Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-12-02 / 735. szám

MAGYAR GYÓGYSZERTAR 378 Bloor Street West — Telefon: 923-4606 GYÓGYSZERKÜLDÉS AZ ÓHAZÁBA! GYORS. UDVARIAS, LELKIISMERETES. RECEPT SZOLGÁLAT Nyakas Kati és Elek Zoltán gyógyszerészek Nyitva: hétköznapokon reggel 10-tŐl este 7-ig szombaton 10-től délutón 4-ig. Vasárnap és ünnepnapokon zárva. Egy jó Pest-i hangulatért érdemes a magyar étterembe menni! Cigányzene Tánczene Minden este Vajdulák Gyulával és Bordás Géza hegedül Naponta rántott borjúláb halászlé és sok más finom ételek. 200 Bloor SL West Asztalfoglalás 923-6599 Mindenkit szeretettel vár Ladányi Arthur és családja Parkoláshoz bejárat a Bedford Roadról (City Parking) iBSB FAT ÁCSI CIPŐ SÁLON Magyar—Import fehér, piros, kék és barna vászon kismama cipők raktáron 6—10 számig. $ 10.99$ 11.99 Postán is bárhová Kanadában portókőltséggel együtt előre kérjük beküldeni Postai, vagy Bank moneyorderrel Import német gyógybeteles női- es férficipok extra széles lábakra isi 480 Bloor St W Toronto M5S 1X8 Ont Telefon: 533-8122 Biztosítás AUTÓ — ELET — TŰZ t- TÁPPÉNZ Gyors kiszolgálás. Házhoz is kimegyünk. A. TATÁR PITTS LIFE INSURANCE Co. Suite 311 — 10 St. Mary Street Toronto, Ontario Telefon: 535-7101 vagy 925-5957 World Oelicatessen 557 St. Clalr Ave. W. Toronto (Bili Barberfc Shop mellett) Csak a vezetés új, magyaros ízű raktárunk változatlan. Magyar hentesáruk, sütemények, Glóbus konzervek, nyers és pörkölt kávék, Európai csokoládék és ács seriek. Minden este 8-ig, szombaton 6-ig nyitva vagyunk. Magyarul beszélünk. Kérje Mártát! Telefon: 651 - 0615 A híres Prado, a világ egyik leggazdagabb képtá­ra, egyre többet szerepel Spanyolország újságjaiban. Sokan úgy vélik, hogy ez a hírverés csak hasznára vá­lik a tiszteletre méltó in­tézménynek, amely megle­pően keveset változott, mióta 1819-ben létrehoz­ták mintegy Spanyolország válaszaként a Louvre-ra. A sajtóbotrány júliusban kezdődött egy provokatív, ultrajobboldali napilap, az „El Imparcial” cikkével, mely szerint több száz fest­mény hiányzik a Pradóból. Más újságok is csalLakoz­­tak a hírveréshez, és így az állítólag hiányzó fest­mények száma már 7000- re nőtt. Egy művészeti ma­gazin, a „Guadalimar” bot­rányéhes kiadói, látszólag bosszankodva, hogy nem sikerült a Prado új igazga­tójával interjút készíteni, meglehetősen csípős kérdé­seket tettek fel újságjuk­ban. Az igazság az, hogy való­ban hiányoznak a Pradóból festmények — nyilvánvaló azonban, hogy nem több ezer. De az eltűnt képek körül keltett kisebb bot­rány, amely lassan már száz éve tart, most egy nagyobb probléma felé te­relte a figyelmet: az egy­mást váltó múzeumigazga­tóságok fukar és rossz gaz­dálkodása felé, akiknek Spanyolország egyik leg­értékesebb örökségét kel­lett volna gondozniuk. Amikor 1872-ben egy rendkívül gazdag, vallásos művekből álló gyűjteményt adományoztak a Pradónak, a bőség zavara egy sor múzeumigazgatót arra ősz-Bonyodalmak a Prado képei körül tökéit, hogy „kölcsön ad­jon” olyan festményeket, amelyeket nem tudtak sem a múzeumban kiállítani, sem a raktárakban elhe­lyezni. 1896-ban például, kölcsönöztek egy képet egy Toledo melletti álplébániá­nak, amelyről később kide­rült, hogy valamelyik ko­rábbi pénzügyminiszter vadászlakja volt. Egy évti­zede a Prado több Ribera­­képet mentett meg, ame­lyeket még 1882-ben egy Badajoz-beli nevelőintézet­nek adtak kölcsön. Néhá­nyat közülük egy ideiglenes tornaterem falán helyeztek el, kitéve egy-egy rosszul irányzott labda rongálásá­nak. Pita Andrade egy éve még, a kinevezése előtt, művészettörténetet tanított a granadai egyetemen. Mint a múzeum vezetője most ígéretet tett arra, hogy felkutatja az elmúlt száz évben oly könnyel­műen kölcsönadott úgyne­vezett „letéteket”. Reméli, hogy sikerül összegyűjtenie a szétszóródott festménye­ket, amelyek közül néhány magángyűjteménybe került — olyan helyekre, ahol a látogatók megtekinthetik. Alfonso Perez Sanchez, a múzeum igazgatóhelyettese 1961 óta nyomoz a kölcsön adott kincsek után, ame­lyek közül 150 szerinte va­lóban eltűnt. Colorado „rákvárosa Miközben a család többi tagja a tévét nézte, Dar­­leen Biggs többnyire a nappali egyik távoli zugá­ban, kényelmes karosszék­ben olvasgatott. Nagyon kellemes volt ott pihenni és olvasni, de már nem te­lepszik többé oda. Azóta kerüli a helyet, hogy két évvel ezelőtt rájött: mell­rákban megbetegedett. „Ez volt a forró pont” — mu­tat rá a veszélyes helyre az üres karosszék mögött. Sok ezer más házhoz hasonlóan Grand Junction­­ban Biggsék háza is olyan alapra épült, amelyhez részben felhasználták a he­lyi urándúsító üzem szeny­­nyezett hulladékát is. Az 1950-es években, majd az 1960-as évek elején is te­herautókon hordták el a veszélyesen szennyezett szürke homokot a Colora­do folyó mögötti halomból a helyi építkezésekhez. Mintegy 200 000 tonnát használtak fel a potenciá­lisan életveszélyes anyag­ból a város utcái, házai, irodái és úszómedencéi építésénél. Olcsó volt és bőségesen állt rendelke­zésre. Noha 1966-ban Colorado állami kormányzata végül megtiltotta a szennyezett hulladék felhasználását, az­óta is lassan valósul meg a program, amelynek ke­retében eltávolítják a szennyezett anyagokat a FLORIDA' PALM BEACH­­COLONNADES Repülő', hotel, transfer, Idtchnette, i óceánfront DBLO $549.­­$6 I 9.­­$689.-4 hétre Can. 5 hétre 6 hétre helyi épületekből. George és Darleen Biggs négy év­vel ezelőtt vásárolta a há­zát. Azt mondják, az in­gatlanügynökök biztosítot­ták őket, hogy a ház alap­jainál semmiféle veszélyes anyagot nem használtak fel. Három hónappal a ház megvásárlása után levelet kaptak a helyi hatóságok­tól, amelyben estleges su­­gárzásveszélyre hívják fel a figyelmüket. így tudták meg egyáltalán, hogy prob­léma van a ház körül. De hogy tulajdonképpen mi­ről is van szó, hol a baj, illetve milyen súlyos a ve­szély, továbbra sem tud­ták, és a helyi egészség­­ügyi szervek sem folytat­tak vizsgálatot számukra. Csak két éve jött rá Mrs. Biggs, hogy rákja van, és ekkor lépett akcióba az egészségügyi hatóság is. Megbíztak egy vállalatot, hogy gondoskodjon a szennyezett házalapzatnak azon része eltávolításáról, ahol a sugárzás a legna­gyobb volt: a garázs kö­zelében. Most, hat évvel a program beindítása után Grand Junctionban még mindig csak alig a felét tudták eltávolítani az erő­sen sugárveszélyes beépí­tett anyagnak. Búd Franz az egészségügyi szerveknek a programmal megbízott tisztviselője elmondotta, hogy nehéz vállalkozókat találni Grand Junction 650 legveszélyesebben sugár­­szennyezett épületének a rendbe hozására. Annak ellenére, hogy Darleen Biggs biztos ben­ne, hogy a sugárzás okoz­ta rákos megbetegedését, mint elmondotta, ezt bizo­nyítani nem tudja. Grand Junction történe­te nem egyedülálló. A kö­zeli Durangl, Maybell és Rifle városokban hasonló­képpen halmokban áll a szennyezett sugárzásveszé­lyes hulladék. Nyolc ame­rikai államban összesen 22 helyen tartanak nyilván nagy mennyiségű szennye­zett hulladékot: komor öröksége annak,1 hogy az Egyesült Államok annyira sietett nagy atomraktár­készletek létesítésével. Oel-spanyoitengerp COSTA DEL SOL Luxus apartment hotel (bedroom, livlngroom konvha), erkely, repülőjegy transfers maid servlci 2 hét Cm.M98- 4 hét S599.- 6 hét I COLUMBUS TRAVEL ÍERVIOE A HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA 420 Spadina Ave.. Toronto, Ont. M5T 2G7 Tel.: (416) 361-11(1 Az elmúlt évtizedek fo­lyamán a Prado műkin­cseinek sikerült néhányszor szerencsésen megmenekül­ni : , 1833-ban, mikor VII. Ferdinánd, a névleges ala­pító meghalt, a Prado fel­becsülhetetlen értékű ké­peit, Velázquez, Tiziano és Bosch műveit majdnem szétosztották örökösei kö­zött mint a királyi vagyon egy részét. 1898-ban állító­lag több amerikai műke­reskedő azt javasolta, hogy a legyőzött Spanyolország háborús adósságait ne a Fülöp-szigetekkel, hanem a Prado kincseivel fizesse. Amikor 1936-ban kitört a polgárháború, és felrobban­tották a múzeum mellett álló emlékművet, a festmé­nyek egy részét a köztár­saságiak hősiesen kimen­tették és .biztonságos hely­re, Valenciába és Genová­ba szállították. „Többet ér most egy i ágyú, mint egy Goya!” — ez a patrióta mondat, a polgárháború egyik jelsza­va, arra buzdított, hogy a Prado kincseiért fegyvere­ket vásároljanak. De Mi­­guel Azana, a Második Köztársaság kulturális mi­nisztere úgy vélte, hogy a Prado kincseinek megmen­tése még a köztársaságnál is fontosabb. Ennek jelen­tőségét hangsúlyozva a köztársaság idejére Pablo Pibassót választották meg a múzeum igazgatójának. 1968-ban a Franco-re­zsim, látva a Prado magas évi bevételeit, a múzeu­mot a szépen hangzó, de feladatát ellátni képtelen „Múzeumok Nemzeti Bi­zottsága” fennhatósága alá helyezte. így a Prado ve­zetői közé számos ultra­­jobboldali „szakember'’ és az opus dei rezsim „géniu­sza” került, akik mit sem tudtak a művészetről. A reformista. Suarez-kor­­mány ígéretet tett arra, hogy jóváteszi ezt „az or­szágon és a művészeten ej­tett sérelmet”, és vissza­állítja a Prado önállóságát. A Pradónak több képe van, mint amennyit ki tud állítani: 2600 vászon és 500 falfestménye. Egy festmény számára azonban, ha visszakerül Spanyolor­szágba, mindenképpen ta­lálnak helyet: Picasso Guernicájának, mely je­lenleg a New York-i Mu­­seum of Modern Art egyik kiállító termében van. „Szerintem — mondta a Prado igazgatója — a MO­­MA-nak azokat a körülmé­nyeket is be kellene vala­milyen módon mutatnia, amelyek arra késztették Picassót, hogy ott állíttas­sa ki festményét.” Bár a Prado gyűjteménye a XIX. századi festészettel bezárul, az igazgató mégis szívesen tenne kivételt századunk egyik legnagyobb művével. Dr. HÉCZEY DOROS MAYA: HAJSZÁS ÉLETFORMA: AZ ELSŐ SZÁMÚ KÖZELLENSÉG Mióta emberek dalolnak, mióta költők pennát forgatnak, a szív szimbolizálja az emberi érzelmeket. A jószívű embereket megbecsüljük, a rossz-'szívűeket megvetjük. Félelmünkben elszorul, mérgünkben dübörög a szívünk. Kinek csak forrón dobog a szíve kedveséért; kinek meg is hásád. Költői nyelvünk sok tudományos igazságot rejt. Testünk szervei között a szívünk reagál a legérzékelhetőbben gondolatainkra és érzelmeinkre. Életünk motorja a szív, ez a csodálatos mechanizmus, melynek szívós munkáját a legmodernebb technológia sem képes még megközelítően sem leutánozni. Testünk sok billió sejtje állandóan igényli az oxigént és a tápanyagokat, amit | a véráram szállít hozzájuk menetrendszerűen. Az emberi szív, egy ökölnyi izom-pumpa, naponta 4.000 gallon vért pumpál testünk minden részébe a véredényeken keresztül. S ez a nagy kapacitású élő pumpa nem igényel más hajtóenergiát, mint amit a vérben megtalál. A koszorúér hálózat (coronary artery) látja el a szükséges vérrel magát a szívet, mely képes akár száz éven át pumpálni az élet nedvét testünkben. De amíg csodáljuk a természet zseniális alkotását a szív szerkezetében, emlékez­nünk kell a költők meglátására: a szív egy élő, érző masina. Ijesztő statisztikák figyelmeztet­nek bennünket, hog£ az amerikai lakosság elsőszámú közellensége, tömeggyilkosa a szív —, melyet hajszás . életformánkkal gyakran saját ellenségünkké tehetünk. A szív megbetegedéseinek sok okozója lehet: lehet születési hiba, öröklött hajlam, lehet fertőzéses megbetegedés... és persze az idő vasfoga. De az elmúlt tíz év orvosi és pszichológiai kutatásai kimutatták, hogy a halált okozható érrendszeri és szív­­betegségek okozója leggyakrab­ban — a saját viselkedésünk, a saját élet-stílusunk. Az amerikai városi és üzleti életre jellemző *patkány-hajsza”, melynek akarva-akaratlan részesei vagyunk, — sokkal jobban megadóztatja szívünket, mint keresetünket. Ki a "rossz-szívű ember" manapság? Az ambiciózus középkorú családapa és anya, aki minden földi jóval el akarja látni családját. Hajszolja türelmetlenül az autóját a forgalmas utakon — dühöngve minden piros lámpára —, hogy minél több időt szentelhessen munkájának, üzlete kiépítésé­nek. A munkahelyén elszántan törtet, hogy minél több eredményt mutathasson fel, hogy a kompeticiót kiszorít­hassa. Határidőt határidőre halmoz, s egyszerre több probléma megoldásával foglalkozik. Enni alig ér rá, hajszoltan és meggondolatlanul sokat eszik. Hogy bírja a hajszát, rengeteg kávét iszik, dohányzik, — aztán hogy a feszültségét leplezze, vagy csökkentse: koktélozik. Sokat. A munkáját még az ágyba is beviszi, — aludni sem alszik rendesen, — s a szerelem is csak hajszolva megy. Még ott is "bizonyítani” akar, ,rt S mert a kompetició már élet­kérdéssé válik, hétvégeken üzleti kapcsolatokat keres a színházak előcsarnokában, a partikon, a golf pályán... és azt a tenisz­meccset meg kell nyernie, még ha beleszakad is. Rohan, mindig rohan — és borzasztóan türelmetlen azokkal, akik nem tartanak lépést vele. A gyerekekhez sincs sok türelme, azok csak szaladgálnak, még nem tanultak meg tülekedve rohanni. Vakáción sem pihen, "halaszthatatlan munkát” visz magával, és egyik turista­attrakciótól a másikhoz rohan. Ismerős ez az ember? A társadalom és család alaptámasza, a példás amerikai állampolgár? ő a rossz-szívű ember: a szív-betegségekre hajlamos egyéniség. Dr. Friedman és Dr. Rosenman szív­specialisták, és több kiváló pszichológus, köztük Dr. Jenkins és Dr. Glass hosszú éveken át gyűjtötték megfigyelé­seiket magas vérnyomású és szív-beteg pácienseik viselkedé­séről. A fentiekben jellemzett ember viselkedését A-típusnak nevezték el, s pácienseik feltűnő többségét ebben a kategóriában találták. Az A-tipus ellentéte a B-típus. Ez a ritka ember gyakran igen sikeres üzletember, tudós vagy művész. Mert nem hajszolja magát és környezetét, megfontoltan, teljes energiájával végzi munkáját. Idejét jobban osztja be, és talán kevesebbet de jobbat produkál. Közben jókat pihen, élvezi az életet, a családját és munkájának gyömölcseit. Türelmesen vár a *szabad-jelzésre" az élet útjain, ő a jószívű ember, aki nem él vissza egészségével, idegrendsze­re és szíve természetes kapacitásával. A hajszolt életforma fiziológiai hatása a szívre ma már ismert tudományos tény. A harag, a feszültség, az izgalom E fokozza a szervezet catechola­­mine termelését, melynek legismertebb formája az adrenalin. A véráramban keringő catecholaminok parányi sebeket marnak a véredények belső, érzékeny falán. Hasonló roncsoló hatással van az erekre a nikotin, a koffein és az alkohol. Az ugyancsak a véráramban található cholesterol (állati zsiradék) molekulák beletele­pednek ezekbe a kis sérülésekbe, ahol aztán kemény lemezkéket formálnak, amit plaque-nak neveznek. Ez a folyamat' a vérelmeszesedés, amely a magas vérnyomás és gyakran a szív­­betegség okozója. A szív funkcióját nagyban megnehezíti az erek elmeszesedése, mert kevesebb energia kell a vért rugalmus véredényeken át pumpálni, mint a merev, és itt­­ott elszűkült ereken át. Az általános érelmeszesedés a szívet túlműködteti. A szívet vérrel ellátó koszorúér elmeszesedése hamar tragikus következmény­nyel járhat. A rosszul táplált szív elgyengül, sejtjei elhalnak; az elégtelen oxigén-ellátás fájdalmas szív-izom görcsöket okozhat (angina pectoris). Ha egy megvastagodott plaque leválik és a véráramba kerül, eltorlaszolhat egy vékony eret az agyban,,az erecske megpattan a nyomás alatt: így keletkezik az agyvérzés, ami ha nem okoz halált, súlyos bénulással járhat. Ha a koszorúér torlaszolódik el, a szív működése megáll, a vérkeringés leáll: ez már szív­roham (infarktus). Az infarktus nem mindig halálos — ha a szív rövid , időn belül mesterségesen, orvosi beavatkozással megindítható, a sérült szív-izom idővel begyógyul. De ha az agy egy-két percnél tovább nem kap megfelelő oxigént a véráramból, az agysejtek elpusztulnak és beáll a visszavonhatatlan "agy­halál”. Az Olvasó — ha eddig eljutott — érzékelheti, hogy a halál ijesztő gondolatára a szíve gyorsabban ver. A vérnyomása is valószínűleg felment. Ez csak egy kis figyelmeztetés. Szívünk így reagál érzelmekre, indulatokra — akár kellemes, akár kellemetlen eredetűek. Egy kis izgalom, — különösen ha kellemes — nem hogy árt a szívnek, de még használ is! Mint minden testrészünket, a szivet is tornáztatni kell; ésszerű testgyakorlatokkal, érzelmi élményekkel. Az állandó hajsza, a szokássá vált feszült életforma az, ami ártalmas, ha a szív soha nem jut egy kis megérdemelt pihenéshez. Kedves A-típusú Olvasó, hallgasson a szívére (ha már az orvosára nem hallgat) és fékezze le az öngyilkos élet-tempót! A boldogságot semmilyen formájában nem lehet hajszolni. Siker, pénz, fényűző élet mit sem ér, ha rémülten kell fognia a pulzusát. Take it easy! — mondja az angol. 3 ahogy Vadas Zsuzsa egyik kedves és tanulságos dala mondja magyarul: "Lazítani, tanulj meg lazítani.1" * * * (Dr. Héczey, mint Dr. Dávid Glass tanítványa részt vett az A- ttpusú viselkedés következmé­nyeinek kutatásában, és sikerrel alkalmazott pszichoterápiát magas vérnyomásban szenvedő A-típusú egyének kezelésében.) 6. oldal MENÓRA * 1978 december 2. | HIRDESSEN S a i MENÓRA | HASÁBJAIN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom