Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-10-22 / 679. szám

1977 október 22 * MENORA Ismét Dáján dicsérete Folytatás az 1. oldalról.... szinte barátságára sem szá­míthat. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek barátai, háTiem azt, hogy politikai barátságok csak az önérdek határáig ter­jednek. Az Egyesült Államok például barát — még akkor is, ha soha egyetlen amerikai elnök nem lett volna annyira hajlamos föláldozni Izráelt, mint ahogy ezt a jelenleg a Fe­hér Házban ülő déli mogyo­ró-farmer tenné — ha tehetné. De még a legőszintébb ba­rátok is előbb-utóbb kénytele­nek meghajolni bizonyos reá­lis adottságok előtt, például az előtt, hogy egyelőre az Egye­sült Államoknak nincs megfe­lelő energiapótlása arra az esetre, ha egy arab olajbojkott rémével találkoznának. Vagy­is Izráelnek valamilyen for­mában kényszeríteni kell ba­rátait arra, hogy szeressék őt, de úgy, hogy elkerülje azt a buktatót: a kényszerből törté­nő szeretet végülis ellenér­zést szül. A játéktér egy másik olda­la. Az arab államok, akik ' tudatuk alján változatlanul Iz­­ráel elpusztításának álmát is­­tápolják, tudatukban már elju­tottak oda, hogy elismerjék ennek lehetetlenségét. Ezt időnként hangoztatják is, de nagyon gondosan figyelnek, nehogy túlságosan sokat vall­janak be erről a kérdésről. Ha ugyanis valamelyik túlzot ­tan előreszalad az Izráellel való megegyezés gondolaté-' val, úgy a többi arab vezetők árulónak fogják minősíteni, | bár pontosan tudják, hogy előbb-utóbb ők is eljutnak u­­gyanerre a pontra. Miután így felvázoltuk a já­tékteret, elkezdhetjük a dájáni játék leírását. A külügyminiszter egy olyan kormányban ül, melynek tag­jaihoz viszonyítva ő maga ga­lambnak minősül. Dáján sose hivatkozna Judea és Som­­ronnal kapcsolatban vallási érvekre, mert jól tudja, hogy ezeknek alapján nem lehet kül­politikát csinálni. Sohasem beszélne kétmillió zsidó Jordán-parti letelepedéséről, mert tudja, hogy ehhez nincs biztos Jordán-terület, nincs pénz és nincs kétmillió zsi­dó. Dáján pontosan tudja mi az ameddig el lehet menni, mi az, amit már nem lehet. Ameddig el lehet menni, ad­dig a pontig rendkívüli ma­kacssággal és rendkívüli kör­­mönfontsággal száll szembe Carterrel és Brzezinskivel, Szádáttal és Arafáttal, Brezs­­nyewel és Giscard dfestaing­­al. És amit már nem lehet el­érni, ott tiszteletreméltó bá­torsággal száll szembe saját miniszterelnökével, Beginnel, Weizmannal, Árik Sáronnal. Miután múlt héten kierősza-Magyar hentes j. mm NEW YORK 1508 "second ave < 78 - 79 St kö/oll I i h RH 4 - 8292 Hazai szalámi es minden más, jo, hazai izu HENTESÁRU kapható kolta Amerikától és az ara­boktól azt a koncessziót, amit már senki sem remélt elérni, visszament Jeruzsálembe és elfogadtatta a koncessziót a kormánnyal, noha 'ezeknek a koncesszióknak az elfogadását a kormánytól senki sem merte remélni. Dájánról kiderült, hogy nemcsak zseniális hadvezér, de zseniális diplomata is. U- gyanúgy száguldozik, ugyan­úgy felelőtlenül ígérget, u­­gyanúgy pimaszul hazudik, mint ahogy ezt Kissinger tet­te volt legjobb időszakában, de... sikerei vannak. Persze, Dájánnak, a had­vezérnek tudnia kell és nyil­ván tudja is, hogy a kicsi Iz­­ráel csak rövidtávú villámhá­borút nyerhet meg. Jelenleg éppen háborút folytat — diplo­máciait — és nagyszerű győ­zelmeket arat és aratott. E győzelmeket most kell kihasz­nálni. Most kell kompromisz­­szumokat tenni, hogy e komp­romisszumok eredményeként kicsikarhassák a békét. Akik a tíz évvel ezelőtti izráeli po­litikát analizálják, azt állítják, hogy Eskol, majd Golda Méir kormánya akkor követett el legnagyobb hibát, amikor a szétvert arab haderőknek nem ajánlotta fel a maximális békekoncessziókat. Hasonló hibát most nem szabad elkövetni. A dájáni dip­lomácia időlegesen még a Fe­hér Ház védelmi vonalait is szétzúzta, nem is beszélve az arab országok amúgyis in­gatag PLO-t támogató front­vonaláról. Ne legyenek hamis illúzióink, ÍJgy a Fehér Ház, mint az arabok hamar ma­gukhoz térnek a sokkból. Te­hát igenis most kell leülni tár­gyalni és most kell megadni a maximális koncessziókat, a­­mik az ország biztonságának veszélyeztetése nélkül egyál­talán megadhatók. Titkos tanácskosás Tangierban Mindezek után nézzük meg, tulajdonképpen kikkel és mit tárgyalt az izráeli külügymi­niszter az elmúlt hetekben, s próbáljuk ezekből levonni a tanulságokat és a következ­tetéseket. Talán kezdjük ott, amikor Dáján Washington felé való útjában 24 órára eltűnt s hosszú időn keresztül senki sem tudta, merre járt és ki­vel tárgyalt. Erről ma már vannak bizonyos ismereteink. Ha valaki Izráel küügyminisz­­terét keresi, úgy egy fekete szemkötő után kutat, s így nem csoda, hogy Tanger repülőte­rén senki aem figyelt fel ar­ra a keménykalapos. sötét­­szemüveges úrra, aki kiká­szálódott a menetrendszerű repülőgépből, hogy néhány órával később Hasszán ma­rokkói királlyal folytasson bi­zalmas tárgyalásokat. Miről beszéltek? A zsidók­kal némileg szimpatizáló ma­rokkói király, a szaudi arábiai uralkodó Khalld véleményét tolmácsolta, mégpedig egé­szen bizalmasan. Olyan dol­gokat mondtak itt egymásnak, amit nyilvánosság előtt való­ban nem hangozhatnak el. Pél­dául azt, hogy amennyiben a tárgyalások sikertelenek len­nének, úgy Egyiptom nyilván kénytelen lenne ismét a Szov­jetunióhoz fordulni fegyve­rért, márpedig enne elkerü­lése Szaudi Arábia és Izráel közös érdeke. Továbbá, hogy Szaudi Ará­bia, bár a végsőkig fogja e­­röltetni a Genfben történő megegyezést, ha minden kötél szakad hajlandó lesz a töb­bi arab államokat különbéke tárgyalások során való rész­­eredmények elérésére rá­beszélni. Ennek azonban az a feltétele, hogy az izráeli kor­mány azonnal szüntesse meg a Jordán-parti újabb települé­seket. Érthető, hogy ezeknek az in­formációknak birtokában Dá­ján megváltoztatta útitervét, visszarepült Jeruzsálembe, és az is érthető, hogy a meg­beszélések hatásaként Begin miniszterelnök megfékezte a­­zokat a politikai híveit, akik sólyomabbak akartak lenni a sólyomnál és a további Jordán-parti településeket valóban leállította. Ezután repült Dáján tovább Washingtonba, ahol sor került Carterrel való azóta közis­mertté vált összecsapására, melynek eredményeként egy hétig “az Egyesült Államok és Izráel viszonya mélypont­ra süllyedt”. Gyengébb idegzetű embe­reknek ez már elég lett vol­na, hogy elveszítsék a fejü­ket, de Dáján még az elkép­zelhető legnagyobb ellenféltől sem rémült meg, hanem fel­mérte annak leggyengébb pontjait és itt próbálkozott támadással. Carter gyenge pontjai Mik ezek a gyenge pont­jai Carternek? Elsősorban az, hogy a most már közel tíz hónapos uralma alatt egyetlen jelentős törvénytervezetét sem tudta a kongresszusnál és a szenátusnál keresztül e­­rőszakolni. Fontos és esetleg hasznos energia - törvényter­vezetét a képviselőház ugyan elfogadta, de a szenátusban már eddig is annyit farag­csáltak rajta, hogy a végén nem maradt belőle semmi. A Panama - csatorna átengedé­sének ügyében az ország köz­véleménye olyan túlnyomó többségben áll a jelenlegi el­nök elképzelésével szemben, amire ritkán volt példa. Az amerikai közvélemény het­venöt százaléka helyteleníti a szerződést s a szenátusban 29 megmásíthatatlan ellen­­szavazattal kell számolni. Egy ilyen törvényhez kétharmad szótöbbség kell, vagyis a Pa­nama-szerződés ellenzőinek csupán négy szenátort kell megnyerni ahhoz, hogy az el­nök eddig leglátványosabbnak tervezett külpolitikai akcióját megbénítsák. A szenátus több­ségi csoportjának vezetője Róbert Byrd ezért azt java­solja az elnöknek, hogy a szer­ződés szenátusi tárgyalását INEM KEU MANHATTANBA MENNIE JÓ SŰTEMÉNyÉRT \ m.. cm- =— megnyílt a forest HiHsben N.y.-ban az A C7»c&nclrew’ó eKuncjaricin tStrucUe & <=Paótrieó ZJnc. bizonytalan időre halassza el. Ugyanakkor a jelenlegi de­mokrata adminisztráció szembekeveredett az ország többségi hangulatával, az úgy­nevezett Bakke-ügyben is. Er­ről talán részletesen más al­kalommal kell írni, a lényege az, hogy az amerikai főisko­lákon a fehér diákok hátrányo­sabb felvételi feltételekkel kell megkűzdjenek, mint a né­gerek. Carterék ezt helyeslik, ezzel szemben az ország la­kosságának nyolcvan száza­léka ellene van. Mikor Brzezinski ötletére Vance és Gromiko együttesen bocsátottak ki egy Izráelre nézve nagyon kellemetlen do­kumentumot, Dáján alkalmas­nak látta a pillanatot egy hir­telen visszacsapásra. Car­terék ezzel az ügyetlenséggel visszajátszották a Szovjet­­uniót a Közelkeletre, holott azt Kissingernek sikerült onnan kiszorítani. Az izráeli lobby hatására az ország kon­zervatív erői támadásba men­tek s mikor kiderült, hogy a közvélemény szinte teljes egészében helyteleníti a Brze­zinski-féle pressziós poli­tikát, Carterék nem érezték magukat elég erősnek ahhoz, hogy rfiég egy újabb frontot nyissanak saját népük ellen és ezzel még tovább növel­jék népszerűtlenségüket. így került sor arra a Cár­tér - nyilatkozatra, mely sze­rint inkább politikai öngyil­kosságot követne el, semhogy Izráelnek ártson. E nyilat­kozatot nem szabad készpénz­nek elfogadni. A helyes fogal­mazás az, hogy Carter inkább nem árt Izráelnek, semhogy politikai öngyilkosságot kö­vessen el. Az egyéni érdek tudniülik nagy dolog, ideig­lenesen néha a politikusok a közösségi érdek fölé is helye­zik. De jaj, nagyon vigyáz­zunk nehogy végül mi magunk is elhiggyük, hogy Amerika érdeke nem az, hogy Izráelt a genfi tárgyalóasztalhoz erő­szakolja, sőt, hogy ott vala­milyen békét fogadtasson el vele. A minisztertanács elfogadja Dáján ezt is pontosan tudja. S ezért néhány nappal később szándékosan olyan durva bak­lövést követett el, amit aztán szándékosan olyan finoman korrigált és kért érte bocsá­natot, hogy Carter fogcsikor­gatva mondotta, hogy ő egyál­talán nem haragszik, s ennek következtében a barátság nemcsak felhőtlen, de még mélyebb, mint valaha volt. Dáján a Kneszet titkos ülé­sén elmondta a képviselőknek hogy Carter durva volt, erő­szakos, és lehetetlen feltéte­leket szabott Izráelnek. Szin­te hihetetlen, de a titkos ü­­lés jegyzőkönyvei a sajtó ke­zébe kerültek és így napvilá­got láttak. Dáján erre elma­gyarázta, hogy fordítási hi­ba történt, mert a durva és a nagyon határozott kifejezés a héberben azonos szóval fejez­hető ki, de mindebből az kö­vetkezik, hogy Carter és az izráeli kormány tulajdonkép­pen azonosan értelmezik a közelkeleti helyzetet és egy­forma arról a véleményük. Legalábbis amerikai belső használatra az. Az arab ál­lamok felé Carterék továbbra is azt hangoztatják, hogy a legnagyobb pressziót gyako­rolják Izráelre a genfi érte­kezlet összehívása érdekében és Szádát egyiptomi elnök ál­lítja is, hogy Carter "hihetet­lenül és példátlanul"szeretet­­re méltó ember, aki az egész amerikai politikát új utakra viszi. Ez azonban nem változ­tat azon, hogy a sarokbaszorí­­tott amerikai adminisztráció­ból sikerült egy olyan " mun­karend-tervezetet" kierősza­kolni, amelynek alapján Izrá­­el leülhet Genfben tárgyalni. Mint említettük, Begin kor­mányának legtöbb tagja ezt u­­gyan nem érezte elég kielégí­tőnek, de a külügyminiszter megmakacsolta magát és ke­resztül vitte akaratát, így te­hát most van egy közös ame­­rikai-izráeli dokumentum, a­­melyről mindkét fél fogcsi­korgatva és ökölbeszorított kézzel állítja, hogy ezzel ő nagyon boldog. Egyéni véleményünk szerint Izráel valóban elégedett le­het vele. Mit mond ez a do­kumentum, ahol még a szavak sorrendje, a kifejezés finom­sága is élet-halál kérdés le­het. Ez a munkarend-tervezet hat pontból áll. 1.) Az arabokat egységes delegáció fogja a megnyitás­kor képviselni. Ebben palesz- Folytatás a 7. oldalon.. ahol a legkiválóbb minőségűi, naponta friss ...... ....-------------------­­...r..................................... ^ l Rétesek, magyar és Continental is sütemények nagy választékban kaphatók \ ! FIGYELMES KISZOLGÁLÁS. keresse fel és kérjen késtolót az ízletes siteaéiyekből * í Címünk: 100-28 QUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es subway állomásnál süteményekből lel: (212)) 830-0266 fát* 1IravU ~ BUCHSBAUM 1563 Second Avenue, New York TELEFON: (212) 628-5771 EGÉSZ ÉVEN ÁT OLCSÓ BUDAPESTI GOPORTOS UTAZÁSOK 2-3-4-Ó hétre de hosszabb időre is! Rokonkihozatal több hónapra is! VÉGIG REPÜLŐVEL! KÉRJE TÁJÉKOZTATÓNKAT! HCHMMN CARMEL HELYZETM AGY AR ÁZ AT A ÜJ ARC AZ ÉLVONALBAN Két évvel ezelőtt az amerikai polgárok óriási többsége előtt Jimmy Carter neve teljesen ismeretlen volt. Amerika határain kívül pedig úgyszólván senki sem tudta, hogy a volt georgiai kormányzó egyáltalán létezik. Egy évvel később Carter már az USA elnöke volt és — pontosan fordítva, mint egy évvel azelőtt — nem volt olyan ember a világon, aki ne ismerte volna nevét. Nem Cartcrről akarok írni ez alkalommal, hanem csak példának hoztam fel amúgyis mindnyájunk előtt lejátszódott meteor-szerű karrierjét arra, hogy milyen gyorsasággal válhatnak teljesen ismeretlen emberek a hatalom gyakorlóivá. Izraelben a helyzet, már az ország összehasonlíthatatlanul ki­sebb méretei miatt is teljesen más. Nálunk természetes, hogy leg­alábbis a politika iránt némileg is érdeklődő közönség hosszú évek óta ismeri a politikai élet fontosabb szereplőit, élettörténetüket, felfogásukat, akár a kormánypárthoz, akár az ellenzékhez tartoz­zanak az illetők. Nagyon, nagyon ritkán fordul elő nálunk, hogy egy csaknem új név rövid évek alatt a politikai élet középpontjába kerül. Ugyanakkor az is világos, hogy a nem izráeli közönség előtt tényleg csak a legfontosabb izráeli politikusok neve fogalom. Ez alkalommal azonban aránylag nagyon rövid idő alatt az or­szág talán három-négv legfontosabb politikai személyisége közé nyomult elő valaki, akinek neve még most, amikor már a beava­tottak mint az esetleges jövendőbeli miniszterelnököt emlegetik, a lakosság nagy többsége előtt is meretlen, és alig-alig tudnak róla valamit... ami itt nálunk Izráelben igazán teljesen szokatlan jelenség. Azt, hogy Izráel határain kívül nem ismerik, csak ter­mészetes. Az izráeli politikai életnek ez az új oszlopa, akiről a jövőben feltételezhetően sokkal többet fognak hallani, mint a múltban és akinek a személyét be akarom mutatni a tengerentúli olvasónak: Mose Ahrens professzor. Mose Ahrens professzor ma a parlament külügyi és hadügyi bizottságának elnöke, és a legnagyobb kormánypárt, a Cherut mozgalom elnökhelyettese. A Cherut elnöke Menachem Begin miniszterelnök. Ahrens csak azért nem miniszter, mert nem vál­lalt tárcát. Ahrens professzor ezen kívül a repülőgéptervezés professzora a haifai műegyetemen (Technion), és ezen a téren a szakértők sze­rint nemzetközileg ismert neve van. Életrajzi adatait illetően, ötvenkét évvel ezelőtt született Kov­­nóhan, ami akkor az önálló Litvánia fővárosa volt. Családja ami-. kor ő tizenkét éves volt az Egyesült Államokba vándorolt. Ahrens repülőgépmérnöki oklevelét amerikai egvetemeken szerezte és a második világháborúban amerikai katona volt. Két alkalommal is vándorolt be Izráelbe. Először a felszabadító háború idején jött ide harcolni a hadseregben, azonban néhány évvel később visszatért Amerikába befejezni egyetemi tanul­mányait. Akkor még repülőgéptervezési tanszék Izráelben nem volt. Éppen Ahrens volt az akiikésőbb 1960-ban megalapította ezt a tanszéket a Technionban. Izráelbe már kialakult politikai felfogással érkezett. Begin és a Cherut mozgalom, híve volt és az Egyesült Álllamokban már ő volt a Betár ifjúsági mozgalom országos vezetője. Ennek ellenére a gyakorlati politikai életbe aránylag csak nagyon későn, negyvennyolc éves korában kapcsolódott be. Addig úgyszólván kizárólag a szakmájának élt. Mint repülőgéptervező mérnök egyetemi tanszékén kívül, a Repülőgépipari Vállalat helyettes vezérigazgatója volt és nagy­részt az ő nevéhez fűződnek az izráeli gyártású repülőgépek, a Kfir, az Arává, a Westwind és a Gábriel rakéta megtervezése, 1971-ben az izráeli biztonsági díjjal tüntették ki. Csak rövid idővel a jomkipuri háború előtt határozta el, hogy aktívan is bekapcsolódik pártja életébe. Az 1973-as választásokon lett először képviselő, és ekkor indult meg meteor-szerű karrierje. Pártján és a Likudon belül hamarosan kiderült, hogy Ahrens nem csak ragyogó mérnök és tudós professzor, de kemény és határozott politikus is. 1976-ban a Cherut legnagyobb pártszer­vezetének, a telavivinek az elnöke lett, amely már erőt is nyújtott neki a politikai küzdelemben. A májusi választások után, amikor Begin miniszterelnök lett, formailag megtartotta a pártelnöki tisztséget is, de annak gyakor­lati betöltésére mint elnökhelyettest,Áhrens professzort választot­ták meg. Ha ma az izráeli politikai életben felmerül a kérdés, hogy a Likud legfontosabb pártjában a Cherutban, kik következnek Begin után, akkor már csak két név jön számításba, Ezer Weiz­­man hadügyminiszter és Ahrens professzor. Mose Áhrens fellépésén, beszédmodorán meglátszik, hogy mérnök ember és az is, hogy amerikai neveltetésű. Mint politikus nagyon kemény és határozott ember hírében áll és nem tartozik a „rugalmasak" közé. A befolyásos politikusok között ő ma a leg­­sólyomabb sólyom és ezen a téren jóval szélsőségesebi» Beginnél. Azoknak akiket ércekei az izráeli politikai élet érdemes meg­jegyezniük Mose Ahrens professzor nevét. Valószínűleg még sokat fognak hallani rSla. magyar sírköraktár Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 Előnyös dron készít minden kivdnsúgnak megfelelő SÍRKÖVEKET 300 FÉRFI és SEARCHLIGHT MAGAZIN 300 nö fényképes kiadásban. A MAGAZIN Női címlistával ............ S10.­Férfi címlistával .......... S10.­Címlista nélkül .............. U-*, — ingyen hirdetést kap egy évig Ha fényképét és hirdetését a címlista rendelésével egyidejűleg beküldi vagy 60 napon belül hivatkozik a rendelésére. KAPHATÓ: Corvin kőnyvüzlet, 1590 Second Ave. N.Y. 10028, vagy Searchlight, GPO Box 27 7 5. New York N.Y. 10001 Viszont-eladókat keresünk, küldjön ti.- " Magazint és teljes felvilágo­sítást kap. ** Repülöpostával kívánt rendeléséhez kuldj'/n SÍ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom