Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-05-28 / 659. szám

Ifi.oldal MENORA * 1977 május 28. /l/íontteáli utáh FELHÍVÁS Práger István, a Mártírok Temploma Hitközségének társelnöke felkéri azokata ta­gokat akik az 1977 évi tagdíjat még nem fizették be, szíves­kedjenek ezen feladatukat ren­dezni, miután a hitközség szá­mos kötelezettségének csak a tagok támogatásával tudeleget tenni. bán részesülnek bizonyos fel­tételek betartása mellett. A feltétel, mint tudjuk, a francia nyelv fokozott tanítását jelen­ti. vánunk mielőbbi teljes gyó­gyulást. Május 15-Őn dús program­ban volt részük azoknak, akik részt vettek aGolden AgeClub összejövetelén. A Golden Age Club ez alkalommal tartotta meg évi közgyűlését, amelyen a vezetőség beszámolt az el­végzett munkáról. Ezalkalom­­mal megválasztották az új ve­zetőséget. A közgyűlés után Fleischer Tibor, a kultúrelnök, humoros előadást tartott. Szellemes a­­nekdotáin és énekszámain jól szórakozott a közönség. U- zsonna után Kovács Tibor társelnök filmvetitéses elő­adást tartott Angliáról, amin a művészi fényképek és az ah­hoz fűzött magyarázatokat na­gyon élvezték a jelenlevők. Ez alkalommal búcsúzott el a Golden Age Club-tói, miután Torontóba költözik. A hitközségnek újból gyásza van. Hegedűs György board el­nök vesztette el édesapját, He­gedűs Ernőt, aki 88 éves korá­ban rövid szenvedés után hunyt el. Temetése május 6-án volt a Paperman-féle halottasház­ból. Közreműködött Rabbi Schnürmacher és Kantor Mel­­ler. Részvétünket fejezzük ki a családnak. Elhunyt Max Feig rövid be­tegség után, 66 éves korában. Május 13-án temették Rabbi Schnürmacher közreműködé­sével a Paperman-féle halot­tasházból. Gyászolja felesége és egyetlen leánya. Szer­kesztőségünk részvétét feje­zi ki. A Canadian Jewish Congress ötnapos nagygyűlést tartott a Queen Elizabeth Hotelban, a­­melyen a kanadai zsidóság problémáit tárgyalták meg, a kanadai zsidó emigrációról és a québeci helyzetről sok szó esett. Felszólalt Quebec mi­niszterelnöke, René Levesque is, aki megnyugtatta a közön­séget, hogy a zsidó privát is­kolák továbbra is támogatás-Május 15-én avatta Winkler Menyhért síremlékét felesége Rabbi Werner és Rabbi Schnürmacher közreműködé­sével. Valamint Adler Miklós avatott sírkövet tavaly elhunyt feleségének, Helénnek. A Concordia University Fine Árts Cinemája tartott film­­fesztivált. Ezen az egyik fil­met Vadnai Gábor mutatta be, aki most végzi egyetemi ta­nulmányait a filmszakmában. A bemutatott film nagy sikert aratott. Gabi kedves olvasóink Vadnai Károly és Zsuzsi fia, és Adler-Ágoston Ernő költő és felesége Szera unokája. A másik öröm a családban az, hogy Adlerék június elsején ünnepük 50 éves házassági év­fordulójukat. Szerkesztősé­günk melegen gratulál az a­­ranylakodalmasoknak. Szívből gratulálunk olvasó­inknak Somló Aladárnénak, mint dédmamának, Mr. és Mrs. Otto Zinnernek mint nagyszülőknek és Judy és Har­vey Saltzmannak a szülőknek a trónörökös megérkezése al­kalmával. A brith mila 18-án csütörtökön volt Rabbi Klein közreműködésével. A kisfiú a Jeremy, Avram, Jirmija ne­veket kapta. Neveljék fel ö­­römben. Mrs. Margit Prager, a Jew­ish General Hospital betegje volt, de állapotában örvende­tes javulás állt be, s mire e sorok megjelennek reméljük, hogy otthonában lábadozik.KÍ­Sevuot napjain a Mártírok Templomában szép számban jelentek meg a hívek. Schnür­macher Miklós rabbi mellett vendégkántorként N. Deutsch is szerepelt. ^ITleefhivó A MÁRTÍROK temploma hitközségé ezennel szeretettel meghív minden magyarnyelvű zsidót junius 12-Én, vasárnap de'lelott megtartandó MÁRTÍROK EMI ÉKÖHHEPél VRE a templom helyiségében- 3910 Courtray alatt. Az emlekiinnepély rendje: Délelőtt 9 órakor Istentisztelet 10 órakor az emlékünnepély kezdete. Disz-szónok: Dr.Barna Zoltán, a hitközség elnökségi tagja Izrael képviseletében Cvi Caspi főkonzul Izráel együttérzését tolmácsolja. Az ünnepély liturgiái részét vezetik: Rabbi Schnürmacher Miklós és Kántor Frischman William. Gyertyagyújtás: d nőegylet tagjai Zárószó: Hardy Ferenc, a Hitközség elnö'ke Az emlékünnepélyt levezeti: Halmi József, a Hitközség ügyvezető elnöke. Kiadatlan kézirataimat ren­dezgetem. Nézegetem a régi jegyzetfüzeteimet, amelyeket régen-volt barátok, még éló háziasszonyok őrizgettek. Részint ott porosodtak a padlásokon és a pincékbe zárt ládákban. Valamikor kötetben akartam kiadni, de a végzetesen rohanó időben már belátom: lekéstem erről. A sebesröptű világ még engedélyez annyit, hogy itt közreadjam az érdekesebbjét egyre fogyó életem­nek. ...Valami csodálatos muzsi­kával hulldogál a hó. Olyan sejtelmes suhogás ez, olyan mámorosán elandalító, mintha a mindennapi közönyös, szürke hétköznapokból egy elvarázsolt világba lépne be az ember. Hangulatok, képek és szűztiszta mesék birodalmát hozza elénk a hóesés és hófehér táj megtisztítja a lelket. A gyerekkor színes, örökre felejthetetlen figurái ködlenek elő a hóesés messzi távlatán keresztül és újra elibénk hozza Hófehérkét, kit mesebeli édesanyja ilyen havas éjszakán álmodott életre és Csipkerózsikát, ki száz évig aludta tavaszváró téli álmát, míg egyszer a herceg felébresztette. Láthatatlan égiművészek soha nem látott tájakat festegetnek a jégvirágos ablakokra, s a kandallókból kiparázsló tüzes­fény a legszebb aláfestése, rámája, kerete ennek a csodálatos színorgi ának... Egy ilyen téli este volt akkor is, amikor Ady Endre, a legszínesebb lelkű magyar költő papírra álmodta legszebb ver­seit. Budán, a Délivasút kávéház­ban ült Ady, szokott törzsasz-Egy ismeretlen Ady-vers története Irta:Székely Molnár Imre tálánál, Krúdy Gyula és Laky- Bakics János huszárkapitány tár­saságában. Folyt a pezsgő. Ady éppen Párizsban készült, s itt búcsúztatta el azt a kis pénzt, amit majd odakünn a gyomrán megspórol. A égből szitáló, hulldogálással, nagy pelyhekben ereszkedett alá a hó. Szűzi-fehérség öntötte el a tájékot, a siető embereket megpöttyözte ez a fehér égi pihe, ami valami halk, szelíd muzsikával mindegyre sűrűbben hullott. A költő arca egyszerre komorrá változott. Szeméből kifényesedett az ihlet tüze, és álomvilágok szikráztak a tekintetén. Remegő félelem rázta meg a testét és a lélegzete is mintha valami ret­tenetes belső tusakodás emésztette volna: zihált. Mintha a hóesés fehérló ködén túlról a végtelenség üzenete szállt volna feléje?! Szinte önkívületben vette elő ceruzáját és rótta egymás után a verssorokat. Gyorsan üt, mintha valaki onnan belülről egyre kergette, hajszolta volna. Már elfogyott a papír amit magával hozott, de belőle tovább bugyogtak az újabbnál újabb ver­sek. — Egy keserves szerelmes verset akarok még írni —szólalt meg, adjatok papírt. Szánalmasan magába roskadt alak volt ebben a Április 28-án az Izraeli Kurir bátor, tehetséges, tisz­tességes és magasigényű szerkesztője tragikus hirte­lenséggel örökre itthagyott bennünket. Összeesett az ut­cán. A nyomdába igyekezett a májusi szám ügyében. Csatába ment, mert magyarnyelvű la­pot idegen országban manap­ság harci elszántság nélkül nem lehet életben tartani. A munka frontján halt hősi halált fáradt szíve nem bírta tovább a terhet. Pedig de nagy szíve volt! Annál talán csak jelleme volt hatalmasabb. A nagy ipari és irodalmi munkaközösségek korában egyedül szerkesztette szedte, állította össze a Kurírt" ő maga volt a lap. Halálá­val szegényebb lesz a külföldi magyar irodalom. Rezes György meghalt, s vele együtt újságja is. Okos, józan, szókimondó, szellemes és kitűnő irodalmi Ízléssel, s ragyogó stílussal rendelkező újságíró volt. I- mádott élni, rajongott barátai­ért, szenvedélyesen szerette választott hazáját, de megma­radt jó magyarnak is. Bárso­nyos hangja, széles mosolya, önzetlen emberszeretete leg­ott elfeledtette barátaival a bánatot, vagy a nem ritka viszontagságokat. 1912-ben született Aradon; 1950 óta élt Izráelben, s azóta megszakítás nélkül írói és új­ságírói tevékenységet fejtett ki. Lapja révén intenzív kap­csolatba került sokezer szer­teszakadt honfitársával, akik­nek a Kurir több volt, mint új­ság: személyes, hosszú, ba­ráti levélként várták türel­metlenül minden hónapban, Haifától New Havenig. S mind­ezt magányosan, megalkuvás és anyagi érdek nélkül csinál­ta. Hitt az emberekben, az írástudók felelősségében és egy boldogabb jövőben. Isten veled Gyuri! Nem fe­lejtünk el. Nyomodba nem lép­hetünk, de megkísérlünk hűek maradni elveidhez, s közepes tanítványként követni példa­­mutatásodat. Reméljük félárbócon lobog­nak a zászlók Haifán. Nagy embereknek, ”menscheknek” kijár! Györgyei Klára S^euéí a ózerkeóztoltöz! Ritka élvezetet okozott ne­kem Egri György vezércikke a Roots-ról, Alex Haileyr: a Gyökerek című könyvéről. A néger fasizmus kifejezést ma­napság leírni még annak is erkölcsi bátorságra van szük­sége, aki ugyanolyan fenntar­tás nélkül ítéli el a fehér fasizmust is. S mivel a kér­désben valószínűleg lesznek még viták, szeretném a cikk­író védelmében máris meg­osztani személyes emlékei­met. Négy évet éltem Ghánában, tehát jó közel Gambiához, a­­hol Mr. Hailey állítólag meg­találta két évszázaddal ezelőtt élő őseit. Nyugodtan állítha­tom, hogy Gambiában és Ghá­nában nagyjából azonos a hely­zet. Tehát nincs ghanai nép csak számos törzs van, akik nem is érintkezhetnének egy­mással az elemi angol (pidgin english vagy esetleg a hansa és akan nyelvek) ismerete nél­kül. Nyugat-Afrikában pontosan olyan hülyén húzták meg a ha­tárokat, mint pár évtizeddel korábban Trianonban.Hatása is nagyon hasonló. Vannak tör­zsek amelyek jobban gyűlö­lik egymást mint románok­­magyarok-szlovák ok. Ve­gyesházasság elképzelhetet­len egy ashanti és egy ewe között. Ha ilyen egy-két nyu­gaton nevelkedett értelmiségi között mégis előfordul, akkor azok-nem utaznak-de mene­külnek Európába vagy Ameri­kába. Volt egy ghana törzsből származó, nagyon intelligens barátnőm. Ez feleségül ment egy hasonlóan szimpatikus lit­ván származású franciához. Három gyermekük van. Kö­zülük kettőt keresztény, egyet a “gha” tradíciók szerint ke­reszteltek meg. (Ez egy ősi pogány ritus). Barátnőm test­vére viszont egy nigériai fiú­hoz ment feleségül. A család elhatározta, hogy kivándorol Amerikába. Húgát ugyanis nem veszik be Nigériában, férjét kiközösítette a család­ja, mert egy “jorubának” nem lehet megbocsátani, ha “gha” lányt vesz feleségül. Barát­nőm férjét viszont mindenhol befogadták, mert fehérnek fe­ketével összeházasodni, azt lehet. Egyetlen olyan esetről tudok, amikor fehér emberek előre figyelmeztettek egy fe­hér asszonyt, hogy vegyes há­zassága nem vezethet jóra. A figyelmeztetők a ghanai ma­gyar követség alkalmazottai voltak, ők hittek a fehér fel­sőbbrendűségben. De még eb­ben is tévedtek, ez a házas­ság sikerült. Hadd menjek tovább. Egy­szer kirándultunk egy XVII. században épített Aranypart-i várba. Valaha ez volt a por­tugál rabszolgakereskedelem centruma. Kalauzunk, azt hi­szem, akán törzsbeli tisztavé­rű fekete volt. Mialatt a bor­zalmas kazamatákon vezetett végig én iszonyodva néztem körül, s a pillanatnyi rémség hatására ezt kérdeztem: ho­gyan tudnak mosolyogni egy fehérre? Vezetőnk nagyot só­hajtott és ábrándosán mondta: "Szép idők voltak azok, Madame. Akkor még lehetett vagyonokat keresni. De később az angolok betiltották a rab­szolgakereskedelmet". Kiderült, hogy a partvidéki törzsek rendszeresen rajta­ütöttek az északi “bush” tör­zseken, a felhajtott árút kitű­nő profittal adták el a fehé­reknek. Vezetőnk nyilván nem a bush törzsből származott. Ghanai tartózkodásunk alatt természetesen mi is tartot­tunk “boy-” szolgát, hiszen közundor övezte azokat a fe­héreket, akik ezt nem tették. “Még azt a pár centet is saj­nálja egy fekete fiútól”. Szó­val a mi boy-unk mesélte, hogy anyját miként adták el egy gazdag déli feketének, s ő, mert rabszolgalány fia volt, nem számított teljes jogúnak a családban. Irtózatosan bán­tak vele. Élete boldog fordu­lata volt, amikor mi alkalmaz­tuk. Meg is próbáltunk neki Ghánából való távozásunk előtt állást szerezni. Nem volt könnyű, Akhrában egyre ke­vesebb európai maradt. De aztán mégis sikerült. A fiút elküldtük új helyére egy, az Egyesült Államok követségén dolgozó amerikai néger diplo­mata házához. A fiú egy óra múlva visszajött: “Madame, nem mondta, hogy négerek­hez küld engem. No way, in­kább a csarornában alszom. A nigrók a bőrt is lenyúz­nák egy szegény ghanai fiú­ról.” És talán egyszer őszintén V-ollon f-rnt arTnl hnorv ko— pillanatban. Tüzes, diónyi szemei hamuszürkévé változtak, mintha kilobbant volna belőlük a láng. S akkor önkéntelen mozdulattal a kávéház márványasztalára írt le egy verset. Mikor elkészült és elolvasta, nem volt megelégedve vele. Ceruzájával keresztül is húzta a verssorokat. ... Hajnalban elindultak hazafelé. A hó már fehér párnákba bugyolálta az egész tájékot, az ut­caseprők fekete körvonalai mered­tek ki ebből a sűrű fehérségből. Krúdy Gyula és Ady Endre kocsiba ültek. Laki-Bakics János pedig visszament és leírta Ady szomorú, keserű szerelmes versét és eltette magának. Nem tudni mi volt az oka, hogy Ady Endre miért nem azonosította magát ezzel a versével: — talán keserű lelke a visszautasítás ökölcsapásától megverve így állt bosszút az őt ért megaláztatásért?... Laki-Bakics, a legendás hírű huszárkapitány, a békeidők egyik leggavallérabb embere azonban megőrizte Ady Endrének ezt a nagyszerű versét.Ereklyeként hord­ta tárcájában és nem is akarta közreadni, nehogy ezzel a halott költő emlékét megcsúfolja... Az ismeretlen Ady-vers fiának, Laki- Bakics Gábornak a birtokába került. A fiatalember szerelmese Ady Endrének, s valami önző féltésből vigyázott erre az Ady­­versre, nehogy nyilvánosságra kerüljön. Csak hosszas rábeszéléssel sikerült meggyőzni, hogy Ady Endre minden sora ma már közkincs, és pláne egy ilyen versét örök vétek volna titokban tartani! Még a szerelmes percek ellágyuló gyöngeségét is. mert egy-egy ilyen vers közelebb viszi hozzájuk az igazi Ady emberi arcát, amely csak a legszűkebb baráti környezetben nyilatkozott meg olykor-olykor. Na de lássuk a verset. CSOKTUZED OSTORA Üzenem Neked a Vér szavát, Innen csorog le a szivemről lAinden jó, tiszta, igaz és valóság Játékos kedvem gyermekeit Küldöm feléd, hogy szeressenek S benned az anyám csókolgassák. Testőreim pihenni küldöm, Dárdahegyre ma azt szúrják, Ami a legjobban fáj: a hiúság! Lábadhoz nagy fegyvert teszek: Magam vagyok a nagy gyermek. Öleld hát át a büszkeségem... Pihenj rajtuk is és rajtam is, Kínozz, parancsolj csók tüzeddel Es rendeld el keserű szavakkal: Hogy mit csináljak a véremmel Az Ady irodalom kultiválóinak bizonyára sok fejtörést okoz ez a vers, mert minden bizonnyal szeretnék megállapítani, hogy kihez Íródott?! Ki az az asszony, aki az Örökkévalóság kapujában találkozott csak újra a költővel?! Ki lehet, ugyan ki lehet, kihez szólhatott Ady Endrének, ennek a vad. élnivágyó embernek ez a tüzes és mégis alázatos szerelmes vers­virága,.., s talán amit idelent elmulasztott, ott. a szebbik világban megértő simogatással öleli magához Ady Endrét, mint egy vergődő, szomorú gyermeket... Lehet, hogy ezt is súgja neki: — Kár volt — miközben csöndesen elsiratják ezt a keserves földi életet. Tényleg csak a hóesés fehérlő kö dében lehet álmodni ilyen sze relmesen szépet... Több mint 25 éve a szakmában KOSHER QUALITY BAKERY Mindenfajta kenyér, sütemény, delicalessen frissen naponta Kitűnő minőség 731-3883 Corner Bourett & Victoria Ave. Az elhunyt Dr.I.HAJDÚ FOGORVOSI gyakorlaltát ( praxisát) átvettem Betegeit tisztelettel várom Dr.REUBEN D. HUBAR FOGORVOS-SZÁJSEBÉSZ 5757 DECELLES AVE. Suite 102 Montreal Tel: 731-0921 vagy 731 -1448 zat is Nyugat-Afrikában. Rit­kán bár, de előfordul. Kb. öt­hat évvel ezelőtt meghalt II. Prempeh, az ashanti törzs főnöke, Kumaziban, a főváros­ban 150-200 embert fogtak össze és a temetésen felál­dozták őket. Mikor legköze­lebb, előbb említett barátnőm­mel találkoztam, megkérdez­tem tőle igaz-e ez a szál­longó hír. Persze, mondta ár­tatlanul. Ez régi szokás. Nem tudtad? De 100-150-nél nem hiszem, hogy több volt. Nézd, az embereket nem lehet olyan gyorsan megváltoztatni, s a legtöbb áldozat úgyis ashanti volt. A cikkírónak tehát igaza van. Afrika népei irtózatos nyomorúságban élnek ma is, 3 gyökerek ide vagy oda, bár­mely “szabad afrikai” boldo­gan cserélne bármely ameri­kai slum-lakó színtestvéré­vel, ha azok hajlandók lenné­nek vele cseréink Lehet, hogy a “gyökértelen­­ség gyökerei” című vezércikk körül még lesz vita. Amit itt elmondottam nem érvnek szántam, hanem csak egyné­hány tényt rögzítettem le. H.B. New-Jersey J.REISZ BÉLYEG SZAKÜZLET ALBUMOK, BERAKŐS KÖNYVEK, KATALÓGUSOK Nagy választék * Vétel * Eladás Új cím: 4629 PARK AVE. Új tel 843-7213

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom