Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)
1977-07-23 / 667. szám
1977 július 23 • MENORA A new yorki zsinagógák kritikus helyzete Az amerflcai zsidó templomok jelentős hányada — a helyi zsidó lakosság legfontosabb lelkitámasza — rendkívül súlyos anyagi nehézségekkel küzd. A hitközségi vezetőségek túlnyomó többsége képtelen megbirkózni a templomok és a legtöbb esetben hozzá tartozó zsidó iskola állandóan növekvő fenntartási költségeivel. Kinek nyomán kénytelenek gyakran emelni a hitközségi adónak számitó templom-tagsági dijat és az iskolai tandijat. A fokozódó anyagi teher nyomán sok amerikai zsidó nem hajlandó felújítani templomtagságát. Óvatos becslés szerint az amerikai zsidó templomok 25 százaléka a tönk szélén áll. Az utóbbi években két, sőt gyakran három hitközség egybeolvasztásával igyekeztek megoldani az állandóan apadó taglétszám, másrészt nagy anyagi teher okozta problémát. Több helyen bezárják a templomokat és az épületeket eladják, mert a helyi lakosság más városba költözött. New Yorkban és környékén például, ahol 20 évvel ezelőtt mintegy 1200 templom és imaház volt, ma már csak 800 működik, a különféle chászid-mozgalmak által fenntartott chéderen kívül. Másszóval: a világ legnagyobb zsidó közössége kebelében működő minden harmadik templomot kénytelenek voltak bezárni a második világháború óta. Az általános helyzetre jellemző, hogy a Manhattan-negyedben, ahol több mint 170 ezer* zsidó lakik, csak alig a 10 százalékuk tagja a hitközségnek. Manhattanban találjuk a nagy new-yorki zsidó templomok többségét. Brooklyn-ban, ahol több mint félmillió zsidó lakik, mindössze 170 ezer tagja van a zsidó hitközségeknek, ezeknek is a túlnyomó része az ortodox templom-közösségekhez tartozik. Az East-Enden néhány évvel ezelőtt még a legkisebb utcábáír 'is *ólt> regy-két imaház, ma azonban már kéiréshi kell Zsidó templomot ebben a negyedben. Néhány Vélt templom épületét a keresztény egyházaknak adták el és gyakori látvány az olyan épület, amelynek homlokzatán és ablakain a Magén Dávid látható, alatta viszont angol és spanyol nyelvű szövegű tábla hirdeti, hogy az épület belseje melyik keresztény szekta szolgálatába^ áll. Vannak olyan volt zsidó templomok, amelyeket a puerto-ricoiak, vagy a keresztények vásároltak meg, akik most túlnyomó többségben vannak ebben a negyedben, miután a zsidó lakosok jelentős hányada más helyre költözött. Vonatkozik ez Baltimore-ra is, ahol a legrégibb amerikai zsidó hitközség működik, továbbá más városokra és olyan lakónegyedekre, ahol főleg zsidók éltek. Baltimore-ban például még létezik a 104 ívvel ezelőtt alapítót „Bnéj JiszráéP templom, ahol naponta imádkoznak. Ezzel szemben a „Bejt Midrás HágádoP’-ból keresztény templom lett Ugyan csak más vallások hivő! imádkoznak az egykori „Ánséj Szférád”, „Somréj Hádát”, „Cemách Cedek” és hasonló patinás volt zsinagógában. Becslés szerint az amerikai zsidó hitközségek vagyona — amely főleg épületekből és más ingatlanokból áll — eléri az egymilliárd dollárt. A baj csak az, hogy az épületek tekintélyes hányadát még jelzálogkölcsön terheli, főleg a második világháború után épített templomokat. Ezeknek a jelzálogkölcsönöknek illetéa törlesztése komoly fejtörést okoz Leseknek. A második világháború után elszaporodott a templomok száma, mert a különféle frontokon szolgáló zsidó katonák kikében elmélyült a zsidó vallás tudata. Leszerelésük után örömmel jöttek haza és csatlakoztak a hitközségekhez, sőt segítettek uj, modern templomot építeni lakhelyük közelében. Ezekből a lelkes leszerelt zsidó katonákból időközben középkorú családos apa lett. Megvannak a családi gondjaik és kötelezettségeik, sőt az évek folyamán a zsidóságuk gyengült Szívesen megmaradnának a hitközség tagjának és támogatnák a templomok fenntartását, csakhogy családi kötelezettségeik miatt nincs elég pénzük a magas tandíj — hitközségi adó — fizetésére. Ugyanezen zsidó apák zsidó nevelést szeretnének adni gyermekeiknek a helyi zsidó iskolában, de nem áll módjukban megfizetni a rendkívül magas tandijat. Sokan közülük, akik fiatalkorukban aktív részt vettek a hitközségi és templomi életben, most eltávolodtak és másirányu tevékenységet fejtenek ki. Például szabadidejük jelentős részét a templom, vagy a hitközségi élet helyett a helyi zsidó federáció munkásságának, az egyesült zsidó gyűjtőakciónak, az országos zsidó szervek helyi csoportjainak szentelik és ott az általános emberi szabadságjogokért küzdenek, beleértve az oroszországi és sziriai zsidók jogaiért folyó közéleti harcot. Fontossági sorrendben tehát már nem a templom áll az első helyen. A fiatal pároknál szintén az a helyzet, hogy a magas tagsági dij miatt nem csatlakozhatnak a templomközösséghez és nem küldhetik gyerekeiket zsidó iskolába, mert képtelenek megfizetni a templom keretében működő zsidó iskola által kért tandíjat. Ennek nyomán már évekkel ezelőtt több hitközség felvetette a javaslatot, hogy fiatal párokat Vegyenek fel a tagok sorába tagdíj fizetés nélkül. A javaslatból még nem lett' határozat és igy állandóan csökken a tagok létszáma és veleegyütt emelkedik a tagsági dij. Pedig ez a javaslat minden szempontból a hitközségek javát szolgálja, mert nemcsak a templomközösséghez csatlakozó fiatal férfiak és nők számát gyarapítanák, hanem gyerekeik számára zsidó nevelést biztosítana. Most az a helyzet, hogy azok a szülők, akik a templomközöksséghez csatlakoznak, a magas tagdíj miatt más iskolába kénytelenek beíratni gyerekeiket, akik igy csak hittanórákban részesülnek. Az egyik washingtoni zsidó őszintén megvallotta: a feleségem és én nem vagyunk vallásosak, de minden szempontból jó zsidónak tártjuk magunkat. Iskola-köteles korban levő 2 gyerekünk van és szeretnénk ha megismernék a zsidó vallást és hagyományokat Be akartuk Íratni őket az egyik reform-templom kebelében működő iskolába, ahol azt a választ adták, hogy csak az esetben veszik fel a gyerekeket, ha mi csatlakozunk a templomközösséghez. A tagdíj és a két gyerek évi tandija többezer dollárra rúg. Ezt az összeget nem engedhetjük meg magunknak. Ilyen adott ságok mellett sajnálattal állapítom meg, hogy gyerekeink olyan zsidókként fognak felnőni, akiknek nincs meg a zsidó háttere, a zsidóság tudata és kizárólag azért lesznek zsidók, mert a szüleik is azok voltak. (Newsweek) A környezetvédő mozgalom kátyúja A környezetvédő mozgalom kátyúba jutott, mert sokat ígért és keveset valósított meg, mert a módszerekre összpontosította figyelmét és megfeledkezett a 'Célokról, és mert vezetői kifogytak az új ötletekből, vagy saját szűkén értelmezett céljaikra használták tel a környezetvédelem eszméit. Az elakadás fő oka azonban az, hogy a mozgalom nem gondolta át alaposan saját szándékait és törekvéseit. A környezetvédő mozgalom alapja kétségkívül annak felismerése volt, hogy az ember és a környezet kölcsönhatása mindkét fél számára végzetes lehet. Ezt a bonyolult kölcsönhatást még sohasem tárták fel világosan, rendszeresen és egységesen. A környezetvédelmi mozgalom tevékenységén végigtekintve számtalan különféle koncepciót, törekvést és akciót fedezhetünk fel, apró, irányzatokat, amelyek nem olvadnak össze egyetlen áramlattá, nem képesek észrevehetően megváltoztatni a fennálló társadalmi és gazdasági modellt. A környezetvédők nem tudják új értékekkel indokolni céljaik megvalósítását. Lendületük csip-csup megnyilvánulásokban szóródik szét. Roppant divatosak lettek például a szélmalmok. Pedig az alapvető cél nem a szélmalom vagy a napelem, hanem a jobb életmód. Ha azt akarjuk elérni, hogy az emberi, társadalmi és környezeti ügyek harmonikus egészet alkossanak, aligha elegendő, ha a kertészkedést vagy a szélmalmokat öncélnak tekintjük. A mozgalom elakadásának másik oka a hurrálelkesedés. A környezetvédelmi mozgalom szinte semmit sem tett azért, hogy revideálja a jelenlegi értékrendszert, megpróbálja korunk új technikájához és új világképéhez alkalmazni. Még kevésbé próbálta meg kidolgozni saját elméleti alapját. Igaz, egyet mégis sikerült már elérnie: tudatosította bennünk a fogyasztói magatartás értelmetlenségét Vívmánya az is, hogy nyilvánvalóvá tette a jelenlegi gazdasági, társadalmi modell, sőt az egész nyugati anyagi civilizáció negatív oldalait. Nem sikerült azonban pozitív szerepet betöltenie és új magatartást kialakítania. Ennek pedig az az oka, hogy nem tud átfogó filozófiát kidolgozni, hiányoznak az elméleti alapjai. Mit remélhet a közeljövőben a környezetvédő mozgalom? Kilátásai jelenleg nem túl biztatóak. A technológiai társadalom tudatoton önzésre és fogyasztói beállítottságra neveli az embert. Dr. Kelényi Pál NOTARY PUBLIC Volt magyar ügyvéd jogtanácsos és közjegyző 887 Bathurst Street Telefon: LE 4-9154 9. ohív»! A nagy blöff — A Bermuda-háromszög rejtélye — A „bermudai legendát’’ 1946-től mintegy tiz könyv, valamint rádió- és televízióadások százai, újságcikkek ezrei táplálták, és egyre jobban bővitették. Bátorság kellett ahhoz, hogy az évtizedek alatt összegyűlt, és komolynak tekintett dokumentumokat valaki kétségbe vonja. Ezt tette Lawrence Dávid Kusche, a divatossá lett felfogással szembeszálló újabb Bermuda-könyv szerzője. Könyvében tudományos szemszögből vizsgálta meg mindazokat a katasztrófákat, amelyeket a Florida, Puerto Rico és a Bermudák által körülírt háromszögben valamilyen rontó erő behatásának tulajdonítottak. íme néhány példa a sok érthetetlennek tekintett hajótörésekből, ahogyan azt a misztériumok kedvelői elbeszélték: A rádióval felszerelt, 360 láb hosszúságú 8ANDRA teherhajó 1950 júniusában nyomtalanul eltűnt. Hajók és repülőgépek hiába kutattak utána. Sohasem találtak hajóroncsokat, vagy a hajóról származó tárgyakat a vízben, vagy a tengerparton. 1955 szeptemberében a CONNEMARA IV. jachtra teljesen elhagyottan találtak rá a Bermudák és a Bahama-szigetek között. Fedélzeten sem élői sem holt ember nem volt. 1967 januárjában két házaspár szállott fel Miami nemzetközi repülőteréről egy Beechcraft—Bonanza repülőgép fedélzetén. Kis repülőkirándulásra készültek a floridai korallszirtekig, és vissza. Soha többé nem látták őket. Ezenkívül még sok ilyen különös történet jelent meg az amerikai újságokban. Az emberek szeretik mindazt, ami értelmüket, gondolkodásukat próbára teszi. Az óceán misztériumai mindig kifejezetten vonzották az emberi érdeklődést, kezdve az Atlantisztól, Odüsszeusz és a Bolygó Hollandi alakján át egészen a Loch Ness-i szörnyig. Mi ez? Félelem a nagy mélységektől? Vagy Neptun haragjától, amely a kezdetben félénk, majd egyre vakmerőbb (de viharos) találkozásokból született? Az emberi kromoszómába mélyen bevésett emlékek? Vagy egyszerűen misztifikálási vágy, rendkívüli színek keresése, amelyek bennünket zavarba ejtenek, és amelyekre még eddig nem akadt ésszerű magyarázat? A motiváció keveset számit. Megmarad a rettegés, ami táplálja a legendát. Vitathatalan, hogy a Bermudaháromszögnek megvan a maga legendája. Mint mondják, elég tekintélyes számú hajó és repülőgép eltűnt itt, gyakran rejtélyes körülmények között, ezen a trópusi vidéken, amelyet még az „ördög háromszögének”, az „Eltűntek poklának”, az „Alkony zónájának”, az „Eltűnt hajók kikötőjének” is neveznek... Mindebből az ok és okozat közötti összefüggést, lehet feltételezni, hiszen ez csak kis szökellés a mindenféle szövegmagyarázó számára, akik között őszinték is akadnak. Miután aprólékos gondossággal feljegyezték a zavaróan összevágó motívumokat, és az események különös ismétlődését, ezek a szövegmagyarázók nem győzték kommentálni az esetleges okokat, és közben könnyedén átsiklottak az ismert tények felett. Gondolkodásmódjuk és intellektuális becsületességük foka szerint a többé-kevésbé bevallottan agyrémnek tekinthető elképzelések egész részletes katalógusát állították össze. Ebbben a jegyzékben minden megtalálható, nagy mélységekben épített metropolisok, ahol egy elsüllyedt civilizáció vízben élő túlélői húzódnak meg — valamint misztikus, nem földi lények által épített előretolt támaszpontok az óceán mélyén... Beszélnek egy tenger alatti megapolisról, amelyet a nácik építenek, revansvágytól vezérelve. De a felsorolás nem kimerítő. Ha hiszünk Lawrence Dávid Kuschénak, a valóságos tények igen gyakran eltérnek ettől. A szerző, mint az Arizonai Állami Egyetem könyvtárosa, igen sok felvilágosítási kérdésre próbált válaszolni a Bermudai Háromszöget illetően. Izgatta a sok misztikum, amelylyel ezt a valóban rendkívüli ügyet olyan bőkezűen körülvették, és elhatározta, hogy átvizsgálja a dokumentumokat. Néhány kollégája az egyetemen szintén erre készült. Néhány hónapon át egyesült erővel kutattak, és gondosan átnézték az addig kiadott munkákat. Szerzőnk a vizsgálat során előbb meglepődött, majd elképedt. Munkatársai segítségével terjedelmes levelezést kezdett mindazokkal a köz- és magánintézményekkel, amelyek valamennyire is foglalkoznak a tengerrel, levegővel, a tengeri és légi közlekedéssel. Pontos, .körülményes, és meghökkentő válaszokat kapott. Ezeket az információkat összevetette a helyszínen összeszedett adatokkal, és így készíthette el müvét, körülbelül ötven híres eset pontos dokumentációjával. A szerző mindenekelőtt körülhatárolta az érintett területet, kizárva minden lehetséges konfúziót a keletebbre fekvő Szargasszó-tenger, és a tulajdonképpeni Háromszög között. Azután a Bermuda-legende néhány hírességét szűri ki, mint a „Lotta” (1866), a „Viego” (1884) és a ..Miramon” (1884) hajók, amelyekre vonatkozóan nincs bizonyítók arra, hogy a Háromszög vizein süllyedtek volna el, sőt arra sem, hogy egyáltalán léteztek volna”. Rámutat a nem igazolt mítoszok csodálatraméltó maradandóságára; mert a XIX. században a legritkább esetben sem lehet írásbeli nyomra bukkanni egy hajót illetően. Tárgyalja azután a „Vol 19” esetet, ennek az 1945 decemberében „kámforrá vált” öt repülőgépnek a tragédiáját. Az Egyesült Államok haditengerészetével együttesen egész sor tragikus körülménynek a közre játszását állapította meg, amelyek közül önmagában egy sem okozhatta volna a repülőgépek pusztulását. Ennek az esetnek a kapcsán jegyzi meg nagy nyomatékkai a szerző, hogy a legenda fenntartói többkevesebb jóhiszeműséggel elfelejtik megemlíteni a rossz időjárás bekövetkeztének hirtelenségét, és az elemek rendkívüli erejét. Egy olyan területeh, amely ciklonjairól híres, ez a tény nagy jelentőségű. A továbbiakban Kusche irónikusan állapítja meg,. hogy mennél jobban megközelítjük időben az eseményeket, annál inkább fellebben a fátyol. így az 1962-ben állítólag eltűnt „Piper Apache” repülőgép ügyében kért tájékoztatásra az amerikai repülésügyi minisztérium azt válaszolta, levele utolsó mondatában: „Csupán azt tudom feltételezni, hogy ez a történet valami termékeny fantázia szüleménye.” A könyv ezen részénél az olvasó már nem húzza fel a szemöldökét. De ebben nincs igaza. Az abszurditás csúcsára akkor jut a könyv, amikor a szerző tájékozódni akar Bili Vanlty magános amerikai hajós 1969 évi állítólagos eltűnéséről. 1973 november 30-án Vanity New Yorkban tartózkodott, ahol épperi egy hajót épített. Elbeszélte, milyen volt találkozása a „Debbie” ciklonnal, mikor is végül sikerült épen és sértetlenül kikerülni a veszélyből. Néhány „eltűnt” hajó késéssel futott be a kikötőbe, mások pedig Kuba felé tértek el. Voltak olyan hajók, amelyeket elhagyott a legénység. Később épen és sértetlenül találták meg valahol. Ezzel zárulnak a fejezetek. A tényeket illetően a szerző megjegyzi, hogy vannak még meg nem magyarázott, hirtelen eltűnések is. Bevallja, hogy ezekre még nem tud választ adni, de ezeket az eseteket az elemek hirtelen Jött tombolásának tulajdonítja. HOUSE of DENMARK VÉGKIÁRÚSTTÁS Metró Licence A 2163 FANTASZTIKUS ÁRENGEDMÉNYEK! SKANDINÁV BÚTOROK TELJES RAKTÁRKÉSZLETE ELADÁSRA KERÜL Ebédlők, Hálók, Nappalik, lámpák, Kombinált szekrények íróasztalok, Polcok, Állványok, Gyertyatartók, Üvegek, Drapériák, Lámpaernyők, Üjságtartók százai......... Fizethet: Készpénzei, Certified-Cheq ue-kel, Master Charge és Visa/Chargex kreditkártyákkal. MINDEN ÜZLET VÉGLEGES HOUSE of DENMARK 1942 Avenue Rd. 787-5767 Nyitva: 10 órától este 9-ig. Szombaton 10-6-ig. A HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA 420 SPADINA AVt. TORONTO. ONT. mst 2G7 Kedd estetol Szombat estig este 9 és 11 órakor Vasárnap 8 és 10 órakor. FALVAY VERA zongoraművésznő' REGI ES UJ SLÁGEREKKEL ÖRÖKZÖLD DALOKKAL VÁRJÁK KEDVES VENDÉGEINKET. Kedd estétol, szombat estig, este 7 órától 1-ig. Vasárnap 5-től este 11-ie Business Mans Lunch: déltől-3-ig... $2.25-$2.95 Rántott borjúláb, Rán to tt pon ty, Halászlé, Borsostokány Töltött kacsa Borjú-vadas, Marhahús zsemlegombóccal,Espresso, Gesztenyepüré stb |;íi Gesztenye Cukrászda és delicatessen t j vezetés alatt, de a régi finomságú süteményekkel. Szeretettel várja régi és új vevőit : KEMÉNY IDA tulajdonos. 1394 Eglinton Avenue West TELEFON: 782-13*8 A BUDAPESTI * TV * * RÁDIÓ * ‘ NIGHT CLUB-OK CSILLAGA NYITVA VAGYUNK MINDEN NAP! 200 BLOOR STREET, WEST Asztalfoglalás 923 6599 Mindenkit szeretettel vár Ladányi Artúr és családja Parkoláshoz beiórat a Bedford Roadról (City Parking)
