Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-02-04 / 693. szám

1978 február 4. * MENORA 3. oldal BIZTONSÁG A DEMOKRÁCIÁBAN Mit és mit nem csinálhat egy titkosrendőrség? “Lenin azt írja, hogy szocialista állam­rendben nincs szükség rendőrségre, bíró­ságra, katonaságra, stb. Mégis éppen az ún. szocialista államokban legvisszataszí­­tóbb a rendőrterror". — Kéthly Anna be­szédéből, 1956 november 2. A közelmúltban egy maroknyi tisztessé­ges zsurnaliszta, köztük a Menóra szer­kesztője, megbotránkozva cikkezett korunk írástudóinak — főleg újságírói­nak — felelőtlenségéről. Arról a szen­zációhaj hászó, botrányéhes és szennyet kiteregető hírlapirói “technikáról", amely fontosabbnak tartja leírni egy államférfi légyottját valami kis titkárnővel, mint e-. lőnyben részesíteni a tárgyilagos tájékoz­tatást. Bár nem vagyok biztos abban, hogy 33 esztendős újságírói gyakorlatom alkalmas­sá tesz e komplex témával kapcsolatos ál­lásfoglalásra, mégis megírom, hogy jól­lehet nagyjából, sót, majdnem mindenben egyet kell értenem e zsurnaliszták jogos megbotránkozásával, a majdnem szóban az is benne van, hogy mégsem mindennel. Vitathatatlan, hogy az újságíró egyik leg­fontosabb feladata — a tárgyilagos tájé­koztatás mellett — az olvasóközönség helyes irányú nevelése; csakhogy per­­missziv felfogású korunkban nem annyira a zsurnalisztika irányítja a közvéleményt, mint a közvélemény a zsurnalisztikát. Az emberek többsége imádja a pletykát, ismert és közéleti személyiségek magán­életének kiteregetését. Kennedy elnök öz­vegyének pikáns kalandjai nagyobb ér­deklődésre tarthatnak számot mint a Disz­nók Öble korúi keletkezett világválság. Ez a pletykaéhség természetesen már ko­rábbi időkben is jelen volt, amikor pél­dául egy gyilkosságot öles betűkkel hozó Friss Újságból négyszer annyi példányt adtak el mint a numerus clausus veszé­lyére felhívó és a náci diktatúrát bonckés alá helyező napilapból. A közvélemény — égető kérdésekben — szereti a homokba dugni a fejét. Megboldogult Elvis Presley intim magánéletéről szívesebben olvastak az emberek mint a szibériai munka­táborokban szenvedőkről. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy j. szenzációhajhászást, vagy olcsó örömöket ke "sőket helyeseljük vagy pro­pagáljuk. (En ne; voltam hajlandó ilyes­mire 33 év alatt, s most már nem való­színű, hogy valaha is tenni fogom) Egy jó újságírónak azonban fel kell ismernie a különbséget idealizmus vagy ideális körül­mények és realizmus között. Az észak­amerikai földrészen — legalábbis az utóbbi években — a zsurnalisztika egy­­személyben a közélet és a közéleti szerep­lők bírája, zsűrije és ítéletvégrehajtója, ami anyagilag sem megvetendő vál­lalkozás. A Watergate, az FBI és a CIA rövidzárlatairól cikkező lapok és írók meggazdagodtak; a társadalmi bajok or­voslását kereső publicisták vegetálnak. Az írástudás felelősége másodrendű tényezővé degradálódott, lenézett idealiz­mussá, rnig az államrendszert, annak irá­nyítóit, rendfenntartó és biztonsági köze­geit, az egész — establishment néven ismert — formát elitélő, inzultáló és gúnyoló zsurnalisztika lett realizmus. A hullámok Kanadában is észlelhetők. Egyes politikusok, magukat humanistá­nak tituláló "dogooderek" és újságírók krokodilkönnyeket hullatnak állítólagos rendőrségi és igazságszolgáltatási vissza­élések miatt. Évek óta oldalakat olvashatunk a szegény rabok és fegyencek szenvedéseiről, akiknek egyszerűen vissza­utasítják az étkezések étlap szerinti kö­veteléseit, vagy — Isten bocsássa meg bűneinket — színes televízió engedélye­zését a zárkákban. (Szegényeknek a tár­salgóban kell ücsörögniük, ha televíziót akarnak nézni.) De ha — szarkasztika nélkül — igazán tárgyilagosak akarunk lenni, akkor be kell ismernünk, hogy egyes börtönökben tényleg történtek visszaélések (rabok rendszeres verése, alapvető szükségleti cikkek megvonása, stb.). Semmiféle rendszer sem tökéletes a világon, így a börtönrendszer sem. Hata­lommal visszaélők mindig voltak, vannak és lesznek. Ez azonban nem lehet ok az egész rendszer elítélésére és felszámo­lására. Ha figyelmesen olvassuk a lapokat, akkor “rájöhetünk", hogy mind­addig nem elfogadható a börtönrendszer, mig (a), a fegyenceket emberszámba vesszük, (b), míg a fegyenceknek nem engedélyezzük saját szakszervezetüket, (c). vagy míg a büntetőintézeti módszereket, sót, magukat a börtönöket el nem tüntet­jük. Arra azonban nem kapunk választ, hogy mi történik majd a társadalom ártatlan rétegeivel, ha gyilkosok, zsarolók rablók és más, “emberszámba " vett bűnözők következmények nélkül bűnöz­hetnek. Továbbmenőleg, a titkosrendőrség, ebben az esetben a kanadai királyi lovas­­csendőrség (RCMP) visszaéléseinek tarka leírása meg nem szűnő csemegék a napi zsurnalisztikában. Még azután is, hogy el­lenzéki képviselők — részben a köz­vélemény hangulatára — abbahagyták interpellálásukat az országgyűlésben, a lapok változatlanul tárgyalják az állí­tólagos atrocitásokat. Na már most, ha követnénk az általános gondolatmenetet, akkor könnyű volna azt mondani, hogy ez a buzgolkodás felesleges, sőt — nemzetbiztonsági szempontból — talán destruktív is. Csakhogy , mivel a titkos­­rendőrség körüli probléma megint csak komplexum, ez nem olyan egyszerű. Azok, akik Európa ama feléből jöttek, ahol a náci és kommunista diktatúráknak szabad vadászterületük volt, nagyon is jól tudjuk, hogy a diktatúrák igazi fenntartói a titkosrendőrségek voltak, az SS. SA, Gestapo, NKDV, ÁVO, stb; ezek működése nélkül a diktatúrák garázdál­kodásai napokig sem tarthattak volna. Legtöbbünk számára a titkosrendőrség csengófrászt, kínzást és meghurcoltatást asszociál. Saját bőrünkön tapasztalhattuk, hogy mivé fajulhat egy titkosrendőrség, ha szabad kezet adunk neki. Demokráci­ákban azonban, mondják a "szakértők”, ez nem fordulhat elő, így például Kanadában sem, miután az RCMP állami — vagyis polgári — ellenőrzés alatt áll. Következésképpen hatáskörük korlátozott. Csakhogy ennek az ellenőrzésnek a létezésében senki sem lehet biztos. De még csak abban sem, hogy ilyesfajta ellenőrzés egyáltalában megvalósítható, vagy elképzelhető. szervezet volt. Csak éppen a törvényes keretek elltatárolására nem gondolt idáig senki. így fordulhatott elő, hogy — nem­zetbiztonsági okokból — az RCMP jónak látta bizonyos levelek felbontását, telefon­beszélgetések lehallgatását, magánéletek nyomozását, stb. Ha ezeket a módszereket törvény biztosítaná, akkor most nem lenne nagy hűhó az állítólagos visszaélésekből. A törvénybe iktatás egyszerűen szabá­lyozná, hogy meghatározott körülmények között mit csinálhat a titkosrendőrség és mit nem csinálhat. (Folytatása következő számunkban). Losonczy László PÜSKI-CORVIN | HUNGÁRIÁN BOOKS, RECORDS & IRKA I: 1590 Swool Ave. (82-83 Sl kfct) | New York, NY. 10028 — (212) 8794893 SOKEZER MAGYAR KÖNYV, ÚJSÁG, HANGLEMEZ és HANGSZALAG, FORINTCSEKK, IKKA. COMTl- RIST. TÜZEX befizetöhelv. [kJ Látogassa meg boltunkat New Yorkban a magyar ne- ^ gyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden tájára. ^ ÚJ NAGY KATALÓGUST £ DÍJMENTESEN KÜLDÜNK! g —INVESTMENT— Blyth, Eastman Dilon, Union Securities & Co Inc., New York i tőzsde tagia STOCKS BONDS. MUTUAL FUNDS LIFE* INSURA NE Telefonáljon, vagy keresse fel Norman N. Gáti VICE PRESIDENTÉT 1221 Avenue of the Americas N.Y. 10020. — Tet (212) 730 - 6916 NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE LEGNAGYOBB MAGYAR HENTESÁRÚ ÜZLETE YORKVILLE PACKING H0USECo 1360 SECOND AVE. (81 utca sarok) NEW YORK Hatalmas árúbóséggel, előzékeny kiszolgálással várja a jó falatokat szerető vásárlóközönséget NORMAN N. GÁTI a Blyth, Eastman Dilon, Union Securities Co.Inc, Vice Presidentje értesíti ügyfeleit, hogy irodájának új címe, január 30-tól 1221 Avenue of the Americas New York. 10020 Tet(212) 730 - 6916 Magyar hentes J.MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE. (78-79 St. között) Tel. RH 4-8292 Hazai szalámi és minden más, jó, hazai ízű HENTESÁRU kapható JOCHANAN CARMEL HELYZETMÁSYARÁZáTA IZRAELI SZÜLETÉSŰ TÖBBSÉG IZRAELBEN Változások egy ország arculatán nem történnek egyik napról a Vegyük sorba a tényeket. Senki sem ellenezheti az RCMPt bűnözőket, kémeket, szabotőröket, zsa-:: rolókat, terroristákat és felforgatókat le-" leplező működését. Egy ország társadalma " nem élhet védelem nélkül. De hogyan "másikra. Az aki az országban él, szinte észre se veszi, hogy az idők képzelhető el, hogy az RCMP, amikor;;folyamán megváltozik körülötte a táj. Azok azonban, akik csak akcióba lép az előbb felsorolt elemek ;; néhány évenként látogatnak el egy országba, már sokkal inkább ellen, előzetes engedélyért folyamodik a - érzékelik, hogy mennyire más sok minden, mint előző látogatásuk polgári ellenőrzéshez? Kihez? A miniszter-: alkalmával volt, elnökhöz vagy az igazságügyminiszter- - • hez? A honvédelmi miniszterhez? A tar- Izráel esetében ez talán még sokkal inkább igaz. Több ízben hal­tományi miniszterelnökhöz vagy a polgár-lottam az utóbbi időben, külföldről idelátogátó barátaimtól és mesterekhez? Elképzelhető-e az ilyen ;; jsmerőseimtől, — elsősorban persze olyanoktól akik már más alka­ssf asrJí^sifisrí ;; >— - ^ - ««• ***■ -■» polgári ellenőrzés egyénei — válasziott és :: tM0" “ orszá* arculala' és ez ese,ben 4k nem házakra és *■>“­­kinevezett tisztségviselők — nem rokon- -■ leiekre gondoltak ,hanem a lakosság összetételére, az emberekre. szenveznek-e a tervezett akció alanyaival? " AZt em az illetőknek igazuk van. A változás, amit tapasz­. .. masi se^nrni esetre sem je en faltak az, hogy Izráel egyre izráeiibbé válik. Az ötvenes évek ele­tektelen — kérdés: ha a p".gan ellenőrzés . ... . ... , megvalósíthatatlan, akkor nincs más :: Íének bevándorlási hulláma óta, amikor rövid három év alatt hátra mint magára hagyni a titkosrend- • ■ közel háromszorosára nőtt az ország lakóinak száma, már egy őrséget? Ebben az esetben azonban mi a -- negyedszázad telt el. Azóta felnevelkedett egy nemzedék, és elfog­­biztosíték arra, hogy a korlátlan hatalom " lalta helyét az ország életében, amely vagy már itt született az or­­birtokában ez a titkosrendőrség nem válik ;; szágban, vagy egészen kis gyermek korában került ide, és semmi­­diktatórikussá, a visszaéléseket rendszere- (,£„ sem különbözik mentalitásban és szokásokban az ország szü­­sito es — az ellenőrzés hiányában —" .... onmagat allamhatalomnak tekintő .. szörnnyé? Statisztikailag ez a változás úgy jelentkezik, hogy az 1977-es Néhány józan fő megitélése szerint az ;; esztendőben lépte át az ország szülötteinek a száma, a zsidó lakos­egyetlen megoldásnak az államrendőrség ;; körében az ötven százalékot és vált formailag is többséggé, működési kerete - angolul: terms of.; Az izráel! közéletben is alaposan érezhető ez a változás. Az or­vlkriStá^ l<\áS KanaSte szeríncsS " szá« szU,öttel e^re vezet6bb helvet foS,SŰnak el a kor«nányban és volt: az RCMPlltalában törvénytisztelő :a *azdasá8i é,etb€n is- Tudom’ ho& vannak ^yanok, akik azt és törvényes keretek között működő hiszik, hogy ilyen téren a választások után visszaesés következett TeL (212) 628-5147 Kit* ’DravU ~ BUCHSBAUM 1563 Second Avenue, New York TELEFON: (212) 628-5771 EGÉSZ ÉVEN ÁT OLCSÓ BUDAPESTI CSOPORTOS UTAZmSOK 2-3-4-Ó hétre de hosszabb id5re is! Rokonkihozatal több hónapra is! VÉGIG REPÜLŐVEL! KÉRJE TÁJÉKOZTATÓNKAT! Megjelent az 1978 évi IDE-ODA utazási CHARTER árjegyzékünk. Közvetlen járatokkal. KULACS ÜJ MAGYAR VENDÉGLŐ AZ EAST SIDON NEW YORKBAN 1564 SECOND AVE ( 81-82 utcák között ) New York központjában, a világ üzleti életének centrumában, pont a Broadway közepén van ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE. at 51st ST. TELEFON: Cl 6-9400 Szállodánkat a magyar szívé­lyesség és az előzékenység jellemzi. A világ minden részéről Amerikába érkező magyarok központi találkozóhelye. IGAZI MAGYAROS HAZIKOSZT. A tulajdonos maga főz. JUTÁNYOS POLGÁRI ARAK. Nyitva d.u. 5-től este 11-ig- Kedden zárva-Rezerválás (212) 650-9304 Miami Beachen 3 éves uj épületben, luxus condomminium (1 háló, 13‘x26‘, nappali ,florida szoba, 1 és fél fürdőszoba) nagyon előnyös áron eladó.$28 000. Esetleg bútorozva is. Swimmingpool. Security sistem. Telefon: este 6 után: (305) 940-2495 4 be, hiszen az előző miniszterelnök, Jicchák Rábin volt az első ü szabre ebben a tisztségben, mig négy elődje lengyel, vagy orosz- zsidóság szülötte volt. Most viszont ismét olyan valaki áll az ország ;; élén, aki Európában született, Lengyelországban. Menachem -- Begin már harmincadik évében volt amikor Iráelbe jött. A látszat azonban csal. A “lengyel ” Begin kormánya sokkal X szabrebb, mint bármilyen eddigi kormány volt. Első Ízben vannak ;;az ország szülöttei abszolút többségben a miniszterek között. A "kormány tizenkilenc tagja közül tizenegy izráeli születésű, négy -lengyelországi, kettő marokkói, egy német, egy pedig ausztriai születésű. A nem izráeli születésű miniszterek közül is néhány "azonban gyerekkorában került az országba és neveltetését már itt :: kapta. Az ország szülöttei a kormányon belül kulcspozíciókat töltenek "be. Izráeli születésű a miniszterelnőkhelvettes: Jigál Jádin. a kül­ügyminiszter: Moshe Dajan, a hadügyminiszter: Ezer Weizman, "az iparügyi Jigál Hurwitz, az igazságügyminiszter:- Smuel Támir, a földművelésügyi miniszter: Ariéi Sáron, és még öt ;; miniszter társuk. •< * Három nemzedéken keresztül az ország politikai életének irá­­:: nyitása a lengyel-orosz zsidóság kezében volt, akik az első állják j; többségét alkották. Volt időszak, amikor csuk mutatóban akadt :: olyan vezető személyiség, aki születésekor nem volt a cár aiattva­­;; lója. A biológia azonban itt is megtette a magáét. A jelenlegi kor­­;; mányban is van még négy lengyel származású miniszter, és ezek " között Begin miniszterelnökön kívül a kormány egyik legfontosabb tagja, Szimcha Erlich pénzügyminiszter. Nem véletlen azonban, hogy egy aránylag fiatal összetételű kormányban éppen a négy " lengyel származású miniszter van hatvan éven felül. Ez már ön­­-• magában véve is bizonyltja, hogy az irány merre mutat. Növekvő számban van a keleti származású zsidóság képvise­­" lete is a közéletben, és nem csak számszerűleg, de minőségileg is. ;: Az állam megalakulása utáni első években, a keleti törzseket a kor­­;; mányban legtöbbször tiszteletre méltó idős urak képviselték, akik többnyire csak azért kapták tisztségüket, hogy képviseljék a keleti • ’ zsidóságot ,de befolyásuk csekély volt. A mai kormányban három keleti származású miniszter van. -- Azonban ezek közül kettő harminckilenc, egy pedig negyvenegy ;; éves. Tehát saját erejükből érkeztek el ilyen fiatalon a politikai élet L csúcsára. A politikai és gazdasági élet vezető pozícióiban is egyre ;; nagyobb számban találhatók az ország szülöttei, és ezek közül :: nagyon sok a keleti származású. Itt már nincs statisztikai adat és "valószínűleg soha nem is lesz, mivel ez az országban született ;; vezető réteg ugyan nem készült egy kaptafára és nagyon kü­­" lönböző emberek vannak közöttük, a különbség jellemző tényezője azonban nem a papa származási országa. Minden jó dolognak megvan a hátránya is. Harminc év előtt Iz­­;; ráel nyelv-Bábel volt. Ma már sokszáz ezer olyan fiatal él ebben az ” országban, aki héberen kívül az égvilágon semmi más nyelvet nem "beszél, legfeljebb angolul, azt is csak azon a nivón, ahogy azt a :: középiskolában megtanulta. Ez pedig nem sok, ha tekintetbe -vesszük, hogy az érettségi vizsgákon a legtöbb elbukás matemati­­:: kából és angolból történik... Egy fejlődést azonban nem az határoz meg, hogy az jó-e valaki­­: nek vagy sem. Tetszik vagy nem tetszik, a domináns elem ma "Izráel életében az ország szülötte, akiket itt egyébként egyre rit­­ükábban neveznek “szabre”-nek. A szabre megkülönböztető jelző --volt, amikor az itt születettek még nagyon kevesen voltak. Egy ;; többséget már nem szokás megkülönböztető jelzővel illetni. Ők :: egyszerűen Izráeliek. MAGYAR SÍRKÖRAKTÁR Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 Előnyös áron készít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET HUNGÁRIÁN MEAT CENTER, Inc. SERTÉS-, MARHAHÚS KÉSZÍTMÉNYEK HÁZI FÜSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK, SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK 1592 SECOND AVE. (82 és 83 utcák közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — Tel.: 650-1015 WEM KELL MANHATTANBA J - megnyílt a Torest NHlsben N.Y.-ban az % \ 8 J 0 J 3 C7ij cAndrcw’ó cHÍuncfaricm iStrudie & <=Paótrieó ahol a legkiválóbb minőségi, naponta friss ^ l Rétesek, magyar és Continentális sütemények nagy választékban kaphatók i A risnin kárt* ültnél *A'i a'* i,,.,... .. u.,.. ne. FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, keresse fel és kérjen kóstolót az ízletes süteményekből Címünk: 100-28 QUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es subway állomásnál Tel: (212)) 830-0266 Lázár's húsúz/et szomszédságában

Next

/
Oldalképek
Tartalom