Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-07-22 / 716. szám

MENÖRA * 1978 Julius 22. 6. oldal A szövetseg arrol szölt, hogy Han­­no karthagoi herceg birtokba vettc a mai Massachusetts egy nagy te~ riiletet. Fell azutan resztvett toväb­­bi feliratok utäni kutatäsban egv Whittall ältal elönyben reszesitett helyen, a New Hamshire-i Nordsa­­lern melletti Mystery Hillben. Ott van egy sor koepitmeny, amelyeket eszaki emberek, vagy irorszägi van­­dorszerzeteseknek tulaj doniitanak Fell megvizsgalta a feliratokkal el­­lätott haromszögü köveket, amelye­­ket Bob Stone, a Mystery Hill tu­­lajdonosa talalt, aki a korai ötve­­nes evek ota tevekenykedik ott ku­­tatoi minosegben. Ö fedezte fel az iberiai nyelven irt avatasi feliratot a föniciai Baal istcn tiszteletere al­­lilott kövön. Akkor hirtelen olyan feliratokat is lattak, amelyek az־ elott elkeriiltek figyelmet. ״Bob Stone kiältäsa jelezte nekiink, hogy toväbbi feliratos tablät talalt”, — emlekszik vissza Fell. Amikor a rä­­ülepedett piszkot eltavolitotta, tisz­­tan felismerheto volt az Ogham irassal irt sor, amely igy hangzott: ״Belnek szentelve.” Tudosok, akik az osnepek mitolo­­giäival foglalkoznak, mär regen A kelläk fedeztek fei Amerika!? ־ de mär a punok is ott järtak... irat alapjän, amelyeket a szikläkba karcoltak es a magaslatokra mä­­zoltak. Ez teljesen felbolygatta ot. 1964- ben Harvardba ment es räkövet­­kezd nyolc evben ätböngeszte a Widener־könyvtär egyedülällo gyüj־ temenyet, ismeretlen nyelvekrol es iräsmodokrol szolo munkäkrol. Ezenkiviil hasznos ismeretekre tett szert, feltucat regi alfabetäk tekin­­teteben, köztük az egyiptomi hie­­roglifa^ a karthagoiak pun-irasa es a csaknem teljesen elfelejtett ir­­kelta Ogham-iras. Fell vegiil arm a meggyözodes­­re jutott, hogy peldaul a poline­­ziai feliratok a bennsziilöttek nyel­­ven irodtak. A szavak összessege azonban keverek volt, görögbol es egyiptomibol, ahogy Libidban,. Egyiptom meghoditasa utän, Nagy Sdndor idejeben beszeltek. Az al­­fabet Karthagobol szdrmazott. Ezeknek a libiai szövegeknek a legjellegzetesebbje egy Ujguinea-i gyanitottak, hogy Bel, a kelta nap­­oriäs-barlangbol keriilt eld. Ott egy isten es Baal, a karthagoi-fdniciai hajos, Maui nevezetii, rajzokat ha־ isten5 azonosak. Itt elso alkalom­gyott hatra okori, nagyon kompli- mal adodott bizonyitek nemcsak er• kalt csillagäszati es hajozäsi keszü- re, hanem egy kelta-karthagdi lekekro'l, valamint egy napfogyat- együttmüködesrse is, üj lakoterü­nek rendeztek be es megengedtek a karthagoi pün hajosoknak, hogy ott isteneiknek äldozzanak” ELFELEJTETT HAJ6S0K • Azutan Whittall egy 1940-bdl szärmazo fenykepet mutatott Fellnek egy felirattal״ amely a Mount Ho­­pe-öbölben (Bristol, Rhode-Island ällam) egy szikläba volt vesve. Ezt 1780-ban fedeztek föl es irtak rola, de idoközben siilyosan megserült, ügy hogy a fenykep alapjän kellelt vele foglalkozni. Fell hamarosan r! tudott olvasni egy sort. Pun nyel­­ven hirdette: ״Ezt a követ tarsisi hajosok dllitottäk T arsis, vagy Tarszisz bibliai hely, görögül Tartesszosz, gazdag vdros volt Spanyolorszäg deli part­töttek össze ilyen partraszälldsok rol es eloadäsokat tartott röluk a Harvard-egyetemen. Ez felkeltette a figyelmet egy kutatocsoportnak Ja־ mes P. Whittall vezetese alatt. Whittall regesznek feltünt a ha­­sonlat a szämos primitiv, a pa­­rasztok ältal gyakran gyökerpin* ceknek nevezett köepitmenyek, az Egyesiilt Ällamok keleti reszen es a spanyolorszägi es portugäliai ro­­mok között Az euröpai epitkezesek a keltäkra mentek vissza, akik a bronzkorban Europa azon reszet uraltäk. TITOKZATOS DOMBOK • Whittall megkerte Feilt, tekintse meg egyszer a Bourne-i követ, 8- melyet 1680-ban a massachusetts-i A legtöbb amerikai ügy hiszi, hogy törtenete Columbussal kez<J0- dik. Emellett a törteneszek eiegge biztosak benne, hogy Leif Eriks­­son es eszaki honfitärsai mär 1000 evvel ezelött ätkutattäk az Egyesült . Ällamok területenek eszaki reszet. De az ennel regebbi iddszak az Ujviläg törteneteben a Rio Gran­­detol eszakra gyakorlatilag egy ur volt, amelyben csak nehäny indi* an legenda ״lakozott”. Az utobhi iddkben jelentosen megvältoztak az amerikai konti־ nens östörtenetevel kapcsolatos te­­oriäk. Barry Fell ujzelandi biologus a Harvard Egyetemen, most megje­­lent könyveben (Amerika Krisztus elott) meglepö bizonyitekokat tdr elö arra, hogy az idoszämitäs elott. 800 evvel, euröpai ferfiak es nök Fszakamerikät nemcsak ätkutattäk, hanem mär le is telepedtek ott. Mint bänyäszok, börcserzök es prem vadäszok dolgoztak es termekeikel hajoval küldtek ät Europäba. A New Hampshire es Vermont kör­­nyeki szakadozott hegyekben, a Iowa es Oklahoma folyok völgyei­­ben eltek, vadäszattal, haläszattal foglalkoztak, himnuszokat enekeltek es ho imäkat küldtek isteneiknek. Ha kirälyaik, vagy törzsfdnökeik meghaltak, hatalmas dombok alä te­­mettek oket, amelyekben sirköveket hagytak vissza — gyäszuknak kobe vesett iräsos bizonyitekait. A 19. szäzadban több ilyen leletet fedeztek fei: Különös iräsok, 1■ melyek a Mainetdl a Rio Grandeig a szikläba voltak faragva, vagy kövekre, amelyek valamely sötet müzeumban pihentek. De az arche­­ologusok nem tudtäk az iräsokat elölvasni es a titokzatos leletekre räfogtäk, hogy hamisitvänyok, vagy a termeszet szeszelyei. Fell szakem­­ber az epigrafika teren, igy hiv­­jäk a te^Se vesett irästudomänyt. Ez többek között olyan kepessege­­ket tetelez fei, mint amilyen a tit* kosszolgalati embereknek a titkos­­iräsok megfejtesehez keil. Ennek birtokäban Fell Amerika multjät közel 2000 evvel ״tägitotta”. PIN CFK FS CSILLAGOK • Fell, aki ma 50 ev körüli testes, barätsägos ember, az ös-nyelvekkel edinburghi diäk koräban foglalko­­zott' eldször. Megtanulta a gall nyel­­vet es felkutatta a kelta sirokat es romokat Skociäban. Kesöbb neki­­feküdt egy tudomänyos munkänak, Polinezia tengeri ällat- es növeny­­vilägärol, többszäz olvashatatlan fei­innen-onnan 0 ÖCÖl-0 ö(ßl clladalCttia orodmänt7t KotaH /ו _ ־ר _ lw z 1 z 1 .11». .! ' A Coca-Cola Amerika legna­­gyobb citrustermelöje lett, bekap­­csolödott a tengervfz-sötalanftäsi kutatäsokba — *6t aktiv röszt väl­­lal a viläg f$h^rjeprogramjäban ls. Mindezek meggyözöen mutat­­jäk, hogy az üj piacärt küzdö kon­­szern, a gyögyszerböl üdltöipari oriässä lett Coca-Cola az üzleti älet mäs területeire is betör. ca-Cola emblümäjäval ellätott els6 fallnaptärt — 1891-böl — 750 dol­­lärärt väsäroltäk meg, egy 1905-b61 szärmazö Cola-bärüveg 7000 dollärba került. Szakärtök szerint jö befektetäsnek bizonyul az ilyen ereklyük gyüjtäse, mert ärtäkük ävente 10—20 szäzaläkkal nö.) Egy kis penzhamisitäs Ki angol sajtö a viläg eddigi legnagyobb meretü penzhamisitasdnak minösi'ti azt a cselekmenyt, amelyet több evi nyomozäs utan most leplezett le a rendörseg. öt hivatäsos bünözö csoportba egyesülve, esztendök öta maga gyärtotta bankjegyek, ertekpapirok, csekkek, vältök tömegewel ärasztotta el a vilagpiacot. Egyelöre meg hozzavetölegesen sem lehet fölbecsülni, hogy a hamis penzzel mekkora haszonra tettek szert. Szerte a vilägon negyven nagy bank völtotta be albankjegyeiket. A letartöztatds pillanatäban a bünözöknel 3 milliö foht ertekü hamisitvänyt talältak. Jellemzö a banda felkeszültsegere, hogy egyik tagjönäl letartoztatäsakor huszonöt különbözö hnmisitott ütlevelet talältak. London külvorosäban, ebben a siürke, jel egtelen berhäzban folyt a nagyüzemi hamititäs Regi pesti bemondasok szäjait ü földdel tömik be. Ember, aki titokban szenved, de nem mutatja: Hidba szenved, ha annak senki sem örülhet. Altalänos välemäny: A tett felelössiget teremt, a felelössigböl kötelessig letz, s a kötelessegböl neurözis. Hdny dves a müvisznö? Nem annyi. Rägebben a sztnesznök aeon igyekeztek, hogy sztdrok le­­gyenek, most a sztdrok 8ze­­retndnek szinesznök lenni. Egy divatos slägerkomponistä­röl: Minden üj szerzemdnye azonnal sldger lesz. A leg­­többje mdr rigebben is az volt. Szeretndk megismerkedni azzal a n&vel. Ldtszik, hogy nem ismeri! Egy tehetsägtelen piktorröl: V^gre feltünt a tdrlaton .. . ö festette, hogy... Bejd­­rat... Kijdrat.________ Egy mosolygö aggastyänröl: Annak drill, hogy tülilte az ellensdgeit. AJVDOR LEON *yüjtäoe HIRDESSEN A MENÖRÄBAN Ontario AZ EG^SZS^GÜGYI BIZTOSITAS ÄRÄT 6s MÖDOZATAIT VIZSGÄLÖ RENDKfVÜLl BIZOTTSÄG A7. ontarioi törvenyhozas egy kulön bizottsägot letesiteit. meynek leladata. hogy felülvizsgälja az egeszsegugyi biz­­tositäs ärät es az ältalänos betegellätäs különbözö penzügyi mödozatait. Az erdekelt egyenek. csoportok vagy szervezetek a s/.ükseges pontos felvilägositäsokat a bizottsäg titkärätöl kaphatjäk meg es 1978 jülius 27-ig eljuttathatjäk hozzä iräs­­ban esetleges megjegyzeseiket. Am^nnviben valaki szöban kivänna megjegyzeseket tenni. ügy ezt a titkär jelentese alap­­jän a bizottsäg fogja eldönteni A szöbeli velemenyek meg­­hallgatasa a tervek szerint 1978 jülius 31-en. hetfön es 1978 augusztus 22-en. kedden lesz. e dätumokat azonban a bizott­­sag szükseg szerint megvältoztathatja Mr. Douglas Arnott, Clerk of the Committee, Room 110, Legislative Building, Queen’s Park, Toronto, M7A1A2. (416-965-1406) Robert G. Elgie, MPP, MD, Chairman. gadta aztän, aztän többe meg­­szölalni se volt hajlandö ma­­gyarul, a nevät is megvältoz­­tatta Franz Joseph Mensoha­­rosra, oszträk hivatalt vällalt, korteskedett a Näppärtnak. Az öregebb Feri csak nözte, mi folyik itt, de nem szt^lt, mägis­­csak az egyetlen fia, lakäst vett neki, pänzt adott kölcsön. Nöhäny evvel ezelött, mikor az öregebb Feri nyolcvanadik születesnapjät iilte, nagy ün­­nepsäget rendeztek a tisztele­­täre Kismartonban, vagyis hogy Eisenstadtban. A vacso­­rära lejött egy miniszter is Becsböl, a pohärköszöntö utän a magas vendeg a kät Feri kö­­z6 telepedett le. — Azt tudjuk, hogy Herr Mäszäros magyarnak vallja magät, de mi a meggyözödäse Mäszäros juniomak? Mäszäros, azaz Menscharos habozäs nelkül rävägta: — En itt Burgenlandban születtem, oszträk" földön, ter­­möszetesen oszträknak ärzem magam. Az öregebb Feri erre nem szölt, csak nözett egy nagyot. Vacsora utän együtt mentek haza, sokäig hallgattak, de az­­tän az öreg a fia felä fordult: — Ter Feri, volna nekem egy kärdösem hozzäd, idehall­­gass. Tegyük fei, hogy. egy vemhes tehenet hajtunk az or­­szägüton, közben kitör a vihar, fedett helyre keil kerülniink a tehönnel. De a közelben nines mäs, csak egy löiställö. Erted: löiställö?! — Ertem: löiställö. — Na märmost: ez a tehän ott bent a löiställöban megel­­lik. Teszerinted mit szül: bor­,jüt vagy csiköt? MOLDOVA GYÖRGY A ket Feri nem is szölva, hogy az üj nö­­väny ideälis ; alapanyag lett volna paradiesomos krumpli­­hoz. De a fö profil megsem ez volt, hanem a citrom, az ällam ügy akarta, hogy itt, a Fertö mellett citromot termeljenek, äs ki gätolhatja meg ezt i. szäindekot? Senki äs semmi. legföljebb a hö, a köd, a szäl, a fagy, meg az emberek, akik nem ärtettek hozzä. Eljött a citromszüret, de egy gyümölcs se termett a citrom­­fäkon, pedig Peströl maga Rä­­kosi elvtärs telefonält le, kärt nähäny szäp darabot a termäs­­böl, de minäl hamarabb. Hon­­nan vegyenek? 1950 körül He­­gyeshalomtöl egäsz Vlagyivosz­­tokig nem akadt egy kilö cit­­rom. Az Intezet igazgatöja vä­­gül kapcsolt äs kiment az äl­­lomäsra az ifjabb Ferihez. — Te Feri, küldött anyäd citromot? — Küldött. — Akkor adjäl vagy nägyet, mert Räkosi elvtärs igen kur­­rentälja tälünk. Az ifjabb Feri a sziväre tet­­te a kezät: — Ügy äljek, igazgatö elv­­tärs, hogy nekem magamnak is csak nägy citromom van, ab­­böl kettöt szivesen nekiadok Räkosi elvtärsnak, de többröl szö sem lehet, a teät citrom nälkül nem veszi be a gyom­­rom. Aztän 1956-ban valaki egy pär napra nyitva felejtette a hatärt, az ifjabb Feri beällt a sinek közä äs addig läpkedett a talpfäkon, amig nämetül kö­­szöntek rä. ö is nämetül to-Meszäros Feri bäcsi szerette halmozni a bajokat: hatvan ävig szolgält a Györ—Sopron— Ebenfurti Vasütnäl äs vagy ötven ävig volt kisebbsägi ma­­gyar. Järtak olyan ävek, hogy egy-egy puhäbb vagy mesze­­sebb gerinc az egyikbe is be­­lerokkant volna, de az öreg Feri szigorü egyenes deräkkal cipelte a maga kät keresztjät. Hitler idejäben sokra vihette volna, ha lemond a magyar­­sägäröl, de ö inkäbb kärt egy lapätot äs beällt egy szenesva­­gonba, csak a häborü utän tärt vissza a fönöki irodäba. Egy fia volt, az ifjabb Feri, öt is vasutasnak nevelte, äs ha lehet, magyarnak, hazaküldte hät gyakomokmak a GYSEV egyik magyar ällomäsära, Fer­­töszentmiklösra. 1948-ban, mi­­kor a hatäron leraktäk az üj aknazärat, a fiü szerenesesen itt is ragadt. Az ifjabb Feri azärt valami­­vel jobban ält, mint egy ätla­­gos forgalmista, a GYSEV sze­­relvänyei a legnehezebb idök­­ben is järtak ät a hatäron, az öreg Mäszärosnö mindig kül­­dött valamit a mozdonyveze­­tövel, amit ideät nem lehetett kapni: hüst, konzervet, citro­­mot. Ez a citrom aztän orszä­­gos hirnävre is vergödött. Az ötvenes ävek eie jän itt, Fertöszentmiklöson müködött egy mezögazdasägi kutatöintä­­zet, ahoi reggeltöl estig ala­­kitgattäk ät a termäszetet, ki­­särleteztek päldäul egy olyan növännyel, mely felül paradi­­esom, alul krumpli. Ha ez be­­välik, egyszerre kät termäst le­­hetett volna betakaritani, arröl! A ma mär irodalmi emläkü New York kävähäzban annak idejän külön szigetet käpezett a ״gonosz fiük asztaltärsasä­­ga”, amelynek tagjai egy elvet vallottak: ״Tävollevökröl rosz­­szat vagy semmit”. Csipös nyelvü bemondäsok születtek ennäl a törzsasztalnäl, sok kö­­zülük orszägszerte közismert lett, päldäul egy pesti szinhäz­­igazgatö jellemzäse: ״Aldott jö ember, mäg a lägynek is ärt." Nähäny ilyen bemondäs . .. Egy kiällhatatlan alakröl: Azt sem irdemli meg, hogy elfeledjdk. Közismert lusta termeszetü kolläga hüsz koronät talält az utcän: Csak azert taldlta, hogy ne kelljen tovdbb keresni! Egy rokonszenves irö darab­­jänak bukäsa utän: Olyan rendes ember, hogy mdg a bukdsdnak se lehet örülni. Szinäsz välemänye a szerzöröl: Amit a szövegben kifejez, azt nem lehet elmondani. Egy nögyülölö välemänye: Amt a nöben szep, azt a te­­nyeremmel eltakarom. Egy külpolitikai publicistäröl: I Olyan ember, akit az esemd­­nyek mindig megcdfolnak. A primadonna nagyestälyi toa­­lett järöl: Mindent mutat, csak jö iz- J Idst nem. Egy optimista kortärsröl: Azdrt optimista, mert min­­denröl hidnyosan van infor­­mdlva. Egy eltävozottröl: Elöbb-utöbb a legnagyobb ■ ■■■ I KETSZINÜ IKERPAR Peter es Heinz nem edestestverek, bär ikrek. A hivatalos freiburgi ver­­esoport szakertök ältal elvegzett vizsgälat eredmenye alapjän csak­­nem bizonyosra vehetö, hogy Peter ! sätet börü, Heinz feher börü apätöl szärmazik, fogamzäsuk pedig a termeszet ritka szeszelyenek köszön­­hetö. Szakemberek feltetelezese szerint az anya (aki egyebkent fei­­ver) a hönap negy, a fogamzäsra legfogekonyabb napjän egymäs utän tüntette ki kegyeivel a ket kü­­lönbözö börü atyat. Szuperfekundä­­ciö reven a ket erett nöi pete mindegyike megtermekenyült, meg­­hozzä külön-külön, s igy született meg nyolc esztendövel ezelött a ketszinü ikerpär az offenbachi kör­­haz szüleszeti osztolyän. Meghökkentö eredmänyt hozott az a közvälemäny-kutatäs, amelyet nemräg Fort Knox­­ban 650 üjonnan bevonult ameri­­kai katona köräben vägeztek. A megkärdezettek közül 85-en mäg soha nem voltak fogorvosnäl, 21-en pedig mäg soha nem ittak tehän­­tejet. Viszont mindegyikük ismer­­te a Coca-Colät... Ez is jöl ärzäkelteti azt a szin­­te mägikusnak nevezhetö, mär­­mär äletfilozöfiävä emelkedö hatäst, üditö ital az ame­rikaiakra kifejt. Az orszäg a jeggel tälalt itallal elsösorban a fiatalokat ärasztja el, ez a ״Coca- Cola nemzedek” azonban käsöbb is hü marad kedvenc italähoz. A kü­­lönleges iz nemcsak az amerikaia­­kat höditotta meg: a sötät szinü nedüt ma 135 orszägban 1300 pa­­lackozd üzemäben keszitik. Nem esoda, hogy a fogyasztäs is rend­­kivüli märtäküvä duzzadt. Felmä­­räsek szerint naponta 214 milliö üvegnyit kortyolnak le beiöle az emberek szerte a vilägon. Ennek megfelelöen hatalmas a bevetel is.J Paul Austin, az Atlantäban szeke- 16 ״colafönök” csupän erre az äv­­re 365 milliö dolläros tiszta nyere-׳ seget vär. (Az üditö italok tärhödi­­täsäban a Coca jätszotta a fö sze­­repet. Ezzel magyaräzhatö, hogy amig 1849-ben a2i egy före jutä üditöital-fogyasztäs az Egyesült Allamokban csupän 0,38 liter volt ävente, addig 1977-ben mär el­­ärte a 105 litert! Az USA-ban a Coca-Cola össztermelese pontosan| kät äs fälszerese volt az öt követö hat legnagyobb konkurrens räsze­­sedäsänek.) Egyetlen ital sem futott be olyan karriert ebben az ävszäzadban mint a Coca-Cola, amelynek tör­­tänete 1886-ra nyülik vissza. Dr. John Pemberton atlantai gyögv­­szeresz ekkor kfsärletezte ki az ak­­kor meg csak fejfäjäs, szädüläs el­­len ajänlott ״esodaszerät”, a Coca- Colät a nyugat-afrikai cola-diäböl, valamint a däl-amerikai cola-nö­­vänyekböl. A döntö fordulat kät äv mülva következett be, amikor Pemberton 2300 dollärärt töltöüze­­met väsärolt, ahoi a titkos Cola­­recept alapjän kezdtäk gyärtani az italt. (A käszitäs mödjät mäg ma is homäly fedi. A hatalmas kon­­szernböl mindössze kät märnök is­­meri a Cola titkät, amejyet a gyärban csak 7״ X”-nek neveznek. Bennfentesek tudni välik, hogy az ital vägsö izät alapvetöen befolyä­­solö masszähoz vanilia-citrom-le­­vendula-karamella- äs eukorkeve­­räket adnak, * ezt szensavval en­­gedik föl. A länyeg termäszetesen a massza — ennek käszitesi titkät felfedö Pemberton-receptet viszont a Trust Company of Georgia bank 13,5 tonnäs päncälszekränyäben 6r­­zik...) A Coca-Cola elterjedäsäben a kät viläghäborü fontos szerepet jätszott. 1919-ben Pemberton utö­­da, Candler 25 milliö dollärärt a D. Woodruff vezette bankkonzor­­ciumnak adta el a vällalkozäst. Nägy äv mülva Robert Woodruff vette ät a stafätatotot, s 6 ismer­­te fei, hogy itala csak egy mödon hödithatja meg a vilägot: akkor, ha a felfelä törekvö tökäs nagyha­­talom, az USA jelkäpävä välik. Mindent meg is tett ennek ärdekä­­ben — elsösorban hallatlan rek­­lämhadjäratba kezdett. Több mint 8 milliö Coca-Cola hirdetäst he­­lyezetfl el az orszägban — ezek szäma ma a vilägon meghaladja a 20 mllllöt! (A mlndenre kiterje­­dö üzleti figyelem különleges meg­­nyilvänuläsa volt, hogy a kät hä­­borü közötti idöben az amerikai Cola-szällitö gäpkocsik vezetölt a cäg rendkivüli udvariassägra kö­­telezte. ״Egyetlen gyalogost sem szabad megijesztenlök, mert eset­­leges fogyasztänkat veszitjük el” — hangzott az utasitäs.) Az igazi frontättöräs a mäsodik viläghäborüban következett be: a Cola furcsa ״hadianyag” lett. Olyan ital, amely a katonäkatj hazäjukra emläkeztette, ezärt fon-1 tos pszicholögiai szerepet jätszott! — a rägögumival együtt. Az ame­­rikai csapatokat 163 egyenruhäba öltöztetett Cola-szakärtö kisärte, akik 64 töltöüzemet lätesitettek Euröpäban äs Eszak-Afrikäban. (Eisenhower äszak-afrikai partra­­szälläsa utäni hetekben hat töltö­­üzem kezdte meg müködäsät. Az amerikai katonäk Pearl Harbor äs a Gyözelem Napja között 10 mil­­liärd üveg Coca-Colät ittak meg.) Nem esoda, hogy a vilägägäs utän az ital könnyen betört a ka­­tonäk׳ ältal mär ״megpuhitott” euröpai piacra. A jöl szervezett reklämhadjärat toväbb növelte a sikert, amely a hetvenes ävek eie­­jäig nem lätszott veszälyeztetett­­nek. Ekkora azonban a konkur­­rens italok elöretörtek — elsösor­­ban a Pepsi-Cola äs a ״Seven Up”. A Coca-Cola rögtön felvette az j odadobott kesztyüt, s szinte päl­­dätlan reklämhadjärattal vissza­­verte a tämadäst. Jellemzö a jö üzletpolitikära, hogy a Coca-Cola a legnäpszerübb sportot, a labda­­rügäst is kiszemelte ״hirdetöosz­­lopnak”. A Nemzetközi Labdarü­­gö Szövetsäg (FIFA) vilägprogram­­jänak finanszirozäsät vällalta el. Ennek keretäben 1979-ig 100 tan­­folyamot tartanak a fejlödö or­­szägokban a sportäg näpszerüsi­­täse ärdekäben1 — a Coca-Cola pänzän. Az ifjüsägi labdarügö-vl-1 lägbajnoksäg költsägeit szintän ez a vällalat fedezi — s az 1980-as moszkvai olimpia hivatalos ellätö­­ja is a Coca-Cola lesz. (Különle­­ges reklämfogäs a rägi Coca-Cola ereklyäk gyüjtäsänek tämogatäsa is.) A ceg evente megrendezi är­­veräsät, amelyen a szäzacjfordulö! üvegei. reklämdobozai cserälnek gazdät. Az ärak magasak: a Co-

Next

/
Oldalképek
Tartalom