Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-06-10 / 711. szám
•ג■' ,Mr.August J . Molnar P.O.Box 1034 New Brunswick, New Jersey 03903 U.S.A. Second clast ■oil registration No. 1373. AZ ESZAKAMERIKAI MAGYAR ZS1DÖSAB LAPJA JUNE 10. 1978;ן Ära: . 40 rent VOL. 17. 711\ Jeruzsalem es Washington a harcias Brzezinski es a kiegyezesre hajlamos Vance külügyminiszter között, s e pillanatban az elnök velemenye a nemzetbiztonsagi fötanäesadöehoz van közelebb. Ha ez igaz. ügy nem esupan a SALT tärgyaläsok befagyasztäsäröl van szö, nemesak egy üj Afrikapolitikäröl, hanem arröl is, hogy a detente kora vegetert, a NATO-t megerösitik es a nyugati hatalmak es Kina megerositik szövetsegüket abböl a celbol, hogy korunk legkimeletlenebb es legtörtetöbb imperialista hatalmät. a Szov[ jetuniöt letörjek. es a katangaiak szabadsagänak. Eppen ezert van valami vigasztalö abban, hogy elmült heten tanüi voltunk a nyugati viläg felebredesenek es az amerikai politika vezetöi — talän Sevcsenkö bizalmas közlesei alapjän — elhatäroztäk, hogy ismet azon a nyelven pröbälnak a Szovjetuniö vezetöivel beszelni, amit azok ertenek. Nem oroszul. hanem az ero nyelven. Washingtonböl olyan hirek szivärognak ki, hogy az amerikai külpolitikät illetöleg komoly hatalmi hare keletkezett a megkergült gyilkosokkal nem lehet targyalni, meg kevesbe lehet räjuk önällö orszägot bizni. A terrorakeiök es ellenakciök vegeterhetetlen soräban most nyilvän izraeli visszacsapäs következik. Ezuttal azonban nem könnyü elöre megmondani, hogy mire hatarozza el magät a kormäny. A mostani akeiö nem volt olyan sülyos, mint a nehäny hönappal elöbbi, amely Del-Libanon megszalläsat vonta maga utän. Különben is a terroristäk ezuttal nem a szomszedos arab ällamokböl, hanem a megszallt — vagy felszabaditott — orszägreszböl jöttek. Judea es Somrom arab lakossäga eilen pedig az izraeli kormänynak nines sommäs megtorlö ereje eppen azert, mert ezek az emberek az 6 uralmuk, tehät az 6 vedelmük alatt el nek. Nem tudjuk tehät, hogy milyen kovetkezmenye lesz a terrortamadäsnak az elkövetkezendö napokban. Egy biztos: a politikai esemenyek egymäshoz kapesolödnak. Az arab terrormozgalom legföbb vednokei Moszkväban szekelnek es a kalacsnyikov geppuska egyformän jelkepe a palesztinaiak Nehany draval a szombat beköszöntese elött, mikor Jeruzsalem lakoi häzuk fele igyekeztek, hogy csalädi körben töltsek az ünnepet, ismet borzalmas terrorcselekmenynek volt tanuja a väros lakossäga. Egy autöbusz, mely az arab övärosböl volt utba az ortodox zsidök ältal lakott Herzl hegyi värosnegyed fele — felrobbant. Arab terroristäk hagytak egy robbanöanyaggal teli aktatäskät az autöbuszban es ez legaläbb hat ember haiälät es több, mint hüsz sülyos sebesülest okozott. Mint a kepen läthatö, az autöbuszböl csak ronesok maradtak. Nehäny öräval kesöbb Beirutban a Palesztinai Felszabaditö Mozgalom vezetöje, Arafat (a mersekelt Arafat) bejelentette, hogy a terrorakeiöt az 6 szervezete hajtotta vegre es azert teljes egeszeben vällaljäk a felelösseget. A halottak között volt egy 12 eves kisfiü, ket 15 eves läny, egy terhes anya, egy 18 eves fiatalember es egy amerikai (baltimore-i) turista. Arafat-ek tehät vällaljäk a felelösseget. De vajon milyen egyeb felelössegröl lehet itten szö, mint ami annak megbizonyosädäsäval jär, hogy ezekkel Mi ujsäg Izräelben? DAjAN DÜHÖS VOLT A SKAND1NÄV0K KÖZÖTT Arra a kerdesre, hogy zsäkutcäban van-e a bekekezdemenyezes a Közel-Keleten, Däjän igy felelt: — Ne csüggedjünk. Me^ sok adu van kijätszäs elött. Es ne feledjiik, ami a leglenyegesebb. A beke ma is pont annyira erdeke Szädätnak es nekünk is, mint 6 hönappal ezelött, amikor Szädät-fesztiväl volt. Izräel üj ällamelnökeröl väzlatos portret adtunk nehäny hettel ezelött. Navon e sorok iräsakor mar az elnöki szek elfoglaläsära keszül, s azt tapasztalhatja, hogy szinte ärad feie a szeretet a nep különbözö retegei felöl. Ismetelten alähüzzuk, mint örvendetes jelenseget, hogy a szefärd szärmazäsü Jicchäk Navont az askenäzi törzs is magäenak erzi. Ugy lätszik, az üj elnök szemelyisege, szerencses alkata, nagyszerü humora, formalitäsoktöl mentes eletvitele es az izräeli valösäg talajäba valö mely begyökerezettsege — e sok tenyezö együtthatäsa — üj korszak kezdetet jelenti majd a törzsek egybeolvadäsänak törtenelmi folyamatäban. PREMIER JERUZSALEMBEN A minap volt egy esemeny, ahoi együtt jelent meg Kacir elnök es Navon, a megvälasztott — tehät a Kneszet ältal dezignält — elnök. Törtenetesen magyar-zsidö vonatkozäsa is van az esemenynek. Jeruzsälemben bemutattäk Efräjim Kishon — Kishont Ferenc — üj filmjet, amelynek "Röka a tyükketrecben" a cime. Az a közeleti bizottsäg, amely a 30 eves Izräel jubileumi ünnepsegeinek elökeszitesevel foglalkozik, ezen ünnepsegek sorozatäba iktatta a Kishon-film premierjet, s azon ott volt — a mär emlitett elnökön es utödän foly tatäs 3 9. oldaloa tudjäk, mi az, amit elutasitanak... — Mi volt az oka annak, hogy egy alkalommal dühösen kirohant a teremböl, sajtöfogadäs közben? — Ez azert törtent, mert az egyik szelsöbaloldali üjsägirö Begint terrorista bandavezernek, engem meg gyilkosnak nevezett. Altaläban nem szokäsom dühösködni, de ez nagyon felmergesitett es ügy döntöttem, ilyen tönusban nem folytatom a sajtö täjekoztatäsät. skandinäv politikusokat, illetve a sajtö munkatärsait? VAN EGV-KET AVU... — Nem mindenkit. Viszont — folytatta Däjän —, igy is van ertelme a dolgoknak, mert legaläbb jobban megertik a mi älläspontunkat, s legaläbb Hazaerkezett skandinäviai lätogatäsäröl Mose Däjän hadügyminiszter äs a TV munkatärsänak adott nyilatkozatäban foglalta össze üti tapasztalataiL Elöször is azt fejtegette, hogy az utöbbi ävekben csökkent Izräel iränt a rokonszenv, de ez nem jelenti, hogy kisebb a fontossäga a felvilägositö munkänak mäs näpek köräben. A länyeg — hangsülyozta Däjän —, hogy öszinten keil beszelnünk, s ne büjjunk ki a legkenyesebb kerdesekre adandö välaszok elöl sem. Elmondta peldäul, hogy egyes skandinäv vezetök — de a sajtö munkatärsai is — azt firtattäk, milyen erzes mäs nepeken uralkodni, azok akarata ellenere. Erre a välasz — igy Däjän —, hogy rossz erzes. Ma nem divat, s eilenkezik Izräel alapvetö törekvesevel. — Hät akkor? Miert nem vonulunk vissza a megszällt területekröl? Azert, mert a teljes visszavonuläs megoldanä ugyan az egyik problemät — nem uralkodnänk mäs nepek felett —, de megoldatlanul hagynä a mäsikat: Mi lesz Izräel biztonsägäval? Ki vigyäz arra? Egyelöre magunknak keil megoldanunk sajät biztonsägunk ügyet. A jeruzsälemi TV munkatärsa ezt kerdezte Däjäntöl: — A magyaräzat kielegitette a MEGHIVÖ A VOLT DEPORTÄLTAK ES MUNKASZOLGÄLATOSOK SZÖVETSEGE A BNAI ZION MAGYARNYELVÜ CSOPORTJAI ES A MAGYAR ZSIDÖK VILÄGSZÖVETSEGE Jünius 25־en vasärnap delutan 3 örakor rendezi ezevi MÄRTIR EMLEKIJNNEPELYET Schneier Arthus förabbi ür templomäban 163 East 67 Street Manhattanban Magyar zsidö testvereinket elvdrjuk a Mdrtir ünnepelyre. lamokat es hasson oda, hogy belsö stabilitäsukat megfelelö reformokkal biztositsäk. A nyersanyagokban gazdag Afrikäban öriäsi gazdasägi, politikai tetekert folyik a jätszma. Sajnos, ezt a jätszmät egyelöre csak Moszkva jätsza, mert I Washington — elsösorban a Kongresszus — ügy lätszik, nem akarja “venni a lapot”. Kesz szerenese, hogy a francia kormäny tudta, mire megy a jätek es gyorsan, hatärozottan j cselekedett. Amerika mostani, hatärozatlan, megalkuvö politikäjäval el fogva vesziteni utolso afrikai 1 barätait is, akik kenytelenek megbizonyosodni. ! hogy az Egyesült Ällamokra se jöban, se rosszban nem szämithatnak. Az egyik az, hogy Washington “el a kezekkel Afrikätol" politikäja oda vezethet, hogy elöbbutöbb szovjet befolyäs alä kerül a fekete kontinens. Nyilvänvalö, hogy a Kreml folytatja regi politikäjät, a “nemzeti felszabaditäsi mozgalmak”, magyarul a kommunista gerilläk eröteljes tämogatäsät. Folytatödni fog a kubaiak katonai bevetese is, mindenütt, ahoi csak szükseg lesz arra Moszkvänak. Mindezt Amerika nem nezheti sokä ölbetett kezzel. Senki sem mondja azt, hogy most mär uton-utfelen tengeräszgyalogosokat keil küldeni minden bokorba, ahonnan lönek. Sokkal inkäbb az a teendö, hogy Amerika vedelmi hadfelszerelessel lässa el a nyugat-barät afrikai älgyevel lyukacskät für a tubus aluminium tetejebe. s pontosan ugyanott tart, ahoi a nyugati fogyasztö. Mondom, nem nagy dolog, csak egy mozdulatnyi különbseg. De miert keil a magyar fo-. gyasztöval megtetetni ezt a mozdulatot? Ha az export tubuson levö kupak egy filier ezredreszevel többe kerülne, mär egy szöt se szölnek. Vegtere spörolni keil. De nem kerül többe. Ugyanannyi müanyagot fogyasztanak, mint a mäsikhoz. Söt, az kerül többe, hogy a magyar. fogyasztö helyzete ezzel az aprösäggal nehezebb legyen. Mert a plasztik-öntö gepben levö matricät idönkent cserelni keil; ezzel leällitjäk a termelesi folyamatot, mikor elöveszik a mäsik presöntvenyt. Mi az ertelme az egesznek? Miert nem lehet a belföldi fogyasztönak is ezt az ügyes . kis tüsket odaadni? Nem tudok rä mäs magyaräzatot adni: a beiföldi fogyasztöt egye meg a fene. Nem keil neki ilyen aprö kis elönyöket adni, meg akkor sem, ha ez az ällamhäztartäsnak semmilyen hätränyt nem okoz. Vigyäzni keil, nehogy tüljö dolga legyen. Ha nem felnek, hogy tülzott következtetesekkel vädolnak, azt mondanäm: a magyar fogyasztöval ereztetni keil, hogy ö kiszolgältatott. Aki Magyarorszägon olyan beosztäsban van, hogy ilyen döntest hozhat, az — bärmilyen szük keretek között is, — tagjävä välik az ällamapparätusnak. S mint ällami alkalmazott, kötelessegenek erzi, hogy az ätlagember eletet nehezebbe tegye. Kis beosztäsban csak kis nehezseget tud okozni, nagy beosztäsban nagyot. A lenyeg azonban azonos; Magyarorszägon ma is ervenyes a Karinthy-i javaslat, miszerint: minden ällampolgär köteles naponta reggel 8 örakor megjelenni a kerületi rendörkapitänysägon, ahoi egy erre kijelölt hatösägi közeg megfelelöen farbabillenti, s ezzel a napi adagja le van tudva, toväbb nem kellemetlenkednek neki. De värjunk csak. Hiszen a magyarorszägi fogyasztö nem is tudja. hogy kupak-ügyben ö alfeien van rügva; nem is tudja, hogy rnäsfajta kupak is letezik. Dehät akkor miert? \ ; Mert nem az a fontos, hogy a rügäs valöban megtörtenjek. Csak az fontos, hogy a hatösäg es a hatösägi szemelyek tudjäk, hogy ök rüghatnak, söt rügniok kel. Ma mär arra sem meltatjäk az ällampolgärt, hogy a rügäs fäjjon neki. Eieg, ha a mindenhatö hatösäg tudja a rügäs lehetöseget es tenyet; ez adja meg nekik az elegedettseget es a biztonsägot. Ebböl tudjäk bizonyosan, hogy ök a magyar nepidemokräcia käderei: hatalmon vannak. A sabai esemönyek Moszkva es Havana hatärtalan cinizmusära es expanziös politikäjära a säbai esemenyek feitettek a koronät. A tenyek ismeretesek: mäjus 14-en 4000 fönyi, inväziös erö erkezett a szomszedos Angoläböl Zaire ällam deli tartomänyäba, Säbäba, a koräbbi Katangäba. Az egykori katangai csendörökröl szölö politikai gyermekmeset ezüttal mär nem mondtäk el üjra. A magät Kongöi Nepi Felszabaditö Szervezet-nek nevezö mozgalom szövivöje Brüsszelben nyiltan megmondta, hogy nem helyi, szecessziös kiserletröl, hanem — ha lehet — egesz Zaire megszälläsäröl, illetve a rendszer megdönteseröl van szö. Mobutu zaire-i ällamelnök olyan korrupt, egy-pärt rendszeren nyugvö rezsimje olyan tehetetlen, a belsö ällapotok, a gazdasägi helyzet annyira rossz, hogy meg Afrikäban sem igen van hozzä hasonlö. De itt nem Mobuturöl van most szö. Sokkal inkäbb arröl, hogy a behatolö inväziös eröket Angoläban kepeztek ki az ott ällomäsozö kubaiak,, söt kelet-nemetek, szovjet fegyverekkel voltak ellätva es hadmüveleteiket a kubaiak iränyitottäk. Kilenc teljes napon ät öldököltek, raboltak es gyujtogattak ezek_ a marxista-leninista “felszabaditök",amig yegre a f franeiäk megelegeltek, ejtöernyösöket küldtek es visszakergettek öket Angoläba. A "fei- I szabaditäs” merlege; vagy 300 legyilkolt feher, ן ugyanennyi fekete, elpusztitott värosok, feiegetett falvak. A säbai ercbänyäszat termelese hosszü hönapokra szünetelni fog. A kommunista täborban szemforgatö mödon ; nyugati “imperialista katonai beavatkozäst“ emlegetnek es melyen hallgatnak a Moszkva pärtfogoltjai ältal rendezett verfürdöröl. Moszkva, amely 40 ezer kubai "idegenlegiöst” tart Afrikäban es egyik ällamot a mäsik utän foglaltatja el velük, arcätlanul nyugati “inväziöt" emleget, miközben a franeiäkat es a kisebb belga egysegeket mär el is szällitottäk Sebäböl. Az esemenyek több tanulsäggal szolgälnak. J Egyik moszkvai birösäg 7 evi kenyszermunkära es azt követö, 5 ev szämüzetesre itelte Jurij Orlov szovjet orvost. A büne az volt, hogy csoportot alakitott annak a megfigyelesere, vajon Moszkva csakugyan betartja־e az 1975-ös Helsinki megällapodäs elöiräsait, amelyre azzal ( vällalkozott, hogy aläirta a kerdeses dokumentumot. Törvenyekkel rendezett jogällamokban ez a tett nem szämit meg kihagäsnak sem. A Szovjetuniö azonban nem törvenyekkel rendezett jogällam, hanem a legszörnyübb totalitarius diktatura, ahoi igy szokäs elbänni azokkal, akik nem lelkesednek lihegve a rend-1 szerert. Orlovnak nem adtak lehetöseget a vedekezesre, a vedelem tanuit nem hallgattak ki, a vädlottat kijelölt vedö “vedte”, a targyaläsra | külföldi ujsagirökat, barätokat nem engedtek be. A birö pontosan akkora büntetest szabott ki,. amekkorät az ügyesz követelt. Tehät, jellegzetesen szovjet "belügyrör volt szö es minden jel arra mutat, hogy a nyugati közvelemeny szeleskörü tiltakozäsa is csak falra hänyt borsö. A szovjet rezsim erövel igyekszik elhallgattatni a mäskent gondolkodökat. Egyformän kemeny kezzel süjt le kivändorolni akarö zsidökra, reformokat sürgetö ertelmisegiekre, alkotmänyos jogaikkal elni akarö kisebbsegekre. Az "ember” es a "jog" emlegetese manapsäg megint büntetendö cselekmeny. A hruscsovi "olvadäs" utän ma mär ismet kisert Sztälin szellerne. Es ezzel a nemzetközi jogot, a minimälis humänumot naponta arcul csapö rendszerrel pröbäl Amerika egyezkedni. Hät vajjon van meg a vilägon egyetlen jözan ember, aki hinne aj szovjet igereteknek, az oroszokkal kötött, bärmi-1 lyen egyezmeny tartössägänak? Amerika az el-J mült evekben többször is a legteljesebb gazdasägi käosztöl mentette meg a szovjet rezsimet a szämunkra nagy räfizetessel järö gabonaeladäsokkal. Miközben mi ömlesztjük a gabonät., szällitjuk Moszkvänak a modern technolögiät, a Kreml fokozott ütemben fegyverkezik es a leg- j jobb üton van ahhoz, hogy jelentös katonai fölenybe kerüljön Amerikäval szemben. Miközben Washingtonban mär-mär az emberi jogok emlegetesevel is felhagynak, Moszkva folytatja! embertelen belpolitikäjät es terjeszkedest celzö, I aggressziv külpolitikäjät. Meddig tart ez a politikai vaksäg? Addig,ן amig a vegen ränk kerül a sor? Pins arany, vagy Red Gold Igazän olyan lenyegtelen, hogy szöra sem erdemes. Talän leghelyesebb, ha el sem olvassak. A Piros Aranyröl van szö, ami Magvarorszägon kedvelt cikk es jelentös mennyi- j segei exportalnak beiöle, igazän megerdemelten, Nyugal-Euröpäba es Amerikäba is. A Piros Arany: paprikapaszta. Telve C-vitaminnal. mikent ezt Szentgyörgyi professzor mär kö/.el 40 eve kimutatta. Izes, kellemes, s a magya! konzervgyärak valöban a legjobb minösegben ällitjäk elö. A gondos MEÖ-sok vigyäznak arra. nehogy a magyarorszägi vagy a nyugati fogyasztö elegedetlen legyen. Azaz, hogy... Felesegem nemregiben egy Magyarorszägra lätogatö barätjät kerte meg, hozzon nehäny tubussal a Piros Aranyböl. Meg is kaptuk. De kozben a torontöi üzletekbe is erkezett egy üjabb szällitmäny, s igy egyszercsak ott feküdt a konyhaasztalon a ket különbözö felirattal ellätott, de különben teljesen egyforma tubus. Az egyikben Piros Arany volt, a mäsikban Red Gold. Nines köztük semmi különbseg. A cimketöl eltekintve kivül-belül egyforma. Alul is egyforma. csak felül nem. Az exportra gyärtott tubusoknak a kupakja ugyanis az Amerikäban szokäsos keszitmeny. Hiszen ismerik. A kupakot lecsavarjäk. s annak tetejen, belül egy kis plasztik-tuske van. amivel a tubus szäjän levö kis aluminium-forrasztäst könnyeden ät lehet fürni, s ezzel a paprikapure märis fogyasztäsra kesz. Egyszerü kis szerszäm. nem is fontos. De megszoktuk. hog\ van. Ezzel szemben. a Piros Arany a regi, hagvomanyos kupakkal keszül. A magyar fogyaszto lecs.tvarja a kupakot. aztän vagy egy villa heg\ es el. vag\ eg> szoggef. esetleg ollö he-1 i Az Orlov per
