Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-09-30 / Supplement
ROS HASANA supplement TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO- TORONTO - TORONTO B. FISCHER KLARA: «rOMTOK f 944 Az első csoportot elszállították már előző nap. A vizsgálók igen szigorúan jártak el, alig hagytak pár napra való élelmiszert. Ruhaneműből is csak egy váltást. Töltőtollat, ceruzát, papírt, jegygyűrűt, tárcát, retikült, neszesszert már előzőleg le kellett adni. (Az ékszereket, szőnyegeket, rádiót hetekkel azelőtt be kellett szolgáltatni.) A nők még külön női vizsgálaton is átestek, ugyanúgy, mint mikor a karcagi gettóba érkeztek. Szülésznők végeztek szakszerű vizsgálatot, hogy nem dugtak-e el valamit titkos testrészükben? Az élelmiszer elvétele miatt panaszt tettek a kapitánynál, ennek eredményeképpen mi a második csoportban már szerencsésebb helyzetben voltunk. A vizsgálat az élelmiszernél nem volt már olyan kiméletlenül szigorú, habár a fogalmazó jóakaratban megnyugtatott bennünket, hogy kár cipekednünk, a németek úgyis elvesznek mindent — és ruhára már úgysem lesz szükségünk. Az élelmezés? — nos, nem sokáig kell majd koplalnunk sem! Karcag városa igen előzékeny volt. Teherautókat bocsátott rendelkezésünkre. Azon szállítottak bennünket csomagjainkkal együtt a gettóból a vasútállomásra. Míg a teherautóra vártunk, csoportokba verődve beszélgettünk és próbáltuk mérlegelni és elképzelni további sorsunkat. Nem volt közöttünk sok optimista és mindannyiunk kedélyére sötét, félelmetes árnyként vetődött a jövő.Kiss fogalmazó jött oda csoportunkhoz és a doktorral, kit egyébként is jól ismert — dr. Scheiner Tibor a szomszédos Kunmadarasról került a karcagi gettóba — élénk politikai vitába kezdtek. — Őszinte és becsületes nyíltsággal kérdem öntől fogalmazó úr, van-e tudomása arról, hová és milyen céllal visznek el bennünket? A fogalmazó lesütötte a szemét, látszott rajta, hogy valami visszatartja az egyenes választól. — Úgy tudom, munkára! — felelte végül. — Hol lesz a munkahelyünk? — Nem tudom biztosan. — Itt, Magyarországon? — Nem! — Átadnak bennünket a németeknek? — Igen, már Szolnokon! — Mi a céljuk velünk? — Hogy munkába állítsanak minden erőt. — Betegeket, gyerekeket, aggokat is? — Nem, azokat nem. Őket talán máshová viszik. — Ha dolgozni kell, miért nem az országban munkálkodhatunk. Miért engedi az állam, hogy ki hurcolják állampolgárait? — A zsidóság bomlasztó hatását kell ellensúlyozni. Az idő sürget. Nincs idő váloga-1 tásra! — Ön szerint tehát ez a legsürgősebb teendő, amit az ország megmentése érdekében tenni kell? Hát nem veszik észre, hová sodródott az ország már eddig is a német propaganda következtében? Hát nem veszik észre, hogy a magyar zsidóság megsemmisítésével egy újabb lépést tesznek az összeomlás felé? A biztos pusztulásba vezetik az országot, s ehhez maguk, akik végrehajtják a rendelkezéseket — nyújtják a segédkezet. A fogalmazó arca kipirult. — A németek a mi barátaink, a megmentőink! ők fogják az országot megvédeni. — Megvédeni?! Csatateret csinálnak az országból, hogy a sajátjukat megkíméljék. Most sem látnak még tisztán? Amerika, Anglia, Ororszország egyesült ereje ellen nem lehet háborút nyerni! — De lehet! Látja Doktor, ezért kell a zsidókat el... (nagyot nyelt) ...távolítani, hogy ne terjeszthessék a demokráciák győzelmében vetett téves eszméiket. Kell, hogy maguk is higgyenek és bízzanak a német győzelemben, mert ellenkező esetben, emlékezzen csak. mit mondott Hitler — “lehet, hogy elveszítjük a háborút, de akkorra nem lesz zsidó Európában aki örüljön vereségünknek." — Akkor hát mi lesz a mi sorsunk? — szólalt meg mellette az orvos felesége. Gázkamra, vagy tarkólövés? A fogalmazó arcát elöntötte a vér. A merész kérdéstől magunk is megdöbbentünk. Pillanatokig tartott míg a fogalmazó megnyugodott és felelni tudott. Hidegen végigmért bennünket. Folytatás a következő oldalon A Rabbiképző Intézet töiténelmi jelentősége Folytatás az előző oldalról... nagybecskereki főrabbi értékes könyvtára. Az 1882-ben Nagyváradon elhunyt Ehrlich Ede volt debreceni, pécsi főrabbi 2330 kötetből álló könyvtárát végrendeletében a rabbiképzóre hagyta, 1890-ben Hochmuth Ábrahámnak, az elhunyt veszprémi főrabbinak könyveivel gazdagodott a könyvtár. 1877— ben Brill Sámuel Lév a szeminárium talmudtanárának 2510 kötetből álló könyvtára is az intézet tulajdonába ment át. végül Bloch Mózesnek a rabbiképző elhunyt rektorának a könyvtára is a szemináriumba került. Ez időtől kezdve a második világháborúig a könyvtár! vételek, ajándékok útján jelentősen gazdagodott. A vészkorszakban a könyvtár is nagy veszélybe került: a német náci katonák és a magyar Bosnyák Zoltán pribékjei tanyáztak benne. A vészkorszak múltával ismét növekedett a könyvtár, beleolvadtak a helyi zsidó könyvtárak és az elpusztult rabbi-családok könyvtár örökségei is odakerültek, s így a világ legértékesebb zsidó könyvtára lett. A gazdag, értékes könyvtár fokozta a tudományos kutatás kedvét és lendületét. Felkeresték azt olykor-olykor ortodox, tudós rabbik is. A rabbiképzőben uralkodó tudományos szellem és a zsidó közösségnek nevelésére irányuló törekvés szervező munkákra ösztönözte az intézet vezetőségét. Ők alapították meg a zsidó tudományos folyóiratot. Meg is indokolta dr. Bacher a folyóirat célját és szükségét: "Vallásunk és kútfőinek, régi irodalmunk és a tudományok ismerete és művelése hihetetlen hanyatlott egy nemzedék óta. És e hanyatlással karöltve jár felekezeti érdekeink elhanyatlása, a közömbösség és részvétlenség minden iránt, mely azelőtt a zsidóság egységét jelentette" — olvassuk az előfizetésre kérő körlevélben. A folyóiratban zsidó tudósok, rabbik, sőt ortodox szellemi férfiak cikkeit és tanulmányait olvashatjuk. A M.Zs.Sz. évfolyamai (1884— 1948) nagy kultúrkincset képviselnek ma. Szerkesztői a folyóiratnak főleg a, rabbiképzó rektorai s rabbik voltak: dr. Löv,-inger Sámuel, dr. Bacher Vilmos, dr. Blau Lajos, dr Guttmann Mihály rektorok, dr. Hevesi Simon. dr. Hevesi Ferenc és dr. Friedmann Dénes rabbik, a szeminárium neveltjei. Dr. Bánóczi József a tanítóképző igazgatója és dr. Mezei Ferenc az Országos Iroda főtisztviselöje is részt vettek a szerkesztésben (az első világháború előtti időben). Tudományos és társadalmi egyesületek alapítása Dr. Goldziher Ignác (a későbbi híres orientalista) 1884- ben a M.Zs.Sz. első számában, cikkében népszerű zsidó irodalmi társulat alapítását ajánlotta. Még ebben az évben dr. Bacher Vilmos a M.Zs.Sz.-ben az alapítást támogatva írta: ...erősítsük felekezeti érzésünket, mely veszendőben van és valásos tudásunkat, mely hanyatlóban van..." A társulatalapítás szervezése elhúzódott és 1894 február 14-én megtörtént az alapító közgyűlés. 1895-ben megjelent az első IMIT évkönyv, melyet a többiek követtek a következő években — 1948-ig. 1896-ban megjelent a társulat kiadásában dr. Pollák Miksa: A zsidók története Sopronban és 1901-ben dr. Büchler Sándor: Zsidók története Budapesten 1867-ig c. könyvek. A könyveknek, s az évkönyvek cikkeinek szerzői túlnyomó többségben rabbik, a rabbiképző növendékei voltak. Az IMIT kiadásában jelentek meg még irodalmi tárgyú, valásos szellemű alkotások, a tna"ch magyar nyelvű fordítása acsalád és az ifjúság számára és a korszak végén a Társulat legértékesebb kiadása a Herzl féle biblia héberül és magyar fordítással. Az Oklevéltár első négy kötete is az IMIT kiadásában jelent meg. Dr. Hevesi Simon pesti rabbi 1908-ban felszólítást intézett a magyar zsidósághoz, hogy teremtsék meg a zsidó népnevelést is és e célra Köz-, művelődési Egyesület alapítását' ajánlotta. A lelkes szózat élénk visszhangot keltett és 1909-ben meg is alakult az Országos Izraelita Magyar Közművelődési Egyesület: OMIKE, amely tan-! folyamokat szervezett, könyv-1 tárat, olvasótermet, a háborúban hadikórházat alapított. Elkísérte a zsidókat a vészkorszakig, amikor az OMIKE a náci kormányzattal elbocsájtott írókat, művészeket, színészeket fogadta be szeretettel. Főtitkára dr. Friedmann Gyula rabbi, hittanár volt. Egyéni, kulturális és szociális munkájával tűnt ki dr. Frisch Ármin rabbi, hittanár. Ő szerkesztette az első oklevéltár kötetet és ö szervezte meg a zsidó tanoncok otthonát is. Abban a lendületes fejlesztő munkában, amely a század elején a pesti zsidóság kebelében folyt, döntő, irányító s szellemi vezető szerepe volt a rabbiképző intézet tanárainak és az általuk képesített rabbiknak. A rabbik a hitközségben A rabbiképzőben képesített rabbik, mint művelt dr.-rabbik a hitközségben, mint hitoktatók az iskolákban zsidó szívvel és a tanítók szeretetével nevelték híveiket és a tanuló ifjúságot, hogy szeressék ők is az ősi zsidó hagyományokat, ismerjék a zsidó múltat és értékeljék és becsüljék a zsidó kultúrát, irodalmat és mindenek előtt a szombat és az ünnepek tiszteletére és szeretetére nevelték őket és templom-járásra is szoktatták őket. A gimnáziumi tanulók részére kitűnő vallástani tankönyveket szerkesztettek. A harmincas és a negyvenes évek elején egyre több fiatal rabbi vállalt rabbi-tisztséget a “szórvány" hitközségekben.melyeknek zsidó lakói nagyon lecsökkentek az idők múlásával. Említsük itt meg dr. Halpert Salamont (Tapolca) dr. Frenkel Ernő (Bicske) és dr. Dávidovits Mihály (Sepsiszentgyörgy) fiatal mártír rabbikat. “A rabbiképző intézetben nevelt rabbik tudásukkal, ékes magyar beszédükkel lassították az asszimiláció káros hatását. “Hitközségeink — írta dr. Mezei Ferenc — a művelt rabbi által átalakultak, megszépültek. Mert nem a vallási reformok meghonosításában látta feladatát, hanem a hitéletnek a művelt ember gondolkodása Boldog Újévet kívánnak kedves Vendégeiknek és Barátaiknak a KORONA RESTAURANT TULAJDONOSAI 493 BL00R ST. W. 961-1824] BOLDOG ÚJÉVÉT és KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK KLEIN LÁSZLÓ és JUDIT 5 OLD SHEPPARD szerinti erkölcsi felemelésében, valamint a modern világnézet és vallási érzés harmóniájának megteremtésében." Az antiszemitizmus erósbödésével világnézeti fordulat állott be a művelt rabbik lelkében és legtöbbjük felismerte a zsidó nemzeti mozgalom igazságát. Említsük itt meg a sok Cionért lelkesedő rabbi között dr. Richtmann Mózes, dr. Schlesinger Sámuel és dr. Róth Emi! neveit. A százéves alapítási ünnepségből kiemelkedik dr. Scheiber Sándornak, a jelenlegi igazgatónak alakja. Megbecsüléssel és tisztelettel üdvözlik ót a világ minden tájáról. Nagy elődei nyomában halad dr. Scheiber és tehetséggel gondozza a nagy örökséget, biztosítja továbbra az intézetben a zsidó tudományok virágzását és termékeny működésével az alkotók műhelyévé teszi továbbra is a rabbiképzót. Tudós munkájával befejezi az elődök megkezdett tudományos művét. Az oklevéltár első négy kötetéhez új tizenkét kötetet helyezett el, a kódexek kötés maradványaiból fényt derített a középkori magyar zsidók kulturális életére. Mommsen nyomán összeállította a magyar zsidók feliratos (kőbe vésett) emlékeit. Megszerkesztette a zsidó mondáknak, népszokásoknak folklor-analizáló két kötetét. A zsidó történelem-kutatók Izraelben és más országokban is annak az igazságnak hangsúlyozásával áldják a száz éves rabbiképzőt, hogy a szemináriumban száz év alatt képesített növendékek, a művelt rabbik megmentették — a magyar nemzeti politika erős nyomása ellenére — a magyarországi elmagyarosodott zsidó tömegeket a Kárpát medence népeibe való teljes beolvadástól. Ez az igazság és a történelmi tény! urun nsTD Boldog Újévet és Szép Nagyünnepeket Kivon ENGEL GYÖRGY és DODI i:mn naiD nw? BARÁTAINAK ES ISMERŐSEINEK BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNNAK ÉVA & ANDREW ADLER és családjuk 24 RIDELLE A VE. wcxxxxxxxxxxxxxxsaasxssssxsesesexxxsexxissexsesssesssssssssxxsssessxsssssssssesxstxxsexxsssisssss ••••• • •••• • • • • • • • • • • Borátoinkndc üzletfeleinknek BOLDOG ÚJÉVET KI VAN • •# t g • • • • RUDOLF Travel Agency tulajdonosai 77 Bloor St.W. 964-3553 BÉKÉS BOLDOG ÚJÉVET KIVAN ROKONAIKNAK, BARÁTAIKNAK ÉS ÜZLETFELEIKNEK GENERAL FURNITURE 4 * TULAJDONOSAI IRVING STERN és ANDREW MIKLÓS 303 AUGUSTA AVE. — 962-3731 KELLEMES ÉS BOLDOG ÚJÉVET KIVAN ÜZLETFELEINEK, BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK ONTARIO CHOCOLATE NOVELTY Co, tulajdonosai ÁRMIN WEISS és ERNŐ KERTÉSZ 35 Haas Rd Rexdale.Ont, 743-5311