Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-09-30 / 726. szám
vergözös terrorista Arafat szämitanak a mersekelt partnernek, de meg Gadafit is tülzottan mersekeltnek minösitik az irakiak, akik ezekkel a megalkudö szirekkel libiaiakkal, meg tärgyalni sem hajlandök. Egy biztos es ezt rendkivüli örömmel irjuk le. az arab nep mindig hajlamos volt egymäs maräsära. ölesere, aztän nehäny hönap. nehäny ev mülva ismet egymäs nyakäba borultak es testveri csökokat vältottak. Most azonban a helyzet annyira elmergesedett, hogy ezt a szakadäst egyhamar megfoltozni nem lehet. Aszad sziriai elnök azt mondotta: nem lehetetlen, hogy a ket barät, Begin es Szadat közösen inditanak häborüt Sziria eilen. Ez ugyan a szokäsos arab tülzäs, de teny, hogy Szadat ma sokkal közelebb all Beginhez, mint a szovjetbarät arab vezetökhöz. Az olajhatalom sem vegtelen Es amit megint nem ertünk, az Szaudi Arabia älläspontja. Khalideknak minden okuk megvan arra, hogy a legaktivabb mödon müködjenek közre a Szovjetuniö Közelkeletröl valö kiakolbolitäsäban. Nagyon jöl tudjäk. hogy egy moszkvai befolyäs nemcsak a jelenlegi kirälyi csaläd eltävolitäsät. legyilkoläsät jelentene, de együttal az olajuralom veget is. Tehät amikor olajerdekeiket vedeni akarjäk, nem szämithatnak mäsra, mint Amerikära, illetöleg a Nyugatra, akik bizonyos mersekelt kereteken belül meg az ällandö olajäremelest is lenyelik. Tehät meddig feszithetik a szaudi-aräbiaiak a hurt? Ne legyünk soviniszta es elfogult mödon jö zsidök, pröbäljuk megerteni mäs hitek, mäs valläsok szempontjait is. A mohamedänoknak ugyanolyan szent cel, hogy a pro feta zöld lobogöja lengjen az 6 szent värosuk Jeruzsälem felett, mint ahogy a zsidösägnak is szent celja, hogy szabadon imädkozzon szent värosa Jeruzsälem egykori templomfalänäl. Csakhogy a reälpolitika szempontjait figyelembe keil venni es a Szaudi-i uralkodö körök ma mär pontosan tudjäk, hogy Jerzsälem stätuszät, mint Izräel fövärosäet tudomäsul keil venniük, legfeljebb a szent helyek örzese teren erhetnek el kompromisszumot. Ezen a tenyen meg az olajgazdagsäguk sem vältoztat. Tehät homälyos, hogy Szaudi Arabia miert hüzza az idöt es miert fektet be szüksegkeppen elveszett milliärdokat ellensegei a palesztin terroristäk es Sziria tamogatäsäba. De nyilvän ez is rövidesen kiderül, söt a jelek arra mutatnak, hogy a keprejtvenynek ez a kockäja is helyere fordul es a közelkeleti beke rajza vilägossä välik. Ne legyünk elegedetlenek, ha nem minden egy nap alatt sxületik nak ezüttal Amerika tette torkära a kest, es most välasszon. Ha az arab vezetök egy resze fordul ellene, ügy Amerika meg fogja vedeni. Ha azok nötäjät füjja, Amerikäval talälja szemben magät. Välasszon, kjnek a segitseget ertekeli többre. Vance rögtön välaszolt is, — szinte Huszein neveben — Jordänia körülbelül 6 hönap mülva fogja elkezdeni a beketärgyaläsokat Izräellel. Az ügynevezett hajthatatlan arab vonal kepviselöit is ertjük, illetve azt ertjük, hogy miert nem ertjük. A viläg egyik legkülonosebb politikai frontja jött letre, a Szovjetuniö ernyöje alatt. A moszkvai kommunista vonal lelkes hiveve vält a fasiszta Gadafi es az ultravalläsos mohamedän algeriai rezsim. Mellettük a sziriai Aszad söt a szerkesztösegeben. nem is besz.elve arröl, hogy mennyivel több belsö bizalmas informäcioval rendelkeznek. Amit tehät vegülis egyältalän nem ertünk az az. hogy ezek a “bizalmas informäciök" miert bizalmasak ebben a szituäciöban, holott azok nak nyilvän ossägra hozatala, az Egyesült Ällamoknak hasznälna, a Szovjetuniönak ärtana. volna, ältalänos vilägcsökolözässal, mint annak a rendje. Erre azonban nem került sor. ami nagy kär. Nem ertjük, hogy miert. Hiszen igaz. hogy sokszor irtuk le mergünkben. hogy Vance es Brzezinski szürkek es tudatlanok, de ezt megsem keil a szö abszolut ertelmeben fogadni. Az amerikai külügyminiszteriumban is van annyi esz, mint a Menöra egyezmenyt Kissinger külügyminisztersege alatt. Mert ha az Egyesült Ällamoknak pillanatnyilag nem lenne meg a mödja. hogy ezek hozzäjäruläsät kieröszakolja, ügy az egyezmenyt ebben a formäban Kissinger nem hozta volna nyilvänossägra. De igenis Amerikänak meg van hozzä a hatalma. A volt külügyminiszter tehät olyan lätvänyos szinhäzi produkciöt rendezett Eszi nem eszi,nem leap mast ban ket megegyezes született. Az Egyiptom es Izräel között letrehozott beke-megällapodäs akkor is eletbe lep, ha Huszein a mäsik szerzödeshez nem järul hozzä. Vagyis a jordäniai kirälyteren elmondta, hogy bär ügy Huszein, mint Khalid kiräly elutasitotta a Camp David-i egyezmenyek szöveget. ö megis optimista. Közölte ugyanis Huszeinnel, hogy Camp David-Különben az amerikai politikät az elmült napokban energikus megkemenyedes jellemzi. Ennek legszebb peldäja a külügyminisztei; hazaerkez.es utäni, nyilatkozata. A repülö-1L vegen lesz a Begin ältal beterjeszett javaslatnak ellenzöje, ügy azok csak a politikai spektrum ket szelsösegen jelentkeznek — valöszinü. hogy meg a Nemzeti Valläsos Pärt is elönybe fogja helyezni ezüttal a reälpolitikät a hagyomänyos bibliamagyaräzattal szemben. A legfuresäbb ez esetben a baloldali szelsösegek älläspontja lesz. Valöszinüleg Begin javaslata eilen fognak szavazni, hogy a teljes Szinäjt, minden zsidö települes kiüritesevel, vissza keil adni. Azert fognak ellene szavazni. mert az a velemenyük. hogy mindent vissza keil adni. Ez komplikältnak hangzik. pedig egyszerü: nyilegyenesen követik a nyilegyenes moszkvai vonal utasitäsät. Ez azonban lenyegtelen, csupän kuriözumkent emlitjük. Lassacskän ülepszik le a por. amit a Camp David-i talälkozö väratlan sikere okozott es ma mär egyes reszleteiröl többet tudunk. mint ket hettel ezelött. Az egeszröl nem. Mint kiderült, a por alatt meg egy ködreteg is fekszik amely homälyba burkol egy esomö összefüggest. Szerencsere. egy dolog vilägossä vält a viläg közvelemenye elött, pedig az arab propaganda eveken keresztül sikeresen probälta ezt elkendözni. Ma mär minden nep es minden ember lätja. hogy a beke akadälyozöja es ellenzöje nem Izräel. Nem Begin miniszterelnök es kormänya. A Camp David-i egyezmeny megvalösuläsähoz szükseges törvenyvältoztatäsokat az izräeli Kneszet elsöprö többseggel hozta meg. Ha a vita Egy beke sem tart örökke Ugyancsak ertjük az egyiptomi älläspontot. Az orszäg a teljes gazdasägi összeomläs küszöben all. Az ätlag egyiptomi munkäs 250 dollärt visz haza egy evben. Eddig fö segitöje Szaudi-Aräbia volt, de az onnan jött segitseg a hadi keszülödesek sparherdjen pärolgott el. Szädät vällalja a kockäzatot — bizva abban, hogy a szaudiak kesöbb ügyis meggondoljäk magukat —, es a jövöben teljesen amerikai gazdasägi tämogatäsra s az ällamköltsegek szoritäsänak enyhitesere rendezkedik be. Ügy tünik. az egyiptomi nep erti, miröl van szö; az orszägon belül nines komoly ellenzeke egy különbekenek. Bizonyos fokig ertjük Jordänia ellenkezeset is. Husszein kiräly a viläg legingatagabb trönjänak birtoklöja. Nem esoda, hogy fei. Fel sajät nepetöl, fei az esetleg hozzä visszakerülö palesztinoktöl. fei a hatärai menten levö arab orszägoktöl, amik a Szovjetuniö järszalagjän vannak. Egyelöre megpröbäl idöt nyerni. aztän nehäny hönap mülva valöszinüleg csatlakozni fog — ha nem is hivatalosan a Camp David-i egyezmenyhez. de annak szellemehez. Az izräeli älläspontot tehät pontosan ertjük. Mült heti vezereikkünkben beismertük nehäny koräbbi ertekelesi tevedesünket. Most viszont egy kicsit hadd büszkelkedjünk. Lapunk szerkesztösegi älläspontja vegig az volt, hogy Begin igenis hajlandö bekere. csak jö idegekkel tärgyalva a maximumot akarja kicsikarni. Es ez a maximum megszületett. Ket hönapon belül aläiräsra kerül a bekeszerzödes a 40 milliös Egyiptommal. Utäna megindulnak a normälis kapcsolatok. követsegeket ällitanak fei (vajon Jeruzsälemben-e vagy Tel Avivban?), elkezdödik a gazdasägi es kulturälis együttmüködes. rendszeres közlekedes a hatärokon keresztül. Hogy vajon lehet-e hinni Egyiptom tartös bekeszändekäban? Ez attöl függ. mit tekintünk tartösnak. Ha az. emberiseg tortenelmet vizsgäljuk. ügy egy kis csavarässal azt mondhatnök. hogy mindig a häborü jövendölt jöt. mert utäna mindig beke következett. Viszont minden beket kesöbb häborü vältott fei. Tehät Izräel es Egyiptom közt sem lehet örökös bekeröl beszelni. legfeljebb tartösröl. ami akär nehäny evtizedig is eltarthat. “Fogadjak az amerikai külügy miniszt er t" mikor Carter elnök a kongresszus elött beszämolva. biztatö üj hirkent közölte. hogy "Jordänia es Szaudi Aräbia kirälya hajlandö fogadni Vance külügyminisztert. hogy töle megismerjek a Camp David-i egyezmeny len y eget. Eddig nem tekintettek diplomäciai sikernek, ha egy orszäg hajlandö volt fogadni az amerikai külügyminisztert. S a megjegyzesböl az is kiderült. hogy a megegyezeshez hiänyzott a ket uralkodö elözetes hozzäjäruläsa. De miert? Kepzeljük csak el ugyanezt az Ahoi több dolgot nem ertünk. az az Egyesült Ällamok diplomäciäja. Hogy felreertes ne essek: Carterek az. egyezmeny letrehozäsäval. remekeltek. Annyit szidtuk öket. hogy most nem tagadhatjuk meg az elismerest. Ügy lätszik. hogy Carter — akinek csak felkeszültseget es tudäsät vontuk ketsegbe. jö szändekät soha — lassankent beletanul a vilägpolitikäba. A nagy siker mellett azonban most is elkövettek egy — nyilvän gyakorlatlansägböl fakadö — sülyos diplomäciai baklövest. E sorok iröja azon a hetfön szisszent fei. MENDßn ,Mr.August J.Molnar P.0.30X 1034 New Brunswick, New Jersey class mail U 3 ^ “ registration No. 1373. AZ Eszakamerikai MA6YAR ZSIDÖSÄG LAPJA VOL.17. T26. ÄRA 50 cent SEPT. 30. 1978. AMT ERTÜNK ES EMIT NEM ERTÜNK
