Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-06-24 / 713. szám
BARZILAY ISTVÄN: Izrael dilemaja EMERY PRINTING CO-Magyar nyomda teliesen modemizdlva PAPRIKA RESTAURANT i iinom ETELEK Magyar es amerikai eteleink varossierte hiresek. HAGYMÄSROSTELY OS. TÖLTOTT KAPOSZTA. BORJU PAPRIKAS. BECSISZELET COCKTAILOK Hitelkärtyäk akceptälva - parkola's csak 75 cent. 1529 YORK AVE. (81th St, sarok) Rezervacio: 650-9819 Nyitva keddtol s/ombaiig 511־. :JO \asamap 1 ora teil. Lichtman Home Made Pastries A Strudels . Hazai modra keszutt ftnara I RETESEK. TORTAk, MIONONOK. POZSONYI RUDAK. GESZTENYEPÜb£ a legfinomabfc anyagokbäl , VAJAS KAv£ SUTEM£nYEK * * DANISH * KUGLÖF. ItELEFONRENDEL£sEIT meg vldökre is a legpoatosabban | I es azonnal szillitjuk. |532 AMSTERDAM AVE., W. (86 St sarkan) New York. Tel.: 8732373־ HUNGARIAN MEAT CENTER, Inc. SERTES , MARHAHUS KESZITM^iEK HÄZI FÜSTÖLT KOLBASZFElEK, SZALÄMI ES AZ ÖSSZES FINOM FELVÄG0TTAK 1592 SECOND AVE. (82 es 83 utcäk közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — Tel.: 650-1015 ketseges, hogy azonos lehet azzal, amit Szädät nyilvänosan is mondott. A "solymok" tehät ügy velik, hogy Izrael szämära nem sürgös az amerikai kerdesekre valö välasz, elöbb szölaljon meg Szädät. tegyen Izrael ältal inkäbb merlegelhetö javaslatot. mint amelyek mär elhangzottak. A "galambok"־ s a jelek szerint a kormäny tagjai közt ök vannak többsegben — ügy velik, hogy nines semmi kockäzat abban, ha Izrael kozli elkepzeleseit arröl, mi törtenik az ätmeneti autonömia öt esztendeje utän. Lehet ellenezni a nepszavazäst, lehet ellenezni az önällö palesztin ällam letesüleset, lehet javasolni, hogy Jordäniäval közös adminiszträciöt teremtsenek meg. A välasz azert is fontos. hogy enyhüljön a sajnälatos feszültseg, amely Amerika es Izräel közt fennäll, es amelyet a repülögep szällitäsi esomagügylet — amely egy kalap alä hozza Izräelt, Izräel,Egyiptom es Szaudia fegyverellätäsät — meg fokozottabbä tett. Arröl is beszelnek, hogy Begin es Däjän közt emiatt nezetelteresek vannak. Begin nem akar välaszt adni, Däjän - pedig — üj felfogäsa szellemeben — azt akarja välaszba foglalni, hogy öt ev mültän Jordäniä vegye ät a közigazgatäst a megszällt területeken, a biztonsägröl Izräel hadserege gondoskodjek es Izräelnek joga legyen telepitesek letestesere. A felek nem nyilatkoznak. Sem Bgin nem ällitja. hogy mäs a fefogäsa mint Däjännak. sem Däjän azt, hogy szembekerült a miniszterelnökkel. Mindamellett a l.iberälis Pärt elnöke. Szimchä Ehrlich penzügyminiszter sietett kijelenteni. hogy pärtja Begin mogott all. a Cherut szelsöseges szärnyänak vezetöje, Geula kohen kepviselönö pedig sietett kijelenteni. hogy eljött az idö. amikor a Likud megszabadulhat Mose Däjäntöl, aki a Määrächböl ugrott ät az üj kormäny külügyminiszteri szekebe. A minisztertanäcs folytatödik. Addig a kormäny minden tagja ismertetni fogja felfogäsät. es lehet, hogy hatärozat is születik. Addig värnunk keil. Az az erzesünk, hogy a tärgyaläs a jövö minisztertanäeson sem fejezödik be. A kormänynak van türelme. Ki tudja, nincs-e igaza. A minisztertanäcs megkezdte a tanäeskozäst arröl, hogy mi legyen Izräel kormänyänak välasza az amerikai kerdesekre. amelyek Judea es Somron, valamint a gäzai säv jövöjere vonatkoznak az egyelöre öt evre javasolt autonömia hatäridejenek lejärta utän: hogyan kepzeli el az izräeli kormäny a palesztinai arabok reszveteli lehetöseget sajät jövöjük kialakitäsäban. A velemenyek megoszlanak atekintetben, hogy köteles-e Izräel most vegleges es ervenyesithetö välaszra. Azok. akik ügy velekednek. hogy meg nem jött el az egyenes välaszadäs ideje, azzal ervelnek, hogy Szädät sem reagält meg az izräeli javaslatokra, s amig ez meg nem törtenik, Izräelnek nines es nem lehet mondanivalöja Amerika szämära. A partner ugyanis nem az Egyesült Ällamok, hanem Egyiptom. Az izräeli välaszt azonnal toväbbitjäk Kairöba, tehät kialakul az a furcsa helyzet, hogy Izräel välaszol olyan kerdesekre, amelyek egyben Egyiptomnak is szölnak, — de anelkül, hogy ezt Egyiptom hivatalosan kerte volna. Amiöta Begin es Däjän ismertette az autonömia javaslatät, Szädät nyilvänosan tartott beszedben ügy velte, hogy megkönnyitheti Izräel dolgät, ha azt ajänlja: Izräel adja vissza Judeät es Somront Jordäniänak, a Gäza-videket pedig Egyiptomnak, amely ezt az orszägreszt 1967-ig megszälläs alatt tartotta. A ket terület közti jogi különbseg az volt, hogy Jordäniä bekebelezte a Nyugati Partvideket, Egyiptorn pedig nem tette ezt a gäzai sävval. Szädät ezzel a javaslattal. amely hivatalos formäban nem jutott el Izräelhez, voltakeppen kitartott eredeti, a Kneszetben is ismertetett követelese mellett, hogy Izräel vonuljon vissza az 1967. evi hatärokhoz. Amikor majd ez megtörtenik. a palesztinok dönthetneksajätsorsukröl, — azaz majd Jordäniä es Egyiptom gondoskodik arröl, hogy a jelenlegi izräeli megszälläs alatti területeken palesztin ällam letesüljön. Van egy olyan informäciö, hogy Szädät tett valamilyen javaslatot Amerikän keresztül, csakhogy ez olyan szelsöseges, hogy Carter es munkatärsai nem voltak hajlandök Izräelnek toväbbitani. Ezt persze cäfoljäk mindhärom oidalröl. de aligha HUNG ARIA TRAVEL BUREAU 1603 SECOND AVE. NEW YOÄJC NY. 10028 TB: (212) 249-9342 m 249-9363 CHARTER UTAZÄS BIZALOM KERDESE... •Jst ES A HUNCARIA UTAZXSI SZAKIRODA KOMBINXCläjA GARANC1A KLM ARRA, HOGY VALÖSÄG LESZ A NYÄRRA TERVEZETT VAKACIÖJA 1978■as ABC Hungaxia Chaxtexek menetxendje. Rokonok kihozatala KLM-mal 6tsx6ll4$ niäcöl Budapastrm. Plaiz 846 SS.50. Jelentlcezöakor nemdycnMnt $150 elöle* xzük.\ö*ev JcleatkezM hatöridd legkösdbb 30 nappal az iadulis eidtt. SIESSEN, NEHOGY LEK£SSEN 1978 LEGJOBB f;S LEGOLCSÖBB LTAZASARÖL! EGYENI JTAZÄSOK BEL- ES KÜLFÖLDRE. EGESZ EVEN ÄT. VIZUMOK BESZERZ^SE HO TEL FOGLAL ÄS, A l T(i BARLES GYOGYFÜRDÖI BEUTALA׳S IKKA COMTURIST TUZEX Heti Szidra: BEHAALOTCHO ךתולעהב valakl közületek, vagy utodaitok közül üsztätian lesz halott miatt, vagy messze üton van, azert csak tartsa meg a Peszachot az Urnak a mäsodlk honapban a üzennegyedlk napon este... a PSszach minden tör- . vSnye szerint tartsak meg.‘' Chlzkijähu klräly ldejeben, mldOn : a papok nem voltak tlsztäk, roert Jeruzsalem megtisztftäsäval voluk! elfoglalva, a klräly 4s a venek elhatäroztäk, hogy Peszachot a mäsodlk hö 14-en tartjäk meg. A klräly ertesftette a nepet erröl a vältozäsröl es felk4rt minden zsldöt, hogy tOmegesen lätogassanak Jeruzsalembe az ünnep elöfräs szerlntl megtartäsära. Hatalmas tömeggyfllt össze es vfgsäg meg öröm közt 01t4k meg Peszachot, melyhez hasonlö nem volt David klräly Ideje 6ta. Ugyanis Chlzkijähu elBtt elhanyagoltäk a peszächl elöfräsokat 6s dsztäüanok is reszt vettek az ätdozäsban. "Es volt a mäsodik evben, a mäsodlk hönapban, a ho huszadlkän; felszällt a felhö a blzonysäg haJ16- kärol 6s ellndultak Izräel flal, vonulasalk szerint, a SzlnäJ slvatagböl; es megällt a felhö Pärän slvatagäban. Es elsöfzben indultak el az örökkevalo paranesära, Mözes altaL" "Es szölt Mözes Hobäbhoz, a ml- ן dianita Ruel, Mözes apösa fiähoz: Ml ellndulunk 3 hely feie, melyröl az Ur mondta, azt adom majd nektek; jöjj velünk 6s ml jöt teszOnk majd veled, mert az UT jöt fger Izräelnek. Es ö mondta n6kik; Nem megyek, hanem orszägomba es szülöföldemre megyek. Es ö (Mözes) mondta: Ne hagyj el kerlek mlnket mlvel t» tudod, hogyan keil täboroznunk a pusztäban, 16gy hat szämunkra szemOnk. Es löszen, ha velünk fogsz jönnl, akkor a Jöböl, ■amlt az Ur tesz velünk, jöt tsszünk veled." A rabbinlkus hagyominy szerint Hobäb azonos Jltröval, MÖ- j zes apösäval. Reuöl, Jltrönakllletve, HobSbnak volt az apja. Mäs he-l lyen Jltrö leänyal hfvtäk Reuölt atyjuknak, de ez nem okoz nel^ez-! seget; bölcselnk helyesen magyaräzzäk, hogygyermekekgyakran nevezlk nagyapjukat apänak. Jltrönak különben ls több neve volt, a Tblmud hetet emlft. Mözes emlekezett Jltrö praktlkus tanäesära az lgazsägszolgältatassal kapcsolatban 6s meg volt gyözödve, hogy Jltrö Jelenlöte hasznos a szämära. Jltrö alaposan lsmerte a pusztal öletet 6s Jö tanäcsokkal läthatta el a vändorlö zsldö täbort, "Es ellndultak az örökkevalö he- \ gyttßl härom napi ütra 6s az Ur szövetsegönek lädäja vonult elöttük härom napi üton, hogy keressen szämukra plhenö helyet." 1 B.D. , sem kompllkält 6s celja mindenkor 1 a könnyü erthetöseg. * A Menöräval valö rendelkezes utän, a Biblia a levltäk felszentelesevel foglalkozlk. "... Vedd 6s dsztftsd meg öket... hlntsd reä juk a dsztftäs vlzet, hüzzanak veglg borotvät egesz testükön 6s mossäk meg ruhälkat, hogy megtisztuljanak." Ezenkfvül elöfrt äldozatokat kellett hoznlok, mert ez a törzs van hlvatva, hogy a frlgysätorban fontos szolgälatokat vögezzen. Ha valaklt rendkfvüll valläsi szolgälatra keil elököszftenl, a Biblia ktllsö tlsztalkodäst fr elö. Ez a dsztälkodäsl szertartäs Jelkepezte a belsö tlsztasägot, mely mlndenköppen szüksöges azoknäl, aklk a Szent61y tärgyalval foglalkoznak vagy a Szentelyben szolgälatot teljesftenek. A levltäk szolgälata nemesak a frlgysätor szällftäsäböl ällt, hanem enekkel 6s zenövel kfsertek az äldozatl szertartäs L A jeruzsäleml ^entöly ldejen, mlkor szällftäsra nem volt mär sztlksög, nagy 6nek- 6s zenekarra alakult a levlta törzs 6s mflködösük 6pp olyan fontos volt; mint maga az äldozat. Devld ldejöben 4000 zenösz 6s enekes müködött a Szentelyben. Ezra könyveböl kltünlk, hogy a babylonl fogsägböl Ezräval 200 enekes 6s önekesnö meg zenesz tert vissza a Szentföldre, hogy az üjonnan öpftendö Szentelyben szolgil- Janak. Innen tudjuk, hogy nöl hangok Is szerepeltek a körusban 6s ezek a nök a nöl csarnokban voltak elhelyezve. — Enekesek csak levltak lehettek, de a zenekarban mäs törzsbellek ls mflködhettek. Az orgona elsö klvltelezöje l.e. 600 körül Pltagorasz volt. Majdnem ugyanebben az ldöben — mondja a Talmud — a Szentölyben mfiködött egy orgona, melynek neve Mägrefägedolä volt 6s 1000 hangot ha Hatott sfpjalböL Igy rendelkezlk az Ur a levltäk felöl: Huszonöt evesöl felfeie menjen be szolgälatot teljesftenl a talälkozäs säträba, ötven eves kortöl kezdve kl 16p a szolgälatböl 6 s ne szolgäljon többö. Segftsen testverelnek a talälkozäs säträban, örlzve ami rijuk van bfzva, de szolgälatot ne vögezzen." Ezek a klszolgält levltäk mint kapusok szerepeltek a Szentelyben, nehez es felelös munkät mär nem bfztak reäjuk. Az elv az volt, hogy a megöregedett ember ölete ne legyen teljesen celtalan, ezeknek 13 keil valaml munkakört blztosftanl. A Biblia a Peszach megtartasä- ; röl rendelkezlk. "Es voltak ferflak, aklk dsztäüanok voltak, halott em- 1 ber miatt es nem bfrtäk megtartanl a Peszachot azon anapon...“ Ezekröl fgy rendelkezlk az UT: "Ha Heti szldrank elsö szakasza a | Menöräröl szöl. Ezt a szakaszt a Räsl magyaräzata szerint Ismertetjük, majd a nagy tudös ölettörtönetevel foglalkozunk. "Mldön felteszed a meeseseket, a lämpäs elöresze feie vllägftson a het meeses. Es fgy cselekedett Aron."A Menöra egyetlen darabböl keszült, vert aranyböl,- szära, vlräga Is vert munka volt, — Räsl kerdezl; Mlben vlszonyllk a Menöra esete a fejedelr&ik äldozatalhoz, melyek az elözö szldräban vannak reszletezve. Mldön Aron l.itta, hogy a törzsek fejedelmel abban 3 meg- Üszteltetesben reszesültek, hogy a frlgysätor avatäsakor äldozhattak, mfg ö es törzse (a levltäk) nem, lelklfurdaläsa volt, hogy ez azert van, mert Isten öt az aranyborjü miatt hlbsztatja. Az Ur megnyug- • tatta 3t, hogy ö es törzse a fejedelmeknöl nagyobb megtlszteltetesben reszesül: räjuk van bfzva a Menöra mecseselnek meggyujtäsa, vagyls a zsldö valläs Jelkepenek örökös äpoläsa s ez mindennöl többet jelent. Mert a Menöra 061 ja nem a vilägftäs, hanem jelkepe keil legyen a zsldö valläs vllägosftö, felvllägosftö erejenek. • A szö; Räsl a nagy magyaräzö nevenek rövldftese; neve: Rabbi Slomo ben Jlcchak (RSI> A leg- Ismertebb Töra es Talmud magyaräzö, Született a francia TToyes väroskäban 1040- ben es meghalt 1105-ben. egy csütörtökl napon, lämuz hö 29-en. Räsl anyja növere ! volt a mär sokszor emlftett nagy tudösnak es költönek, r, gmon ben Jlcchäknak, aklnek Elchänän nevü fia ällftölag päpa lett. A Räsl apja Is nagy tudos volt. Räsl a R. Gerson ältal alapftott hfres francia Luür väroska jeSlvä- Jäban tanult; onnan a nemet malnzl es wormsl Jeslväkba került, s az utöbblban ö lett a Jesiva vezetöje. Az ösregl wormsl templomot a nädk felgyüjtottäk, annak BetHämldräsäban volt a Räsl lsmert, köböl valö 1 szeke, melyet häboru utän a templommal együtt restaurältak. A Räsl öveken ät tanult különbözö tanhäzakban, de fnindig vlszszatört szttlövärosäba, Troyesba, ahoi 28 6ves koräban nagyon latogatott talmudlskolät alapftott Mint Troyes väros rabblja, nem flzetesört, hanem tlszteletböl vögezte hlvatäsät es kls borilzlete soväny jövedelmeböl tartotta fenn magät 6s csalädjät. Härom leänya volt kettönek .a förje hfres tudös volt a harmadlk leany sorsa lsmeretlen. Uhokäl ls kltünö tudösok voltak. A Biblia el sem kepzelhetö Räsl magyaräzatal nelkül es nines olyan kladäs, melyben ne szerepelnenek magyaräzatal. De meg nagyszerübb a Talmudra valö magyaräzata, mely nölktll — bölcselnk szerint — a Talmud sok helyen teljesen örthetetlen volna. Szerlnttlk a Babylonlai Taimud a Räsl nölktll teljesen elsorvadt volna. Härom verzlöban frta a Talmud magyaräzatokat Ügy lätszik, egyszerre több traktätuson dolgozott 6s ez a harmadlk verzlö tökeletes minden tekintetben, nyelvezete ertelmes 6s tärgyllagos. Hfve a szöveg szöszerlnü, egyenes magyarazatänak, s csak klvöteles esetben hasznälja a belema- | gyaräzäst s ilyenkor kljelenü, hogy vSgtll •a szöszerlnü magyaräzat a 1 mervadö. A Talmud összes traktätusära klterjed a magyaräzata, klvöve egy-kettöt 6s vannak olya- I nok, amlket közbejött haläla miatt nem tudott veglg elk6szftenl, de ezeket uhokäl befejeztek. , Anallyen nagy volt tudäsban, olyan nagy volt jellemben Is, Stereny volt bökeszeretö es vltäiban mersekletes. Tanftvänyairöl gondoskodik es testvöreinek, barätalnak nevezl öket Magyaräzatalböl kltünlk, hogy! elsörangü pedagögus leheten, mert fejtegeteselnek menete loglkus es könnyen hozzäferhetö volt Klfejezösel hatärozottak, nem hasznäl fe!*sieges szavakat fejtegetese so-
