Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-01-07 / 689. szám

1978 január 7. * MENORA 3. oldal Dicsó'sség az Istennek, békesség az Embernek Megkésett karácsonyi gondolatok ,, Menny bői az angyal, lejött hozzátok". — Regi karácsonyi áal. a protestantizmus jelent­kezése előtti időkből. A negyvenes évek elejére - kamaszkorom beköszöntével - megcsömörlöttem a belémsulykolt vallásosságtól. Régi, nyakas keresztény családból származom, a Losonczyak ortodox ágából, akik a legnagyobb vallásüldözés idején sem fordultak el Istentől, s a katolikus és protestáns tengerben is büszkén vallották görögkeleti mivoltukat. Az öreg Losonczy Árpádról, apai déd­­dédnagyapámról az ' a legenda járta, hogy 1794-ben, amikor a francia forradalom hatására néhány „gatyás” összetévesz­tette az istentelenséget a forradal misággal, sajátkeziileg hányta őket vasvillára Buda­­környéki birtokainak egyikén. Mire a hetedik gimnáziumba jutottam, őszinte kétségeim támadtak a keresztényi szeretet megnyilvánulásait illetően. A katolikusok a protestánsokat szidták s fordítva, baptisták a görögkeletieket és megfordítva, hogy végül mindannyian ugyanabba a kórusba tömörülve átkozzák az addigra minden irányból üldözött zsidókat. Nem beszélve a buddhistákról, muzulmánokról, hindukról és koptokról, akiket ugyan senki sem ismert személyesen, de akiket együttesen átkoztak „istentelen” és „pogány" jelzők közepette. A hitleri fajgyűlölet a „vallásosság” álarca mögé rejtőzve sikeresen fertőzte meg Európa hiszékenységét. Első összecsapásomra a „keresztényi" hierarchiával akkor került sor, amikor osztályfőnökünk nyilvánosan kipellengérezte testi-lelki jóbarátomat. Berkes Bandit. Szegény gyereknek semmi más „bűne" nem volt az égvilágon mint az. hogy zsidó volt. Előző nap préselték mellére a náci szégyenfoltok egyik legocsmányabb szimbólumát, a sárga csillagot. Vitám a „fajtisztulásért" lihegő tanárral nemcsak meddő és eredménytelen maradt, hanem kicsapatásommal is járt, nem beszélve arról a verésről, amit a ..keresztény” ügyért nekibuzdult osztálytársaimtól kaptam az incidens után. Abban a pillanatban döbbentem PÜSKI-CORVIN HUNGÁRIÁN BOOKS, RECORDS & IRKA 1590 Second Ave. (82-83 St kfat) New Yoib, NY. 10028 — (212) 8794893 SOKEZfcR MAGYAR KÖNYV, ÚJSÁG, HANGLEMEZ és HANGSZALAG, FORINTCSEKK, IKKA, COMTU­­RIST, TÜZEX befizetőhely. Látogassa meg boltunkat New Yorkban a magyar ne­gyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden tájára. ÚJ NAGY KATALÓGUST DÍJMENTESEN KÜLDÜNK! MEGJELENT! 0 íaire ^CennetU a világsikerek nagy írónőjének új regénye Szerelemről ♦44-szó sem volt. »» Vászon kötésben, színes borítóval, az írónő új fényképével; Ára:$9.50 Kiadja: MA Y PUBLISHING HOUSE (Püski-Corvin) 1590 Second Ave. New York, N.Y. 10028 Kapható minden magyar üzletben! OPERATION THUNDERBOLT IS THE OFFICIAL ISRAELI ENTRY FOR ACADEMY AWARD NOMINEE “One of the most daring, spectacular rescues of modern times." TIME MAGAZINE OPERATION THUNDERBOLT" with Klaus Kinsky, Yehoran Gaon, Sybil Danning, Assaf Dayan, Gila Almagor and Arik Levi. AMERICAN PREMIERE SUNDAY. JANUARY 15 at the GrtfM7M 33 W 50th St. at Rockefeller Plaza, PL7-2406 SPECIAL PREVIEWS FOR GROUPS AND ORGANIZATIONS BEGIN JAN. 8th. Some peris still available For group sales information for special previews and regular performances call Caryl Goldsmith (212) 581-1264 ■ ^ HUNGARIAN restaurant POLGÁRI ÁRAK — ÍZLETES MAGYAR KONYHA OUTGOING SERVICE 1489 SECOND AVE. (77-78 St. közt) NEW YORK T»l»fon: 650-0723 rá arra a kétségbevonhatatlan tényre, hogy a keresztényi szeretet valahol elkallódott az évszázadok forgatagában, s ha azt vissza akarjuk szerezni, akkor nem csak beszélni, szónokolni és melldöngetni kell róla, hanem cselekedni is. Félreértés ne essék: eszem ágában sincs általánosítani. A náci terror éveiben rengeteg jóérzésű, becsületes és keresztény tulajdonságokkal rendelkező emberrel hozott össze a sors, akik az igében hirdetett szeretetet nemcsak a kiváltságosak, hanem a szenvedők irányában is kiterjesztették. Nem volt véletlenség. hogy a mauthauseni haláltábor poklában ezer és ezer jóérzésű keresztény magyarral találkoztam. Ezek voltak azok a „megszállottak”, akiket a hitleri pribékek nem tudtak kitéríteni meggyőződésükből, amely szerint elfogadhatatlan az a náci elmélet, hogy aki keresztény, az rendes ember, de aki zsidói az feltétlenül gazémber. (S talán eljön az idő, amikor ezeknek a becsületes és szeretetükben elrettenthetetlen kereszté­nyeknek is emléket állíthatunk.) Karácsony táján különös­képpen sok szó esik a keresz­tényi szeretet fontosságáról és szükségességéről. „Dicsőség a mennyben az Istennek, s békesség a földön az Embernek”, - szavaljuk, rebegjük és énekeljük templomban, gyülekezetben és viszkigőzös házipartikon, s még csak kérdőjelt sem teszünk gondolatban a dalos ige végére. Holott, legalábbis engem, roppant zavar, hogy a szeretet eme kéjes megnyilvánulásai során cseppet sem hat bántólag olyasmi, hogy a libanoni keresztényeket halomra ölik a palesztin terroristák. Vagy hogy Afrika déli részeiben még manapság sem törvénybe ütköző cselekedet a négerek gyilkolása vagy kínzása, Vagy hogy Izraelben ártatlan nőket és még ártatlanabb kisgyerekeket bombáznak* agyón ugyanazok' a terroristák, akik' Libanonban keresztényeket, mérsékelt arab országokban pedig becsületes mohamedánokat tesznek kivégzési listájukra. Vagy hogy Kashmirban még mindig tömegesen gyilkolják a hinduk a mohamedánokat és a mohamedánok a hindukat. Vagy hogy Indonéziában egy olajkút keresztény munkásait egyszerűen agyonverték az állami bürokrácia' által támogatott pribékek, amiért nem voltak hajlandók vasárnap túlórázni. Vagy hogy egy Idi Amin nevű elmebeteg válogatás nélkül gyilkol keresztényt, zsidót és mohamedánt, mindenkit, akinek a képe nem tetszik. Vagy hogy Kolumbiában százhetven nemes és kultúrált indiánt mészárol le a katonai diktatúra azzal a hülye és átlátszó mesével, hogy Ashkarah leszármazottjai nem hajlandók elfogadni a „civilizációt". Vagy hogy... s száz és száz hasonló esetet sorolhatnék fel, ha volna még helyem e hasábokon vagy türelmem lázadozó lelki­ismeretemen. Persze, mit várhatunk az átlagembertől a szeretet igazi megnyilvánulását illetően, ha az egyházak vezetőitől is csak vállvonogatást vagy kétértelmű nyilatkozatokat kapunk a fentebbi szomorú tényekkel kapcsolatban! A katolikusok egyházi fejedelmének fontosabb a cionizmus megbélyegzése, mint a libanoni keresztények sorsa melletti kiállás. A dzsiddai mohamedán főpapot felette bántja a megszállott területeken létesített izráeli település, annál kevésbé a jemeni külügyminiszter (mohamedán) legyilkolása (más. állítólag mohamedánok által). S hogy saját portámról se feledkezzek meg, az ortodox (görög keleti) metropolita idejének legnagyobb részét a ciprusi törökök tengerbeűzésének tervével foglalja el, s alig. vagy csak nagyon keveset bánkódik a Szovjetunióban és a gyarmati országokban üldözött görög keletiek sorsa felett. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az egy­házi vezetők gondolkodásmód­ját s cselekvését politikai megfontolások irányítják. Márpedig ha a szeretet megnyilvánulási irányát politikai mcftö^ndolásokra -alapozzuk, ak£or mire való a szeretet igehirdetése? Bízzuk azt a politikusokra; idiáminokra. brezsnyevekre, huszákokra és khádáfikra. Úgy legalább nem lesz sorsunk áltatásban. A békesség és szeretet emberi vonatkozása mellett szinte nem is érdemes szót vesztegetni a „Dicsőség az Istenének hiányára. Templombajárók, akik kórusban állapítják meg a dicsőségadás fontosságát, az Isten házából való kilépés után megmosolyogják azokat, akik Isten mindenekfeletti hatalmát emlegetik. „Hát csak nem gondolod komolyan, hogy van ISTEN?” - mormolják, s bocsánatkérés nélkül teszik hozzá, hogy a televíziók, űrrepülők és konkordok korában naívság Isten létezésének feltételezése. Ha politikailag vagy világnézetileg „motiváltak”, akkor még talán megjegyzik, hogy ....mert ha Isten tényleg létezne, akkor nem engedné meg. hogy a terroristák virágkorukat érjék". Vagy hogy az emberek egymást gyilkolják. Va^y hogy a kommunisták más országokat leigázzának. Vagy hogy a Nagyné drágább ruhát öltsön magára mint a Kissné. (Ugyan miből is telik ezeknek az ilyesmire?!) Ugyan kérem, ha Isten valóban létezne, akkor ilyesmik nehi fordulhatnának lő. De azért Karácsony második napján is elmennek az istentiszteletre, ha másért nem, hát azért, mert a Kovácsék is mennek, s buzgón éneklik a „Dicsőség az..." Az írott történelem egyik legfontosabb tanulsága, hogy mindennek van határa. Háborúnak, elnyomatásnak, is­­tentelenségnek. erkölcstelenség­nek, stb, stb. Minden rosszra valami jó következik; a leg­szélsőségesebb absztraktnak is lesz idővel reneszánsza. így van ez a szeretet álnokságával és képmutatásával is. Eljön majd az idő. amikor a szeretet nem lesz feltételekhez és jelzőkhöz kötve. Talán még mi is megérjük, hogy békességet és szeretetet mindenki számára kívánjunk s ne tegyük hozzá, hogy „még akkor is. ha az illető református". Vagy zsidó. Vagy katolikus. Vagy buddhista. Vagy mohamedán. Vagy fehérbőrű. Vagy fekete. Vagy sárga. Vagy talán még akkor is, ha görögkeleti. Ebben a szellemben kívánok mindenkinek boldog karácsonyi ünnepeket. Még azoknak is, akik nem ünnepük a karácsonyt. LOSONCZY LÁSZLÓ BARNARD professzor leteszi a kést! „Diplomata akarok lenni a jövő évtől” Johannesburg (IFP). — Christian Barnard professzor, aki a világtörténelem első szívátültetési műtétét hajtotta vég­re emberen, a jövő évben feladja hivatását és orvostudomány helyett diplomáciával kíván foglalkozni. A helyi rádióállo­másnak adott nyilatkozatá­ban Barnard prof. elmagya­rázta, hogy azért határozta el sebészi működésének beszün­tetését 1978-ban, mert izületi gyulladásban megbetegedett és ilyen körülmények között nem képes folytatni munká­ját szívsebészként. Ehelyett diplomataként országát sze­retné megvédem az UNO fó­rumán. Az 55 éves világhírű or­vos eddigi tevékenységét ösz­­szegezve elmondotta, hogy utóbbi tíz évben 130 szív­átültetési műtétet hajtott vég­re embereken, akik közül 70 a mai napig életben van. Azok is, akik időközben elhunytak, életük utolsó perió­dusában megkönnyítették életkörülményeiket. Megemlítette még, hogy 12 ember él ma a világon — az általa operáltak közül — akinek a mellkasában két szív van New York központjában, a világ üzleti életének centrumában, pont a Broadway közepén van ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE. at 51st ST. TELEFON: Cl 6-9400 Szállodánkat a magyar szívé­lyesség és az előzékenység jellemzi. A világ minden részéről Amerikába érkező magyarok központi találkozóhelye. Magyar hentes J.MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE. (78-79 St. között) Tel. RH 4-8292 Hazai szalámi és minden más, jó, hazai izű HENTESÁRÜ kapható iNEM KEU MANHATTANBA MENNIE } megnyílt a Torest Hi/lsben N.Y.-bán az «7 »cMndrew’ó eKuncfarian iStruclle & <=P ^)nc. ahol a legkiválóbb minőségű, naponta friss í } l kétesek, magyar és Continentáiis sütemények nagy választékban kaphatók | FIGYELMES KISZOLGÁLÁS. keresse fel és kérjen késtolót az ízletes süteményekből % Címünk: 100-28 QUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es subway állomásnál Tel: (212)) 830-0266 * '' ' ' ’ ------------------n S JSCHMMN CARMEL HELYZETM AfiY ARÁZ AT A A BEKE és a “BEKEHARCOSOK” Amikor ezeket a sorokat írom, az az érzésem, most valóban minden lehetséges; és ugyanakkor még sokkal nehezebb meg­mondani, mint bármikor ezelőtt, hogy mit hoz a jövő. Néhány perccel ezelőtt zártam el a televíziót, amely Kairóból közvetítette a konferencia megnyitását. Néhány héttel ezelőtt még senki sem tudta volna elképzelni, hogy az izráeli televízió Kairóból közvetít, és vagy hat tucat izráeli újságíró sétál majd az egyiptomi főváros utcáin... Azt viszont, hogy Menachem Begin miniszterelnök ugyanezen a reggelen Amerikába repül, Carterrel való ismételt találkozásra, még egy nappal ezelőtt sem tudtuk. Akkor, amikor az események ilyen tempóban követik egymást, érthető, hogy bármilyen „helyzet­­magyarázat" csak szégyenkezve kullog az események után. Én sem tudom persze, hogy eljön-e a várva-várt béke vagy sem.: ezt senki sem tudja. Egy azonban egyre biztosabb: amennyiben egyáltalán lesz béke az izráeliek és az. arabok között, azt az izráeli jobboldal fogja megkötni az arab jobboldallal, és senki más. A baloldal hivatásos békeharcosait, akik saját véleményük szerint, évtizedek óta „küzdenek a békéért", ez a tény vad dühvei és elkeseredéssel tölt el. Nagyrészüknél az az ember benyomása, hogy most már nem is kell nekik az a béke, amelynek nevét egy percre se vették le az ajkukról. Szívük mélyén (amennyiben van egyáltalán szívük, amit én kétségbevonok,) fel vannak háborodva, hogy miként merészelnek azok az emberek béketárgyalásokat foly­tatni,akiket addig mindig háborús uszitóknak bélyegeztek. E hivatásos békeharcosok szerint, ők a béke fogalmát al­bérletivé vették. Ez olyan játékszer, amellyel csak nekik szabad játszaniok. Az igazság kedvéért megjegyzendő, hogy még ebben a csoportban is vannak olyan emberek, akiken — csodák csodájára — fogott a józan ész, és így bevallják: eddig tévedtek, s egyben jó­kívánságaikat fejezik ki a mostani valódi békeerőfeszítések sikerére: úgylátszik, ők is rájöttek, hogy — most első alkalommá — nem felnőttek játékáról van szó, hanem nagyonis valóságos dolgokról. Ezeket az embereket azonban egy kézen meg lehet számolni. A * baloldal tagjainak nagyobb része gyorsan magához tért a ns;-*?­­lepetésből és máris úgy viselkedik, mintha az égvilágon semmi se > történt volna. Emberek, akik évtizeden keresztül örömkönnyekét hullattak, ha megszoríthatták egy negyedosztályú terror-funk­­cionárius vértől csöpögő kezét, most tanácsokat igyekeznek adni Beginnek: miként viselkedjék. Persze, most sem a maguk nevében beszélnek, hanem a nép nevében adják tanácsaikat, mivel nyilván csak ők tudják, hogy az izráeli nép mit akar... az a nép, amely világosan megmondotta a választásokon, hogy mi a véleménye ezekről az urakról... A volt kormánypárt, a Munkapárt vezetői is rosszul bírják, hogy' Begin fogadta Szádátot Jeruzsálemben és nem ők. Az á Begin, akiről választási propagandájukban azt hirdették, hogy ha kormányra kerül, az nyilván háborút jelent és örökre véget vet a béke mindért i-eményének! Az előző kormány vezetői- most a/1 a be­nyomást igyakeznek kelteni, mintha tiszta véletlen volna, hogy Szádát éppen a Likud kormánya idején érkezett Jeruzsálembe, és ez csak Szádát érdeme, amelyben az izráeli kormánynak semmi szerepe sincs. A volt miniszterelnök, Jicchák Rábin például nyilat­kozatokat tett, amelyekben fennhangon hirdette, hogy ha Begin nem úgy fog viselkedni, ahogy azt ők szeretnék, akkor az izráeli nép elsöpri őt a kormány éléről. Vajon Rábin már elfeledte-e: még csak fél év telt el azóta, hogy ugyanez az izráeli nép éppen ót söpörte el a kormány éléről; nyilván nem látta a közvélemény­kutatások eredményét sem, amely szerint a lakosság 83 százaléka elégedett Beginnel, mint miniszterelnökkel. Azt a kérdést nem tették fel, hogy hányán kívánják vissza Ráhint a kormány élére. Gondolom, ezzel a kérdés-fel-nem-tevéssel csak szívességet tettek neki. Jeruchám Mesel , a Hisztadruth (az izráeli szakszervezetek) fő­titkára résztvett az amerikai szakszervezetek A.F.L.— C.I.O. kongresszusán. A küldöttek tapsvihara közepette, kéz-a-kézben jelent meg az egyiptomi munkaügyi miniszterrel. Utána lelkes be­szédet tartott Szádát dicséretére. Joggal. De az már furcsa, hogy arról elfeledkezett, hogy Szádát nemcsak önmagával tárgyalt Jeru­zsálemben. Mesel az egész beszédében egyetlen egyszer sem ejtette ki Begin nevét! Az izráeli szakszervezeti főtitkár Amerikában hajlandó volt dicshimnuszt zengeni Egyiptom elnökéről, de inkább elharapta volna a nyelvét, semhogy az amerikai küldöttek előtt saját országának miniszterelnökéről egy jó szót ejtsen ki, arról az emberről, akinek nyilván szintén volt szerepe abban, hogy ö most egyáltalán kezetrázhat az egyiptomi munkaügyi miniszterrel... A kommentárt ehhez a „nagylelkűséghez” átengedem az olvasónak. A magam részéről csak egy tanácsot tudok adni mindazoknak, akik évtizedeken keresztül a béke után szaladtak és sosem tudtak elérni semmit. A minimum, amit megkövetelhetünk tőlük, hogy most, legalábbis egy ideig, tegyenek lakatot a szájukra, és ha már a hosszú évek alatt semmi hasznosat nem tudtak tenni a béke érdekében, ne zavarjanak, amikor a béke talán—talán tényleg lehetségessé válik.­Az, aki most nyilvánosan mind nagyobb engedményekre „bíztatja” az izráeli kormányt, csak árt a béke ügyének, mert a békéig nyilván még hosszú és fájdalmas alkudozás vezet: semmi sem fölöslegesebb, most, mint hogy még az alkudozás megkezdése előtt, már egyes izráeli körök a maguk részéről „olcsóbb árat" ajánljanak, mint a kormány. ij ^ ***** ^ ^ /2ír ZJ*au*f w BUCHSBAUM 1563 Second Avenue, New York TELEFON: (212) 628-5771 EGÉSZ ÉVEN ÁT OLCSÓ 1 :! BUDAPESTI CSOPORTOS UTAZÁSOK j i* 2-3-4-6 hétre de hosszabb idóre is! ' \ Rokonkihozatal több hónapra is! '< VÉGIG REPÜLŐVEL! ’ !' KÉRJE TÁJÉKOZTATÓNKAT! ,* Megjelent az 1978 évi IDE-ODA utazási ) CHARTER árjegyzékünk. Közvetlen járatokkal. (( ÉLETTÁRSAT KERES | 300 FÉRFI és 300 NŐ j SEARCHLIGHT MAGAZIN fényképes kiadásban. ' A MAGIZIN 1 dollár KAPHATÓ: Corvin könyvüzlet, 1590 Second Ave. N.Y. 10028, vagy Searchlight, GPO Box 2775, New York N.Y. 10001 l iszont-eladókat keresünk, küldjön SÍ.- ** Magazint és teljes jelvilágo- \ r L •• /nftrtr Isin nvtt «•/>*» no 1 o c 0 h 0 ? b 111 n 1 Cm J / . • !

Next

/
Oldalképek
Tartalom