Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-03-05 / 647. szám

12. oldal MENORA * 1977. március 5. A lépcsőházban egy fiatal százados meg egy idősebb őrnagy jött vele szembe. Másfél évvel ezelőtt az ő keze alatt dolgoztak az akkori szociáldemokrata munkán, s méghozzá micsoda lelkesedéssel! Az ezredes jól emlékezett rá: eltartott egy hétig, amíg a munkásosztály öklének e túlbuzgó szolgáit némiképp le tudta csillapítani, megértette velük, hogy a hóhérnak eleven em­berekre van szüksége, hullákat nem lehel akasztani, még a kom­munizmusban sem. A gumibotozásban és a villanyozásban különösen az idősebb őrnagy járt elől jó példával, fáradhatatlanul verte áldozatait, vörösre gyűlt arccal, lihegve, káromkodva, mig nem csak azok estek össze ájultan, hanem neki is le kelleti ülnie egy fotelba, hogy rettenetes izgalommal párosuló kimerülését kissé ellensúlyozza. Az ezredes, aki maga sohasem vett részt az efajia szertartásokon, néha eltűnődött azon, hogy vájjon mesterségesen felszított osztálygyúlölet vagy klimaktérikus kéjér­­zet táplálja-e az idős, egyébként egyszerű és ártatlan tekintetű egykori vasesztergályos szenvedélyéi, akinek otthon kél eladósorba kerülő lánya, egy gimnazista fia, tisztességes, hízásnak induló felesége volt, mintaszerű családi életet élt, és soha senki nem vádolhatta volna azzal, hogy más emberek kínzásában leli örömét. Az ügy befejeztével mindenesetre azon­nal egy másik csoportba helyeztette át, még mielőtt valami ostoba és végzetesen visszavonhatatlan baj történhetett volna, mert az ezredest, valahányszor a kimerüli, kielégült, bántó alázat­tal és nagyképű. buta fölénnyel sugárzó arcra nézett, lébolyiló vágy fogta el, hogy rávesse magát, álharapja a torkát, kivájja a szeméi, összetörje a csontjait, s érezte, hogy egy idő után a kényszerképzetté sűrűsödő vágy ellen képtelen lesz majd védekezni. De ez már régen volt, az ezredes lehiggadt, s az őrnagy sohasem tudta meg miért helyezték vidékre. Az ezredes futó mosollyal viszonozta a tisztek feszes köszöntését. A százados meg az őrnagy merev vigyázz-állásban a fal mellé húzódott; udvariasan utat engedlek neki. Az ezredesnek példátlan tekintélye volt a Hatóságnál, keménységéről hajthatatlan osztálygyűlöleiéről, éberségéről, párthűségéről legendák keringlek, s voltak, akik azt is tudni vélték, hogy a harmicas években, Moszkvában, a nagy perek előkészítésének idején komoly szerepet játszott a magyar párt megtisztításában: Sztálin elvtárs személyes utasítására ő vezette a pártba furakodott trockista-buchárinista árulók és kémek leleplezésének akcióját. Az ezredes természetesen hallott ezekről a legendákról,mint­hogy azonban ama kevesek közé tartozott, akik ismerték az igazságot, nem cáfolta, de nem is erősítette meg őket. Ellenkezőleg, hagyta, hogy a félhivatalos suttogó propaganda színezze, nagyitsa, szépítse a távoli múlt mindörökre sötét­­behanyatló eseményeit, főként mert tisztában volt azzal, hogy azok, akik a valóságot ismerik, sohasem fogják kinyitni a szájukat, már csak azért sem, mert ez esetben neki is lett volna némi mesélnivalója másfajta legendák másfajta hőseiről. Az ezredes alávetette magát az emigrációból hazatértek íratlan játékszabályának: az igazságról pedig ne beszéljünk. És különben is: mi az igazság? Még hallotta, hogy a két tiszt összesúg mögötte, de a következő pillanatban már elfelejtette őket. Semmi köze nem volt hozzájuk és nagyon sok dolga volt. A titkárnője, egy kellemetlenül izzadó, hízásra hajlamos, fiatal alhadnagy, (akinek tapadó, elhomályosuló pillantásától un­dorodott, de ugyanakkor azt sem tagadhatta le, hogy a lány ned­ves, nyálkás felkinálkozása bosszantóan hízeleg neki), remegve, elsápadó arccal állt fel, amikor belépett a szobába. Az ezredes könnyed fejbólintással nyugtázta a remegést: rendkívül hiú férfi volt. Ez a nyúlánk, karcsú napbarnította férfi, összeszűkülő szürke szempárjában távoli ábrándokkal, simára fésült, barna hajával, mely a halánték táján ezüstösen őszült, noha jóval az ötven felett járt, azt még mindig megkövetelte, hogy a nők elbágyadjanak jelenlétében; Igaz mesterien bánt velük, egy élet tapasztalatának minden kegyetlenségével, kiábrándultságával és megvetésével s pokol biztonsággal választotta ki azokat a nőket. iolta az ezredes, utálkozva. Be kellett bizonyítania, hogy tudja, mit jelent, az állat, uramisten... A lepecsételt, átkötött. SZIGORÚAN BIZALMAS felirattal ellátott dosszié, jobb alsó sarkában ott díszelgett az altábornagy macskakaparása: Haemophilia. Ki fog elvérezni, gondolta az alezredes és egy gyors mozdulattal íróasztalának középső fiókjába hajitotta az irattartót. Nem volt kiváncsi rá. Tudott mindent fejből. Felvette a telefonkagylót és parancsot adott, hogy Karolinszkyt hozzák fel a cellájából. Ebben a pillanatban, teljesen váratlanul, mint egy orvtámadás, testébe fúródott a cigaretta utáni vad. tehetetlen vágyakozás éles gyíklesóje. A TANÁR, letartózt jsa óta csaknem egyhuzamban feküdt a szűk, ablaktalan cella alacsony priccsén, a vasajtó fölé szerelt, erős villanylámpa szüntelenül sugárzó fényében, mozdulatlanul. A falakon fel-felcsillanó patakocskákban csurgott a nedvesség s átjárta a levegőtlen helyiséget, a tanár ruháját, az ingét, a csont­jait s a takaróként odavetett vastag, durva pokrócot, mely mint a szivacs, előbb beszívta a vizet, aztán, mintha egy láthatatlan kéz kifacsarta volna, a fogoly testére zúdította piszkosszürke, hideg váladékát. De a tanár nem törődött ezzel, aminthogy nem izgatta a kíméletlenül éles fény, vagy a vasajtó kémlelónyílásának szabályos időközökként való, szemtelen tolakodása sem, noha először átvillant rajta, hogy lehúzza a nadrágját s meztelen fenekét mutatja a döngőléptű alkalmatlankodónak. Később mégis meggondolta magát s feküdt tovább, moccanás nélkül, szótlanul. Megkönnyebbülése, mely abban a pillanatban ugrott torkába, amikor a kocsik megálltak a villa előtt, a lépcsóházban kigyulladt a fény s neki eszébe jutott Feldheimer sánta jövendölése, lassan­­lassan valamiféle furcsa, eleven, érzéki ingerré változott, mintha szervezetének érdeklődése az elkövetkezendők iránt fölébe kerekedett volna a lélek vagy az értelem érdeklődésének. Az inger, mely mintha legtitkosabb vágyainak magjából sarjadt volna, gyorsan terebélyesedett, mind élesebbé és határozottabbá vált s bizonyos idő után tökéletesen kiszorította tudatából a múltat s életét kizárólag a jelenre korlátozta; a könnyű, szeszes izgalom oly jólesően áradt szét ereiben, hogy jókedvében majd­nem felkiáltott: most végre igazán egyedül maradt! Kinyújtózott a priccsén, kényelmesen. Az emlékezésnek nem volt több értelme, tehát tartalma sem, mindaz, ami valaha történt a múlt­ban — s történt-e egyáltalán? — érdektelen ostobasággá lörpült a különös, kellemes nyugtalanság hirtelen meglóduló forgószelében, mely elárasztotta és betöltötte a szűk nedves cellát, csakúgy mint a tanár testét. Úgy érezte, hogy lebeg, ég és föld között, mint a Mohammed koporsója. De ez a lebegés nem hasonlított sem az élethez, sem a halálhoz, nem volt sem múltja, sem jövője, következésképp a jelene is átváltozott valamiféle súlytalan, kiterjedéstelen. minden halmazállapot nélkül való. amorf ürességgé, mely éppen megfoghatatlanságával vonzotta és izgatta-őt. amint a falakról csörgő vékony erecskékét figyelte, csendben, csaknem derűsen. Mulatságos, gondolta később. Sohasem hittem volna, hogy ilyen kényelmes dolog a halál. Csak az a kár. hogy még élek. Dolce far niente. De ha ilyen az öröklét. akkor nem is bánom. Ringatódzott a nyirkos öröklét függőáfeyán. Kulcscsörgésre riadt fel, bosszankodva, hogy megzavarták. A félig nyílt vasajtóban rosszarcú. fiatal, egyenruhás suhanc állt. orrát undorodva elfintorította: a bűz elviselhetetlen volt. De a tanár nem érezte ezt; pillái alól hirtelen támadt érdeklődéssel figyelte a fiatalembert, aki egy horpadt, piszkos alumínium - sajkát tartott a kezében, tűnődve, mintha nem tudná, hová tegye (mert a cellában a priccsén és a szennyvödrön kívül semmiféle más alkalmatosság nem volt található) aztán, goromba moz­dulattal lelökte a földre és szó nélkül, ahogy jött, kiment, tanár hallotta, amint a zár megcsikordul. A léptek távolodtak. Először arra gondolt, hogy felkel és úgy ahogy van a vödörbe borítja az ennivalót, ezt a három lépésnyi távolságból is gyanusan-zavaros, lilaszín löttyöt, minthogy azonban ehhez fel kellett volna tápászkodnia. otthagyni kényelmessé kidolgozott fekvőhelyzetét s ez sokkalta értelmetlenebbnek tűnt a piszkos lé kiöntésénél, rövid tűnődés után úgy döntött, hogy fekve marad. De a tekintetét nem tudta levenni a csajkáról, pedig nem volt éhes. A gyötrő, halálos éhség, mely egy álló napon át mar­cangolta testét, abban a szempillantásban elmúlt, amikor beszállt a kocsiba s az egyik kísérője, akinek álmosságtól duzzadt vonásai gyűrött keresztet rajzoltak arcára, valami puha selyem kendővel bekötötte a szemét, apró vakkantásokhoz hasonlatos nevetgélés közepette. Azóta, mintha megszűnt volna életműködése. vag\ mintha a szervezet ilymódon zárta volna le önmagával folytatott meddő vitáját, semmiféle éhségei nem érzett, ellenkezőleg, tompa telítettség uralkodott el rajta, valamiféle furcsa, de cseppet sem kellemetlen csömör, mely a valódi jóllakottságtól csupán abban különbözött, hogy nem volt utóhatása. De a tanár, minthogy az élet szervi feltételeinek változását már régen nem értékelte sem­mire. nem is nagyon törődött ezzel, egyre növekvő érdeklődéssel nézte a csajkát, mely mint vasat a mágnes, ellenállhatatlanul vonzotta magához, lekötött figyelmét, fogvatartoita képzeletét s egy kis idő múltán szilárd központjává vált gondolatainak. Anélkül, hogy tulajdonképpen akarta volna, óvatosan kikászálódott a nyirkos pokrócból, felállt s bizonytalan léptekkel a csajkához ment. Innen közelről, a zavaros, lilaszín moslék még undorítóbbnak tűnt s az. ütött-kopott edény, melynek horpadásaiban koromfoltok éktelenkedtek egy valamikor nyílt tűz marásának emlékeiként, még piszkosabbnak. Leguggolt és mivel sem kanál, sem egyéb evőeszköz nem volt a közelben, az ujjával kavarta meg a löttyöt: néhány babszem emelkedett a felszínre, egy-két mócsingos húscafat meg valami ismeretlen, leginkább rothadt sárgarépához, vagy karalábéhoz hasonlatos fadarab. Felállt, kezében a csajkával. A vékony lé a sugárzó villanykörte fényében hirtelen elvesztette lilás árnyalatát és téglaszínűvé sápadt. Ebben a pillanatban megértette, hogy az inger, amely amióta rácsapták a cella ajtaját, egyre követelődzőb­­ben és egyre határozottabban nyújtózott el a testében, nem más, mint valami égető, élénk érzékeny kíváncsiság. A felfedezés, amilyen váratlan volt, annyira meglepőnek is bizonyult: a tanár a cella nedves falához támaszkodva halkan elnevette magát. Kiváncsi vagyok, gondolta némiképp megdöbbenten s mégis valamiféle távoli nyugalommal, mely csak növelte döbbenetének erejét, dehát mire is vagyok kíváncsi? Alighogy megfogalmazta a kérdést, már tudta, rendkívül élesen és világosan tudta, hogy a válasz egy fikarcnyit sem érdekli. Folytatjuk HIRDESSEN A MENÓRÁBAN P AT ÁCSI Cipő Szalon EURÓPAI IMPORT GYÓGYBETÉTES NŐI és FÉRFICIPÖK [> 480 Bloor St. West Tel: S33-8122 MIÉRT SÜTNE OTTHON? IGAZI FINOM SÜTEMÉNYEK, TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARMICVÓKRA - PARTYKRA ROWU PATISSCRIE & BAK »' Tel.? 651-7689. 732 St.CIoir Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ Miami nappali járat $99.00 A jegyet 60 nappal előbb kell megvenni! ^Hiumos mm mim irodüs^ Columbus Travel Serviw Ltd. 420 SPAPINA AVE.T0R0NT0145TJ67 TEL: 361-1101 BUDAPEST MEAT MARKÉT TORONTO EGYIK LEGFORGALMASABB SZAKÜZLETE LEGVÁLASZTÉKOSABB * LEGFRISEBB * LEGOLCSÓBB Kényelmes parkolás az üzlet mögötti city parkolóhehon, 200 kocsi férőhellyel. FIGYELMES KISZOLGÁLÁS Tulajdonos; VARGA GYULA TELEFONRE.NDELÉS — FRF EZER-ORDEH 517 BLOOR ST. W. TORONTO Tel: 531-5202 "6 nap nyitva” AKAR ÖN IS EGY JÓ HAJVAGAST? BILL S BARBER SHOP MEN'S HAIR STYLISTS Keresse fel LIGETI volt budapesti, Váci-utcai FÉRFI FODRÁSZT ahol I. osztályú volt budapesti két férfi fodrászno is biztosítja a gyors kiszolgálást. NŐI HAJVÁGÁSOK • AIR CONDITION 559 ST. CLAIR AVE.. W. * Telef.: 653 - 3779 REAL ESTATE LIMITED 1319 DANFORTH AVE. TORONTCf Ont. Tel: 461- 0901 Családi házak, Bangallowok, Öröklakások, bérházak, uzletházak és investment Propertik. Gulyás (Grossz) Mihály volt nyíregyházi • budapesti ügyvédet Tel: 482-1840 Az összes EU ROP Al ház­tartási és konyhafelszere­lési cikkek beszerzési he-FORTUNE HOUSEWARES IMPORTING CO., 388 SPADINA AVE.. Telefon: 364 - 6999 IV - STEREO SZERVIZ , ELADAS Hívja Mr. TÓTH -ot — 15 éve — Torontóban 633 - 1332 A ^biztosítós morfgogehiztosítás valamint az odókedvezményes specialistája Babér Lajos 730 Yonge Sf. ífeJjiroda 92l-897|| «tti* 221-06051 , időszakos Életbiztosítás Hívja. A.S. Tatár biztosítót 535-7101 Élefbizfosifás a specialitásunk 1961 óta Gerling Global life Insurance ír ■ «0 University Ave. Toronto, öni. CSARDA Étterem a torontói magyarok találkozóhelye. A legkitűnőbb magyar ételek és italok kaphatók Naponta rántott borjúláb CIGÁNYZENE* HAZAI HANGULAT* FIGYELMES KISZOLGÁLÁS ÜNNEPSÉGRE KÜLÖN TEREM 720 Bay St. Toronto 597-0801 charlesign Charles Sign & Display Studio Limited világító címtáblák 103 Manville Road Scarborough 705, Ontario (416)752-1590 Charles Knapp MINDENFÉLE asztalos munkát házit és iparit vállalok. Kitchen cabinet, recreation room, bungalowhoz hozzáépí­tés. Telefonhívásra házhoz mécs J. JERICSKA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 Dr.CRISTA FAB1NY1 Mrs. ONROT a legmodernebb hollywoodi KOZMETIKAI eljárásokat alkalmazza. TANÍTVÁNYOK szakszerű kiképzése. 716 PALMERSTON AVE. Telefon: LEI -6318. „Toronto legjobb magyar házikosztja -írja a Daily Star és a Globe and Mail Ó HÁZIKOSZTOT AKAR ENNI . _____L _________- . L ■ ' _____IX é i(r/tc rcilC 7 3 H\ ló HÁZ1KOSZTOT AKAR ENNI * ----B A KELI. uv... MENNI PÉNTEKEN: halászlé, tűróscsusza. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltött borjd, töltött csirke ESPRESSO Uj tulajdonos:Mr. ds Mrs. CSESZKO 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 410 Bloor St, W. 921-8644 Elisabeth Delicatessen & Meat Markét Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és cse­mege üzlete.Ha jó, ízletes magyar készítésű FELVÁ­GOTTAKAT és FRISSENVÁGOTT HÚSOKAT szeret­ne fogyasztani.Keresse fel üzletünket, szeretettel várjuk > a BALEGA család Parkolás az üzlet mögött Kanada területére C.O.I). szállítunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom