Menora Egyenlőség, 1975. január-június (14. évfolyam, 543-565. szám)

1975-01-11 / 543. szám

1975. január 11. * MENORA 3. oldal 30 ÉVE TÖRTÉNT: BAJCSY-ZSILINSZKY MÁRTÍRHALÁLA 1944. december 24-én, reg­gel fél nyolckor keménytar­­tású, ó'szhajú férfi állt a sop­ronkőhidai fegyház udvarán a katonai kivégzó'négyszög kö­zepén. A hadbíró újra felol­vasta a halálos ítéletet. Az elítélt végighallgatja, majd erős- hangon ezt mondja: “Is­ten mindent lát! Jó ügyért ha-r lók meg! A történelem en­gem fog igazolni!’* Aztán a bitófához vezetik. Messziről indult Bajcsy-Zsilinszky Endre 1886 június 6-án született Szarvason. Anyai ágon ma­gyar, de mint a magyar tör­ténelem nagyjai közül számo­sán, apai ágon szlovák szár­mazású volt. ősei parasztok, csak az utolsó nemzedékek küzdöttek fel magukat a dzsentri osztályba. Endre, fi­vérével, Gáborral együtt, a dzsentri társadalom légköré­ben nőtt fel. Lipcsében, Hei­­delbergben, Kolozsvárt diá— koskodik és katonaéveit a hu­szároknál tölti. Sorsa 1911-ben tragikus és egész életére kiható fordulatot vesz. Az Áchim András pa­rasztvezér és a Zsilinszky­­fiúk közti halálos dráma rész­letei máig sem teljesen tisz­tázottak. Politikai és ebből fa­kadó személyi ellentétek ke­resendők amögött, hogy 1911 május 14-én a fivérek elég­tételkérés végett felkeresték Áchimot. Szóváltásra, tettle­­gességre, lövöldözésre került sor. Áchim másnap belehalt sebeibe, a bíróság pedig jo­gos önvédelem címén felmen­tő ítéletet hozott. Bajcsy-Zsi­linszky a tragédiáról élete vé­géig hallgatott, a támadások­ra nem válaszolt, de annak árnyéka haláláig elkíséri. Közigazgatási pályára megy, a háború kitörésekor bevonul, a szerb majd az orosz fronton harcol, megsebesül. Az 1918-as katonai összeom­lás az olasz fronton éri. Az 1918—19-es nemzeti mély­pontért később a vörösöket és fehéreket, Károlyi Mihály és demokratái gyengeségét egyaránt okolni fogja. Szeged­re siet és beáll a Nemzeti Hadseregbe, Gömbös híve lesz, nacionalista, fajvédő, antiszemita. Kiábrándulás A 20-as években azonban fokozatosan elfordul a darú­­tollasoktól, az egykori tiszti­cimboráktól, Gömböstől, az újfeudális magyar világtól, amely csak ígérte a régóta szükséges reformokat, de nem valósította azokat meg. 1931- ben Nemzeti Radikális Párt néven független, ellenzéki po­litikai mozgalmat indít. Föld­reformot követel, a kulcsipa­rok államosítását, kiterjedt iskoláztatást, szociális biz­tonságot, haladó reformokat. Külpolitikailag erősen német­ellenes és a dunai népek ösz­­szefogását sürgeti. A dunai népek azonban egyelőre na­gyon is meg vannak elégedve újonnan szerzett függetlensé­gükkel, a Kisantant keretén belül. A franciákra támasz­kodnak és nem kérnek Bajcsy- Zsilinszky térséget újjáren­dező terveiből, amelyekben a magyaroké természetesen a vezetőszerep. 1935-ben lemond vitézi rangjáról a németbarát kor­mánypolitika elleni tiltakozá­sul, és átlép a kisgazdákhoz. Fanatikus, romantikus faj­szeretetét a dzserttriről a pa­rasztságra viszi át. Rajtuk áll, vagy bukik a nemzet. A zsidóság szerinte túlzott ér­vényesülését nem nézi jó szemmel, de korábbi antisze­mitizmusát felejtve, a későbbi zsidótörvények ellen szavaz a parlamentben, a kisgazdák­hoz, szociáldemokratákhoz hasonlóan. A kommunisták el­leni, 1919-ből táplálkozó el­lenszenve élete végéig elkí­séri, harcos német- és náci­­ellenességével együtt. Két pogány közt... A 30-as évek egyik legis­mertebb közírója és ellenzéki politikusa, akinek szókimon­dása, erkölcsi bátorsága köz­mondásos. Meg nem alkudva küzd egykori politikai bará­taival szemben a reformokért, a társadalmi megújulásért, a veszélybe jutott függetlenség megőrzéséért. Az ország területi gyarapo­dását, a felvidéki, erdélyi ha­tárrevíziót örömmel fogadja, de örömébe üröm vegyül: Hitlertől kaptuk, vajon tartós lehet-e? A nácizmust és a kommunizmust egyaránt, a leghatározottabban elveti, mindkettőt a magyar néptől teljesen idegen világnézetnek tekintve. Kívül akarja tarta­ni Magyarországot a háború­ból. Semlegességét és a visz­­szanyert területeket egy­aránt szeretné megőrizni, akárcsak az új kormányfő, Teleki Pál, Zsilinszky jóba­rátja. Az 1941 áprilisi bácskai be­vonulás — Teleki öngyilkos­ságát követően — azonban el­indítja az országot a néme­tekkel együtt elvesztendő há­ború mélypontja felé. Bárdos­­sy 1941 június 27-én, az Or­szággyűlés tudta és hozzájá­rulása nélkül hadat üzen a Szovjetúniónak. A kocka el van vetve, hiszen 1941 végén a háború Amerika beavatko­zásával világháborúvá széle­sedik. Magyarország megint a rossz oldalon van. Bajcsy-Zsilinszky a csapa­tok visszahívását, a háború­ból való kiválást követeli. Hiába. A magyar törvényho­zásban a jobb- és szélsőjobb­­oldal 1939 óta nagyon erős és Hitler csillaga is a tetőfokán van. A németek ellen... 1941 decemberében a szo­ciáldemokrata Népszava cikk­sorozatban szólaltatja meg a németellenes politikai vezető­ket, közéleti személyisége­ket, köztük őt is. Résztvesz a németellenes Történelmi Emlékbizottság munkájában, összefog a népi írókkal, a né-/ pi értelmiséggel. A cél: füg­getlenség, a háborúból való kiválás. Az illegális kommu­nista pártról azonban nem akar tudni,közeledését eluta­sítja. A Szovjetúnió elleni há­borút kezdettől végig ellenez­te ugyan, világképében azon­ban a kommunizmusnak sem­milyen hely nem jutott mint politikai partnernek. Kállay Miklós “hintapoliti­káját” eleinte támogatja. Kál­­lay szeretné kivezetni az or­szágot a háborúból, hiszen az 1943. januári doni tragédiá­ból immár mindenki látja,hogy a háború elveszett. Kivezet­ni, de hogyan? Különmegbí­­zottai a nyugatiaktól csak ho­mályos bíztatásokat kapnak. Kállay a szövetségesek bal­k PLKASUtK 165 W. 46. Street (NEW YORK) Telefon: 586-1775 GYÓGYFÜRDŐBE menni MENJEN A LEGHÍRESEBB EURÓPAI FÜRDŐKBE : CSEHSZLOVÁKIÁBA, MAGYARORSZÁGRA, vagy SPANYOLORSZÁGBA. JÖJJÖN HOZZÁNK KÜLFÖLDI UTAZÁSAIVAL (BÁRHOVÁ, ISRÁELBE, vagya VILÁG KÖRÜL) A SZAKMA EGYIK LEGRÉGIBB SZAKÉRTŐJÉHEZ MINDEN U.GYET, , , .. A LEGNAGYOBB MEGELEGEDESERE INTÉZZÜK, New York központjában, o világ üzleti életének cent­rumában, pont o Brodway közepén von ^ ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE. ot 51 st ST. telefon: Cl 6-9400 A magyar szívélyesség és előzékeny­ség, s az amerikai nagyvonalúság ve­zérli ezt a gyönyörű szállodát, fényes éttermet, a világ minden részéről Ame­rikába érkező magyarok e központi ta­lálkozóhelyét. Magyar hentes J. MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE., ( 78 -79 St., kozott) Tel.: RH 4 - 8292 Hazai szalámi és minden más, jó, hazai ízű HENTESÁRU kapható káni partraszállásában bízik és abban, hogy a nyugatiak az oroszok előtt érnek a Dunamedencébe. Az olaszok 1943. nyári kiugrását kell kö­vetnünk — sürgeti Bajcsy- Zsilinszky. A nyugatiak — elsősorban Roosevelt — azon­ban az oroszokra bízzák Ke­­let-Európa “felszabadítását”. A magyarokat is Moszkvához utasítják. Adják meg magukat Sztálinnak. A balkáni partra­szállás elmarad. Az utolsó felvonás... Hitler végülis megúnjaKál­lay hintapolitikáját. 1944 már­cius 19-én az országot meg­szállják a németek. Az ellen­zéket felszámolják: számos vezetőt elhurcolnak, a párto­kat, lapokat betiltják. Egye­dül Bajcsy-Zsilinszky áll el­lent. Revolverlövésekkel fo­gadja a lakásába hatoló né­meteket. Megsebesül, a budai Gestapo börtönébe hurcolják. Az ellenállás csak most, meg­késve kezd szerveződni, az illegális ellenzéki pártokat tö­mörítő Magyar Front kereté­ben. A késlekedés érthető. Az 1944-ben újra szervezkedő kommunisták számáraiéi sem vetődött a demokratikus erők súlyos dilemmája. Ezek a két (náci és kommunista) alter­natíva helyett egy harmadikat, a nyugati mintájú demokrá­ciát kívánták, de amelynek politikusai leírták a magyaro­kat, haderői messze voltak. Az oroszok közeledtek a ha­tárokhoz. Bajcsy-Zsilinszky és társai számára a rohamo­san súlyosbodó helyzet kö­nyörtelen sürgetéssel vetette fel: valamit tenni kell, hogy az ország — ha az orosz meg­szállást nem is, — legalább a háborús pusztulásokat el­kerülje. A polgári és katonai ellen­állás ereje, lendülete azon­ban kicsiny. Az októberben kiszabaduló Bajcsy, a polgári ellenzék és pártucat német­ellenes katonatiszt nem tudja megfordítani a sors kerekét. Még Horthy sem, aki októ­ber 15-én végre levonja a kon­zekvenciákat és megpróbál “kiugrani”. A kiugrás nem si­kerül, Szálasi nyilasai kerül­nek hatalomra és az ország 1945 áprilisáig hadszíntér lesz. Az ellenállás katonai és polgári irányítói — árulás kö­vetkeztében — nyilasok kezé­re kerülnek. Kiss János al­tábornagyot és tiszttársait hűtlenség címén halálra ítélik és 1944 december 8-án, a Mar­git körúti katonai börtönben felakasztják. Az utolsó órák... Bajcsy ügyét — mivel hiva­talosan még országgyűlési képviselő — elkülönítik. De­cember 12-én a sopronkőhidai börtönbe viszik. A soproni nyilas országgyűlés mentelmi jogát felfüggeszti és kiadja. Ugyanaz a Dominich hadbíró őrnagy ítéli halálra, aki _ a tiszteket. Bajcsy-Zsilinszky minden tettét vállalja. “Önök nem le­hetnek a bfráim, csak gyil­kosaim” — vágja a hadbírók szemébe. Sopronkőhidán vele rabos­kodik Kállay miniszterelnök, akit majd Dachauba visznek tovább a németek; Mindszenty veszprémi püspök, akiről még sokat hall majd a világ, és Rajk László, aki — nyilas bátyja segítségével — Szálasi akasztófáját elkerüli ugyan, elvtársáét, Rákosiét azonban nem. Bajcsy utolsó sétáján ezt mondja: — Nem akarok én már élni. Nem tudnék az em­berek szemébe nézni, ha nem állnék a halottak menetébe. Utolsó éjszakáján pap járt nála. Mikor közük vele, hogy nem ♦♦♦♦♦»» h >♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦» Ü 4 LEliflLI’SIBB, 4 LlilíJIIIIR. 4 LEIÍ(iY0RS4BB' kapott kegyelmet, így vála­szol:— Nem kértem kegyel­met és maguktól nem is fo­gadnám el. A siralomházban úrvacso­rát vett magához. Ekkor mondja a papnak minden ma­gyar nemzedékeknek szóló, halhatatlan intelmét: “Legyen a jövőben bátor és gerinces a magyar!” 1944 december 24-én, reggel fél nyolc óra­kor jöttek érte, hogy utolsó útjára vigyék. 1945 május 27-én nemzeti gyászünnepségen búcsúzott tőle Budapesten az egész or­szág népe. A kuruc Tárpán temették, amelynek képvise­lője volt. Ma is ott nyugszik. Vajon mi lett volna a sorsa a magyarországi új világban, ha megéri? Megalkudott volna, vagy küzdött volna tovább? Nem megalkuvásra szüle­tett. Porait rejti a tarpai föld. A két pogány közt egy ha­záért, a szabad, független, demokratikus Magyarorszá­gért életét adó Bajcsy-Zsi­­linszkyt a magyar nemzet zárta szívébe. HAVAS KORNÉL ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ 4 iiiíkPl,,,“,H’"’' ROKON KIHO­­■ATAL BUDAPEST-NEW YORK-BUDAPEST VÉGIG JET HÍVJA IRODÁNKAT: Tel: RE 4-6900 KÉRJEN RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓT: Hunnia House & TRAVEL, INC 1592 Second Ave. at 83rd Street New York. N.Y. 10028 ))ninitiiiitti‘*“i......................♦ ♦♦♦♦♦♦♦»♦+-■ JOCHANAN CARMEL HELYZETMAGYARÁZATA KIVEL ÉS MIN VITATKOZUNK? Néha az az érzésem, hogy nincs más hátra: meg kell fog­nom a fejemet és úgy megbizonyosodnom róla, még a helyén van, azután hosszabb ideig alaposan bele kell bámulnom a tükörbe. / Időnként ugyanis nem tudom, vajon nálam nem működnek a szürke agysejtek a szokott módon, vagy a többieknél van valami zavar. Ez az érzés különösen akkor fog el, ha a szüntelen és végtelen politikai vitákat hallom az ország sorsdöntő kérdéseiről. Vannak galambok és vannak sólymok. Azután akadnak félig galambok és félig sólymok, és ezek között a madárfajták összes különös változatai. Főként és elsősorban struccmadarak, akik a homokba dugják a fejüket. Ebből a madárfajtából, sajnos, egyre több él közöttünk. Különösen a rábáti arab csúcskonferencia ésÁráfátUNO- beli szereplése óta egyáltalán nem értem, miről is folyik a vita nálunk, Izráelben, és főként hogy az önmarcangoláson kívül mi a célja ennek a vitának. Tudom, demokratikus államban élünk, és vitatkozni mind­nyájunknak megfellebbezhetetlen joga. Nem is akarom ezt a jogunkat kétségbe vonni, de az ember nem mindig él az összes jogaival, különösen nem, ha valamelyik jogának az érvényesítése az adott pillanatban értelmetlen és fölösleges. Világos: csaknem mindnyájunknak van véleménye arról, hogy milyen Izráelt szeretnénk látni a jövőben és hol le­gyenek a határai. Eleget vitatkoztunk már ezen, és csaknem mindenkinek az álláspontja ismert, sőt, megváltoztatha­tatlan. Nekem például az a véleményem, hogy a határoknak a Jordán folyó mentén kell húzódniok. Van, aki szerint az sem baj, ha Gus Ecioaba útlevéllel kell utazni. Ez fontos vita volna' abban az esetben, ha lenne hozzá partner, akivel a végén békét lehet kötni — ilyen vagy olyan határok felől. A legrosszabb esetben elégedetlen maradna az, akinek nem érvényesül az álláspontja. Hiszen soha nem lehet mindenki elégedett. De mi értelme van egymás között vitatkoznunk Jerichóról és Ramalláról, amikor az ellenség minden szépítés nélkül, egyértelműen közölte velünk, hogy felfogása szerint ezek a városok nem járnak nekünk, sőt, még Tel Aviv és Rámái Gán sem. Legyünk felnőttek és nézzünk szembe a tényekkel. Az arab államok rábáti csúcskonferenciája világosan kimondotta, hogy a ’’palesztinai kérdés“ az ún. Palesztin FelszabaditásiSzer­vezet hatáskörébe tartozik, ez a palesztinok egyetlen jogos képviselője. Egyszerűbben szólva tehát senkinek nincs joga Palesztina nevében beszélni, csak a tömeggyilkos, terro­rista bandáknak. Ezeknek a bandáknak a vezére, a vértől csöpögő kezű tőharamia, Jásszer Áráfát hosszú’’történelmi beszédben“ fejtette ki az UNO közgyűlése előtt, hogy a cio­­'nizmus bűncselekmény. Zsidó nép nincs, így tehát a zsidók­nak nincs joguk saját országra. Kegyes jószívűséggel hozzá­tette, hogy a zsidók élhetnek egy ’’demokratikus és világi palesztin államban“, persze arab uralom alatt és az arabok kényére. Miután a bevándorlás, az alija bűncselekmény, ezt a kegyet csak azok élvezhetik, akik maguk vagy szüleik 1917 előtt itt éltek, vagyis palesztinnak számítanak. Ugyanaznap Áráfát azzal kérkedett, hogy utasítást adott: nyújtsanak anyagi segítséget mindazoknak az izráeli zsi­dóknak, akik kivándorolnak Izráelből. Nem világos ez? Valaha azt akartuk bemesélni magunknak, hogy az arab vezetők csak ’’belső használatra“, tömegeik nacionalizmu­sának kielégítésére kellenek. Most már ezt sem lehet állí­tani. Ez alkalommal éppen a világfórumokon mondották meg a legvilágosabban, hogy sohasem veszik tudomásul Izráel létét. Talán vegyük magunknak a fáradságot és higgyük el, amit mondanak. Ne viselkedjünk úgy, mint az európai zsidóság nagyon je­lentős része a harmincas években, amikor Hitler véresszájy fenyegetései idején azzal vigasztaltuk magunkat, hogy nem kell ezt szószerint venni, a gyakorlatban nyilván ő is sokkal mérsékeltebb lesz. Az eredmény ismeretes. Ennek ellenére be kell vallanom, hogy a hitleri példa csaknem akaratom ellenére csúszott ki a toliam alól, és na­gyon nem szeretek élni vele. A mi helyzetünk ugyanis egé­szen más, mint a harmincas évek európai zsidóságáé volt. Szerencsénkre összehasonlíthatatlanul, sokszorosan jobb. Akkor nem volt országunk, ma van. Akkor nem voltak fegyvereink, ma erős és a jom-kipuri háborúban ismét bebizonyftottan legyőzhetetlen hadseregünk van. Akkor ki voltunk szolgáltatva mások kényének-kedvének, ma urai vagyunk a magunk sorsának. Éppen az a tény, hogy van mó­dunk és erőnk dönteni sorsunk felett és megvédeni magun­kat, fokozott felelősségtudatra kötelez minket. Amellett a helyzet éppen Rábát után végeredményben szá­munkra nem komplikáltabb lett, hanem egyszerűbb, noha ta­lán veszélyesebb. Most tényleg nyugodtan elmondhatjuk, hogy a valóban aktuális kérdésben az izráeli zsidóság 99 száza­léka egy véleményen van. Az egyetlen aktuális kérdés ugyan­is jelenleg az, hogy nem fogjuk a csehek módjára önként a gyilkos haramiák kezére adni magunkat, hanem megvédjük az országot. Szerencsére erre módunk is, erőnk is van. Minden más érdektelen ebben a pillanatban. Nincs miről és nincs kivel vitatkozni. Lichtman HomeMade Pastries&Strudels Hazai módra készült finom RÉTESEK, TORTÁK, MIGNONOK, POZSONYI RUDAK, GESZTENYEPÜRÉ a legfinomabb anyagokból VAJAS KÁVÉ SÜTEMÉNYEK * DANISH * KUGLÓF TELEFONRENDELÉSEIT még vidékre is a legpontosabban és azonnal szállítjuk. 532 AMSTERDAM AVE., W. (86 St. sarkán) New York. Tel.: 873-2373 magvar SÍRKŐRAKTÁR HVvlurvb ItroH* <&* Oroutt» /###•• MANHATTANBAN 287 EAST HOUSTON ST.,-NEW YORK, N.Y. 10002 Telefon: AL 4 - 2360. , Előnyös áron készit minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom