Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-07-15 / 715. szám
men ם Rn kl ESZAKAMERIKAI MAGYAR ZSI0ÖSÄG LAPJA Frank Collin lovasrendör vedte öket a haragos ellentüntetöktöl. akik nehänyszäzan voltak. Szerencsere, komoly rendzavarasra nem keriilt sor, es igy 200 milliö amerikai a televiziös hirekben esak azt läthatta, hogy Collin, a näci vezer egy auto tetejen häpog. de egy szavät sem lehet hallani, mert ennek a partnak meg annyi anyagi alapja sines, hogy egy hangerosito berendezest tudjon berelni. Igazän komikus lätväny volt, es ez az a modszer, ahogy ebben a szituäciöban harcolni keil ellenük. Ami elszomoritott, az az ellentüntetök egyes megnyilatkozasa volt. Nyilvän nem a zsidökä, vagy legaläbbis nem azoke, akik zsidö nemzeti ärzesböl mentek ki tüntetni. A felvonulök közül ugyanis szämosan kiabältäk ezt a jelszöt: "Power to the workers" — vagyis: munkäshatalmat. Artatlan szlogan lenne ez, ha nem ismernenk s nem tudnänk, kik ällnak mögötte. A munkäshatalmat követelö "barätainktöl” sokkal jobban keil felnünk, mint ezektöl az ellensegektöl. Mert aki ma munkäshatalmat hangoztat, az veszedelmes eilensöge Izraelnek es a zsidösägnak, hiszen a viläg legveszedelmesebb s legalävalöbb imperialista hatalmänak, a Szovjetuniönak tudatos, vagy tudattalan ügynöke. Semmi sem ärthat ügyünknek jobban, mint ha az ätlagamerikai a zsidösägot ezekkel azonositja. Azt hiszem, a Collinek mögött ällö es tünteteseken reszt nem vevö "okos antiszemitäk" eppen ebbe szeretnenek minket beugratni. Hogy is szöl a mondäs: Ments meg Uram a barätaimtöl, az ellensegeimmel majd elbänok magam is. A montreali pötvalasztas Talän megsem mindig a legrosszabb következik be. Legaläbbis ebben remenykedik most Montreal angol nyelvet beszelö resze, köztük olvasöink zöme is. Miöta 1976 novembereben a Parti Quebecois kormänyra került, most rendeztek elöször idöközi välasztäsokat. Tehät ez volt az elsö alkalom, hogy Quebec nepe — legaläbbis annak egy resze —- velemenyt mondhatott: mi a velemönye a Levesque-kormänyröl es tämogatja-e annak elszakadö politikäjät. A välasztäsokon a Kanada egysegenek jelszavät hangoztatö liberälisok döntö gyözelmet arattak. Ez önmagäban meg nem lenne nagy jelentösegü, hiszen a pötvälasztäsra Montreal egyik angol negyedeben került sor. Notre-Damede-Grace-ban. Igy is van összehasonlitäsi alap. A teljesen ismeretlen liberälis jelölt, Reed Scowen, hüsz szäzalekkal több szavazatot kapott, mint mäsfäl evvel ezelött az a Brian Mc- Casey, aki orszägszerte ismert. jelentös politikus volt. Teljesen eljelentektelenedett az Union Nationale, amely ugyan szinten a federäciöt tämogatja, de ügy lätszik, a mäsfel ev elötti keserü tapasztalatok utän a välasztök räjöttek. hogy nem szabad megosztani a szavazatokat. Az eredmenyben a legienyegesebb, hogy a välasztökerületnek van 16 olyan körzete. amely majdnem teljes egeszeben francia-lakta. 15-ben azonban itt is a liberälisok gyöztek. ami arra mutat, hogy a francia lakossäg is szembefordul a kormänyzö pärttal. Ez pedig a legszebb remenyekre jogosit. A Parti Quebecois most mär tudja, hogy härom es fei ev mülva nem szämithat välasztäsi gyözelemre, az elszakadäsi referendumot az elött kellene keresztül eröszakolnia. Erre azonban keves remenye van, s a mültheti välasztäsok utän meg valöszinübb, hogy Quebec näpessägänek többsege elutasitja az elszakadäsi tervezetet. Ez koräntsem jelenti azt, hogy Quebecben nem lesznek nagyjelentösegü vältozäsok es nem fogjäk korlätozni az angol nyelv hasznälatät. De az orszäg szakadäsänak veszelye elmülik, s ez növelni fogja a vällalkozökedvet es javitja a gazdasägi helyzetet A Montreülböl valö tömeges meneküläs nyilvän lelassul, a häz-ärak visszamennek a normälisra, stb. Ügy tünik. Kanada kettöszakadäsänak veszelye mülöban van. w Uj moszkvai perek Moszkväban most hetfön kezdödött ket u.n. zsidö aktivista, Scharanszkij es Ginzberg politikai pere. Termeszetesen zart ajtok mögött, mert — a hirek szerint — a ket vädlott nem volt hajlandö vallomäsra, a vädhatösag pedig nem kepes tärgyi bizonyitekokat szolgältatni a kitalält, ostoba kemmesekre. Termeszetesen, sülyosan el fogjäk it61ni öket, hiszen a Szovjetuniö visszakanyarodöban van a sztälinizmus feie es le akarja törni az orszägban burjänzö intellektuälis eilenälläst, igy többek között a zsido disszidenseket is. Scharanszkij Ahogy gondolkodunk a dolgon, räjövünk, mi a különbseg a düh es a bosszüsäg között. A bolsevik terrorral szemben dühöt erzünk, s ez annak a jele, hogy nem is szämithatunk arra: magatartäsukban valami vältozäs következhet be. Bosszüsägot az Egyesült Allamok külpolitikäjäval kapcsolatban erzünk, vagyis meg mindig remenykedünk abban, hogy talän az utolsö pillanatban eszhez kapnak. Persze, remenytelenül. A Feher Häz es a State Department hivatalos megnyilatkozäsai azt hangoztatjäk, hogy ezek a perek veszelyeztetik a ket nagyhatalom kapcsolatät. A valösäg ettöl nagyon tävol äll. A Szovjetuniö nyilvän provokativ szändekkal tette a pert eppen arra az idöre, amikor Genfben megkezdödik Cyrus Vance amerikai es Gromiko szovjet külügyminiszter tärgyaläsa az atomleszerelesre vonatkozöan. Vartce külügyminiszter mült heten bejelentette, hogy az Egyesült Xllamok letiltotta ket kisebb fontossägü küldöttsegenek Moszkvai ütjät. hogy ezzel hangsülyozza tiltakozäsät. A leszerelesi tärgyaläsokra viszont sor kerül, mert ez "nemzeti erdek”, söt "közös erdek". Kepzeljük el a közös erdeket a bankärnak es a betörönek. A bankär ugyan tudna vedekezni a betörö eilen, de ügy dönt, hogy inkäbb odaadja a penzet. Viszont figyelmezteti a betöröt, hogy igazän haragszik, es ha legközelebb ismet betör hozzä, nem fog neki köszönni. A Szovjetuniö termeszetesen a markäba röhög. Provokäciöja sikerült, es ismet bebizonyosodott, hogy a Carter-hangoztatta “emberi jogok" tulajdonkeppen szenteltviz. Az emberi jogokat csak azoknak keil tiszteletben tartani, akik gyengek s akik ezert nagyon komolyan nem tudnak ärtani. Aki erös es nagy gonoszsägokat tud tenni, arra mindez nem vonatkozik. Az amerikai külpolitika ismet eserbenhagyta azokat, akiket ö biztatott ellenälläsra, s akik igaz barätai. Helyükben ismet az ellensegeit öleli keblere. * A nacik Chicagoban Eszünk ägäban sines folytatni a vität a Skokie-i afTerröl, annäl kevesbe, mert sokan felreertettek a Breuer Elsie 6s e sorok iröja közti baräti eszmeeseret, s azt hittek, sülyos ellentetek ällnak fenn közöttünk. Ugyanakkor viszont be keil szämolnunk az üjabb fejlemenyekröl is, nevezetesen arröl, hogy az amerikai näci-part kethetes halasztässal megrendezte orszägos tünteteset, megpedig Chicago belterületen. Erre az alkalomra az Egyesült Allamok minden területeröl erkeztek tüntetni vägyö näcik 6s az ellentüntetni kivänö zsidök is. A zsidök szempontjäböl igy utolag fei lehet vetni a kerdest: erdemes volt-e? Amerika näcijainak erej6böl ugyanis ket szem61yautonyira teile«, igaz, hogy ezek alaposan meg voltak rakva. Olyan nagy volt a zürzavar, hogy az üjsagirök v61em6nye elt£r: 17 avagy 18 näci jelent-e meg a chicagöi tüntet6sen. Mindenesetre több osztag rendör 6s VALAMI rÖL A FAZEKBAN, DE VAION KINEK LESE FORRÖ? mellreszivni. A Szir hadsereg a legmodernebb szovjet fegyverekkel äs a legmodernebb szovjet fegyverek nälkül egyaränt nem ellenfäl Izräelnek. Söt. Politikai magyaräzat helye« hadd idäzzük a legfrissebb most ärkeze« pesti viccet: Kät hadifogoly beszelget egy szomdliai tdborban. — Ideßgyelj Ivan Ivanovics, mondok neked valamit. — Mit mondasz Vaszij Vaszijevics? — Azt mondom, hogy mägiscsak jobb volt nekünk otthon a szäkesfehärvdri laktanydban. Vagyis a Szovjetuniö mäg csak önkäntesekkel sem tämogathatja Sziriät, mert ezzel nemesak azt kockäztatnä, hogy az idölegesen befagyasztott amerikai fegyverszällitmänyok sosem lätott tempöban indulnänak meg Izräel felä, de azt is, hogy a Kremlt utäiö, de egyelöre mägis ingadozö arab vezetök teljesen egyärtelmüen csatlakoznänak le Washingtonhoz. Vagyis a libanoni, illetöleg sziriai välsägban sokkal több a csinnadratta, mint a tänyleges häborüs veszäly. Tulajdonkäppen szerenesäs a helyzet, mert ez a most folyö häboni nem a frontoker;, h^icm a böke-tärgyalöasztalnäl fog eldölni. Ott pedig csak jegyzäkeket, esetleg gorombasägokat lödöznek egymäsra, de ebbe egyetlen fiatal izräeli katona äs talän megelägedässel tegyük hozzä ezt is, egyetlen fiatal arab katona sem fog belehalni. A jövö häten kezdödö Iondoni külügyminiszteri tärgyaläsokra tehät azärt lesz ärdemes odafigyelni, mert aligha volt mäg eset a vilägtörtänelemben arra, hogy a teljes eredmänytelensäg ilyen jelentös eredmänyeket hozna. jellemzö, hogy a volt libanoni ällamfö a legerösebb keresztäny eso port vezäre, Scamoun mült häten ügy nyilatkozott, hogy a Közel-keleten a szovjet elörenyomuläst csak kät erö tudja feltartöztatni: a libanoni keresztänyek äs Izrael. A naiv fogalmazäs ellenäre is sok igazsäg van benne. Az el-1 mült hetekben a Szovjetuniö befolyäsa Sziriära ismät növekedett. S mivel Moszkva terveit semmi sem akadälyozza annyira, mint egy nyugalmi ällapot, ez okozta, hogy Libanonban ismät dörögnek a fegyverek. Ha nem is kimondott polgärhäborü ez, de arabok öldöklik egymäst: a megszällö Szir hadsereg äs a libanoni Keresztäny Falang. Izraelnek nem mindegy, hogy äszaki hatärän erötlen libanoni egysägek vagy egy szervezett Szir haderö äll. Ezärt ismät komoly eröket vonultattak fei a libanoni hatär mentän. Az izraeli lägierök felderitäsnek mondott, de länyegäben tüntetäsnek szänt repüläseket hajtanak vägre Beirut feie«. A kormäny szövivöje szerint nem fogjäk tätlenül näzni a libanoni keresztänyek lemäszärläsät. Vagyis Izräel tulajdonkäppen ügy emeli fei szavät, ami a keresztäny viläg kötelessäge lenne. Bärmily szäpen näzne is ki, hogy Izräel a keresztänysäg vädöjekänt tündököljön Moszkväval szemben, mägsem erröl van szö. A nagy közelkeleti sakkjätszmäban Libanon näpe az a leggyengäbb gyalogfigura, amelyiket bärmelyik fäl hajlandö feläldozni. Az izräeli figyelmeztetäsre Moszkva kardcsörtetässel välaszolt äs kijelentette: hajlandö felfegyverezni a sziriai hadsereget. A dolgot nem keil tülsägosan äkat tekinti a Palesztin Näp jogai letätemänyesekänt, hanem Husszein kirälyt. A mäsik fontos negativum a Golän fennsik kärdäsänek elkenäse. Ügy tünik az egyiptomi javaslatböl, mintha Szadat mär annyira torkig lenne sziriai kollegäival, hogy hajlandö lenne föladni a nevükben valö tärgyaläst. Nagyon optimistäk mäg ügy 1 is fogalmazhatnäk ezt, hogy Szadat tett egy läpäst egy különbüke iränyäban. Ilyen messze persze ne menjünk älmainkkal, de egy täny, miutän a kät fäl kölesönösen elvetette egymäs javaslatät, megegyeztek abban, hogy lehetösäg van a tär- j gyaläsok folytatäsära äs jülius 18; 19-än, Londonban összeül a 3 ärdekelt külügyminiszter Mose Däjän, Kamel äs Cyrus Vance. ׳ Az amerikai politika nem csinäl titkot abböl, hogy most elöször nemesak közvetitökönt kivän szerepelni, hanem sajät elköpzelöseit is beterjeszti, s mindkät feiet eziränyban pröbälja presszionälni. Bär nämileg bizalmatlanok vagyunk Carter-äkkal szemben, nem eshetünk abba a hibäba, hogy fel-j tätelezzük: teljesen elfosadhatatlan äs lätät veszälyeztetö büküt akarna Izradre räeröszakolni. A londoni talälkozäs persze nem hoz majd eredmünyt, de ugylätszik a bükemomenturnot sikerül fenn tartani. Szadat az egyiptomi elnök egäsz rövid idön belül Washingtonbaärkezik, hogy Jimmy Carter-rel szemälyesen tärgyaljon, valöszinü, hogy a megbeszüläseken nem annyira Izrael! lesz a központi probläma, mint inkäbb az a veszäly, amit a Szovjetuniö afrikai äs közelkeleti tärhöditäsa idäz elö. Ez a fenyegetüs ma nagyon^ akut es A US föbi'räk döntese FEHERNEK LENNISEM HÄ TRÄNY olyan közoktatäsi programokban, amelyeket a federälis kormäny tämogat. (A federälis kormäny ävi kät milliö dollärral tämogatja a University of California orvos fakultäsät.) Ritkän törtänt meg az amerikai törtänelemben, hogy a US Legfelsöbb Birösäg hatärozata ilyen älesen megoszto« volt, mint ebben az esetben äs az ellenvülemünyek olyan szenvedälyesek voltak, mint ezüttal. A Bakke ärdeküben törtänt 5:4 aränyu döntüs hajszälnyi volt äs vügsö fokon Lewis Powell föbirö älläsfoglaläsa döntö«, az älläsfoglaläs azonban valöjäban sem a többsägi, sem a kisebbsägi föbiröi esoport szämära nem jelent igazi gyözelmet. Mr.Powell egyetärtett Warren Burger-rel, a US Legfelsöbb Birösäg föbiräjäval, William Rehnquist, John Paul Stevens äs Potter Stewart föbiräkkal, hogy Allan Bakke-t illegälisan utasitotta el a Davis campus, faji szärmazäsära valö tekintettel. Az 5 föbirö egyetärtett abban, hogy a kvota-rendszer ellentätben äll az 1964-es Civil Rights törvännyel. (Ez a döntüs jelentette Allan Bakke gyözelmüt.) Folytatss a 2. •Idalon kisebbsäghez tartozö jelentkezöt mindenkäppen fei akartäk venni, annak ellenäre, hogy feiväteli vizsgaeredmänyeik alaesonyabbakj voltak. mint Bak!keä. A US Legfelsöbb Birösäg 5:4 aränyban igazat adott Allan Bakke-nek, a hatärozat azonban olyan bonyolult, hogy a jövöben szämos esetben nyilvänvalöan üjabb föbirösägi döntüs lesz szüksüges. Az amerikai föbiräk hatärozata rüszint az Alkotmäny XIV. mödositö paragrafusänak, mäsräszt pedig az 1964-es Civil Rights törvünynek volt az ärtelmezäse. A XIV. mödositö paragrafus, amelyet 1868-ban csatoltak az Alkotmänyhoz, kijelenti: Sem született, sem naturalizält amerikai polgärt nem lehet ällampolgäri jogaiban megröviditeni, semmifäle indokböl. A US Legfelsö Birösäg föbiräinak többsäge ügy döntö«, hogy a Davis-campus megröviditette ällampolgäri jogaiban Allan Bakke-t, amikor — mäsokkal szemben — visszautasitotta az orvosi fakultäsra valö felvätelät. S a föbiräk, ezen kivül ügy talältäk, hogy a Davis-campus kvota-rendszere ellentätben äll az 1964-es Civil Rights törvänynyel, amefy mindenfajta faji megkülönböztetäst megtilt A US Legfelsö Birösägänak döntäse az ügynevezett Bakke ügyben törtänelmi jelentösägü. Allan Bakke, aki 38 esztendös, a National Aeronautics and Space Administration märnöke, azt ällitotta, a föbirösäghoz benyujtott keresetäben, hogy a University of California-Davis; Medical School törvänyellenesen faji megkülönböztetäst gyakorolt vele szemben, amikorl 1972-ben äs 1974-ben elutasitotta az orvosi fakultäsra! valö felvätelät, annak ellenäre, hogy ä felvüteli vizsgän jobb ätlagos eredmünyt ürt el, mint szämos olyan, faji kisebbsäghez tartozö, (nägerek äs spanyolamerikaiak) akiket felvettek az egyetemre. A Davis campus minden üvben 100 üj egyetemi hallgatöt vesz fei äs egy bizonyos kvöta-rendszer alapjän törtännek a felvütelek: a 100 üj egyetemi hallgatö közül 16-nak kisebbsägi faji esoporthoz keil tartoznia. Röviden összefoglalva, a birösäghoz benyüjtott keresetäben Allan Bakke arra hivatkozott: hätränyos faji megkülönböztetüsben räszesült, azärt, mert — fehür. A föbirösägi eljäräs sorän a Davis campus igazgatöja elismerte, hogy valöban azärt utasitottäk el Bakke felvätelät, mert a kvota-rendszemek eleget akartak tenni, vagyis a 16, faji Hirtelen nagyon megälänkült a közel-keleti diplomäcia. A nemzetközi röpködäsek, az informäciös äs jegyzükvältäsok szinte viha.ros tempöban! követik egymäst äs! bär! közeli1 bäke lehetösäge mäg mindig nem mutatkozik, a többhönapos| meddö stagnäläs mär a multä. A 8 hönappal ezelött kialakult helyzet alapelemei vältozatlanok. Szadat jeruzsälemi lätogatäsa, akkor is üj helyzetet teremtett, ha azöta nem is következtek be a remält nagy szenzäciök. A nyomäs, amit az amerikai adminiszträciö kätsägkivül gyakorol Izraelre, nem olyan döntöen fäjdalmas, mint ahogy ettöl sokan fälnek. Pontosabban Carter-äk Izraeltöl szeretnänek több engedmänyt kicsikarni, de azärt naivitäs lenne azt gondolni, hogy az arab orszägoknak nem mondjäk meg, mi az, amit követelhetnek, mi az, amit nem. SzadaUKhaled Husszein äs a többi ügynevezett märsäkelt nyugat-barät arab vezetö kalkuläl is ezekkel a lehetösägekkel. Ennek legjellemzöbb bizonyitäka, a legutöbbi Büketerv jegyzükvältäs. Mint ismeretes az izraeli kormäny mäg decemberben eljuttatta bäketervät Egyiptomhoz, melynek alapgondoiata az volt, hogy visszaadjäk a Sinai fälsziget nagyräszät, de ott bizonyos katonai tämaszpontokat fenntartanak. Ugyanakkor a Jordän nyugati területeken megmarad az izraeli katonai megszälläs, de a közigazgatäst az arab polgäri szervek veszik ät. Ezt a tervet Egyiptom elutasitotta, ami nem is meglepö: qyilvän Izrael is csak kiinduläsi alapnak tekintette. Mült häten viszont vägre megszületett az egyiptomi ellenjavaslat, amely ugyancsak nagyon merev. E szerint a Gäzai-övezetet egyiptomi, Judea äs Somron területät jordäniai felsäghatalomnak keil ätadni äs a “palesztin näp” küsöbb szabadon döntene jövöjäröl. Ez a terv nemesak a Begin kormäny, de bärmely izraeli kormäny räszäre eifogadhatatlan, mikänt azt Simon Peresz az ellenzüki munkapärt vezäre közölte Szadattal. A kät politikus ugyanis mült häten Bücsben talälkozott egymässal. Nehäz ugyan meghatärozni, hogy milyen alapon, de Szadat-ot az euröpai szociäldemokräcia kät vezetö alakja, Kreisky oszträk kancellär äs Willy Brandt volt nämet kancellär ugyancsak szociäldemokratänak minösitette. Igy tehät internacionalista alapon hoztäk össze öket s az elkäpzeläsj mögött nyilvän az a lehetösäg! rejlik, hogy härom-härom äs fäl ( äv mulva egy üjabb izraeli 1 välasztäsok eredmänyekänt I esetleg Simon Peresz kerül kormänyra. Ez persze mäg lehetösägkänt is messze van, de bäketärgyaläsokat manapsäg nem rövidtävra terveznek. Lehetsäges, hogy Peresz | rugalmasabb Beginnäl, de ezt a mostani egyiptomi javaslatot ö is elutasitanä. Nehogy azt higgyük, ennek alapjän, hogy az egyiptomi bäkejavaslatban semilyen lehetösäg nines. A negativum j az. ami fontos benne, vagyis az, | ami kimaradt. Az egyik kimaradäs a PLO, mäg a nevät sem emlitik, söt, ez az elsö eset a Kartun-i ärtekezlet öta, hogy egy arab ällamfö nem Arafät-1 »Mr.August J . "01nar P.O.Box 1034 Ke ,v Brunswick, Me7.׳ Jurjay oj'Jo'j U.S.A. S*c««4 clatt Mil rt^it(ration No. 1373. VOL.17. 715 JULY 15. 1978
