Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-03-05 / 647. szám

1977. március 5. * MENORA 13. oldal. A műszaki feltételek máris ren­delkezésére állnak a két szuperha­talomnak. Vadász-űrhajók és la­­ser-ágyűk, bonyolult feladatok el­végzésére alkalmas robotok ma A HÁBORÚ NEGYEDIK DIMENZIÓJA már nem csak a tudományos ka­landregények nélkülözhetetlen kel­lékei. Ellenkezőleg: nagyonis való­ságos hadfelszerelési cikkek. Mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok felkészült egy űrháború lehetőségére — állapította meg egyik cikkében a Newsweek című amerikai folyóirat. Még tavaly történt. Két ameri­kai mesterséges hold a programo­zásnak megfelelően keringett Föld­körüli pályáján. A korai előrejelző rendszer egyik mesterséges holdja és kísérője, amely a rádió-kap­csolatot biztosítja a Földdel. A műhold-pár katonai feladata nyomban jelezni az árulkodó lán­gokat, amelyek szovjet rakéták startjára utalnának a szibériai bá­zisokról. Az Indiai-óceán felett a két műholdat váratlanul befogta egy rendkívül erőteljes infravörös sugárnyaláb, minek következtében az előrejelző-műhold „megvakult”. Híradós-kísérőjének szenzorai el­vesztették a kapcsolatot a támasz­ponttal, kiegyensúlyozó- berende­zése felmondta a szolgálatot, pö­rögni kezdett, jelzései már nem találtak el a cél-antennákhoz. Néhány héttel később a Szov­jetunió ismét egy új fegyvertipus­­sal kísérletezett. A tjuratami ra­kéta-támaszpontról útnak indult egy szovjet űrjármű, nyomába eredt egy már korábban fellőtt szovjet mesterséges holdnak és ül­dözni kezdte. A vadász végül né­hány méterre megközelítette áldo­zatát és „szemügyre vette”. Majd eltávolodott tőle és meghatározott távolságban felrobbant, a kisérlet mindössze azt volt hivatott bizo­nyítani, hogy a cél-műholdat meg lehetett volnarsemmisíteni. Katonai titok — Írja a News­week — hogy az Egyesült Államok is folytat-e hasonló kísérleteket. Bizonyos azonban, hogy a Penta­gonban nem tévesztették szem elől ezen szovjet világűri kísérleteket, azok eredményeit, illetve katonai lehetőségeit. 1967Jben, amikor a két szuperhatalom ratifikálta a szerződést, amely az atom-fegyve­reket kitiltja a világűrből, sokan azt remélték, hogy a kozmosz már nem is válhatik hadszíntérré. Ez azonban puszta képzelgés volt. A szárazföldi, a tengeri és a lé­gihaderők ma már egyaránt függő viszonyban vannak a kozmikus technológiával. Mindhárom fegy­vernem mesterséges holdakat hasz­nál fel a híradás-szolgáltatása biz­tosítására, az ellenség eilenórzésé­­re-felderítésére, továbbá a bombá­zó gépek és hadihajók navigációs nehézségeinek leküzdésére. Követ-A világűr volna-e egy kezésképpen mi sem nyilvánva­lóbb, minthogy a háború eshetősé­gére készülve mindkét fél az el­lenség űrjárműveinek semlegesíté­sét is elsőrendű fontosságú fel­adatnak tekintené adott pillanat­ban. Az illetékesek már tisztában vannak azzal — írja az amerikai hetilap — hogy a világűr feletti ellenőrzés megszerzéséért folyó „vérteten” csata eldöntheti magá­nak a földi háborúnak is a sorsát, még mielőtt egyáltalán eldördült volna egy puskalövés, minthogy a világűr feletti kontroll megszerzé­se a másik felet reménytelen hely­zetbe hozná. Az Egyesült Államok számára a legkomolyabb fenyegetést e-vonat­­kozásban a szovjet vadász-űrhajók jelentik, amelyekkel az oroszok még 1967-ben megkezdték az első kísérleteket, vagyis különféle mű­holdak, űr-cellák megsemmisítését. Ezek a kísérletek 1971-től 1975-ig szüneteltek, tavaly februárban azonban az oroszok ismét pályára állítottak öt vadász-űrhajót, ame­lyek földi rádióparancsra felrob­bantották önmagukat, miután be­bizonyosodott, hogy képesek vol­nának teljesíteni feladatukat — más űrhajókat megsemmisíteni. A Kis hírek Idősebbek a repülőgépen is elkezdhetik — így hirdethetné új szolgáltatását a nyugatné­met Lufthansa légitársaság. A DC—10-eseken és Boeing 747-es óriásgépeken az óceán felett átkelő utasok ugyanis gyakran panaszkodtak végtag­jaik zsibbadásáról, eLmereve­­désérői, a sokórás egy helyben ülés következtében. A Luft­hansa most — egy stewardess vezetésével — az utasok kíván­ságára „tornaórát” tart. A ked­ves utas az ülőhelyén végezhet olyan gyakorlatokat, melyek megakadályozzák az izmok el­­merevedését, a zsibbadást. A gyakorlatokat az űrhajósok tomaprogramjából válogatták össze a Lufthansa szakemberei. * Francois Reichenbach, a vi­lághírű francia dokumentum­­film-rendező bejelentette, hogy a közeljövőben Brazíliában és az Egyesült Államokban filmet készít Feléről, minden idők rál. A rendező az első megbe­szélések után így nyilatkozott: „PeJé, Ruhinslbein mellett, alig­hanem a legérdekesebb egyéni­ség, akivel eddig taLálkoztom, és e kijelentésemben nincs semmi túlzás.” Retchenbach nem híve a „reklámőrületnek”, ezért szavai elgondolkoztatóak. Főképp, ha ' hozzászámítjuk még, hogy korábban ugyancsak ő készített világsikerű filmet Yehudi MenuhinrőiL, Salvador Daliról, és legutóbb Mariéne Dietriehről... f'tec oi’íínr n:«n! • v "h öregségi nyugdíj Biztosított 1 • ^ «# « kiegészítés Application forms. Töltse ki! Küldje be! A biztosított jövedelemkiegészítőhez szükséges igénylő-lapokat nemrég kipostázták azoknak, akik részesül­nek ebben a kiegészítésben. Ahhoz, hogy március 1 -e után is megkapja a kiegészítést, meg kell újítania igénylését. Ezért ne felejtse el kitölteni a formanyomtatványt és visszaküldeni azt mellékelt cimre Tegye ezt amilyen hamar csak lehet. Health Sant6 et and Welfare Bien-6tre social Canada Canada Marc Lalonde. Minister Történetek híres emberekről Ligeti Pál, az „Üj Pantheon felé” című művészeti-bölcseleti munka írója nemcsak jó hírű műépítész, hanem kiváló szónok és nagyszerű vitázó ie volt Egyszer kis művésztársasággal vacsorázott Budán. A társaság valamelyik hölgytagjának egy könnyelmű kijelentéséből kide­rült, hogy az illető még nem ol­vasta az „Űj Pantheon felé”-t, mire Ligeti azonnal hozzálátott a hölgy kiműveléséhez. Az olaszok piktúrájával kezd­te előadását, a trecento művé­szetével folytatta és másfél óra múlva szerencsésen elérkezett a cinquecentóig. A társaság nagy része már rég külön társalgások­ba kezdett, csak a hölgy hallgat­ta kábultan, de nagy figyelmet mímelő arckifejezécáel Ligeti Pál előadását. Na meg Karinthy Frigyes, aki rántott csirkét rendelt uborkasa­látával, s aki Ligeti Pál legszebb mondatát ezzel a meglepő kér­déssel szakította félbe: — Mondd, kérlek: a reneszánsz esztétikája szerint szabad volt lerágni a húst a csirkecsont­ról?... Az egykori óbudai Kisfaludy Színház direktora. Pintér Imre magához hívatta Fenyő Árpádot és így szólt: — Édes öcsém! Operettkomi­­kusnak szerződtettelek és most megadom a módot neked, bizo­nyítsd be a nagyérdemű közön­ségnek, hogy valóban az vagy. Kitűzöm kedvedért, de igazán csak a te kedvedért a „Varázs­­keringő”-t. Kitűnő szereped van benne, készülj rá lelkesedéssel. Egy nappal a bemutató előtt Óbuda hirdetőoszlopain megje­lentek a plakátok s Fenyő dobo­gó szívvel -ment az első plakát elé. hogy elolvassa rajta külön nagybetűkkel szedve a nevét. Állt a plakát előtt, szürcsölget­te a nyomtatott betűből áradó részegítő mámort, s percek múl­va ocsúdott fel arra. hogy a pla­kát szövege így szólt: BEMUTATÁSRA KERÜL STRAUSS OSZKÁR VILÁGHÍRŰ OPERETTJE. A VARA ZS KÉR ÍV G ö IRTA: LEHÁR FERENC Fenyő Árpádot furcsa szédület fogta el. Hiszen az első plakát ez, amelyen mint főszereplő jelenik meg a közönség előtt, azon is mi­lyen borzalmas hiba esett. Rohant az igazgatói irodába: — Direktor úr... — lihegte — ... direktor úr... borzalmas do­log történt... Pintér Imre kényelmesen felállt asztala mellől, néhányat kráko­­gott s tempósán érdeklődött: — Tolonganak a pénztár előtt? — Dehogy kérem... a plakát! Tetszett látni a plakátot? — Már hogyne láttam volna. — És nem tetszett észrevenni? — Mit ecsém? — Hát hogy milyen borzalmas hiba van rajta! — Mi a szösz! — mosolygott a direktor —, csak nincs kisebbre szedve a neved, mint a többieké' — Ne tessék már viccelni! Az áll a plakáton, hogy Strauss Osz­kár operettje, írta Lehár Ferenc. Pintér direktor bólogatott, az­tán csodálkozva nézett Fenyőre: — Tudom. — Hát akkor miért tetszett úgy hagyni? — Mert ahhoz nem értesz, ecsém. Régi színházi róka vagyok én. ne taníts ki a mesterségem­re. Mit tudsz te arról, hogy van­nak, akik Strauss Oszkárt szere­tik, vannak, akik Lehárért lelke­sednek, aztán én nem engedhe­tem meg magamnak azt a luxust, hogy egyszer egyik ne jöjjön, az tán meg a másik. Feltettem tehát Strauss nevét is, meg a Lehárét is a plakátra... * Faludi Gábor volt a Vígszínház igazgatója, amikor Kálmán Imre Tatárjárás című operettjének próbái megkezdődtek. Az operett kiállításáról tárgyalva, Faludi villogó szemekkel fenyegette meg Bródy István rendezőt: — Tizenkétezer koronába ke­rülnek ezek a katonaruhák! Erre az operettre ráfizetjük a nadrá­gunkat is! Bródy lelkesülten kiáltotta a direktor felé: — De igazgató úr! Százszor fog menni! Faludi Gábor kételkedni kez­dett: — Százszor? Hát tudja mit, kedves, fiam, ha százszor megy, rfiagának adom az összes katona­ruhákat, kardokat, karabélyo­kat... mindenU A századik előadáson a főpénz­táros, a kis Varga Sándor, átadott Bródynak egy nyugtát: Kosztümök megváltása címén K. 1000,—, azaz Egyezer koronát felvettem. — Tessék ezt, rendező úr, alá­írni !... * Reményi Ede, a világhírű ma­gyar hegedűművész, évekig tartó külföldi útja után hazajött és so­rozatos hangversenyeket adott a pesti Redout-ban, melynek jöve­delmét, az akkor készülőben levő Petőfi-szobor javára' adta át. Olyan magasak voltak azonban hangversenyeinek helyárai, hogy e koncerteken csak a legelőke­lőbb és leggazdagabb közönség vehetett részt. A neves hegedűművész tudo­mására jutott, hogy szegényebb emberek pénztelenségük miatt nem vehettek jegyet hangverse­nyeire, mire közzétette az újsá­gokban és plakátokon, hogy szál­lásán, az Angol Királynő című fogadóban vasárnap délben in­gyen hangversenyt ad azok szá­mára, akiknek nincs módjában jegyet váltani. A meghirdetett napon már a kora délelőtti órákban sötétlett a Duna-part a rengeteg embertől. A jelzett időben az ünnepelt mű­vész kilépett az erkélyre és sok ezernyi ember leírhatatlan lelke­sedése és tapsvihara közben fe­lejthetetlen művészi élményben részesítette azokat, akiknek nem volt pénzük arra. hogy hangver­senyeire jegyet váltsanak. harmadik világháború döntő csatatere? Pentagon ezeket a kísérleteket kel­lő figyelemben részesítette, ezt bi­zonyltja az amerikai hadügymi­niszter sajtóközleménye is, amely­ből a Newsweek az alábbiakat idé­zi: „Komolyan foglalkoztat ben­nünket műhold-rendszerünk fenn­maradási képességének problémá­ja s ennek folytán erőltetett ütem­ben dolgozunk egy olyan fejleszté­si program végrehajtásán, amely műholdainkat odakinn a világűr­ben megvédené a potenciális szov­jet fenyegetéstől”. A védekezés egyik legkézenfek­vőbb megoldása — írja a News­week — ha egész flottányi „sötét” műholdat küldenének a világűrbe. Ezek a kis űr jármüvek radar-hul­­lám-elnyelő külső „huzattal” vol­nának burkolva, a messziről fel­tűnő napelemek helyett pedig be­épített mini-atomreaktorok bizto­sítanák számukra az energia-ellá­tást. A műholdak „némán” kerin­genének távoli pályáikon a Föld körül s csak válságos időszakban aktivizálódnának, de a szovjet ra­darok még ekkor is csak alig ész­lelnék őket. Mindenekelőtt azon­ban olyan nagy volna a számuk, hogy a Szovjetunió semmiképpen sem semlegesíthetné valamennyiü­­ket. Szakkörökben beszélnek Ameri­kában saját vadász-űrhaj6 flotta megteremtéséről is, amely nem csak célközeiben való önfelrobban­tással semmisíthetné meg az el­lenséges űr járműveket, hanem la­­ser-sugarakkal is, továbbá azáltal, hogy „aknákat” helyezne el az el­lenséges űrjárművek földkörüli pá­lyáin. A Newsweek ezzel kapcsolat­ban a szenátus űrkutatási bizott­ságának egyik jegyzőkönyvét idé­zi, amely megállapítja, hogy „egy olyan rendszer kifejlesztésén mun­kálkodnak, amely közvetlenül meg­semmisítené az ellenséges műhol­dakat”. Még sokatmondóbb W. Midden­dorf haditengerészeti miniszter tá­jékoztatása, aki újságíróknak nem­rég kijelentette, hogy a szovjet interkontinentális rakétáknak mű­holdakról biztosítanak navigációs segítséget, majd hozzáfűzte: „Át­kozottul sietnünk kell, ha ezeket a műholdakat elég gyorsan le akar­juk hozni”. Mikor egy újságíró megkérdezte, hogy Amerikában dolgoznak-e vadász-űrhajók kifej­lesztésén, Middendorf így felelt: „Dolgozunk rajta”. Egyébként a szakértők szerint a jövő kozmikus háborújának leg­főbb fegyvere a laser-sugár lesz. Többen feltételezik, hogy az oro­szok az elmúlt évben máris beve­tettek laser-ágyúkat az amerikai műholdak időleges megvakítására. Ha ez igaz, ez esetben a Laser­­ágyúk valahol a Szovjetunióból lőtték a világűri célokat. Ilyen laser-sugarak kibocsátása óriási energia-mennyiséget igényel. Vol­taképpen ez az óriási energia­­szükséglet az oka annak, hogy mindeddig nem gondolhattak la­­ser-ágyuknak a Föld-körüli pályán való elhelyezésére is. Ez azonban az elmúlt öt év kísérletei ered­ményei alapján valószínűleg már nem sokáig lesz probléma, mint­hogy hatalmas lépéseket tettek az energia-gazdag kémiai laserek ki­­fejlesztése terén. Kémiai lágerekkel máris sikerült — nagymértékű elektromos ener­gia-felvétel nélkül — 200 milliárd watt erősségű impulzusokat kelte­ni a másodperc húszmilliárdnyi részéig, ami elegendő ahhoz, hogy fémek elgőzölögjenek, sót még pusztító lökéshullámok keltésére is elegendő. Ha a kémiai1 laaereket sikerül tökéletesíteni, ezek csak­ugyan forradalmasítani fogják a hadviselést, minthogy fénysebes­séggel terjednek, könnyű őket a célra irányítani, kivédeni őket pe­dig csaknem lehetetlenség. Az Egyesült Államokban mind­három fegyvernem kutató-intéze­teiben ezen az alapon fejlesztenek ki repülőgép és rakéta-elhárltó be­rendezéseket. Egy laser-íegyverek­­kel felszerelt múhold-fletta — hangsúlyozza a Newsweek — meg­semmisíthetné mind az ellenséges űr jármüveket, mindpedig az inter­kontinentális rakétákat mihelyt ezek elhagyták a földi légkört. A lap szerint a Egyesült Álla­mok fegyvertárának talán legerő­sebb lehetséges űrfegyvere a „Spa­ce Shuttle” nevű űrjármű, a világ első, tényleges űrhajója, amelynek prototípusa az elmúlt szeptember­ben készült el. Ez az űrhajó, a­­mely nagyobb egy DC-9 típusú utasszállító repülőgépnél, hét űr­hajóst és 30.000 kiló hasznos ter­het vihet magával, ami kereken kétszerese a pillanatnyilag bevet­hető legerősebb rakéták által szál­lított hasznos tehernek. Az űrhajó képes lesz ismét visszatérni a Földre, akárcsak a konvencionális repülőgépek, s tiz nap elteltével új­ra startra kész. Amíg az oroszok nem képesek hasonló irhajókat építeni, az Egyesült Államok elő­nye a világűrben kétségbevonha­tatlan lesz. „Normális” Időkben az űrhajó személyzete pályájukon javíthatja ki az elromlott mű­holdat, „feltankolhatja” őket, sőt, kicserélheti a kiöregedett műhol­dakat. „Válságkor” az űrhajó még sokoldalúbban felhasználható. A többi között képes egy Szaljut-tl­­pusu szovjet űrállomást úgy ahogy van, mindenestől lehozni a Földre. A Newsweek szerint az amerikai­ak előnyét, amit az űrhajó kifej­lesztésével szereztek, részben ki­egyenlíti, hogy az oroszok aktívab­bak a világűrben. Míg a Szovjet­unió az elmúlt két esztendőben 1999 mesterséges holdat küldött Föld-körüli pályára, Egyesült Államok mindössze negyvenötöt. Ha azonban a szovjet némi előny­ben van is a „múholdvadász mű­holdak” terén, a laser-technikában az előny ismét csak Amerikáé. A Pentagonban nemrég elkészült egy tanulmány, amely azt állitja, hogy az USA már a nyolcvanas évek kezdetén képes lesz laser­­fegyvereket Föld-körüli pályára he­lyezni. A Newsweek szerint az Egyesült Államokban sokan nem örülnek neki, hogy a fegyverkezési verseny kiterjedt a világűrre is. Nem ke­vesen tartanak attól, hogy a szu­perhatalmak egyike sem nyerhetné meg az úrcsatát anélkül, hogy az általános támadással előbb meg ne semmisítse az összes ellenséges műholdakat, egy ilyen általános támadás viszont kiválthatná az el­lenség masszív nukleáris vissza­­csapását. A Pentagon kutatási tályának vezetője, dr. Malcolm Currle, ebben az összefüggésben kijelentette, hogy ez ugyan igaz lehet, de az Egyesült Államoknak tartania kell a lépést. „A szovjet kezdeményezett valamit — mon­dotta —, amivel kapcsolatban mi szerettük volna, ha ezt sohasem teszik meg. Megnyitották a világ­űrt a hadviselés számára, ennek összes meggondolkoztató következ­ményeivel együtt. Figyelmeztetni akarom a Szovjetuniót, hogy ezzel minden eddiginél veszélyesebb út­ra lépett. MEGHÍVÓ A SZENES HANNA CHAPTER OF HADASSAH -WlZOj Szeretettel meghívja barátait, ismerőseit 1977 március 13. -án, vasárnap délután 5 órakor A BETH HABONIM-BAN (12 HALLAMAN RD.) tartandó táncai egybekötött PURIMI műsoros előadására Vendégszónok: Dr.Zágon Zoltán, rabbi Fellépnek: Kertész Sándor, a Művész Színház igazgatója VidaEtel zongoraművésznő Jicchák Argaman és partnere izráeli gitárművészek Rendezi és konferál: SATORY RICHARD KÁVÉ; TEA, HÁZISÜTEMÉNYEK. DOOR PRICE, TOMBOLA. Belépőjegy: $6.00 A bevétel Izráel javára megy! BAR -MICVORA, CHASENERA, PARTYRA mindenkor szép és friss virágot, ~ tál 387 Spadina Ave., Telefon: 979 - 2177, Lakás: 225-0742 £iózt LASER- FEGYVER A JÖVŐ HÁBORÚJÁBAN Lz árháború szemléltető rajza aNewsweekben: 1. Egy őr-] rő ellenőrző és riasztó műbolygó ..megvakitása” a ldről „fellőtt” Laser sugárral, mely a többszáz küométe­­s magasságban keringő ceUa jelző berendezéseit valóság- 1 kiégeti. 2. Egy sztratoszférában célpontja felé köze ló ICBM (Interkontinentális ballisztikus) rakéta meg­etterem ÚJ VEZETÉS ALATT Kitűnő ételsorozattal várja kedves vendégeit 7 napon keresztül 12-12-ig TELJES ITALMÉRÉS BUSSINES LUNCH |] A zongoránál a ragyogóan játszó Richard Friend 12-3-ig ^ Esküvőre névnapra 30 személyig különterem £(-. Leslie Keller és családja g; 603 MARKHAM ST.(Bloor-Balhursl-nél) MIR VISH VILLAGE &

Next

/
Oldalképek
Tartalom