választék férfi és nói irhabundákban. Amit nem talál raktárunkon, kívánságára mérték után elkészftjük saját Üzemünkben. MIELŐTT BÁRHOL VASÁRÓL, NÉZZE MEG ÓRIÁSI I i RAKTÁRUNK ÉS GYÖ-l ■ ZŐDJÖN meg hihetetlen ill OLCSÓ ÁRAINKRÓL
