Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-07-29 / 717. szám

י • ^ י ’J ר u 3 t J ■ ה 1 0 י י a r P.O.Box 1034 New 'Brunswick, New Jersey 0 3903־ T|C. J ^ J Mersekelni kellene a belsö ellenteteket nem a PLO-val) kell targyalnia a polgäri közigazgatäs kialaki­­täsäröl. Ugyanugy, mint az elöbbi esetekben, a fogalmazas Izräel szämära valöban elfogad­­hatatlan, de az älläspontok en­­nyire közel a mültban meg sohasem voltak. Tehät, miköz­­ben a beke körvonalai meg messze vannak, igenis vannak olyan alakulasok. amelyek fölöslegesse teszik az ällandö nem-eket es inkäbb az “igen", de" vagy az "igen, ha" szöhasz­­nälatokat tenne indokoltta. feie alku-pontja. Es bar Däjän külügyminiszter helyesen je­­gyezte meg, hogy vegiil megis beke lesz, mert az arab or­­szägoknak szüksege van rä, Iz­­rael pedig akarja, a valösäghoz megis hozzätartozik, hogy a bekere Izraelnek is sziiksege van. Ugyancsak nem-hivatalosan hangzott el egyiptomi oldalröl az az elkepzeles, hogy a Jordan videkeröl valö katonai ki­­vonuläs utan, Izraelnek a helyi lakossäg kepviselöivel (tehät Vallasos lanyok a strandon thodoxnak minösitö lanyok, mäsnap mär feszes bikiniben parädeznak a tengerparti stran­­dokon es sülyos itelkezessel zärja sorait: Begin orszägunk meltösägät bocsätotta äruba a hatalom megtartäsäert. Persze, ismeteljük, ennek az ügynek e pillanatban koränt sines olyan jelentösege, mint amilyen vihart vältott ki. A valläs es a vilägi hatalom kette­­välasztäsa Izräelben ugyanis elöbb-utöbb elkerülhetetlen, de ebben a pillanatban semmikep­­pen sem ez a döntö kerdes. Ebben tehät csak vitatkoz­­zanak nyugodtan. Söt azt sem bänjuk, ha a döntö kerdesben csapnak össze az ellenveleme­­nyek, mert remeljük, hogy talän eppen ezzel a mödszerrel taläljäk meg a beke feie vezetö legbiztosabb utat. Az egyetlen amit szeretnenk, ha a vitäban resztvevö felek nem ragadtat­­näk el ennyire magukat. De hät Istenem, mint mondottuk ez az orszäg nem angyalok, hanem emberek reszere született üjjä, tehät azt is tudomäsul keil vennünk, hogy emberek vezetik, emberi hibäkkal. Az izräeli belpolitika viharai Jiöze tartozik — bär lenyegesen kisebb jelentöseggel — az az üj törveny, amely a katonai szolgälatra köteiezett länyoknak felmentest ad, ha közjegyzö elött nyilatkoznak, hogy ortho­­doxan valläsosak, s a katonai szolgälat, mely nem eiegge különiti el a ket nemet, valläsi meggyözödesükkel ellentetben all. Ketsegtelen, hogy az orzäg lakossägänak többsege ellenzi ezt a törvenyt, megpedig arra hivatkozva. hogy ez azoknak is kibüvöt ad, akiknek ilven valläsi meggyözödesük nines. Begin pärtja egy negy kep­­viselövel rendelkezö parlamenti frakeiö követelese elött hajolt meg, kizärölag pragmatikus okokböl, hogy ezt az orthodox pärtot a koaliciö keretein belül tartsäk. Meg Efräim Kishon a viläg­­hirüve vält magyar szärmazäsü iztäeli humorista (Kishont Fe­­renc) aki különben Begin miniszterelnök hivenek vallja magät is epes eikkben kommen­­tälja ezt az esemenyt. Mint irja: furcsa, hogy ezek a magukat or-Januär öta most talälkoztak elöször. Däjän äs Kamel käzfogäsa Londonban. tiz parancsolatot az Örökkevalö nemesak a zsidö nepnek, hanem az egesz emberisegnek adta. Politikailag is helytelen — ehhez szinte magyaräzat sem kell. Ha Izräel meg a Szinäj fei­­segjogät is ketegbevonja, ügy egyszerüen nem marad semmi­tudja, hogy a ma Szinäj-hegy­­nek nevezett hegyseg azonos-e a Bibliäban em legetettel. Valläsilag is az, hiszen mindig büszken hangoztatjuk, hogy a Mi u/säg Izräelben? _____________ LIBANONI LEHETÖSEGEK halomra öldösik a libanoni keresztenveket. Csak Izräel nem kozombos — mondotta a jeruzsälemi rädiönak adott interjüjäban Francis Rizä. a del-libanoni kereszteny vezetö ferfiü. Hgy­­ben felhivta a jeruzsälemi kormäny figyelmet. hogy am! näluk. Libanonban tortenik. az csak a "genocide" — nemzet­­irtäs ־— fogalmäval hatärozhatö meg. — Mi most mär csak Izrä­­eiben bizhatunk, s azt remeljük. nem hagynak bennünket a sor­­sunkra. s miközben megköszön­­juk. amit eddig tettek ertunk. egyben bejelentjuk. hogy , toväbbi segitseget kerünk. Ve­­gyek elejet annak. hogy kürt­­sanak minket. csak azert. mert , nem illunk bele az ambieiözus sziriai vezetök es palesztin terroristäk elkepzeleseibe. Ki­­jelentem. hogy mi is arabok va­­gyunk, a nagy arab nemzethez tartozunk, habär a valläsunk katolikus, de verszerzödes köt bennünket Izräelhez. Kerem, vegyek fontolöra a szavaimat, s maradjanak ezutän is mellet­­tunk... Alapvettf nemzeti 6rdek Nyilatkozott Weizman had­­j ügyminiszter is. Rämutatott. Folvtatäs a 2 oldalon | ijednek — ha nem is a sajät. de az izräeli harcigepek ärnyekätöl. E sorok iräsänak napjän Izräel­­ben järt Francis Rizä. a del­­libanoni kereszteny lakossäg e­­gyik vezetö sz.eme;yisege es in­­terjüt adott a jeruzsälemi rädiö munkatärsänak. “Nagy politikai megfontolasok" Tudni keil, hogy izräeli resz­­röl evek öta massziv segitseget nyüjtanak a del-libanoni keresz­­tenyeknek. akik a szö leg­­szorosabb ertelmeben mäsod­­rendü ällampolgärok lettek. Ennel is nagyobb baj, hogy üjabban a letüket veszelyeztetik a palesztin terroristäk es a sziriai beözönlök. j Fordultak a kereszteny viläg ' lelkiismeretehez, szemely szerint VI. Päl päpähoz, ״a katolikus egyhäz fejehez. Ok maguk is katolikusok. pon­­tosabban maronitäk, ami egy önällö, de elismert, a szertartäs­­rendjük szempontjäböl ev­­| ezredes hagyomänyokkal ren­­delkezö äramlat a katoliciz­­muson belül. Senki sem sietett a segit­­segükre. A füle botjät sem mozgatta meg senki ertük a kereszteny vilägban. A vezetök közömbösek, “nagypolitikai megfontoläsok" kesztetik öket teljes passzivitäsra. miközben politikäjuk I. szämü, sarkalatos tetele az Izräel elpusztitäsära valö törekves volna. Nos. Libanonban most Sziria erejere tämaszkodva akeiöznak a palesztin terroristäk. Mit akar Sziria? Megkaparintani az uralmat Libanon felett. Szämära a palesztinai terroris­­täk a kommandöegyseg szerepet töltik be. Izräel nem lehet közömbös az iränt, hogy ki lesz az ür a szomszedos csärdäban. Ez igy egyszerü, s ennek megfelelöen sikerült nehäny nap alatt megertetni a sziriaiak­­kal is. Izräel harci gepei berepültek Libanon föle — pontosan a föväros, Beirut felett keringtek —, s nem adtak le e­­gyetlen figyelmeztetö lövest sem, megis eredmenyes volt a puszta megjelenesük. Egy nap­­pal koräbban folyt az öldökles a sziriaiak es a palesztin terroris­­täk reszeröl — 400 halottat jelentettek hivatalosan Beirut­­böl, a valösäg szämai mäsok, mert jöval több emberäldozatot követelt felelötlen tomboläsuk —, de mäsnapra esend lett. Izräel elszäntsäga es felelmetes legiereje vältozat­­lanul a legkomolyabb te­­nyezönek szämit a Közel- 1 Keleten. A sziriai vezetök I hajlamosak a kalandra. de a j következetesseg nem tartozik legföbb erössegeik soräba. Meg-Meleg van nälunk ezekben a napokban. Kettös ertelemben is. Höhulläm tartja hatalmäban a Közel-Keletet — helyi, arab eredetü kifejezessel chämszin a neve —, de ätvitt ertelemben is magasra szökött a higanyszäl, ugyanis odaät, a szomszedban polgärhäborü folyik. Libanon­­ban halomra gyilkoljäk egymäst a különbözö erdekesoportok katonäi, illetve fogdmegjei, s minden rossz mögött a palesz­­tinai terrorszervezet äll. Azelött valösägos földi paradiesom volt Libanon. “ a Közel-Kelet Sväjcänak" nevez­­tek, az is volt valöban. £s most? A libanoni helyzet következteben a chämszinos idöjäräs Izräel nemzetközi relä­­ciöira is kiterjed. Persze, naiv mödon azt is mondhatnä valaki, hogy Libanon belügyeinek alakuläsäröl van szö, miert nem värja ki Izräel, hogy hovä fej­­lödnek a dolgok. Mit akar Sziria? Sajnos nem igy äll a helyzet. Nem egyszer fejtegettük mär e hasäbokon, hogy az ügy­­nevezett “palesztinai ällam” megalakuläsa azert jelent eletve­­szelyt Izräelre nezve, mert felö, illetve szinte biztos, hogy nem a mersekelt elemek, hanem a terroristäk iränyitanäk ezt a mesterseges orszägot, s Semmiert nem adnak semmit Nem lenne teljes a kep, ha nem beszelnenk az u.n. hivatalos beketärgyaläsokröl is, melyeknek egy menete mült heten zajlott le Londonban, Vance amerikai, Däjän izräeli es Kämel egyiptomi külügy­­miniszter reszvetelevel. Mint värhatö volt, eredmenytelenül vegzödött, de nem annyira, hogy ez kizärta volna a toväbbi megbeszeleseket. Söt. szinte ha­­gyomänyos. hogy mär augusz­­tus elsö feleben sor kerül üjabb kiserletekre. A ket fei egymäst vädolja merevseggel. Erzesünk szerint, ebben inkäbb Izräelnek van igaza, mert Szädätek reszeröl eddig hivatalosan meg semmi­­feie kompromisszum nem hang­­zott el; vältozatlanul a teljes visszavonuläst követelik. De a hivatalosan elhangzö szavak mögött megis erdemes figyelni a jelensegekre is. Szädätek azt kertek Izräeltöl, hogy a jöszän­­dek bizonyitäsära adjäk vissza El-Arist, a Szinäj fövärosät, s ök eserebe beleegyeznek, hogy az izräeli katonai eröditmenyek ott maradhassanak az ältaluk visszavett területen. Szinäj ker­­deseben ennyire közel meg egy­­szer sem került a ket orszäg. Iz­­räel ezt a javaslatot elutasitotta egy hatärozott nem-mel. Nem az elutasitäsban van a hiba, ha­­nem ezeknek az ällandö "nyet”-; eknek eles hangjäban. Begin vasärnapi nyilatkozatäböl ide­­zünk: “Senki nem kaphat valamit semmiert.” Ez igaz. De utäna egy väratlan mondat hangzott el: “Azt kivänjäk tölünk, hogy adjuk vissza Szinäj hegyet, Mözes haragudna rank, ha ezt tennenk.” Az erv\sajnos erötlen. Törtenei­­mileg is az, mert senki sem termeszetszerü, mint napjaink­­ban es a vilägtörtenelem fo­­lyamän bärmelyik nagy vagy kis hatalomnäl. Tehät helyes, ha az orszägot illüziök nelkül nezzük. Mindezek ellenere, magam is szomorüsäggal figyeltem az elmült heten Izräel politikai eletenek alakuläsät. Nem azert, mert a kormäny es az ellenzek között, söt magän a kormänyon belül is eles ellentetek vannak, hanem, mert ezen ellentetek külsö megnyilatkozäsai idön­­kent tülcsaptak a jözansäg hatärän. Magätöl ertetödö, hogy különböznek a veleme­­nyek abban a kerdesben: vajon van-e egyältalän remeny bekere az arabokkai. s lehet-e bizni Szädät jöszändekäban. Toväbbä: ajänlott-e tenyleges engedmenyeket az egyiptomi elnök, vagy csupän szep fogal­­mazäsban akarja Izräelt teljes megadäsra kenyszeriteni? Egy tärsasäg vitäjän vettern reszt. Miröl volt szö? Terme­­szetesen, Izräelröl. Arröl folyt a: polemia, hogy Izräelben nem! szabadna, hogy egymäs közti ן viszälyok bontsäk meg az or­­szäg nepet, hszen egy ilyen nehez helyzetben levö, üj | hazäban a zsidösäg peldät kellene mutasson egysegböl es egymäs iränti szeretetböl al viläg nak. Kesöbb közbeszöltam. Az, volt a velemenyem, hogy alap­­veto hibät követnenk el, ha Iz­­räelt a tökeletes minta-ällamnak käpzelnenk el, ahoi nem jelent­­kezhetnek azok a hibäk es hiä­­nyossägok, amelyek különben minden orszägban föllelhetök. Az izräeli ällampolgär terme­­szetesen nem a földreszällt an­­gyalok szämära alkotott minta­­ällamban el, hanem emberi közössegben, ahoi a szethüzäs, az egyeni elönyök keresese, a kormänyzattal szemben valö ösztönös ellenälläs ugyanolyan Kinek van joga tärgyalni? Ugyanakkor Begin meg­­pröbälta megtiltani Simon Peresznek, hogy külföldi szeme­­lyisegekkel tärgyaljon, amit egy mäsodvonalbeli ellenzeki vezetö, egy volt miniszter "fa­­siszta magatartäsänak“ minösitett. LT igaz, a kormänyfönek egy demokräciäban nem lehet ilyen tilalmi joga. de azert a "fasisz­­ta" megällapitäs indokolatlanul erös volt. Mire a Kneszet ülesere került sor. mär forrtak az indulatok, s igy a viläg tele­­viziös adäsai (melyek, valljuk be. az utöbbi hönapok sorän nem tülzottan szimpatizälnak Izräellel.) nem eppen epületes jeleneteket közvetitettek. A ket pärtvezer a padot csapkodta. Begin papirdarabokat tepdesett mondanivälöjänak demons­­träläsära; meg nagyobb hiba, hogy a parlamenti üles szüneteben bäntöan es ! leki­­csinylöen nyilatkozott Marokko­­röl, egyikeröl a nagyon keves o­­lyan arab orszägnak. mely jö­­szändekät mär többször bizo­­nyitotta. Simon Peresz es a különben mindig nagyon mersekelt es okos Golda Meir erre bizalmat­­lansägi javaslatot terjesztett a Parlament eie Begin szeme­­lyevel kapcsolatban. Ebben semmi szokatlan nines: normälis. elfogadott demok­­ratikus parlamenti szokäs. De az indokoläs! Begin nem alkalmas a kormänyvezetesre — mondjäk —, mert sem egeszsegileg, sem szellemileg nem stabil. Ilyen fogalmazäsra azonban valöban nines joga meg ellenzeki politikusnak sem. Nerh is beszelve arröl, hogy a Munkapärt meg sajät szempont­­jäböl is belpolitikai ügyetlen­­seget követett el. Valöban meg akarjäk buktatni, vagy meg akarjäk gyengiteni Begin pozi­­ciöjät? Akkor ügy kellett volna fogalmazniuk, hogy a szavazäs sorän legaläbbis semlegesitsek az inkäbb galamb-iränyzatü Jigäl Jädint es pärtjät, valamint Weizmant, es nehäny, valö­­szinüleg öfele hüzö Likud-kep­­viselöt. A bizalmatlansägi indit­­väny fogalmazäsa azonban mär eleve lehetetlenne tette, hogy a | koaliciö padsoraiböl ne egy­­seges ellenälläs fogadja. j Ez a vita jogos, s mindket oldalröl elhangzö erveknek es ellenerveknek van — vagy leg­­aläbbis lehet — alapja. Sajnos azonban, a Kneszet mültheti vitäi sorän nem ervekröl es ellenervekröl volt szö. S a vita elfajuläsäert valö felelössegben sem Begin miniszterelnöknek, sem az ellenzek vezetöinek nem adhatunk felmentest. Az elmült hetekben több o­­lyan bekelehetösegeket kutatö tärgyaläs folyt. amiket nem lehet hivatalosnak minösiteni. Simon Peresz, a Munkapärt vezetöje es Weizman hadügy­­miniszter külön-külön tanäcs­­kozott Szädättal, megpedig (a dolgokat leegyszerüsitve) azert, mert mindketten mersekeltebb älläspontot foglalnak el a beke ärät illetöen, mint Begin minisz­­terelnök. A kormänyföt ezek a I tärgyaläsok felböszitettek. S a I vita mindenkit meggondolatlan [ lepesekre ragadott. Begin negy­­szemközt alaposan megmosta hadügyminisztere fejet. akinek beszämolöjät egy minisztertanä­­csi ülesen elutasitottäk. Az üles vegen Weizman kilepett a teremböl. s üjsägirök szeme­­lättära letepett a fairöl egy plakätot: "Minek ide a sälom szoveg? Ez a kormäny nem akar beket." Ilvet egy hadügyminiszter meg akkor sem mondhatna sajät kormänyäröl, ha igaz lenne. De nem is igaz. Begin rendkivül merev. Külügy­­minisztere, Mose Däjän köz­­tudottan nagyon is rugalmas. Ok ketten megis egyetertenek ebben a pillanatban a beke feie vezetö taktikäzäsban. Weizman viszont nagyobb engedmenyek hive, mint ök. Nem tudok e-| gyetlen autoritäst sem al vilägon. aki eldönthetne: kinek van igaza, hiszen näluk jobban senki sem ismerheti az összes reszleteket. Tehät nem az a baj, hogy vitatkoznak, hanem az, hogy elragadtatjäk magukat. A minisztertanäes. Begin javaslatära. olyan döntest hozott. hogy a jövöben Egyip­­tommal csakis egyenlö szin­­vonalü tärgyaläsok folytat­­hatök. Vagvis Szädättal csak Begin tärgyalhat, Weizman nem O csak Gamasszyval az e­­gyiptomi hadugyminiszterrel ulhet ossze. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom