Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-12-02 / 735. szám
1978 december 2 * MENÓRA 7. oldal spitz Sándor: VÉN EMBER BOSSZÚJA A kórházi ággyal szemben lévő falon függő képről a halványrózsaszín bőrű mosolygós angyalka csókolni való ujjacskájával pontosan rám mutat itt is, meg ha a szoba bármelyik sarkába megyek is. A kép nemi a megszokott olajnyomat másolat, amilyeneket rengeteget láthatunk néhol előszobák, máshol gyerekszobák falain, hanem eredeti festmény, valamelyik j meggyógyult betegnek, — amatőr zseninek — alighanem hálából készült műve. De ez nem a szokott gyermekangyalka arc. nem is felnőtté, inkább a kettő közötti, amolyan bakfis : angyalka, kissé csodálkozó szemekkel és kissé gúnyos mosollyal az arcán, mint a valódi, az élő bakfisokén, akiknek minden nap új csodát mutat az élet. Az Élet, melyet ugyan még alig ismernek de már sejtik, hogy mi vár rájuk és mit vár majd tőlük az a bizonyos Valaki, akinek a közelségétől ragyogóvá varázsolod-1 nak a csodálkozó szemek, mert az életet ismerőjévé változtatja az igazi csoda: az Első Nagy Esemény, a bimbóból virággá teljesedett szerelem mindennél nagyobb csodája. Akkor letűnik az arcukról a gúnyos mosoly és a természetes asszonyi megértés és belenyugvás kerül a helyére. A rózsászín ujjacskai egyenesen rám mutat. — Jó, jó, — mondom neki, — csak mutogass. Nélküled is tudom, hogy rajtam a sor, hogy ma átvisznek a műtőbe. elaltatnak, megoperálnak. Már itt volt az ápolónő aki a megszokottság száraz unalmával szúrta belém az injekciós tút. De ha visszakerülök és ismét járni tudok, bosszút állok: Megfordítok ott a falon, mert nem lesz kire mutogatnod. Ha visszakerülök... ha bírok járni... ha... Mert minden ilyen “népünnepély” esetén mindenki előtt ott áll a “ha”, ott pocakosodik a kérdőjel, mely születésünk óta kísér bennünket, csak az én korombeliek már tudjuk, hogy mi lesz a kérdőjelből: Nem merevedik felkiáltóvá, hanem közönséges kis ponttá töpörödik, egyszerű ponttá, mely mindennek a végére odakerül. Bizony, egyszer majd azoknak is, akikhez te hasonlítói, a hús-vér-szépség bakfisok élete végére is. Azok bőréről is lehalványul a legényszíveket megdobogtató pír elsárgul, megszürkül. Talán, akiről a festő téged mintázott, az is idekerül a kórházi ágyba, talán éppen ebbe az ágyba, betegen, öregen, talán ő is fájós lábbal és sziszeg minden mocca- j násnál és akkor talán már tudni fogja, hogy a kérdőjele kezd ponttá zsugorodni... Most a rózsaszín ujjacska mintha megrezzent volna... vagy az ablak előtt elsuhant madár árnyéka okozta a csalódást? Nem, hanem az ápolónő jön, aki átvisz a műtőbe. Már itt is van, átemel a kerekes asztalára. — Isten veled angyalka, maradj szép és fiatal, nem jó öregnek lenni... és akiről mintáztak, ha idekerül, ne mutogass rá ilyen gúnyosan... — Forduljon az oldalára, s adja ide a balkezét! — mondja az orvos. — Beleszúrja az infúziós tút az érbe. Felszisszenek. — Már nem fáj. — bíztat az orvos, akinek olyan hegyesre nyírott a szakálla amilyen szakáll bizonyára a tudósok nemzetközi jelvénye. Ez igen nagy tudós lehet mert különösen csúcsos a szakálla. Vajon a tudósok ha meghalnak, a másvilágon is ilyen hegyes szakállat viselnek és erről ismerik meg egymást? Csontváz korukban is? A pulzusom tapogatja. — Elaltat? — kérdem. — Még nem. Csak nyugalom, nyugalom. — Nyugodt vagyok... Nyugodt... Szakáll... Csontvá... • • • Szita sűrűsödik a szemeim előtt, a faliképen lévő angyalkát ködösen, homályosan látom. Ujjacskája kinyúlik felém, áttöri a szitát. Mire hozzám ér már sárgás, lapos csontváz ujj, mely nedves és a szájamat simogatja. Pfuj! Azaz. nem is pfuj, mert a nedvesség kellemes és a csontujj eltűnt. Még... még... Hangokat hallok, a szavakat nem értem. Még... még... Ismét érzem az ajkamon a hús viz simogatását. Még... még... Nem értem mit beszélsz? — hallom és hirtelen felszakad a köd, tisztán látok egy emberi, sót asszonykezet, a feleségemét, aki lapos fapálcikára csavart nedves gézzel hűti a szájamat A képről az angyalka csúfolódva mutat rám. Az ablakon búcsúzóul betűz a nyugovóra készülő Nap, sugara a képre vetődik s úgy látom, mintha az angyalfej mögött egy másik fej sötétlene. Képzelődöm? Másnap az ápoló erős flanellel szorosan körülteker és székre ültet. Pontosan a kép alá. Úgy érzem, most felülről néz rám és a kopaszodó fejemre mutat. — Hát igen. Az idő eljárt s az évek elvitték az én hajamat is, mint a másokét. De mi van ezen mutogatni való? Eszembe jut a bosszú ígéretem. Összeszoritom a fogaimat, hirtelen felállók, a képhez nyúlok és az angyalkát a fal felé fordítom. Ám nyomban hátrahókölök: Halálfej vigyorog rám és sárgás csontujjával rám mutat. — Mutogathatsz, — mondom — még nem vagyok nálad soros. Látogatóim döbbenten néznek rám. Megzavarodtam? — gondolhatták. Elnevettem magamat. — Nincs semmi baj. — nyugtatom őket, visszafordítva GERLE GIZELLA: VÉRMEZŐ Hogy miért jut eszembe a Vérmező éppen most? Mert szeretném bizonyítani, hogy régen is voltak „okosok", akik a gyakorlatban is alkalmazták a sok, örökigazságú, magyar közmondás közül az egyiket: „többet ésszel, mint erővel"... Az eszüket használták, azzal dolgoztak, nem görnyedtek, nem nehéz, kétkezi munkával keresték meg mindennapi kenyerüket. Ki ne emlékezne (talán még ma is) a bolgár kertészekre? A bolgár kertészek termelte főzelékek, gyümölcsök, híresek voltak: jó ízükről, kiváló minőségükről. A bolgár kertészektől vásárolt árú márkát jelentett, fémjelezve volt, akárcsak a 14,22 karátos arany. Hogyan kerültek a bolgár kertészek Budapest környékére? Bulgária határai: román, török, görög, szerb, a tenger felől Oroszország közé szorítva a kertészek az ! 800-as évek elején kezdtek terjeszkedni, „beszivárogni" életteret keresni — északra. Eljutottak Romániába, de az oláhok nem tűrték őket. tovább nyomultak felfelé, mentek-men- j degéltek, mindig északabbra valóságos népvándorlásszerú i áradat volt már, amikor végül Ferenc József uralkodása , alatt eljutottak Magyarországra. A bolgár nép földmíveló, mezőgazdasággal foglalkozó nép. Lassan, lassan Üllő, Vecsés, Zugló, a Rákos patak partján — Bdapest környékén j — kicsi földdarabokat vásárol- j tak. s ezek a kicsi farmok egyre : nőttek, növekedtek, mert a bolgárok teljes munkaközösségben j dolgoztak. Minden közös volt: a föld, a termés, a beleölt munka, í idő. az eladott termények jövedelme. Közösségben laktak, i egy asztalnál étkeztek, az i asszonyokra eső munka, a ház- i tartás ellátása, házkörüli • munkák, gyermeknevelés, min- i den egyenlő arányban lett megosztva. A cél:minél jobb árut vinni a piacra, s ez a már majd-1 nem „közösségi törvény" meghozta a gyümölcsét. A bolgárok gyarapodtak. Nemcsak a föld imádata és tisztelete vezette a kezük munkáját, a termelt főzelékben, gyümölcsben benne volt a szivük, lelkűk, gondolatuk is; a hála az ország iránt, amely befogadta őket és kenyeret adott nekik és családjuknak. Eszembe jut Jókai Mór a „Barátfalvi Lévita" cimú könyvéből egy részlet: ,,a mi kenyerünk a mi híveink szívében van, s az jó termőföld. A fiamat arra fogom nevelni, hogy esze és szorgalma után megéljen. A pénz elgurul, a földbirtok elszalad a kényeztetett úrfiak keze- és lábai alól. hanem a szegény ember fiának munkakedve, dominium és kapitális, ami nem vesz el soha." Budán, közel a bolgár kertészek kis tanyáihoz, volt Szecsey uram fűszer és csemege üzlete. Nem szatócsbolt, jól vezetett, jól felszerelt, rangos „markét" volt az Budán. Persze 1914 után. 1917-ben már egyre kevesebbet lehetett kapni a boltban, sok volt a hiánycikk Szecsey uram boltjában, aki úgy képzelte, amikor ő már elfárad, két fia a Laci. a Jóska fogják tovább vezetni és ott, amit és ahol ó majd abbahagyja. Igen ám, csakhogy a két fiúnak nem nagyon tetszett a fűszer- és csemege szakma. Hosszú órákon át. (korán nyitottak, 1 későn zártak abban az időben a boltokat) emelni, cipelni a nehéz ládákat, csomagokat, 1 hordókat, lótni-futr; udvari- i askodni, szíveskedni, — a boltban a vevő az úr —, létrákról le, fel, ki a raktárakba, le a pincékbe. Laci és Jóska egy szép napon — 15-16 éves korukban — gondoltak egy nagyot: „többet ésszel, mint erővel” és se szó, se beszéd, csatlakoztak a bolgár kertészek közösségéhez és ' Lacinak, 1938-ban, hetvenezer pengős bankbetétje hirdette: okos dolog volt az örökérvényű magyar közmondást a gyakorlatban is alkalmazni... Nos. a Vérmező. Egy. lemaradt, későn érkezett bolgár szintén szeretett volna egy kis darab földet szerezni. A föld az szent dolog a földmíves, a gazda szemében és egy alkalommal, cak úgy. séta közben mit látnak szemei? A Vérmező déli oldalán, az út mentén egy hirdető táblát: „telek, jutányos áron eladó”. Bolgárunknak több sem kellett, sietett, ahogy csak tudott, meg is találta a tulajdonost" egy-kettóre megalkudtak. elkészült róla az írás Dobzse Tódor boldog tulajdonosa lett egy hold finom, zsiros, fekete termőföldnek. Másnap vigan szántott, dolgozott, mindaddig, míg egy arra tévedt rendőr tágranyilt szemekkel meg nem állította: „Hát kend mit művel itt? Nem tudja, hogy ez a föld — köztulajdon?" A rendőr egyelőre ennyivel is beérte, de következő nap, amikor a bolgárt ismét tettenérte. igazoltatta, kikérdezte; a bolgár bizonygatta, ez az ó földje, itt az írás, szerződés, ó ezt az egyholdnyi területet szabályszerűen megvette. Az órszobán azután hamarosan kiderült a csalás: a papíros, a pecsétek, aláírások mind — hamisítványok. Persze az okost, azt, aki többet-ésszel dolgozott — nem találták meg. Ugyanez az okos, felbátorodva a sikerén, másodszor is megpróbálta tőkésíteni a jól bevált közmondást. A Teréz körúton, az Oktogon tér közelében, egy szép napon, korán reggel megjelent egy munkáscsapat, a vezetőmérnök felszerelve a földmérés- és lejelölésekhez szükséges mindenféle szerszámmal és elkezdték buzgón az aszfaltos járdát széles fehér mész-szalagokkal bejelölni. A mérnök szor-[ galmasan számolt, intézkedett, utasított, a háromlábú állványt' a mércével tologatta jobbra-’ balra — a szél éppen fújta, lengette egy borbélymúhely előtt a táncoló-csilingelő réztányérokat — figarónk pedig kétségbeesetten szaladt ki az utcára megtudni, mi történik itten? Mi ez a nagy Wéricskélés^jfelöléS; mi lesz itt, mit dsinálnak? Illemhelyét — volt a válasz. Micsoda, az ő üzlete előtt?Hát mit akar a város? Kivenni szájából a kenyeret, földönfutóvá tenni, megfosztani jövedelmétől? Ki fog gondoskodni a családjáról, ki jön be borotválkozni, hajatvágatni egy olyan borbély- és fodrászüzletbe, amelyik előtt egy — illemhely kacérkodik? A tiltakozás nem használt, másnap folytatódott az, amit előző nap elkezdtek, mindaddig, míg végül a borbélynak ragyogó ötlete támadt: beszélt a mérnökkel. Ő belátja, hogy a városnak illemhelyekre is van szüksége, de nem lehetne néhány méterrel, — egy kicsit messzebbre, jobbra vagy balra kijelölni a ..múintézet’' helyét?... Hát, tízezer pengőért — lehetett. És ez így ment egyik üzlettől a másikig, az Oroszy cukrászda, a többi üzlettulajdonosok is mind, mind fizettek, kiizzadták az obulusokat, a jól megolajozott kerekek egyre távolabbra, egyre messzebbre guritották a „mérnök úr" földmérés- és jelöléshez szükséges szerszámait. A munkások a mérnök úr vezetésével már jól messze jártak a Teréz körúton, amikor végül egy másik szép napon (mindig egy szép napon történik valami fontos) a ragyogó ötlet megbukott, és a főokos lebukott... Az illemhely az Oktogon tér alatt épült fel. Ez a két történet a megszépítő messzeség távlatában, a mai múnügyekhez képest úgy hangzik, mint ártatlan dajkamesék. Azóta az ártatlan kisdedek felcseperedtek, a technológia haladásával karöltve, kiokosítva, nem a köztulajdon földjeinek „eladásával", vagy meg-nem-rendelt illemhelyek felépítésével keresik meg a mindennapi — kokainra valót. a képet, — csak ez az angyalpalánta kissé furcsán pajzánkodik. Fáradt vagyok és álmos. Az ápoló az ágyhoz támogat. — Aludni fog, — mondja a vendégeimnek... Látom a festőt. A folyosón tolószékben ül. Olyan 35-40 év körüli lehet, őszülni kezdő haja a vállait takarja és kétoldalt az arcát. Egyik lába befáslizva, feltámasztva merevedik. Egyik kezében paletta, a másikban vékony ecset. Mellette festóállvány. Körülötte betegtársak a nyakukat nyújtogatják. Az angyalkát festi? Nem látom, sokan állnak előttem. Átfurakodom a betegek között és közelebb hajlok. Ez nem angyalarc, hanem valami szikkadt koponya lesz, a szemgödrökből üresség szigorúskodik. A festő felém fordítja a fejét. Nincs arca, ugyanolyan, mint a képről mérgeskedó koponya. Önmagát festi? — Hol az angyalka? — kérdem izgatottan. Nem felel, csak az ecset szárával bököd a képre. (Hm... Ez a művész bölcs ember. Az élet értelmét a maga módján, a művészete útján mutatja meg.) Aztán a kocsija magától elindul, az állvány is vele megy, hogy a folyosó végén eltűnjenek. Betegtársaim sincsenek már mellettem, magam állok ott és szörnyen szomjazom... A köhögéstől rángatózik a seb, fáj. Felébredek. — Mondtam, ne dohányozzon annyit! — hallom valahonnan. Igen, már napok óta nyúztak az orvosok is, az ápolónők is a cigarettázás miatt. Hazaküldtek, kiszedték a varratot és egy hét múlva jelentkeznem kellett ellenőrző vizsgálatra. Dr. Hegyesszakáll végighúzta az ujját a sebhelyen, buzgón bólogatott hozzá: — Rendben van, — gyönyörködött — meg vagyok elégedve, nagyon szép. Őszinte legyek? Nekem is tetszene, ha ez a 30 centis vágás az ő hasát díszítené, nem az enyémet. et Clóó IC ~ ^ x; a l& make up STÚDIÓ ’ <3* I Arcápolás * Masszázs Tisztítás * Szörtelenités Szempilla, szemhéj-festós Arckikészités minden alkalomra 920 St Clalr Ave. West Tel:654-3286 FRIED ÉVA charlesign Charles Sign & Display Studio Limited világító címtáblák 103 Manville Road Scarborough 705, Ontario (416)752-1590 Charles Knapp STOP GETSETW DRIVING SCHOOL V TEL: 635-1102 este 661-0364 WEISSBE RliE R TIBII R 10 év Kanada-i és 10 évlzráel-i gyakorlattal ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, ANGOLUL MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN. Munkahelyén vagy a lakásán kezdünk és hazaszállítjuk George Interiors Kárpitos bútorok szakszerű készítése és javítása 20 éves gyakorlattal. Nagy választék szövet mintákban ANTIK SPECIALISTA. \ v f 984 O’Connor Drive f Tel: (416) 751-«»277 -Tulajdonos: MOLNÁR GYÖRGY IZRAEL 7-60 napra $685.-30 nappal korábban kell rezerválni! TEL AVIVTORONTO MIAMI SUPER SPECIALS személyenként 1 hétre $189rtől 2 hét 4 hét 6 hét 8 hét 10 hét ALUSONkonyhával 359*.- 729.- 1069.- 1409.- 1739.SEA ISLEFriqidaire-el 369.- 699.- 1019.- 1339.- 1659.Az árban benne van: Oda-vissza a repülőjegy, WARDAIR Charter járatra, a repülőtéri ki és beszállítás. Hotel. (30 nappal korábban kell lefoglalni.) Indul; Jan 01,2, 6, 8, 9, valamint későbbi indulások is kaphatók. ' BUDAPEST 481.„ BÉCS 466.- 14 - 45 napra LONDON, AMSTERDAM FRANKFURT, PÁRIS $299.00-tól (14 - 60 napra) HA MOST BIZTOSÍTJA TÉLI ÜDÜLÉSÉT SOKKAL OLCSÓBBAN UTAZIK! miami beach/forth lauderdale/tampa/orlando 1 - 2 - 3 - 4 hétre már $109.00-tól HAWAII BARBADOS 4 2 és 4 ■BQQQXfnfll mUtKBBMm hétre hétre $329,00 $219.00 ACAPULCO. ARUBA. BAHAMAS. JAMAICA. HAWAII stb. . ( már most rezerváljon télére ) ROKONOK KiHOZATALA: $440.-tői (Zágráb) Bármikor: Budapestről $ 679.-től IKKA — TUZEX — COMTURIST Öröklakás, Autó, Csomagküldés és pénzküldés • ,AÄ? TM*va r 1500 Bathurst Street Toronto, M5P 3H3 Ont. 651-4102 651-4333
