Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-02-04 / 693. szám

oldal 1978 február 4. * MENORA Korda Steven ügyvéd SÍTú 2 Complexe Desjardins, Suite 2320 P.O.Box 188, Place Desjardins, Montreal,Que. 1158 1B3 r" FOGSORJAVÍTÓ KLINIKA | Azonnal megjavítjuk fogsorát e's megvárhatja | j Appointment nélkül hétföto'l-péntekig, reggel 9—tol este 8-ig. £ 5 ( M 3 Nyugdíjasok es Welfaren lévők részére K mérsékelt árak || 6655 COTE DES NEIGES RD. Suite 235 (Goyer sarok) £ 733—7Q11____ 733-414 JELEDITIBOR Chartered Accountant MUFTIKKAL 9:n-:mi i 4333 St.Catherine St.W. TOltOMO »9:1-8692 280 Jarvis St. ^^•S%«SSSWS3SSS3CSK3S3S3SSS**WCS3S3aSSS3SSCS*SSX3í3C Ij UJ KOSHER IZRAELI rUF7 I FftKI RESTAURANT NYÍLT ! LCUN RESTAURANT JAFFA IZRAELI KÖZÉP-KELETI ÉS ORIENTÁL SPECIALITÁSOK. KOSHER PIZZA és az EURÓPAI és.AMERIKAI ZSIDÓ KONYHA ÍNYENCSÉGEI A Tulajdonos Mrs. Chana magyarul is beszél. Reggeli, ebéd és vacsora Nyitva reggel 8 órától éjjel 12-ig. Csütörtök és szombat este 8-tól: HANGULATOS ISRÁELI TÁNCZENE Péntek este és szombaton zárva. 5955 Victoria Ave. Montreal Tel: 737-9698 ^ cxkz3 KOMIŐS TIBOR SZUCSMESTER BUNDÁK MÉRET UTÁN ES RAKTÁRON ALAKÍTÁS * JAVÍTÁS * MEGÓVÁS BIZTOSÍTÁSSAL 1435 ST.ALEXANDER St.Room 200 Tel: 842-7536® Kedves vásárlóink tudomására hozzuk, hogy üzletünket rövidesen feladjuk;. A legjobb minőségű spanyol és olasz gyártmányú női és férfi cipőket, téli csizmákat SAJÁT ÁRBAN KIÁRUSÍTJUK SZEDŐ SHOE IMPORTING 5184 A Cote de Neiges Rd. ^_j y , Tel: 731-3074 Gondoskodjon életében, hqgy mint zsidót temessék Forduljon bizalommal a “CHESED SHEL EMES” FUNERAL HOME-h.r 935 Beaumont Ave. Tel: 273-3211 Sírhely rezerváld AMERIKAI TRAGÉDIA A ,,titkosangyal hoz" fűződő barát­ságom úgy kezdődött, hogy évekig leve­leztünk. anélkül, hogy személyesen ismer­tük volna egymást. És úgy indult, hogy egy napon, idestova egy tucat esztendeje, 1 levelet hozott tőle a posta messze New Yorkból. A levél hangja olyan volt. mondanivalója olyan eredeti, színes, érdekes, olyan egyenesen szívhez találó, hogy fel kellett fedeznem: valahol a távolban, a nagy és gazdag Amerikában él egy barátom, akiről addig mit sem tudtam. Válaszomban felajánlottam neki. hogy — mivel ez a helyzet — tegezzük egymást. Ezt ő. a „titkos angyal", udva­riasan bár, de elhárította. Erről majd akkor beszélünk újra. írta, amikor alkal­munk lesz személyesen beszélgetni. Azért neveztem el „titkos angyalnak", mert ez az ember állandóan jót tesz. segit. Teszi ezt pedig teljesen önzetlenül, anélkül, hogy az érdekelt fél, akiért cselekszik, tudna róla. Talán meg is vonja most tőlem ezt a sokéves barátságot, amikor kiírom a nevét, amit egyszer és mindenkorra megtiltott nekem. De a tragédiához, amelyet most meg akarok írni. annyira hozzátartozik, hogy nem tehetek eleget kifejezett kívánságának. Néhány hónappal ezelőtt találkoztunk először New Yorkban, a csodálatos, meg­ejtő. gigantikus metropolis egyik kül­városi utcájában, ahova elég nehezen találtam el. pedig telefonon igen rész­letesen és világosan megmagyarázta, ho­gyan és merre kell mennem. Ott állt a sarkon és azonnal megismertem: csak ő lehetett a férfi, akihez jöttem. Szélesen mosolygott és összetegeződtünk. Payor Jenő és én. Barátom jóképű, válías. középkorú ember. Szeméből értelem, szellem, humor és jóság sugárzik. Velem töltött egész sor hétvégét ame­rikai születésű, de magyarul jól beszélő felesége, a tündéri Elis és az én élet­társam: Jósé kíséretében. Kivitt a ki­kötőbe. :> környékre. Roosevelt lakó­házába. barátaihoz, mindent meg akart mutatni, amit a városban és környékén érdekesnek ítélt. Heteken keresztül ez volt a Payor-házaspár week-end programmja. Mivel érdemeltem ki ennyi figyelmet, fáradságot, odaadást és költséget — talán sohasem fogom megtudni. Érte addig és azóta semmit sem tehettem, legfeljebb igen keveset azokért, akiket pártfogásába, védőszárnyai alá vett. Egy este. hosszú kertelés után meg kér­dezte: meg akarnám-e nézni Harlemet. New York négernegyedét? Jobban mondva, nem is annyira a híres város­részt akarná megmutatni, amelyen autó­val átsétálunk majd. hanem húga hasz­náltruha üzletét. Kissé viszoiyogva jár oda, vallotta, mert arrafelé a fehérbőrű ember nem igen van biztonságban, külö­nösen a nap vége felé. amikor besötétedik. Húga és sógora sem jókedvükben válasz­tották munkahelyükül a Harlemet.... A néger negyed felé gurulva. Jenő barátom lassan-lassan elmondotta csa­ládja történetét. Édesanyja öt gyerekével érte el az 1939-es esztendőt. Férjét, aki kiskeres­kedő volt. 1936-ban vesztette el. Idejében, ahogy mondani szoktuk, a sors meg­kímélte mindattól, ami az életben mara­dottakra a következő esztendőkben várt. Jenő fia — barátom, aki az autó volánja mögött most a múltat idézte —. aki jól kereső könyvelő volt. 1939-ben elvett egy amerikai lányt, Elist. s kivándorolt New Yorkba, ahol kitanulta a nyomdász­mesterséget. Azóta is gépszedőként keresi kenyerét. Payor mama másik fiát. Dezsőt, aki a MUSz-ban szenvedta a poklok kín­jait. a doni visszavonulásnál látták utol­­szor életben. Harmadik fiát. Marcellt. 1945 tavaszán Mauthausenben. Emma lá­nya 1944-ben Ravensbrückben halt mártírhalált' Zseni mamát 1945 január 17-én, amikor az oroszok elfoglalták Budapestet, a pincében, ahol bujkált, sú­lyos szerencsétlenség érte. Combnyak­törést szenvedett, két hétig orvos és kór­ház nélkül kínlódott. Csak a csoda és Margit lánya, valamint veje. Feri önfelál­dozása mentették meg az életnek, de nyo­morék maradt. 1947-ben Jenő kihozatta a mamát New Yorkba és máig együtt él vele. Az 1956-os forradalom alkalmával a Sugár család — Payor Margit, férje. Feri és két gyerekük — kimenekült Magyaror­szágról. Jenő őket is kihozatta Amerikába, s így a megmaradottak megint együtt él­hetnek a Hudson partján. Az emigráns élete sehol sem könnyű, az USA-ban sem. Sugár Feri vasalni kez­dett. ami nem rossz szakma általában. Ki­véve nyáron. A nyár azonban New York­ban néha 4—5 hónapig tart. amikor a forró vasalóból és a nedves posztóból fel­szálló pára nélkül sem könnyű az ottani vízgőzös kánikulát elviselni. Különös­képpen. ha nem húsz éves az ember. (Jenő nem beszélt a szedőgépek forró ólmáról, a nyomdák fülledt légköréről, amelyben dolgozni szintén nem lehet leányálom. gondolom. Magáról sohasem beszél.) Sugár Feri nem tudott beletörődni abba. hogy élete végéig vasalással keresse meg kenyerét. Egy kis üzletről ábrán­dozott. amelyben könnyebb lesz majd a mindennapit előteremteni, kevesebb hát­fájás. fejgörcs, kisebb fizikai megerőltetés árán. Ez a vágya öt évi kemény testi munka után végre megvalósult, amikor pénzes­társat talált, akivél a Harlem főutcáján, a 125. Streeten szerény üzletet nyitott, amelyben „uraságoktól levetett" használt ruhákat árult. Ebben az üzletben látogattam meg a Sugár-házaspárt. Megvallom, igen furcsa volt ez a vizit. Furcsa volt ezeket a rendkívül rokon­szenves. a múltban sokat szenvedett, őszülő hajú pesti polgárokat a Harlem kellős közepén találni. Furcsa volt. hogy a fogasok nem a Király utcában vagy a Rottenbiller utcában sorakoztak egymás mellett, hanem a világ legnagyobb néger városában. Irta: Szombati Sándor Másra, többre nem tellett a pénzestárs tőkéjéből, a házbér ott a legolcsóbb. No meg. a jobb negyedekben hiába is árul­nának használt ruhát, az ott senkinek sem kell. A ruhákon az volt a feltűnő, hogy tel­jesen újaknak tűntek, a lehető legki­tűnőbb állapotban voltak. Egyet-egyel le­vettem a fogasról és megcsodáltam a szövet minőségét, a szabás kifogástalan­ságát. — Csakis az ilyen öltönyöket lehet el­adni — magyarázta Margit asszony. Amelyikről el lehet hinni, hogy vadonat­új. A feketék hallani sem szeretik, hogy viselt holmit készülnek vásárolni. Amikor az elején, tapasztalatlanságomban azt találtam mondani: „olyan, mint az új . a vevő-jelölt arca elkomorult. A fekete emberek csak a legszebb holmit szeretik magukra venni. Márpedig kevés pénzért csak használt ruhára tellik. így hát maguk előtt is letagadják, hogy nem vadonatúj öltönyt, kabátot, nadrágot vesznek... — Általában hogyan viselkednek? — kérdeztem. — Általában rendesek. De csak álta­lában... — feleli Sugár Feri. — Mi a kivétel? — Amikor a „vevő" magára ölti a ruhát vagy kabátot és megszökik vele. Ki­rohan az üzletből... Hiába kiabál utána az ember, a fekete járókelők jól tudják, miről van szó. rám se hederítenek. Néger soha nem fog el fajtájából való tolvajt... — Es ez gyakran előfordul? — Minden héten legalább egyszer... — Nem tud ez ellen védekezni? — Nem... — Jól érzi magát ebben az at­moszférában? — Nem. — Félnek1’ Sugárék egymásra néztek és vállat vontak. — Isten kezében vagyunk — mondta Margit asszony. — És ha ó azt akarta, hogy Hitler karmaiból megmeneküljünk, továbbra is vigyáz majd ránk... — Miért választotta ezt a kenyeret. Feri? — faggattam. — Két gyermekem van. Azt akarom, hogy tanuljanak. Hogy ne kelljen a fiamnak is ruhát vasalnia... hogy sem Judynak. se Petinek ne legyen szüksége arra. hogy a Harlemben dolgozzék... Amikor elváltunk tőlük, rendkívül kellemetlen kaland ért bennünket. Jenő a szűk parkolóhelyről ki akarta szabadítani kocsiját és véletlenül meglökte az előtte álló autót. Oh. nem nagyon, egy kicsit. Sárhányó érte a sárhányót. Abban a pilla­natban. idegesen kiugrott volánja mögül és szembetalálta magát egy hatalmas, egy­általán nem bíztató kinézésű négerrel. — Mit csinált maga? — kiabált a fekete. — Azt hiszem, semmi kárt nem tettem a kocsijában... — mondta Jenő. A másik autó tulajdonosa a kocsija jobboldalát kezdte vizsgálni, nem azt. ahol a lökés érte. Barátom szótlanul, egész testében remegve nézte. Majd a fekete a kocsi másik oldalára ment. de szerencsére ott sem talált semmit. A legkisebb karcolást sem. — O. K. Elmehet! — mondta és el­fordult. Mi pedig olyan gyorsan hajtottunk ki a négernegyedből, amilyen gyorsan a for­galom megengedte. Ami ezután következik, saját privát­levelezésemből. valamint az amerikai újságokból merítem. A tragikus törté­nések óta semmi hírem Payor Jenő bará­tomról. akinek lelkiállapotát nem nehéz kitalálni. A borzalmas eseményeket a következő­képpen sikerült rekonstruálnom. Egy nap délután öt órakor nyolc­­néger suhanc lepett az üzletbe. Életkoruk: 14 és 18 év között. Rárontottak Margit asszonyra és számos késszúrással meg­ölték. Sugár Feri csupasz kézzel a késekkel felfegyverzett gyilkosokra vetette magát, abban a kétségbeesett reményben, hogy sikerül a földön, vérében fetrengő. szeren­csétlen feleségét megmenteni. A gyilkosok őt is össze-vissza szurkálták és csak csodának minősíthető az a tény. hogy életben maradt. Napokon keresztül volt a halál küszöbén... A gyikos bandát a rendőrségnek sikerült elfognia. A „Blood Brothers' Vértestvérek — nevű szervezethez tartoznak, amely a szélsőjobboldali „Black Muslims" mozgalomból kivált gyilkos organizáció, s amelynek célja a fehér embereket a Harlemből elkergetni. Elsősorban zsidókat gyilkolnak. Senki sem tudja, hol tarttózkodik Sugár Feri. Életben maradt, de legalább két esz­tendeig munkaképtelen lesz és állandó, gondos orvosi kezelésben kell majd ré­szesíteni. Hogy miért bujkál Sugár Feri. azt nem nehéz kitalálni. O az egyetlen tanú. aki a gyilkosságot látta, a gyilkosokat fel tudja a bíróság előtt ismerni. Félni kell attól, hogy a „Blood Brothers" fenevadjai meg­ölik. mielőtt még a tárgyaláson vallomást tehet. A 84 éves Zseni mama pár perccel Margit lánya temetése előtt tudta meg a szörnyű valóságot, és amikor már beszélni tudott, ezt mondta: — Három gyerekemet. Dezsőt, Mar­cellt. Emmát a magyar nyilasok és német nácik pusztították el. A negyediket, Margitot a néger terroristák. Istenem, mit vétettem Ellened? És mit vétett Payor Jenő barátom, ez a földreszállt angyal, ez a megtestesült jóság és emberség, aki most utolsó, életben­­maradt testvérét vesztette el? Nincs szó. amely meg tudná vigasz­talni. Hiába is írtam neki. nem válaszol. Közös barátainktól tudom, hogy hajnalban kel és viszi Sugár Petit a temp­lomba Kaddist mondani. Amerikai tragédia? Nem. Amerikában történt tragédia. Magyar nyilasok, német nácik, néger terroristák, a többiek. Sok él belőlük, sajnos. Akik bevallják és akik nem. Számukra egy boldogság van: „Wenn Judenblut vöm Messer spritzt...” ALLIED TRAVEL BUREAU ki ÖSSZES REPÜLŐ ES HAItZASI VALLALAIOK KEPVÍSELETE 5300 Cote des Neiges Rd. TEL733-4614, ----------------------------737-5218 Útlevelek * Vízumok * Hotelfoglalások Forintutalványok, gyors és pontos intézése. Magyarországi látogatások, olcsó csoportos IZRAELI UTAZÁSOK Montreálból minden időben. Jegyek részletre, vagy kreditkártyára is fizethetők Részletes felvilágosításért hívja:kissné, Klárát METROPOLITAN NEWS 1248 Peel St. St. Catherine St. sarok ÚJSÁGOK MAGAZINOK TÉRKÉPEK naponta érkeznek a világ minden részéről repülővel. New York, Párizs, London. A hét 7 napján nyitva: reggel 8-tól éjfélig. 484-1259 484-4363 GREGUSIMRE DIPLOMÁS OPTIKUS 4833 SHERBROOKE STREET WEST IKKA utján bútort és építőanyagot küldhet utján életjáradékot biztosíthat utján folyószámlával gondoskodhat hozzátartozóiról felvilágosítást szívesen adunk TUZEX és LEI küldését is naponta továbbítjuk. UTAZÁSOK hivatalos áron, télen és nyáron bárhova credit kártyára is. Québeci jogosítványunk van. Special széles cipők bármiféle fazonban kaphatók EXClUSIVE SHOE STORE 5791 VICTORIA AVE. Telefon: 735-2183 Ingyen parkolás az üzlet mö'gött.. KELENY HENRIK UTAZÁSI IRODA 2112 St. Lawience Blvd. (Sherbrooke sarok) Tel.: 845-3111 ofiaaAfifiaaa VICTORIA IGIFT SHOP 5865 VICTORIA AVE. (Bourret mellett) TEL 738-1414 HERENDI ÉS SOK MÁS KÜLFÖLDI PORCELÁN ÁLLANDÓAN KAPHATÓ Mindig mélyen leszállított áron. irodaiéi 844-6822 Lakas tel 288-7559 tlr.l inni m. 10 ST. JAMES ST., Suite 902. MONTREAL 1 Dr/C7 KLYW J*l\CIOC SZAKÜZLET ALBUMOK, BERAKÓS KÖNYVEK, katalógusok Nagy választék * Vétel * Eladás 4629 Park Ave. Montreál H2V 4E4 TEL: 843-7213 JKSS3S3SSSSSS3SSSSS3SSSS6K3S3S3S3S3S3£SS3S3SSS365SSOSSSSSSCSSSSSS3SSSSS3SSÍSSS6SSSS3SSS38StSSSS3S3S3S38SS3CSÍ3SSSSSSS3t3K38SSSSSSSKSSSSSSSSSS3S*SSSSj Az utazás nagy cirkusszal jár Egy gonddal kevesebb ha utazási ügyben BREUER \ ! JTRAVEL CONSULTANT-hoz fordul bizalommal?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom