Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-03-05 / 647. szám

1977. március 5. * MENORA 7 oldal ZSID Ó K Ö R K É P Ez a rovatunk a korszak sajátosan zsidó vonatkozá­sú eseményeinek világtilkre Az 1977-es zsidó sors - adatokban és számadatokban Az 1977-es esztendő első napján a zsidóság lélekszáma 14 millió 237.700 főre rúgott. Ez az adat csak hozzávetőle­ges, mivel a keleti tömb álla­mai zsidó lakosaikat illetően nem szolgálnak egyáltalán, vagy ha igen, akkor nem szol­gálnak megbízható adatokkal. A múlt év decemberében egy titkos közvélemény-kutatás megkérdezett 1000 oroszor­szági zsidót, akiknek társa­dalmi összetétele hű mása volt a szovjetunióbeli ossz zsi­dóság szociális tükörképének, hogy " ha Ön szabadon és koc­kázat nélkül dönthetne nemze­ti hovatartozandósága felől, ez esetben önmagát és gyerme­keit orosz, vagy zsidó nemze­tiségűnek deklarálná-e?’ Az 1000 közül 800 a zsidó, 200 az orosz státus mellett nyilat­kozott meg, ami arra vall, hogy az elsöprő többség zsidó öntudatú. Az állami statisztika nyílt kérdőívein, személyi fe­lelőséggel azonban csak ele­nyésző töredékük merészel kiállni zsidó mivolta mellett. Ezért a 14.230.700 főben meg­adott zsidó világállomány in­kább csakfeltételes, mint sza­batos számadat. Izráellakosságának létszá­ma az év első napján 3 millió 573.000 volt. Ebből zsidó: 3.045.000. Arab és más etni­kumhoz tartozó: 528.000. A népességhullámzás legfájdal­masabb jelensége a jerida, az elvándorlás, mely a bevándor­lás 9,3 %-át teszi ki, és 1948- tól számítva Izráelt körülbelül 150.000 polgárától fosztotta meg. Az utóbbi években a jeri­­dázók nem jelentéktelen része a fiatal nemzedékekből kerül ki. Ennek magyarázata az, hogy az izráeli egyetemek túl­zsúfoltak és az ifjúság külföl­dön keres továbbtanulási lehe­tőséget. Ugyan visszatérnek-e hazájukba tanulmányaik befe­jeztével? Drámai kérdés, e­­gyelőre nincs rá felelet. 3 és félmillió zsidóból 7100 A leggyászosabb újévi adat: a lengyelországi zsidók lélek­száma 1977 első napján 7350 volt. Pontosan40 évvel ezelőtt 1937. január 1-én a lengyel sta­tisztika még 325.000 zsidót tartott nyilván. Ez a mikrosz­kopikus maradvány is csak látszatszerflen létezik még, mert koruk átlagban megüti a 70 évet, s legutóbb a nagyün­nepek során a varsói zsinagó­gában mindössze 8-9 fiatalabb jelent meg. Ámbár az öregeb­bek Sem voltak 60-70-nél töb­­bétí; "mivel a megmaradt 70ÖC jelentős része összeházaso­dás révén már teljesen beleol­vadt a lengyel néptömbbe. En­nek a helyzetnek egyik jelen­sége, hogy az utóbbi tíz évfo­lyamán egyetlen zsidó egyházi esküvőt sem ünnepeltek Len­gyelországban. A hitleri ’’Endlosung” a Visztula két partján sikerrel célhoz ért. Első fázisában 1939-1941-ben, s a legutóbbi években kommu­nista segítséggel. A lengyel zsidók megsem­misülésének egyik tragikus állomása a majdaneki. haláltá­bor volt. Az utolsó nagy náci per, a düsseldorfi bíróság előtt éppen e táborral kapcso­latban zajlik. íme e per min­dennél jellegzetesebb adatai, a Bonnban megjelenő”Die Welt” nyomán: A per megindult: 1975 no­vember 26-án, de még az ele­jén tart, s végső fokon talán majd 1982-ben, vagy 1983-ban ér véget, amikor már alig lesz tanú és vádlott életben. Egy-egy tárgyalási nap költsége: 50-60.000 márka. Az áldozatok száma: kb. 250.000 zömében lengyel zsi­dó. A még élő vádlottak száma: 14. Valamennyi szabadlábon, mert — mondja az indokolás: ’’Koruknál fogva a szökés ve­szélye nem áll fenn.” A vádlot­tak közül 10 férfi, 4 nő. Az e­­gyik nő Hildegard Lá'chert, köznéven a ’’Véres Bryda... die blutige Bryda”,a majdaneki hóhérvilág rettegett alakja. Ennek védője oly hévvel és durván támad rá a tanukra, a­­kik a haláltábor régi, életben­­maradt lakói, hogy a tárgyaló­terem légkörében végül... de hadd idézzem a Welt-et. — Hogy végül a tábor hajda­ni áldozatai ismét áldozatnak érezhetik magukat. A szóbanforgó védő, doktor Ludwig Beck egyébként így in­dokolja magatartását: — Az állítólagos cselek­mény óta 35 év telt el és a vádlottakban nyoma sincs többé bűntudatnak, a tanú­vallomásokban viszont a való­ság elkeveredik a költészet­tel. A mi demokratikus felfo­gásunk szerint ilyenképpen a pernek semmi köze sincs a joghoz, a bűn és bűnhődés esz­ményéhez, sem a reszociali­­zálási eszméhez. Ahhoz a dantei színjátékhoz, melynek során a 3 és fél-mil­liónyi lengyel zsidóság 7000 főre olvadt le, szépecskén és stílszerűen igazodik ez a maj­daneki pör is, derűs tettesei­vel, megszégyenített tanúival és halottaikban mégegyszer mártírvégzetre kárhozatott áldozataival. A sátoraljaújhelyi temető A lengyelországi zsidó tra­gédiát mi sem érzékeltetheti szemléletesebben, mint hogy Lengyelországban csak 7100 zsidó él, viszont a zsidó teme­tők száma 1050, azaz minden 7. zsidóra egy-egy temető jut. Zsidó halottak még vannak, zsidó élők viszont már alig­­alig léteznek. Az iíletékes kormányszer­vek természetesen lelkendez­ve likvidálják a régi zsidó te­metőket. 1975-ben kiadták a rendeletet a történelmi múltú sl!rkertek, közöttük a varsói gettólázadás mártírjainak te­temét magába fogadó Gen­­scher-temető és a wroclawi ( Breslau) temető felszámo­lására. Az utóbbiban nyugszik többek között Ferdinánd Las­­salle, a nagy szónok és szo­ciológus, valamint Graetz professzor, a maga korában világhírű történész holtteste. Ezeknek a sírkerteknek el­hordását a nemzetközi zsidó tiltakozás eddig megakadá­lyozta, állapotuk azonban si­ralmas. Ami vonatkozik a ma­gyarországi zsidó temetőkre is.. A budapesti "Élet és Iro­dalom" egyik közelebbi szá­mában például olvasói levél jelent meg a históriai érde­­kességű sátoraljaújhelyi zsi­dó temetőről. Ebből a levélből kiemelünk néhány mondatot: " A sátoraljaújhelyi Dohány­gyárral szemközt keritetlen puszta tér van most a zsidó temető helyén. Három évvel ezelőtt még állt néhány ép sír­kő itt, s a leszármazottak még Amerikából is átjöttek gon­doskodni az ősök földi marad­ványairól. Ám ami az idén történt, az betetőzte a folya­matot. Évtizedeken át nézték, tűrték, hogy a műemlék érté­kű temető sírkövei földbe süp­pedjenek vagy eltünedezze­nek, kerítése romladozzon, fái kipusztuljanak. A hiba nem most történt hanem korábban, sok éven át, folyamatosan. Ám a temető egy töredékének fennmaradása most már biz­tosítva van". Az a töredék ami a temető­ből fennmaradt, a valóságban egyetlen sír: Teitelbaum Mó­zesnek, a csodarabbinak sír­ja. Ezt az egyet a hívők tilta­kozása egyelőre megmentet­te. De egyébként a zsidó sír­kerteket csakúgy emészti a korszak, mint az élő ligeteket. A talmudi bölcselem szerint a holtak az élők élén léptetnek. Ma már ebből is csak annyi igaz, hogy az elfajult század szelleme még a holtakat is megfutamítja sarjadékaik Golgota-útján. Ország antiszemitizmus nélkühBulgária E borús képet némileg fel­oldandó említsük meg, hogy az év elején Erlangenben "A zsidók története és sorsa Bul­gáriában" címen 168 oldalas tanulmány jelent meg az e~ gyeden európai államról, a­­mely állítólag egyáltalán nem ismeri a faji elfogultságot. A szerző, Wolf Oschlies a kö­vetkező tényállításokat sorol­ja fel: 1. A kis balkáni ország földjén 1000 év óta tart a zsi­dók és bolgárok együttélése. Harmóniájukat az ezredév a­­latt soha semmi disszonáncia se zavarta meg. 2. Ámbár a második világ­háborúban Bulgária a németek szövetségese volt, a siralmas esztendőket zsidó lakossága fizikailag érintetlenül élte át, ami egyedülálló jelenség volt a nácik uralmi területén. A szófiai kormány rendíthetet­lenül ellenállt Hitler mind kö­­vetelőbb deportációs igényei­nek, s csupán annyi enged­ményre volt hajlandó, hogy rendeleteket és törvényeket tett közzé a zsidókérdés "sza­bályozására", ezeket a meg­szorító paragrafusokat azon­ban egyáltalán nem alkalmaz­ta, s végül a háború anélkül ért véget, hogy akár egyetlen zsidó egzisztencia megren­dült, egyeüen zsidó élet el­pusztult volna. 2. Noha az ezeréves együtt­élés folyamán a zsidókés bol­gárok kulturális, gazdasági, társadalmi összeműködése a legszorosabb volt, a zsidók­nak nemzeti és felekezeti e­­gyéniségüket sosem kellett feladniok: Bulgáriában a leg­öregebb szláv kultúrák egyike és a legöregebb biblikus kul­túra testvérileg megfért egy­mással és máig is megfér. 4. A háború után, amikor gyakorlatilag valamennyi kommunista állam zsidóel­lenes politikát vágott be,Bul­gária ismét kivétel maradt: ámbár Szófia és Jeruzsálem között nincs diplomáciai kap­csolat, zsidó lakosai tetszé­sük szerint kivándorolhattak Izráelbe. A bulgáriai zsidó alijázók száma meghaladta a 40.000-et. A visszamaradt 7000 vallási és kulturális autonómiája zavartalan, s "Evrejszki Vesti" címen he­tilapot tart fenn. A 100.000 fő­nyi magyarországi zsidóság lehetőségeiből és jogköréből viszont csak egy félhavi újság kiadására futja. Az 1977-es Izráel fantasztikus viz-kisérletei A Judeai-hegység Holt-tenger felé néző sziklafalának az a pontja, ahol a Földközi-ten­gerből induló csatorna célhoz ér majd. Az izráeli mezőgazdaság exportja az 1974-es 200 mil­lió dollárról 1976-ban már 430 millió dollárra emelkedett, az előirányzatok szerint pedig az 1980-81-es agrárévadra 650 millió dollárt fog kitenni. Ez a rohamszerű növekedés per­sze az öntözés ( irrigáció) és az energiatermelés nagymér­vű fokozását követeli meg. A vízellátás már a biblikus i­­dőkben is kínzó szentföldi gond volt, kielégítő öntözés csak az ország északi tájain volt a Jordán segítségével le­hetséges. Ma is az a helyzet, hogy a rendelkezésre álló víz­­mennyiség 75 százaléka észa­kon van. Ilyenképpen a vízhiány fojto­gató. Mármint nemzetgazda­sági értelemben. Ezen segí­tendő, az 1977-es évfolyamán megépítik Asdódban azújten­­gervíz-sótalanftó üzemet, a­­mely évi tízmillió köbméter tiszta vizet fog előállítani. Ez a kezdeményezés azon­ban eltörpül a Földközi-ten­gert a Holt-tengerrel össze-Mibe kerül egy ember? Bi­zonyára emlékeznek még a ré­gi történetre, amely szerint egy biokémikus kiszámította, hogy az emberi testben található nyersanyagok pénzbeli értéke 97 cent. Az amerikai Yale­­egyetem biokémikusa, Harold J. Morowitz, most új kalkulá­ciót készített. Katalógust állí­tott össze az emberi testben ta­lálható anyagokról, azok árá­ról, és egy komputer segítsé­gével félelmetes végeredmény­re jutott Mivel azokat a bio­kémiai anyagokat is figyelem­be vette, amelyek a szervezet fennmaradásához nélkülözhe­tetlenek, s amelyeket maga a kötő földalatti csatorna vi­lágjelentőségű létesítményé­hez viszonyítva. A tervek ki­dolgozását a múlt évben már meg is kezdették. Magát a gondolatot először Herzl Ti­vadar vetette fel az 1912-ben megjelent "Altneuland" című prófétikus regényében. El­gondolásának lényege a kö­vetkező: a Holt-tenger köz­ismerten 392 méterrel mé­lyebben fekszik mint a többi tengerek, s mint ilyen, a vi­lág legmélyebb felszíni terü­lete. Tehát a Földközi—és a Holt-tenger között 392 mé­teres szintkülönbség, úgyne­vezett denivelláció van. Ebben a denivellációban káp­rázatos mennyiségű hidro­­elektrikus erőforrás rejtőzik, melynek segítségével a közel­­keleti sivatagokat máról-hol­napra Édenkertté lehetne va­rázsolni. A hidroelektrikus energia lekötésének módja: csatornát létesíteni a Földkö­zi— és a Holt-tenger között. A Slomó Eckstein egyetemi tanár vezetése alatt álló kor­mánybizottság tervezete sze­rint a csatorna, amely a föld alatt vágná át Izráelt, Tel Avivtól délre, Asdód és As­­kelon között indul majd a Földközi-tengerből. Néhány kilométeren át a szabad ég alatt fut majd, s azután 75 kilométeres pályán átvágja a judeai hegyláncolatot és a hegység túloldali, a Holt-ten­gerre nyiló meredélyén tör majd ismét a szabadba. E pon­ton a csatorna szája még min­dig 300 méterrel a Holt-ten­ger szintje felett fogtátogni.s kiömlő vizét egy mesterséges tó fogja fel, illetve bocsátja majd a megfelelő időpontok­ban alá a hidroelektrikus köz­ponthoz. A tervezet szerint az építkezés 200 millió dollárt emészt fel, s az üzem 1980- ban már meg is kezdi műkö­dését. Háború esetén, amikor Izráelt nyílván elzárják nyersolaj importjától, a Holt-tenger áramközpontja egy bizonyos ideig egyedül is fedezheti az ország teljes e­­nergla szükségletét. Egy i­­lyen erőfeszítés után azonban a centrálénak két évre fel kell majd függeszteni működését, nehogy a Holt-tenger víz­­szintje túlságosan felemel­kedjék. Az 1977-es zsidó adatszerű­ségek és számszerűségek so­rolását persze oldalszámra lehetne folytatni. De már az eddigiekből is kellőleg kibon­takozott az az egyedül kínál­kozó shakespearei konklúzió, hogy az élet nem nagy viga­lom. De legalább ámulni le­het • • * Kompilátor szervezet termel, de amelyeket a tudomány harminc év előtt még nem isméit, az összeg jócskán megnőtt. Például csak a prolakün, amely szerveze­tünkben nélkülözhetetlen, mes­terséges úton előállítva gram­modként 17,5 millió (!) dollár­ba kerül. A sokféle hormon közül az egyik grammjának „ára” 4,8 millió dollár. Anél­kül, hogy a 142 nyomtatott ol­dalas katalógust részleteiben ismertetnénk, közöljük a vég­eredményt: egy 75 küÓ6 ember, akinek testében a szilárd anya­gok súlya csupán 25 kiló, Mo­rowitz szerint több mint 6 mil­lió dollárt „ér”. Mezőgazdasági kultúra a Ne­­gev déli részén: a sivatag, a világon egyedülálló erőfeszí­téssel paradicsommá vált. MAGYAR GYÓGYSZERTÍR 378 Bloor Street West — Telefonj_923-4606__ ^lek <=Patika (ALLÉN PHARMACY) GYORS, UDVARIAS, GYÓGYSZERKÜLDÉS LELKIISMERETES, AZ ÖHAZÁBAI RECEPT SZOLGALAT Nyakas Kati és Elek Zoltán gyógyszerészek Nyitva: hétköznapokon reggel 10-tŐl este 7-ig szombaton 10-től délutón 4-ig. Vasárnap és ünnepnapokon zárva. POEMS WANTED The National Society of Published Poets is compiling a book of poems, if you have written a poem ond would like our society to consider it for oublication, send your poem and a self-acidresssd, stamped envelope to: NATIONAL SOCIETY OF PUBLISHED POETS, INC. P. 0. Box ',976 Riverview, Florida, USA. 33569 (STOP GET-SETW DRIVING SCHOOL V TEL: 635-1 102 este 782-8235 HE ISSÜK MiE R TIBII K 10 év Kanada-i és 10 év Izráel-i gyakorlattal ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, ANGOLUL MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN. Munkahelyén vagy a lakásán kezdünk és hazaszállítjuk NEM FOGJA ELHINNI... HOGY KANADA EGYIK VEZETŐ FOTOGRÁFUS SZALONJA MILYEN MÉRSÉKELT ÁRAKKAL DOLGOZIK! Esküvő-, barmicvó-, gyermek- és családi felvételeknél érdeklődje meg a H □ £3 B □ a I HORVÁTH TIBOR I C.P. M.P.A. tS “a photomúvészetek ö 1975-ben kitüntetett a . „ ö mestere £3 a a művészi kivitelű a portrék készítője ö komplett esküvői § fényképszolgálat, § albumokkal együtt: I $495-tói a a a barmicvók; $395-tói is B B B ss | HORVÁTH STÚDIÓ 456 Eglinton Ave. W, HORVATH STUDIO árait. Telefon: 487-3443 ^J-arócmcfi (^ocktail BAL0-SCHMITZÍR I Magyaros vendégszeretettel várja Béres Gábor manadger

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom