Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-01-07 / 689. szám

Január 6 Január 13 Gyertyagyújtás ideje: Torontóban 4.37 4.45 Montreálban 4.07 4,16 New Yorkban 4.25 4.32 ___________________Los Angelesben 4.41 4.47 Szombat kimenetele.- Torontóban 5.27 5.15 Montreálban 4.57 5.06 i f New Yorkban 5.15 5.22 4 1 Los Angelesben 5-3i 5.37 BARZILAY ISTVÁN: Irodalom, történelmi napokban Szidnánk a zsidók Egyiptomból való kivonulását megelőző esemé­nyekről szól s az Egyiptomot süj­­tói tíz csapásból héttel foglalko­zik. Felmerül a kérdés: miért nem sújtötta az Ur mindjárt az utolsó, a leghatásosabb csapással, az első­­szülöttek halálával az egyiptomia­kat? Mtért kellett tíz csapást mérni rájuk? löszén kilenc csapás hlába­­vilőfttik bizonyult a fáraó makacs­sága miatt« Sok választ taláunk erre kérdésre. Maga a Biblia mondja,- "... sújtani fogom Egyip­tomot minden csoda tételemmel, a­­melyet végrehajtok benne és majd szulSa elbocsát benneteket." Majd yr-r-sc«*: "Én pedig keménnyé teszem is foraS szivét és megsokasítom Je­tire! és csodáimat Egyiptomban* -.!* fáraó nem fog rátok hallgatni ■ éu Vazemet bocsátom Egyiptom­ra 0« kivezetem az én népemet, i i eme kelt Egyiptomból nagy ÍR'iöíakkei, is meg fogja tudni E- gyspíom, hogy én vagyok az örök­kévaló,. És így szólt az Ur Mó­­aesStez* "Menj be fáraóhoz, mivel #.n megkeményftettem az ő szívét, irigy véghezvlgyem jeleimet köztük, ki nogy elbeszélhessed fiaid és uno­­'íÁi \ füle hallatára mindazt, amit művelte - Egyiptomban..." ki egMk nyomatékos ok, hogy megtudj« .igylptom isten hatalmát, «gyben, begy a csapások közt elkel­­mát adjon .a fáraónak, hogymagába­­tSrjy í adja Isten parancsát, A makik oicjlíógyáz utódok, a gyer­mekek és unokák tudomásulvegyék, milyen je.ek és csapások közt sza­badította meg őket az Ur, Az egyik ok kifelé, a másik befelé szólt. Nekünk és utódainknak tudnunk kell, milyen életbevágóan fontos volt az egyiptomi kivonulás a zsidó nép e­­gész jövőjét illetően. Ezzel van kap­csolatban a Szlnáj hegyi kinyilat­koztatás, melynek első tétele han­goztatja; "Fn vagyok az örökké­való, a te Istened, aki kivezetett téged Egyiptom országából, a rab­ság házából." A kardinális kérdésre, hogy mi­ért kellett egyáltalán a zsidóknak Egyiptomban raboskodni, szerintem nincs száz százalékig megnyugtató válasz. Isten már Abrahámnakmeg­mondta, hogy utódai Idegen ország­ban szolgák lesznek, tehát ez az IJf akarata volt. De mlért? Vannak, akik szerint csak szenvedések és nélkülözések árán lehet testileg és lelkileg megtisztulni, csak így ta­nulhatja meg, hogy ösztönei felett uralkodjék. Mások szerint, mivel a törzsek ősei testvérüket rabszolgá­nak adták el, azért járt nekik ez a büntetés. Ez utóbbi viszont gyenge megokolás, hiszen a rabság már sokkal előbb elhatároztatott Isten által. Érdemes megismerni közelebbről az egyiptomi nép vallási szellemét* ezért egy érdekes részletet citálok H. G. Wells "A világtörténelem alap­vonalai" c. művéből. — A fiatal korosztály talán elmosolyodik,hogy éppen ezt az utópisztikusnak vélt flór-választom, de én valaha ennek tskönyvnek olvasásával sajátítottam e,I a történelem folyamatos üssze­­fjjggésének fontos értelmezését. A történelmet az Iskolában ml sza­kaszokban tanultuk. Globális ösz­­szefüggésekröl fogalmunk se volt, és arról sem, mi volt az esemé­nyek mögött. Mindezt Wells mflvé­ből Ismertem meg. Iskolát nem­igen végeztem és a huszas években került a kezembe ez a mű. Wells­­nek annyira hálás tanítványa vol­tam, hogy egy francia rlvieral utam alkalmával Nizzából autóbuszon Grasseba mentem, hogy ott villá­jában felkeressem és megismerjem. Grasse városát virágföldek ve­szik körül, lévén ott az illatszer­­' gyártás központja. Ennek a kis vá­rosnak határán, egy dombon épült Wells csodaszép villája. Áhítattal léptem be a rácsos vas­kapun, és csengetésemre egy fehér­bóbitás, idősebb hölgy nyitott ajtót. Kérdésemre azt válaszolta, hogy az író jelenleg Londonban van, de ö azért szívesen megmutatja munka­helyét és könyvtárát, miután elmond­tam néki, ml késztetett Idejönni. Tágas szobába vezetett. Az ira­tokkal teli íróasztal előtt széles ablaksor nyílt a szabadba. A ki­látás csodálatos volt, A Földközi­­tenger türkizkék vize csillogott a napsugárban és a tárt ablakokon be­áradt a végtelen virágágyak hódító Illata, Tökéletesen rendbentartott, elsörendfl könyvtár, remekszép ké­pek és szobrok* olyan atmoszféra, mely azt a gondolatot ébresztette bennem, hogy ha én Itt élhetnék, akkor, azt hiszem, nem volnék olyan közönséges ember, mint amilyen va­gyok, — Elnézést a kis kirucca­násért. A királyok és papok harcának tör­ténete Egyiptomban hasonló, mint Szumériában és Asszíriában, de nem mindenben haladt párhuzamosan. A fáraó hatalma és jelentősége, már a legrégibb krónikák szerint is, messze fölötte állt a papokénak. Valóságos isten volt a fáraó. Ho­gyan tett szert Ilyen hatalomra, nem tudjuk. Som Szumér, sem Asszíria uralkodója nem tudta vjlna rákény­szeríteni népét arra, amire Egyip­tom lakosságát kényszerftették a IV. dinasztia nagy plramlsépftő uralko­dói. Nem lehetetlen, hogy az első fáraókat,* legfőbb Istenség megtes­tesüléseinek tekintették. Még a késői uralkodó, 111, Ramszesz az egyip­tomi valláarendszer három nagy Is­tenének szimbólumával van ábrá­zolva; kezében Qzlrisz (a nap és a feltámadás istene) két kormánypál­cája van, fején Hathomak, a tehén­­istennőnek szarvai és Amon- Ra nap­korongja és tollal. Es nemcsak hord­ja ezeket a jelvényeket, hanem 0 maga a három Isten egy személy­ben. HL Amenhotep Isteni foganta­tása és születése részletesen ki­dolgozott dombormflvek sorozatán látható Luxorban. — A királyi pa­lota és a templom közti küzdelem Egyiptomban más formában Jelent meg mint Babylonban, de itt is be­következett. Igen érdekes annak a viszálynak története, amelybe IV. Amenhotep keveredett a papsággal, különösen Karnak Istenének, Amon- Rának szolgáival. A fáraók szokás szerint közeli rokonaikkal, rendszerint nővéreik­kel házasodtak. De IV. Amenhotep nem származott a fáraók törzsé­ből. Apja, UI. Amenhotep valószf­­nflleg szerelmi házasságot kötött egy szép szíriéi hercegnővel. Üd­vei. Amon- Rá papjait nyilván bosz­­szantotta ez és alighanem tísztelet­­lenül bántak a királynővel. Ebből eredhetett a viszály. Nagyon va­lószínűtlen azonban, hogy a király­nő egyedül oltotta volna fiába Amon- Rá fanadkus gyfllöletét* sokkal va­lószín Qbb, hogy IV. Amenhotep u­­ralkodól terveinek Is (ltjában állt ez az Isten és papsága. Amenhotep nagymflveltségfl ember volt. Iparko­dott birodalmát minden szempont-, bői, erkölcsileg Is egységbe for­rasztani, egységes államvallást te­remteni. Apja, III. Amenhotep, Ethlóptától az Eufráteszlg uralko­dott, és a kettejükhöz Intézett le­veleknek Tel-Amárnában megtalált gyűjteménye mindkettőjük érdeklő­dési körének rendkívüli szélessé­géről, hatalmuk roppant kiterjedé­séről tesz tanúságot. IV. Amenhotep bezárta Amon- Rá szlrlal és egyip­tomi templomai^ birodalmában el­törölt minden felekezetet és min­denütt az egyetlen Istennek, Aton­­nak, a napkorongnak dszteletét ren­delte el, A fővárosból, Tébéből Is elköltözött, ahol Amon-Rá kultusza Igen erős volt és székhelyét Tel- Amárnába tette át. Nevét Eknaton­­ra (a nap dicsőséges) változtatta, és dzennyolc éven át, haláláig vias­kodott birodalma papsága ellen. Ez a 18 év nem bizonyult elég hosszú­nak ahhoz, hogy reformjai meggyö­keresedjenek. Veje, aki a trónon követte, visszaköltözött Tébébe és Amon- Rá papjai ismét kezükbe ra­gadták a hatalmat. IV. Amenhotep nevét minden feliratról levakarták, hogy nyoma se maradjon "Istente­len" vallási reformjainak. Az ősi Egyiptom évszámainak kro­nológiája nem autendkusan pontos. József és a Hlkszoszok uralma i.e. 1810-1760 körül lehetett, az egyipto­mi kivonulás kb. 1300-1250 körül, és Eknaton valllsreformja ez után. Ez * reform-idea olyan hirtelen jött, hogy az ember akaratlanul is arra gondol, hogy zsidó befolyás van mögötte. • Mózes minden Igyekezete az volt, hogy az elkeseredett népet meg­nyugtassa; várják be türelemmel, míg eljön az ideje, hogy Isten be­váltja ígéretét. De a nép nem hall­gatott rá lehangoltsága és nehéz munkája miatt. De Isten újra meg­parancsolta Mózesnek, hogy Ismét kérje fáraótól a nép elbocsátását. De Mózes felelt; "íme, Izrael fial nem hallgattak rám, bogy hallgatna rám fáaó?" Ezután a Biblia elmondja Mózes és Áron családfáját. Isten figyelmezteti Mózest ős Á- ront,- hogy a keményszfvű fáraó nem fog könnyen engedni kérésük­nek, de ez ne legyen ok a csüg­­gedésre, mert végül mégis csaken­­gednl fog'az egyre súlyosabb csa­pások hatása alatt. S a 80 éves Mózes és 83 éves Áron ezután két­kedés nélkül teljesítik Isten paran­csát és Isten szavával küzdenek * népért, a fáraó ellen, — A csoda­jelek nem használtak semmit fára szemében, mert az 0 varázslói Isi tudtak csodaszert! dolgokat mfvelnl. S ekkor elkezdődik a csapások sorozata, A vfz vérré változott és a halak elpusztultak a véres Nílus­ban, az emberek pedig szomjaztak vfz híján. De • varászlók Is tud­tak valami hasonlót és fáraó szíve kemény maradt. Es Jöttek a békák és elárasztották az országot, be­hatoltak a házakba, palotákba, háló­­kamrákba, ágyakba, sütőkemencébe és dagasztóteknőbe egyaránt. Es fáraó hivatta Mózest és Aront, hogy távolítsa el a békákat, azután el­engedi a népet. De mire a békák eltűntek, fáraó szfve Ismét meg­keményedett. Es Jöttek a férgek* megszálltak embert és állatot, Es az írástudók fgy szóltak fáraóhoz; Isten ujja ez| De fáró nem hall­gatott rájuk és nem bocsátotta el Izráel fialt. Es jöttek a gyülevész rovarok, megteltek velük Egyiptom házal s a föld Is, amelyen éltek. De egyetlen egy sem volt Gósen földjén, mert az Ur védelmezte azt. Olyan tűrhetetlenné váltak az állapotok, hogy fáraó kénytelen volt ismét hivatni Mózest és Aront* és szólt hozzájuk; "Menjetek és áldoz­zatok az Örökkévalónak az ország belsejében." De Mózes, Isten utasí­tása szerint, ragaszkodott ahhoz, hogy a nép a sivatagba mehessen, háromnapi Járóföldre. Fáraó bele­egyezett, de alighogy eltávoztak a férfiak, Ismét konok lett és nem engedte el a népet. Majd jött az ötödik csapás; a dögvész. Hulltak' a lovak, szarvasmarhák, juhok és minden állat. De ez a veszteség se lágyította meg fáraó szivét. Es nem kerülték el a hatodik csapást sem; fekély terjedt el emberen és állaton, fakadó hólyagokkal és se­bekkel, Es ez is hiába volt; a fáraó nem engedett. Majd jött a hetedik csapás; a Jégeső. Olyan súlyos volt ez, amilyen sosem érte még az or­szágot. Elverte az egész termést, minden zöldet, ami a mezőn volt. Csak Gósen földje virult, mert meg­kímélte a Jég, Es fáraó Ismét Mó­zesért és Áronért küldött, hogy Imádkozzanak a csapás megszűné­séért. A Jégeső megszűnt, de nem szűnt meg a fáraó hajthatatlansága és ismét visszavonta ígéretét. Mostanában újságot ol­vas müc rádiót hallgatnak, tele­víziót néznek Izráel polgárai. Erős idegzet és nyugodt lelkiség kell ahhoz, hogy ilyen törté­nelmi időkben szépirodalmi műveket is vásároljunk vagy olvassunk. Azt hisszük, Szádát jeruzsálemi látogatása óta csök­kent a könyvvásárlók száma Izraelben, ezzel szemben sokkal több újságot vesznek és elő­adásokra járnak, amelyeken pártemberek vagy a közelkeleti helyzet kutatói mondják el véle­ményüket a béke kilátásairól. Holott Chanuka a könyv ünnepe is. Á fény ünnepének mondják s nyilván ezért kap­csolódik össze a könyvvel, amely egyfajta fénynek a forrása, amióta a nyomtatott betűt kitalálták. S a nagy izgalmak ellenére, valóban jelentős irodalmi események is történtek Chanuka hetében. Keltőt jegyeztünk fel. mint a legjellemzőbbet a héber iro­dalomban. Chanuka hetében ünnepeltük Gerson Sálom professzor 80. születésnapját. Tisztelői, a kol­légák és a tanitványok azzal lepték meg, hogy 600 címszót tartalmazó bibliográfiát állí­tottak össze a tudósműveiből. Hatszáz kisebb-nagyobb mű; cikk. tanulmány és könyv jelzi ennek a termékeny 80 esztendő­nek az útját. Sálom professzor az országalapító és népformáló nemzedék egyik nagy alakja, az óriásiak közül való, mint Ar­­thur Ruppin, Martin Buber, Sáj Ágnon, Nachum Szokolov, Bialik. Scernichovszki és sokáig éljen. Úri Cvi Grinberg. Mind­egyik a maga tudományát vagy művészetét művelte a megúj­­hodott héber nyelvben Gersom Sálom a zsidó misz­tika kutatója, a kabala és a messiánizmus rejtélyes útjait követte a kívülálló éles szemével, a tudós alapossá­gával, s a nyelvhasználat tökéle­tességével. A kabala első pro­fesszora volt héber egyetemen; de Sábtáj Cvit, a 18. század zsidóságát forradalmasító ál­messiást is ő hozta közel hozzánk, amikor a hivatalos tudomány már szedette volna nem megtörténtté tenni ezt a rendkívüli jelenséget. Sálom professzor a misztikus hit mögött a zsidó nép menekülésé^ látja a véres valóságból, amely­be a gáluti élet kényszerítette. A misztika nem természetes lelki­­állapot. az ember, aki józan teremtménye az élók világának, nem születik bele. Ha misztikus hit keletkezik, annak mély társadalmi okai vannak, és Sálom professzor tudósi nagy­sága abban is megnyilatkozik, hogy ezt bizonyítani tudja. Természetesen minden kitün­tetést megkapott, ami Izraelben tudóst érhet. Elnöke volt a tudományos akadémiának és ki­tüntették az Izráel-díjjal. Három nyelven, héberül, németül és angolul írt művei világszerte ismertek. A német földön született és nevelkedett Sálom professzor 1933-ban alijázott és azóta folytatja körünkben áldo­zatos tevékenységét. Chanukára más meglepetés is történt; az egyik, hogy Dán Al­­magor, a könnyű irodalmi mű­fajok sikeres művelője és jeles műfordító, nyilvánosságra hozta egy kevéssé ismert, rene­szánsz korabeli héber költő két chanuka-versét. amelyeket az oxfordi egyetemi könyvtárban talált meg kéziratban. Joszef Smuel Corfáti olasz-zsidó orvos és költő Firenzében élt, és 1524- ben, a nagy kolerajárvány idején halt meg. Egy ideig a Vatikán orvosa is volt. ezt a pozíciót apjától örökölte. Joszef Corfáti több mint 800 verset írt vagy fordított, s ezek közül semmi nem jelent meg életében. Csak századunk negy­venes éveiben fedezték fel a kéziratait és kezdték közölni azokat — eddig 35 látott közülük napvilágot; a két chanuka-dal, amelyet a Jediot Achronot irodalmi mellék­letében közöl Dán Almagor, bibliai nyelvezettel jelent meg. de formájukból, ritmikájukból arra lehet következtetni, hogy talán zenét is komponáltak hozzá, aminek nyoma sem maradt. A példázatok, amelyeket használ, bizonyítják, hogy Jo­­széf Corfáti jól ismerte a Tal­­mudot és a Midrást. Az egyik vers két sorát arameus nyelven írta. ami azt bizonyítja, hogy a kései középkorban héberül és arameusul is írtak és beszéltek Chanuka ünnepéről. Érdekes chanukai ajándékot kaptunk a Hadár könyvkiadótól is. amelynek gondozásában megjelent Elisévá költőnő post­humus regénye. Sikátorok címen. Elisévá pravoszláv hitű orosz költőnő. aki a huszas évek elején vándorolt ki a Szent­földre. és mint nagyteheLségű költő, tiszteletreméltó helyet vívott ki irodalmunkban. Személyével még foglalkozni fogunk. CSÁRDA HUNGARIAN RESTAURANT í jjg M & {§ 3 # 3 í J - -r 3 ■ ü Tulajdonos; ELISABETH a volt TIK-TAK étterem konyhafőnöke {5 g Nyitva: naponta este 11-ig, vasárnap este 10-ig Töltött csirke, fokhagymás natúr szelet, resztéit borjumáj,stb..^ ASZTALFOGLALÁS: 472-2892 Magyar Pékség az East Side-on VALÓDI MAGYAR KRUMPLIS KENYÉR VIZES ZSEMLE, CSÁSZÁR ZSEMLE SÓSKIFLI és MINDENFÉLE PÉKSÜTEMÉNY, KENYÉR A.ORWASHER Inc. 308 East 78th St. NEW YORK = Tel:BU8-7372 és 6569 George Zelma ügyvédi irodája 30 Fifth A ve. New York Telefon: (2 12) 260-8330 Magyar ügyfeleknek engedmény. Bar ment bér: New York, California, Arizona, Washington, D.C. Lithtman HomeMade Pastries&Stnidels Hazai módra készült finom HETESEK, TORTÁK. MIGNONOK. POZSONYI RUDAK, GESZTENYEPÜRÉ a legfinomabb anyagokból VAJAS KÁVÉ SÜTEMÉNYEK * DANISH * KUGLÓF. TELEFONRENDELÉSEIT még vidékre la a legpontosabban és azonnal szállítjuk. 532 AMSTERDAM AVE., W. (86 St. tarkón) New York. Tel.: 873-2373 MAGYAR SÍRKŐRAKTÁR Weinreb Bros & Bross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St. ■ NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 Előnyös dron készít minden kivdnsdgnak megfelelő SÍRKÖVEKET Blrselmssajl. sesztenye píré gesztenye micnonok és gesztenyetortik állandóan kaphatók Házilag készült azilvalekvár. apncol (barackt lekvár és foldleper lekvár állandóan kapható Dtlicious homr madr ftrudrls, pastrifs 6 pirs. Party, üeddinf and Birthday tahi * 1432 THIRD AYE. (at 81st St.) New York 28, N.Y. Tel : LE 5 -8484 Orders promptly delivered. Mail orders sent everywhere TORTE: Dobos, Hazelnut Mocca, Chocolate. Rum. Orange Layer. Sacher Torle Strudels: zapple, Cheese. Mohn. Cherry Cabbage, Nut. HUNGÁRIA TRAVEL BUREAU 1603 SECONO AVE. NEW YORK, NY. 10028 TEL: (2 12) 249-9342 m 249-9363 CHARTER UTAZÁS BIZALOM KÉRDÉSE... t&f ÉS A HUNGÁRIA UTAZÁSI SZAKIRODA KOMBINÁCIÓJA GARANCIA KUVI ARRA, HOGY VALÓSÁG LESZ A NYÁRRA TERVEZETT VAKÁCIÓJA 1978-as ABC Hungária Charterek menetrendjei Rokonok kihozatala KLM-mel éttsállás néMcOI Budapestre. Indulás «tartózkodási vissza New Yorkból Idd Budapestről Ara Június 18 4 hét Július 17 $429.00 Június 18 S hét Jú’lus 24 $429.00 Június 18 61/2 hét Au*ust 03 $429.00 Június 18 11 hét August 31 $429.00 Július 02 2 bét Július 17 $429.00 Júllns 12 3 hét Július 24 $429.00 Júlii 72 T 9 hét August 31 $429.00 Július 09 I hét Július 17 $429.00 Július 09 2 hét Július 24 $429.00 Júllns 09 4 hét August 03 $429.00 Július 09 6 ifi hét August 24 $429.00 Júllns lé 21/2 hét August 03 $429.00 Július lé 41/2 hét August 17 $429.00 Júllns lé 9 hét Szept 14 $429.00 Július 23 1 1/1 hét August 03 $429.00 Július 23 31/2 bét August 17 $429.00 Július 23 5 bét August 24 $429.00 Augúst 02 3 hét August 24 $429.00 August 02 4 hét August 31 $429.00 August 02 é bét Szept. 14 $429.00 August lé 2 hét Angust 31 $429.00 August 16 4 bét Szept. 14 $429.00 August 23 3 bét Szept. 14 $429.00 August 30 2 bét Szept. 14 _Sf29jOO KLM-mml áttzáttás nmlkvl Nmw Yorkba Indulás Tartózkodási' Vissza Budapestről_________Idő New Yorkból Ara Június 19 4 hét Július lé $429.00 Június 19 8 hét August lé $429.00 Június 19 101/2 hét August 30 $429.00 Június 19 12 hét Szept. 13 $429.00 Július 10 4 1/2 hét August lé $429.00 Július 10 é Ifi hét August 25 $429.00 Július 10 71/2 hét August 30 $429.00 Július 10 9 hét Szept. 13 $429.00 Júllns 17 5 hét August 23 $429:00 Július 31 31/2 hét August 23 $429.00 Júllns 31 5 hét August 30 $429.00 Július 31 é 1/2 hét Szept. 13 $429.00 August 17 4 1/2 hét Szept. 13_________$429.00 Plusz adó SS.30. Jelentkezéskor személyenként $150 elóJeg szükséges. Jelentkezési határidő legkésőbb 30 nappal az Indulás előtt. SIESSEN, NEHOGY LEKÉSSEN 1978 LEGJOBB f.S LEGOLCSÓBB UTAZÁSÁRÓL! EGYÉNI JTÁZÁSOK BEL- ÉS KÜLFÖLDRE. EGÉSZ ÉVEN ÁT. VÍZUMOK beszerzése HOTBfOGLALÁS AUTÓBÉRLÉS 1KKA COMTUH1ST TUZEX B.D.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom