Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-07-22 / 716. szám
3. old•! 1978 jtilius 22. * MENÖRA gyilkossägokat! Klar eredeti mödon välas/.olt: Schleyer meggyilkoläsa mellett agvonlött egy sväjci hatärört is A nemet terroristäk szämät ketszäzötvenre becsülik Klar kegyetlensege tültesz a többi ketszäznegyvenkilencen Ime. a nemzetkozi terrorizmus hat vezerenek profilja. akik 1976-ban letrehoz.täk a nemzetko/.r szerve/etet Az egyutt:•rir^kb-des ':következtebeh a. .;kulönbb’/.Gi nymzetisegü terroristäk egyseges iränyitäs alä kerultek. Aldo Moro meggyilkoläsa ,N/qjgältaUa a7 elsö bizonyitekot. hogy az olasz voros brigädbn kivul klar es Shigenobu is resztvett a kivitelezesben Toväbbi nemtörödömseg es meghunyäszkodäs ennek a nemzetkozi terrorizmusnak kiterjedeset l'ogja eredmenyezni Losonczy Läszlo Centralizält terrorizmus Kik iränyitjäk a nemzetkozi ״politikai” büncselekm6nyeket? ’ akinek fenykepet milliöszämra nyomtatjäk rendörsegi keresö ceduläkon A hatosägoknak bizonyitekaik vannak arra vonatkozölag, hogy Klar . ket gyilkossägban vett reszt: egy ; w»eto nemet bankär es Hanns Martin Schleyer iparmägnäs le: meszärläsäban A bizonyitekok 1 • ' egyike Klar, ujjlenyomata azon". ■ ca gepkocsm. m'etyfeem megiälal•" täk Scblever botttgs'tet ‘ • Klar negy evig tanult törtenelmet es niozöfiät a heidelbergi egyetemen. miko/ben ' csatlakozott a Baader-Meinhoff bandahoz. s annak vereskezü höhera lett. Edesapja a nyugatnemet oktatäsügyi minisz.terium egyik magasrangü tisztviselöje. aki hönapokkal ezelött a Bild Zeitunk hasäbjain nyilt levelet intezett llähoz: hagyd abba a te. hogy az IRA forradalmi mozgalom. amely nemcsak az Angliätol valö elszakadäsert, hanem a kapitalizmus es imperializmus vegsö felszämoläsäert is harcol. valamint. hogy "rokonszenvezö orszägoktöl (ertsd: a Szoyjetuniotol es csatlp5aitdl).kap anyagi es fegyveres־ ,segitseget"־ . '■ ;י• • ׳* 4 ) Christian • Klär.■ Andreas " Baader ' es ÜIrike''MdhHöff közelmültban. börtöncelläjukban elkövetett öngyilkpssäga öta nyilvänvalö. hogy Christian Klar, egy 26 eves, jönevü es elökelö nemet csalädböl szärmazö fiatalember vette ät a hirhedt Baader-Meinhoff terrorista banda megtizedelt sorainak vezeteset A nyugat-nemet hatosägok körözö-listajän Klar az elsöszämü köz.ellenseg. IRA politikai bizottsägänak. a Sinn Fein-nek alelnöke lett Az JRA a maga dicsösegere könyvelte el az Ir Köztärsasäg 1920- ban Angliätol valö elszakadasät. hogy nem sokkal kesöbb terrorista gerilla-akciöt kezdemenyezzen Ulster-ben. vagyis a . meg mindig Angliahoz tartozö • Eszak-Irorszagban Az. angof . hatosägok tavaiy־.. tevesen ugy velekedtek. hogy az TRÄ läläjt veszit. s szabadon engedtek egy tucatnyi bebortonz.ott IRA- vezetöt. koztuk O'Connell-t is. A tevedes akkor derült ki. amikor az elmült februär egy veres ejszakäjän ugyanannyi ember esett terrorista bandäk äldozatäul. mint az elözö härom hönapban egyuttesen O'Connell. aki termeszetesen inkognitöban büjkäl. az.öta kijelentet-Revolutionary Army vezerenek kiältotta ki magät röviddel börtönböl valö szabaduläsa utän, ami ugyanugy az IRA röviditesnek felel meg. mint a hagyomänyps hirhedt Irish Republican Army: Az "&ö legendänak” becezett O’Connell, aki az IRA kezdeti. hareämäk koräbapegy . maga.s; yekotty; pafähcsofö . fnodpru fiatalember volt, möst egy negyven eves, elhizott. joviälis üriember benyomäsät kelti. De csak kulsöleg. A “joviälis” uriember ugyanis kegyetlensegben messze tültesz a hüsz ev elötti. legendäs hirü szabadsäghösön O'Connell 18 eves koräban csatlakozott az IRA-hoz. s hamarosan a terrorista mozgalom föstrategistäja. a Fegyveres Bizottsäg vezetöje es az sines), Shigenobu "gondolatait” häläsan fogadtäk a brigädtagok Rövid ideig egy Ginza-Iokäl alkalmazottja volt, ahoi mint prostituält “adomänyokat" fogadott el a vörös brigäd finanszirozäsära Biztonsägi szakertök szerint oroszlänresze voit az izraeli Lud repülöter elfen. 1972 mäjusäban vegrehajtott terrortämadäs kiterveze.seben, melynek 25 halälos äldozata es 76 se besü it je volt ; s me l y nek sorä n äkkori - terrorista. lerje; /Ta'keshj: 6kudaira ' is haiälos : golyöt kapott. Ez a tervez.es Beirutban törtent. ahovä Shigenobu es ferje 197 l-ben erkezett terrorista fegyveres kikepzesre Ferje haläla utän fei vette az arab Samira nevet. s ällitölag a Popular Front for the Liberation of Palestine egyik vezetöjenek (sokak sv.erint dr.Habash-nak) lett a szeretöje Jelenleg is Beirutban el. 3 ) David O’Connell Az Irish Elfogult elfogulatlansäggal vilägunk helyzeteröl az orosz birodalom kijutäsäert a tengerre häromszäz eve folyik a hare, anelkül. hogy bärmelyik is egyik vagy mäsik iränyba eldölt volna. Azok az. erkölcsi kerdesek azonban. amik ezzel kapcsolatban felmerültek. mindig is a vilägtörtenelem központjäban älltak. neha zsidösägnak. neha keresztenysegnek, neha mohamedänizmusnak, neha kapitalista imperializmusnak. neha kommunizmusnak neveztek azt. Mert a politikäban nem mindig az hordozza meheben a jovöt. amiröl ez .legkezenfekvöbnek tünik. Nem ärt idönkent egy kisse “a mäsodlagos gondolatokkal foglalkozni". mint ahogy erre — mint ezt cikkem elejen emlitettern —־ egyik mesterem, Keller Andor tanitott. nyilvän az elkövetkezendö heten ez kerul az üjsägok fooldalära. Addigra az emberek elfelejtenek olyan aprösägokat, mint a moszkvai boszorkänyperek. vagy a genfi SALT tärgyaläsok teljes sikertelensege. Andrew Youngröl is hallgat majd a krönika. amig üjböl valami zseniälis baklövessel fel nem hivja magära a figvelmet. s remeljuk. “az a hare lesz a vegso", legaläbbis az 6 reszere. Ha pedig most, e cikk vegen valamely olvasonkban hiänyerzet marad. amiert nem az esemenyekröl. hanem värhatö alakuläsokröl elmelkedtünk es a jelensegek erkölcsi erteket fontosabbnak tekintettük magänäl a tönvnel. szolgäljon mentsegünkre. hogy Jeruzsälem birtokläsäert härom es felezer eve, ERDiLYIEK FlGYELMäßE! Mindin utazäsl üggyel kapcaolatban fordifl.*J a:nak az egyetlen ERDtLYI.EK' vezetese alatt ־: dllo LITORÄL UTAZXSI IRÖdAHOZ * ROKONOK KIHOZATALA * HXTELES FORDITXSOK * UTLEVÄL ÄS VIZUMOCYEK * EGY^NI, CSOPORT 6s CSXRTERUTAZASOK MINDENHOVA * VÄWENTES CCMTÜRIST AJANDElKKÜLDEMENYEK 1978-asCSARTE.REK : BUDAPEST 1 töl li hdtig $ 4/7 ROMANIA 2 es 3 hetes Csak repüles...........................$ Repülös, szdlloda, ätszällitas, , reggeli es turäk ... $ l>1jon,hivjon vagy keJieA6e.n lh.oddn.kban kinjl LÄSZLO' JO'ZSEFET litoral travel bureau 243 East 77th St. New York,N.Y.10021 • a 2.es3.Ave kozött.Tel:(212)535-7746 FIGYELEM MASSZIROZÖ! Magvarorszägi äs izraeli nagy gyakorlattal rendelkezd masszirozö vällal izom äs izületi fäjdalmak enyhitäsäre, fogväsra vagy a test kellemes felüdUläsäre gvögy äs idegnyugtatö masszirozäst. Hivdsra hüzhoz is megyek! Elsö alkalommal 50 szäzalek kedvezmeny! Telefon: (212) 6333327־ uncjaria 160.1 Second Ave. NEW YORK N.Y. 10028 Tel:(2l2) 249-9161 (Umgarn Charters A legalacsonyabb ärak, szakszerü ügvintäzäs! * Kenvelem, pontossäg, megbizhatösäg. * Errfti ismert irodänk New Yorkban äs szerte Amerikäban. * Utazäs bärhova, rövidebb-hosszabb idöre, vagy rokonait hozatja ki? * Äraink mindig Charter ärak. * Olcsö äs mägolcsöbb utak Amerikäba äs az egäsz vilägra. Nem idöhöz kötött jegyek Bäcsen keresztöl, oda-vissza $438.00 * Szeptember 1-töl, csak $398.00 Gydgyftirdöi beutaiäs äs teljes ellätäs a viläg leghiresebb gyögyfürdöiben — HEVIZ * MARGITSZIGET ״ FELIX, IKKA TUZEX COMTLRIST KUldemänyek gyorsan, pontosan. megbizhatöan.ü! AUTÖBERLES HOTEL Rezerväcidk A HUNGÄR1A IRODA — 1111 1 IRODAJA — miszerint egy ätmeneti idöre a Gäza-övezetben közös. egyiptomi. izraeli es egyesült nemzetekbeli. a jordäniai övezetben pedig közös. izraeli. jordäniai es egyesült nerrtzetekbeli ellenörzes lenne. paiesztinai reszvetel nelkul. Lehet. hogy a javaslatnak vannak buktatöi. a tüzetes szakmai vizsgälat ezt majd kideriti. De mindenesetre itt haladäs läthatö es erdemes elgondolkozni azon. mikent alakulhat a beketärgyaläs sorsa. ha Izrael elfogadja ezt az alapgondolatot. mondjuk azzal a kikötessel. hogy a harmadik partner he az Figyesült Nemzetek. hanem az Egyesült Allamok Jegvenek. Micsoda különbseg! S räadäsul megvan az a pikanteriäja. hogy az ajänlaton ügy Lgviptom. mint Jordänia kapva kapna. egyedü I ta lä n Amerikanak nem fülne hozzä a foga. de a v.egen valöszinüleg kenvlelcnek lennenek beadni a . derekukat es resztvenni a közös rendfenntartäsban. Egy 01 van formulät ugyanis, amely meg a legkisebb szovjet behatäst is kivül tartja a körzeten. minden fei orömmel keil, bogy fogadjon. Persz.e. utäna kezdödhetne csak az. alku. hogy egy ilyen közös közigaz.gatäs mennyi ideig tartson. es mi ienne azutän. De az.t hisszük. a megtepäz.ott izraeli prestige-nek vilägszerte jö szolgälatot tenne. ha nem csupän nemet mondana. hanem idönkent magähoz ragadnä a kezdemenyezest es esetleg az arab ällamokat kenyszeritene a tagadö älläspontra. Mindez meg azt sem jelenti. hogy vegsö fokon akär egy lepessel is közelebb kerülnenek a tenyleges bekehez. de egy beketärgyaläs fontossäga nemcsak abban rejlik. hogy hovä vezet. hanem abban is, hogy egyältalän van. Mialatt tärgyalnak. nines lövöldözes es ez nemcsak az iz.raelieknek es az egyiptomiaknak kedvezö. hanem — ami meg ennel is fontosabb — kedvezötlen Sziriänak es Arafateknak. Az 6 erejük es az 6 jövendöjük ugyanis a hare lehetösegeben rejlik. s ha sikerül öket a többi arab erdektöl dszigetelni. ügy nyilvän idövel teljesen feiszämolödnak. Az. arab nepek közott a testverharc amügy is eiegge ältalanos. Mült heten reszben sziriai es libanoni falang akeiökröl, reszben libanoni kereszteny testverharcröl szämoltunk be, E heten ismet Arafatek ferhekäitek. akiknek egy esoportja elö* ször hadifogsagba ejtette az Egyesült Nemzetek hadseregenek egy esoportjät. majd kesöbb azon vitatkozva. hogy melyik frakeiö felelös ezert a buta rendbontäsert, egymässal keveredtek tüzharcba es sikerült is egymäsnak önmagükon jelentös kärokat okozni-Mindezeket azonban — mint az plvasö! läthatta — ezüttal csak meiiektemakent erintettuk: hogy az älläspontok közeledtek egymäshoz. Mivel nemcsak a jegyzekvältäsok tudöi nem vagyunk.de meg a diplomäciai nyelvhasznälatban sem tekintjük magunkat különleges szakembereknek. tehät el keil fogadnunk az izraeli kormäny azon velemenyet. hogy Szadat legutolsö beketer׳• vezete bizonyos pontokban meg merevebb is. mint amilyen az egyiptomi vezer novemberdecemberben volt. A külügyminisz.terium szövivöje szerint az egyiptomi tervnek mär maga a cime: "A nyugati partröl valö visszavonuläs es biztonsägi feitetelek javaslata” elfogadhatatlan. mert ez csak az izraeli visszavonuläsröl beszel es a bekeszerzödest nem is emliti. Az egyiptomi terv toväbbä nem beszel,,y/. F-gyesü^t Nemzetek 242-es es 338-as szämü . hatärozätaröi. holott ez az . egyetlen keret. melynck alapjän Izrael targyalhaL megpedig nem a francia. hanem az. angol s7.övegväl'toza;t szerint. amely nem "az el foglal t teruletekröl valö vlsszavonuläst" hanem ' elfogialt területekröl valö visszavonuläst” ir elö. Vagyis az. egyiptomi javaslat megkerülni igvekszik az az szöcskät. holott ez.en a nevelön mülhat a häborü vagy beke ügye. Ällitölag merevebb a carteri javaslat a palesztinok kerdeseben is. Carter es Szadat ugyanis assuani talälkozäsukkor arröl beszelt. hogy a palesztinoknak reszt keil venniok a sorsukat tärgyalö megbeszelesekben. mig most, az egyiptomi terv szerint a palesztinok maguk dönthetik el sorsukat. Meg toväbb is folytathatnänk ezeket a reszleteket, amelyek velemenyunk szerint nem annyirä döntöek. mint amilyennek hallatszanak. Mert bär a diplomäcia jätekszabälyai szerint teljesen jogos. hogy ekezeteken lovagoljanak. es minden egyes aprö engedmenyert eserebe ellenengedmenyt követeljenek. a döntö kerdes megis az. hogy van-e megegyezesi szändek. Ebböl a szempontböl pedig e sorok figyelö, de semmikeppen sem hivatalosan hozzäertö iröja azt az egyiptomi javaslatot lätja legerdekesübb vältozäsnak. From $ |05O Paftoon DaUe Occupancy 5 % DISCOINT 0N 14 DAY STAY 5 szot, amely pedig megeäfolhatatlanul igaz: Uraim. az önök reszere nines mondanivalöm. Most mär igazän csak az van hätra. hogy a Közel-kelet diplomäciai csatärozäsairöl szämoljunk be, mely ezen a heten is ugyanolyan elenk volt, mint amilyenröl mär elözö szämunkban is hirt adtunk. Becsben kezdödtek el azok a tärgyaläsok. amelyek üj lökest adtak a bekeremenyeknek, s utolso beszämolönk ota a legjelentösebb az volt, hogy Ezer Weizman. az izraeli hadügy miniszter väratlanul megjelent az ausztriai Fuschl üdülöhelyen. hogy szemelyesen beszel gessen ott Szadattal. Izraeli körökben az a hir järta. hogy a kormäny nem vette jö neven az ellenzek vezetöjetöl. Simon Peresztöl. hogy a szociäldemokrata internacionäle kezdemenyezesere talälkozott Becsben Szadattal. Különpsen Däjän. a külügyminiszter rosszalta ezt. ügv velte. hogy megnehezitik ezzel a kormäny munkäjät. Mivel azonban politikäval rendszerint nem lehet erzelmek alapjän dönteni a következö lepesröl, a Begin kormäny megis csak tudomäsul vette a törtenteket es Ezer Weizmant. aki eddig a Szadattal valö tärgyaläsokban nagyon hasznosnak bizonyult. (a ket ember szemmel läthatölag szimpatizäl egymässal) gyorsan Ausztriäba küldte. Valami väratlan ketsegtelenül kialakulhatott. mert megbeszelesük utän nemcsak azt erösitettek meg. hogy e het keddjen. Londonban (illetöleg. mint kesöbb közöltek: Anglia egy mäsik pontjän) összeül a härom külügy miniszter: Vance. Däjän es Kamel, de azt is. hogy kilätäs van a hivatalos beketärgyaläsok közeljövöben valö folytatäsära a Sinai felsziget fövärosäban. El Arisban. Annak. aki nem ismeri a különbözö jegyzekvältäsok titkait. nehez velemenyt mondani. mi värhatö az El Aris-i beketargyaläsokon. Hogy Londonban mi värhatö. azt meg tudjuk. Lenyegeben semmi. kiveve magät a tärgyaläsok tenyet. ami meg igy is jelentös. Ha azonban a ket fei elmegy El Arisbä, azt nyilvän annak tudatäban teszi, hogy itt nem csupän a nagyközönseg reszere propagandakent szolgälö fräzisos papirokat keil az asztalra rakni. hanem arröl is vallani keil, ki milyen engedmenyre hajlandö. E pillanatban mindket öldalröl azt mondjäk. hogy a mäsik fei älläspohtja elfagadhatatlan. s ugyanakkor azt is mondjäk.! Folytatäs a 2 öldalröl egyik napröl a mäsikra kezesbärännyä vältozna. Akik egy ilyen lepes következteben egy harmadik viläg häborü kitöresetöl felnek. nem ismerik az eröviszonyokat. Föleg pedig nem ismerik azt a törtenelmi tanulsägot. hogy soha meg terjeszkedö szändekü diktatürät nem sikerült lecsillapitani engedmenyekkel. Ha egy harmadik viläghäborü veszelye egyältalän fennforoghat. ügy ez abban a1 pillanatban következhet be. amikor a Szovjetuniö erösebbnek erzi magät ellensegeinel, nem pedig akkor, amikor gazdasägilag meggyöngitik. Ez az elmefuttatäs azonban akär a mi szänkböl. akär mäs. nälunk sokkal erösebb hangü szäjböl hallatszik, falrahänyt borsö. A kommunizmus terhöditäsänak legdöntöbb akadälya az lenne. ha a felelös politikusok ugyanolyan tudatos elszäntsaggal es : bätprsäggal ällnänak ki äz. ügy vedelmeben. mint ahogy a tärgyaläson Anatol Scharanszkij tette. Testvere. Leonid segitsegevel sikerült kiesempesznie a börtönböl utolsö szö jogän mondott felszölaläsät. Ebben elmondta. hogy szabadsägot ajänlottak föl neki akkor. ha a barätai eilen fordul es segit szetzülleszteni a zsidö kivändorläsi mozgalmat. Majd igy fejezte be: Az en nepem ketezer even keresztül eit szämüzetesben. ez alatt minden evben elmondtuk: "Jövö evben Jeruzsälemben". Most, mikor ettöl a lehetösegtöl tävolabb vagyok. mint vaiaha. es sok eves bortönnek nezek elebe. ismet nepemhez fordulok es üjböl mondom: Jövö evben Jeruzsälemben. Most pedig biräimhoz fordulok. akik ki fogjäk mondani räm a mär elöre elkeszitett iteletet: Uraim. az önök szämära nines mondanivalöm. Tanüi voltunk a hideghäborü nak. a bekes egy mäsmellett-elesnek. a detentenek. a helsinkii szellemnek. s most ismet egy ällitölagos hideghäborünak nezünk elebe. Miert. hogy egyetlen felelös ällamferfi sem meri kimondani a büvös, ■ • . . 1 Körem a Barcsay utcai Madäch Imre Gimnäzium 1949-ben 6retts6gizett diäkjait, hogy ärettsögi talälkozö ügyöben a követ-, kezö dm re küldjök el jelenlegi lakhelyüket. \ Dr.Somjen Gabor 100 Baker Ave. Dover, N.J.07801 USA (17)|. HUNGARIAN RESTAURANT POLGÄRI ÄRAK — IZLETES MAGYAR KOPjYHA OUTGOING SERVICE 1489 SEC0N& AVE. (77.76 St. kost) NEW YORK Tolofon: 450-0723 “Eljön az idö, amikor az emberi meghunyäszkodäs es elpuhultsäg következteben nem politikusok es ällamferfiak. hanem Carloshoz es Haddadhoz idomulö terroristäk fogjäk iränyitani az esemenyeket" — Bourgulba tunäziai ällamelnök 1969-ben Pärisban tartott beszädöböl. '• (Fo^tatäs eidzö szämunkböl) ' •Ä k^ .ärsb terförista vezeren i . kivü) •negy nem-arab terrorista ' kepezi a nemzetkozi terrorista szervezet vezerkarät Ezek: 1) Alberto Franceschini 1971-ben. az olaszorszägi gaz-; dasägi välsäg kezdeten. amikor ! az infläciö emelkedesevel szäz-1 ezrek veszitettek el munkäjukat. j egy Reijato Curcio nevü üjsäg- I irö es tanär megalapitotta az azota hirhedtte vält vörös brigädot. Az elsö ket eszten-; döben Curcio hajlamos volt elfogadni az olasz kommunista! pärt ältalänos programjät. s a terrorista mozgalmat a kom- ! munistäk szäjaize szerint for- ! mälni, de a brigäd erösödesevel ' kiderült. hogy a tagsäg többsege tülsägosan lassunak talälja a kommunista programmban foglalt vältozäsokat. Franchescini 1949-ben született Reggio-ban Nagyapja az olasz kommunista pärt egyik vezetöje volt, nagyanyja pedig resztvett a reggio-i parasztok 1922-es felkeleseben. Apjät Auschwitz-ba deportältäk a nemetek antifasiszta tevekenyseg miatt. aki hazajövetele utän a reggio-i körzeti kommunista vezetöje lett Franceschini beiratkozott a bolognai egyetem mernöki fakultäsära. de mär az elsö evben abbahagyta tanulmänyait es kilepve a kommunista pärt tagjai soräböl, csatlakozott a vörös brigädhoz. “Hivatäsos forradalmär vagyok. akinek meggyözödäse. hogy a szükseges szociälis vältozäsokat csak eröszak ütjän lehet megvalösitani”, — mondta birösägi tärgyaläsän. 1972-ben resztvett. egy körzeti reridörfpnpk meg: gyükpläsäbart tear az ügyeszseg ;eit, ne m tudja bj7,onyitani). majd negy fegyveres banfcrabr last hajtott veg re a reggio-i körzetben 1974-ben letartöztattäk es tiz evi börtönbüntetesre iteltek e rabläsok miatt Jelenleg a brigäd alapitöjäval. Renato Curcio-val es toväbbi 13 brigädtaggal ismet birösäg elött äil az olasz demokräcia eilen elkövetett összeesküves miatt. Ennek ellenere vältozatlanul 6 a brigäd föideolögusa es iränyitöja tigyvedei es hozzätartozöi ütjän küldi utasitäsait a börtönböl a brigäd sejtjeinek. s ältalänos a meggyözödes. hogy Aldo Moro elrabläsät es meggyilkoläsät is 6 tervezte ki a bortönben 2.) Fusako Shigenobu A japän vörös brigäd jelenlegi , vezetöjenek tartjäk a most 33 I eves utcalänyt. aki testenek äruläsäval szerzett penzt egy idöben a vöros brigäd szämära. Shigenobu 1945 szeptembereben született Tokio-ban. röviddel a japän fegyverletetel utän Apja ultrajobboldali kiskereskedö volt, s csak szerencsejen rnulott. hogy az amerikai hatosägok nem füleltek le. A fiataI Shigenobu kezdetben szelsösäges jobboldali eszmeket val-, fott,* melyek nemcsak apja tetszeset vältottak ki, hanem ösztöndiihoz is־ juttattäk a Meiji egyetem ismerten jobboidali erzelmü vezetöi jövoltäböl Itt. az egyetemen. 1964-ben tert ät. szöisöbaloldali terroristävä a csinos japän läny. Egy diäkok Altai szervezett ülöszträjk sorän •t talälkozott Takamaro Tamiya- Val. a vörös brigäd kesöbbi vezerevel. akinek barätnöje lett.. s segitett neki fegyvereket esem-1 peszni ,'Eljött az idö. hogy veglegesen le keil szämolnunk az imperialistäkkal, Az egyetlen celravezetö es humänus (!) eszköznek a terrorizmus lätszik az üj osztäly gyözelme erdekeben". irta epy töpiap! szövegeben S miutan a japän vöros brigädnak sohasem volt j kidolgozott filozöfiäja a szociälis forradalmat illctöcn !
