Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-06-24 / 713. szám

3. oldal 198י jänius 24. # MENÖRA LECKE. MELYBÖL SENK! SEM TANUL Vannak or&zdigok mint a Szov-, jetuniö es Kelet-Nemetorszdg,; Hogyan valt a sport a korronurista propaganda- eszközeve? mäjus hönapban keil megren­­dezni, amikor a kanadai jätekosok a hazai Stanley Cup küzdelmeiben vesznek reszt. s csak a kevesbe tehetseges profik — akiknek csapatai mär kiestek a kupaküzdelemböl — ällnak rendelkezesre. Emellett egy mäsik jöl bevält trükk a jätek­­vezetök gondos kivälogatäsa. akik csaknem oramüszerü pon­­tossäggal hoz/äk iteleteiket a kanadai csapat eilen. Ma mär bevett szokäs. hogv az olimpiai bizottsäg kommu­­nista tagjai ellenörzik a nyugati sportolok amatörseget Vajon mit szölnänak hozza. ha , a nyugati tagok ugyanezt a j<zgot követelnek a vasfüggony mögbtti sportolok ellenör/e­­sere?! Losonczy Läszlo mertekkel valö mereset. addig Kanada tävol marad a verse­­nyektöl. Ervkent a Nemzetközi Labdarügö Szövetseg ama hatarozatät hoztäk fei (egyeb­­kent a FIFA azon csekelyszämü nemzetközi szövetsegek egyike. amelyik nem äll kommunista ellenörzes alatt). amely s/.erint hivatäsos labdarügöjätekosok korlätozäs nelkül szerepelhetnek vilägbajnoksägokon. S mert — legaläbbis szämunkra —■ köz­­tudott. hogv a kommunisläk el­­vesztik bi z tonsäge rze tiikel következetes fellepesek hatäsära. a jegkorong szövetseg vegül is hozza jam 11 profi jätekosok szereplesehez Ugyan­­akkor azonban azt uz ordögi ügyessegü hatärozatot hoztäk. hogy a vilägbajnoksägokat mödszernek az eröltetese.) Hogy csak egy peldät emlit­­sünk a nemzetközi sportszövet­­segek elfogultsägät illetöen. Kanadäban regöta felhäboro­­däst okoz a Nemzetközi Jeg­­korong Szövetseg labdäzgatäsa a hivatäsos sportolöi stätusz megällapitäsäval. Evtizedeken ät a kanadai profijätekosok automatikusan ki voltak re­­kesztve az olimpiäi es vilägbaj­­noksägi versenyekböl. mialatt amatöröknek älcäzott szovjet es csehszloväk csapatok "setälva" vittek el az aranyermeket. A kanadai szövetseg vegül is meg­­sokallta a manipuläciokat es nem küldött csapatot az olim­­piära es vilägbajnoksagra. azzal. hogy amig a nemzetközi szövet­­seg nem mäsitja meg kettös » ■ ■.1■-־•-■-^ ■-■-•-■ יזtT ingyen lecket ad arröl. hogy lehet egy eredetileg nem-politi­­kai tenyezöt (sport) politikai propagandaeszközze vältoztatni. Kezdetben (a negyvenes evek vegen es az ötvenes evek elejen) nem volt minden rözsäs a szov­­jet sportot illetöen. elvegre nem könnyü egy több evtizedes el­­zärközäs utän a nemzetközi porondra lepni. Ezert volt szük­­seges az elsö evekben a meg­­szällt orszägok “egyült­­müködese'. ami föleg abban nyilvänult meg. hogy magyar. cseh. romän es keletnemet csapatoknak vagy egyeni sportolöknak egvszerüen nem volt megengedve a gyözelem a szärnyaikat bontogato szovjet sportolok eilen. (Ma mar tülsä­­gosan veszelyes lenne ennek a nelkül. Igy aztän a hatvanas evek elejen e sportszövetsegek kommunista ellenörzes alä vonäsa vält elsöszämü feladattä. A sport komisszärok ügyesseget bizonyitja (vagy a nvugatiak tetovasägät es tehetetlenseget?!), hogy ma a harmincnyolc sport­­szövetsegböl tizennegyben a kommunista blokk dominäl. huszonkettöben pedig olyan nyugati vagy harmadutas vezetök a hangadök. akiket el­­käpräztat a szovjet propaganda. A hatärozatok jelentös többsege politikai jellegü (delal'rikai. rhodeziai. izräeli. stb. verseny­­zök nemzetközi talälkozökrö! valö kitiltäsa). vagy a szovjet szerinti amatör-proll stätusz ki­­hangsülyozäsa. A kommunista sporthierarchia nap mint nap Az 1978 evi Herzl-dijasok közeleti tevekenvsege elismere­­sekent. A müvesz.i res/.ben Jehuda Fuchs, a tel-avivi Kameri szin­­häz brilliäns tehetsegü müvesze olvasott fei lenyügöz.ö hatässal Herzl Tivadar “A Zsidö Ällam" cimü könyveböl. A felejthetetlen elmenyt jelentö dijkiosztäsi szertartäson magyar es angol nyelvü be­­szedet tartott Teller Ede pro­­fesszor. majd Szärä Frenkel mondott keresetlen szavakkal köszönetet a Herzl-dijasok neveben. A dijkiosztäsi ünnepseg szer­­vezesi munkälatainak legföbb iränyitöja es az est levezetöje a Herzl-dijjal tiz evvel ezelött kitüntetett Dän Ofry irö es uj­­sägirö volt. volt. ismertette a zsüri hatärozatät es in­­dokoläsät. Sorra egymäs utän Jicchäk Sämir häz.elnök eie järultak az idei Herzl-dijasok es ätvettek diszes oklevelükel a Parlament elnöketöl. Juväl Neemän professzor. Iz­­rael egvik legragyogöbb kopo­­nyäja. a viläghirü fizikus bes/elt ezutän szellemesen. sz.iporkäz.ö humorral es bölcsesseggel a ma­­gyar zsidök szereperöl az. em­­beriseg egyeteines fejlödeseben. Az ünnepseg kereteben Heiden Jenö. a Bne Herzl tärs­­elnöke ätnyujtotta dr.Herskovits förabbinak a Keren Kajemet Lejiszräel aranykönvvebe valö bejegyzeset az egvesület er­­dekeben kifejtett töretlen. oda­­adö munkäja es cionista kovits förabbi hangsülyozta. hogy a dij megitelesenel kizärölag ket kriterium vezette es vezeti most is a zsürit es a Bne Herzl elnöki tanäesät. A magyar-zsidö törzsön belül fei­­lelhetö legkiemelkedöbb tehet­­segeket kitüntetni azok köz.ül. akik hüsegesek voltak az alap­­vetö herzli eszmekhez. es a zsidö nemzeti ujjäsz.ületes gon­­dolatähoz. Dr.Ävrahäm Neemän. a ma­­gyar zsidösäg testveri üdvözletet es szivböl jövö jökivänsägait tolmäcsolja a Herzl-dijasoknak es az öket kitüntetö Bne Herzl egyesületnek nagykoncepciöjü munkäjukert. Ezutän Mose Zänbär. Herzl-dijas. aki az. 1978. evi Herzl dijbizottsäg elnöke * TELLER EDE PROFESSZOR termeszettudomänyi Herzl-dijas ״ TISBI ILLES JESÄJÄHU PROFESSZOR zsidösäg-tudomänvi Herzl-dijas ״ MENÄCHEM MERON (MENDI) TÄBORNOK nemzetbiztonsägi Herzl-dijas * THOMAS O. HECHT (Montreal) Izraelert kifejtett közeleti munka Herzl-dijasa * STARKER JÄNOS CSELLÖMÜVESZ zenemüveszeti Herzl-dijas * SZÄRÄ FRENKEL ujsägiröi Herzl-dijas * JOSZI STERN FESTÖM ÜVESZ kepzömüveszeti Herzl - dijas * RALF KLEIN a kosärlabda nemzeti välogatott edzöje sport Herzl-dijas Jehuda Fuchs a Kameri szinhäz müvdsze, Herzl Tivadar “A Zsidö Ällam” cimü müvöböl olvas fei. Juval Neemän egyetemi professzor — aki az izraeli katonai hirszerzöszolgälat helyettes fönöke is — dijkiosztö Unnepsög al­­kalmäval behatöan ördeklödött Dän Ofrvtöl a magyar zsidösäg sajätos problömäi iränt. Joszi Stern, a viläg egyik legismertebb grafikus festömüvösze ätveszi a Herzl dijat Sämir häzelnöktöl. Az ünnepsög legkiemelkedöbb pillana'a. Sämir häz.elnök szeretettel äs tisztelettel adja ät a kitiintetöst Dr. leller Ede professzornak, aki nem csupän a magyar zsidö torzs legnagyobb egyönisöge ös Izrael äl­­lamänak hüsöges barätja, pärtlogöja. de egyben az övszäzad egyik leg­­nagyobb zsenije is. Tisbi lllös professzor ätveszi Sämir häzelnöktöl a zsidösägtudomänyi Herzl-dijat. Az elötörben 2 mäsik kitüntetett Teller professzor ös Szärä Frenkel, az ujsäg­­iröi Herzl-dijas, aki elsönek hivta fei a viläg figyelmöt a szovjet-zsidö disszidensek problömäjära. Izrael harmincadik jubileumi evehez meltö keretek között ün­­nepelte Izrael magyarajkü zsidösäga az idei Herzl-dijak nagyszabäsü ätadäsi ünnep­­seget. A dijakat maga Jicchäk Sämir, a Kneszet. Izrael par­­lamentjenek elnöke adta ät a ki­­tüntetetteknek. A tel-avivi Bet Sälom Älejchem auditöriumäban le­­folyt dijkiosztäsi szertartäson Jicchäk Nävon ällamelnök katonai szarnysegedje, Jiszräel Järkoni ezredes ütjän kepvisel­­tette magät. Menächem Begin miniszter­­elnök, aki koräbbi elkötelezett­­sege miatt nem tudta elhagyni Jeruzsälemet a dijkiosztäsi ün­­nepseg estejen, a következö tav­­iratot küldte a dijat alapitö es kiosztö Bne Herzl egyesülethez, valamint a Herzl-dijasokhoz. “Drdga Bardtaim! Örömmel köszöntöm Önöket a Herzt-dijak kiosztdsi szer­­tartäsa alkalmdböl. Az Önök egyesülete korunk zsidö lör­­tenelme legnagyobb fidnak. a zsidö ällam megdlmodöja, dr. Benjamin Zeev Herzl nevet viseli. A dijazollak, akiket ezzel a diesöseges nevet viselö dijjal tünlettek ki, mint a mültban, tigv most is, mindegyik a maga területen belül, tovdbb­­ra is hozzdjdrul Izrael nepe tekintelyenek, meltösdgänak, presztizsenek emelesehez. Kerem, fogadjdk szivelyes jo­­kivdnsagaimat mind a Herzl­­dijasok, mind az egvesület vezetösege es tagsdga. Foly­­tassak dlddsos tevekeny­­següket! Menächem Begin" A dijkiosztäsi szertartäst Dr.Herskovits Fäbiän förabbi. a Bne Herzl elnöke nyitotta meg magasröptü, bibliai idezetekkel tüzdelt szönoklatäban, amely­­ben emlekeztetett arra, hogy az 1952-ben letesült Bne Herzl. amely több, mint 12 evvel ezelött alapitotta a Herzl-dijat. eddig nyolcszor osztotta ki a dr. Herzl Tivadar nevet viselö dijat, amely okkal-joggal emel­­kedett az egyetemes magyar zsidösäg legmagasabb elismerest jelentö kitünteteseve. Dr. Hers­es jegkorongozök a Szovjetuniö­­bol, Csehszloväkiäböl, Magyar­­orszägböl; termeszetesen mind­­annyian "amatörök", katonai vagy rendörtiszti rangokkal felcicomäzva (akik egyenruhät csak parädekon lättak), vagy e­­gyetemi hallgatökent, akik hüszegynehäny eves koruk ellenere az ältalänos iskolän sose jutottak toväbb. Szalnyi­­kov, a szovjet labdarügö välogatott egyik legismertebb csillaga az ötvenes evekben. szegeny amatör letere, Moszk­­väban es Bakuban tartott häzat. häztartäsi szemelyzetet, s különleges kormänyengedellyel ket autöja mellett egy Ferrari es kesöbb egy Bugatti spotkocsit is väsärolt, miközben felesegenek pärizsi divatszalönokböl ren­­delte a ruhäkat. Egy München­­ben lezajloti nemzetközi mer­­közes utän Friedrich Schreier, az Eintracht Frankfurt, nyugat­­nemet klubcsapat tulajdonosa megkörnyekezte Szalnyikovot. A banketten kisse beszeszelt fut­­ballsztär nevetve — es szokatlan öszinteseggel — je­­gyezte meg, hogy “meg egy bolond sem adnä fei ama­­törseget a Szovjetuniöban". Sztälin haläla utän — a vereskezü diktätor kapitalista csökevenynek tekintette a spor­­tot — a szovjet fejesek felis­­mertek a sport fontos szerepet. illetve annak elönyös kihasz­­näläsät a hideghäborüs fe­­szültseg politikai versenyfutä­­säban. Olimpiäkon es vilägbaj­­noksägokon ügy ällitotläk be a kommunista versenyzök sikeret mint a “haldoklö kapitalizmus” elleni küzdelem egy-egy mer­­földkövet. S mert az agymosäs mindig sikeres mödszernek bizonyult a diktatüräk arzenäl­­jäban. a szovjet sportkomisszä­­rok egre-földre bizonygattäk. hogy sportolöik gyözelme a kommunizmus fölenyet jel­­kepezi politikai. gazdasägi es kulturälis vonatkozäsban. Volt egy idöszak. amikor szovjet, magyar. keletnemet es cseh­­szloväk atletäk ketszer-härom­­szor annyi aranyermet gyüjtöt­­tek mint az amerikaiak. angolok. nyugatnemetek es franeiäk, ami — moszkvai toi­­mäesoläsban — azt jelezte a külvilägnak, hogy a kom­­munista rendszer ketszer-hä­­romszor jobb a kapitalista rend­­szernel. Persze, sem a kommunista sportolok minösegi kivälösäga. sem a propagandagepezet hangoskodäsa nem lett volna elegendö a teljes siker eiere­­sehez, a különbözö nemzetközi sportszövetsegek infilträläsa melyek nemesak hivatäsos agitdtorokkal es terroristdkkal rendelkeznek. hanem amatö­­röknek alcdzott hivatäsos sport­­propugandistdkkal is". Arthur Breuer, a Nemzetközi Uszö­­szövetseg voll elnöke. xxxxx Bär a Menöra rendszerint nem foglalkozik sporteseme­­nyekkel es nem közöl eredme­­nyeket. s — nagyon helyesen — nem merül a sport-dzsungel pocsolyäjäba. idönkent megis foglalkoznia keil azzal az ostobasäggal, ami manapsäg szelteben-hosszäban “sport­­diplomäcia” neven ismeretes. de nem mäs mint a sport politikai propagandakent valö felhasznäläsa. Nem is olyan regen härom-negy evtizeddel ezelött — a sport meg az volt, arm a regi görögök idejeben: flzikai ki­­kapcsolödäs, testedzes es nemes vetelkedes. Arisztotelesz szerint az elsö olimpiai jätekok sorän minden reszvevö kapott olaj­­ägat vagy pälmakoszorut. mert^ a rendezök szemeben a reszvelel fontosabb volt mint a gyözelem. Kesöbb mär csak a gyöztesek fejere helyeztek a pälmaägat. s amikor a römaiak bevezettek a hivatäsos “sportoläst” (ertsd: a gladiätorok elet-haläl küzdelmet verszomjas fenevadak eilen), divatba jött az anyagi ellenszol­­gältatas. (Az a rabszolga. aki י— valamilyen esoda folytän — härom even ät elve maradt a vadällatok es mäs gladiätorok elleni küzdelemben. polgäri stä­­tuszt es rendszeres jövedelmet kapott a csäszärtöl.) A mäsodik viläghäborü utän megjelent a Szovjetuniö a sport­­vilägban, alaposan felkeszült gladiätoraival: a hirhedt göbbel­­si propagandagepezet kismis­­känak tünt a szovjet gepezethez hasonlitva. Amikor a Moszkvai Dinamo labdarügö csapata elsö nemzetközi merközeset jätszotta az angol Arsenal csapata eilen, a szovjet hirszolgälat azzal ma­­gyaräzta a Dinamo vereseget. hogy "...a mestersegesen te­­nyesztet angol profik eilen keves eselyük volt a napi mun­­katöl färadt. edzeshiänytöl szen­­vedö szovjet amatöröknek“. Mint kesöbb kiderült, a szegeny. napi munkätöl färadt szovjet jätekosok nyolc hönapon ät edzettek a Fekete tenger egyik üdülötelepen; jöval magasabb fizetest hüztak mint a “mestersegesen kitenyesztett angol profik" es munkahe­­lyükön, ahonnan hivatalosan a fizetest kaptäk. csak a nevüket ismertek — es a berlistäjukat. Igy kezdödött. A labda­­rügökat követtek az atletäk. üszök. röplabdäzök. kosarasok HU N NI A HOUSE TRAVEL Inc. 1592 Second Are at 82nd St. N.Y.C.N.Y. 10028 Tel(212) 734-6900 MAGYAR SIRKÖRAKTÄR Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL'4-2360 Elönyös dr on kisaif minden kivdnsdgnak megfelelo SIRKÖVEKET

Next

/
Oldalképek
Tartalom